– Folyamatosan követtem a klubbal kapcsolatos történéseket és már nyáron találkoztunk a klubvezetéssel. Vázolták a jövőbeni terveket, amelyek számomra is szimpatikusak voltak, azonban akkor még sok változás volt az életemben. A célkitűzés már akkor is tetszett, hogy az alapoktól indulva újul meg az utánpótlás-képzés – idézte fel a tavalyi történéseket Csiszár Szekeres Klára.

A saját nevelésű, 104-szeres válogatott, Európa-bajnoki bronzérmes korábbi játékos számára a végső döntésben nagy szerepet játszott az is, hogy ezer szállal kötődik Békéscsabához és fontosnak tartotta, hogy segítsen az újjáépülésben.

– Nagyon szeretek Békéscsabára járni, nosztalgikus érzés belépni abba a csarnokba, ahol felnőttem. Ez döntő volt abban, hogy a mindennapi életem részeként ismét folyamatosan részt veszek majd a klub életében. Hiszek abban, hogy együtt még többre vagyunk képesek és tudunk egymástól tanulni. Remélem, amellett, hogy nekem is feltöltődés lesz, a gyerekek számára is élményt jelet majd a közös munka – világította meg a visszatérés indokait.

Egyesületünk egy rövid- és középtávú programot készít, amelynek célja az utánpótlás-bázis kiszélesítése, illetve modern edzésmódszerek bevezetése a fiatalok képzésébe. Ehhez olyan szakembereket keresünk, akik kötődnek a klubhoz, megfelelő végzettséggel rendelkeznek, a maguk szakterületén plusz értéket hoznak be. Korábbi kiválóságunk pedig megfelel ezeknek a kritériumoknak. 

Csiszár-Szekeres Klára szakmai tanácsadóként és mozgáskoordinációs, mozgásfejlesztő szakemberként csatlakozik a klubhoz, ugyan nem költözik Békéscsabára, de rendszeresen irányít majd edzéseket a különböző korosztályoknak. Elsősorban a mozgáskoordináció javítása a fő cél, illetve posztspecifikus képzéseket tart majd.

– Szomatopedagógusként végeztem, nagyon elmerültem a mozgásfejlesztésben és most már kellő tapasztalattal is felvérteződtem, elkezdtem a saját utamon járni. Több területen is szeretnék majd részt venni a munkában, olyan gyakorlatokat mutatni az edzőknek, amelyek a gyerekek mozgáskoordinációját fejleszthetik. Mindig más korosztálynál szeretnék edzést tartani, olyan közös munka a cél, ahol együttinspirálódhatunk és mindenki fejlődik. Bízom abban, hogy tudok olyan pluszt adni, ami beépíthető lesz a mindennapi munkába – emelte ki Csiszár-Szekeres Klára, akire klubunk a szakmai koncepciók, tervek készítésében és az utánpótlás korosztályok nyári táboraiban is számít majd.

A közös munka részeként bemutató tréningeket tart majd az utánpótlásban dolgozó edzőknek is, illetve a belső edzőképzésben is szerepet kap majd, ezekre a szakmai továbbképzésekre meghívjuk a partner egyesületeinket, iskoláinkat is. Ilyen lesz az első, 2026. március 6-i edzése is, amelyre a dobozi és a kétsopronyi iskola testnevelője is Békéscsabára érkezik. Ezek az intézmények ősztől a "Kézilabda az Iskolában" programunkban vesznek részt. A cél már rövidtávon is az, hogy minél több tehetség jusson el oda, hogy kopogtat a felnőtt csapat kapuján.

Kovács Dávid

Arra kértük, hogy meséljen magáról, honnan érkezett, mit gondol a kézilabdáról, és milyen célokkal vág bele a közös munkába.

– Hogyan mutatnád be magad azoknak, akik most találkoznak veled először?

– Aki először találkozik velem, annak az első az lenne, amit tanácsolnék, hogy higyje el a zord külső mögött érző lélek lapul. A viccet félretéve, az élet minden területén rendszerben gondolkodó, pozitív életszemlélettel bíró, szenvedèlyes embernek gondolom magamat.

– Mióta vagy a kézilabdában és hogyan indult az edzői pályád?

– Tizenhét évvel ezelőtt kezdtem a kézilabdaedzői pályafutásomat. Állomáshelyeimen sikerült szép sikereket elérni, az adott célokat teljesíteni, de legfontosabbnak azt tartom, hogy hatással tudtam lenni és “hagyni magamból” valamit, aminek befolyása volt a jövőjére is annak a közösségnek, amit vezettem.

– Mi az, amit a legjobban szeretsz ebben a szakmában?

– Az emberekkel való foglalkozás minden szépségét felvonultatja az edzői szakma. Az egyén fejlesztésén keresztül – ami azt is jelenti, hogy hatással lehetünk egy játékos egész életére – egy csapat teljesítményét lehet növelni, amivel sok embernek, aki szurkol a csapatnak, örömet tudunk okozni.

– Mi vonzott a Békéscsabai Előre NKSE-hez? Volt kapcsolatod korábban a klubbal?

– Békés vármegyében nevelkedtem, Battonyán lakom. Nem kell könyvekben és archív felvételeken kutassam, hogy mit is jelent a Békéscsabai ENKSE az itt lakó embereknek. Ebben a helyzetben, amibe most került a klub, kötelességemnek éreztem “hazajönni” és segíteni. Nehéz, de egyben megtisztelő feladat is számomra, hogy egy ilyen hagyományokkal rendelkező klub szakmai ujjáépítését rám bízták.

– Milyen első benyomásaid vannak a klubról, a játékosokról, a csapat légköréről?

– Az első benyomásomnak köszönhetően érkeztem a klubhoz. Hiteles és teremtő mentalitású embereket ismertem meg a vezetők személyében, akik meggyőztek gyorsan arról, hogy csatlakozzak a klub felépítésének munkálataiba.

– Mit szeretnél elérni a klubbal az NB I/B-s szezonban?

– Nem feltétlenül csak a következő szezonra fókuszálnék a válaszomban, hisz a jelenlegi helyzet nem nevezhető optimálisnak. Megegyezésünk pillanatában 6-7 játékos szerződése volt csak a következő szezonra, az elmúlt napokban rengeteget dolgoztunk, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobb megoldásokat találjuk a játékoskeret kialakítására, de azt látnia kell mindenkinek, hogy a legtöbb csapat már január magasságában kész játékoskerettel rendelkezik, ezáltal a szabad játékosok névsora erősen korlátozott június végére. Amit viszont felelőséggel ígérni tudok a következő szezonra, hogy egy jó szemléletű, megalkuvást nem tűrő csapatot fognak látni a szurkolóink. Elsődleges célom, méltónak lenni a hagyományokhoz és elnyerni szurkolóink támogatását. Hosszútávon egyértelmű a cél: visszajutás az első osztályba. A másik legfontosabb cél, ami hosszabb időt fog igénybe venni, de legalább annyira fontos, mint az első, az hogy újra saját nevelésű játékosok tömkelege öltse magára a lila mezt az első osztályban. Ha becsukom a szemem, emlékeim alapján látom a telt házas sportcsarnokot és újra olyan békéscsabai vagy megyei játékosok, Cifra Aniták, Zsilák Katicák, Szekeres Klárák, Petrovszki Katák, Kovács Annák, Walfisch Mercédeszek játszanak a pályán.

– Milyen játékstílusra számítsanak a szurkolók?

– A modern kézilabda jellemzőit felvonultatva a keret képességeit figyelembe véve kemény védekezés és taktikus, egyben kreatív támadójáték fog jellemezni minket.

– Mik a legfontosabb értékek, amik szerint dolgozol?

– A rend uralkodó motívum lesz a mindennapokban. A legfontosabb érték, amit elvárok játékosaimtól az a magas szintű küzdeni tudás, elkötelezettség, alázat és az ego alárendelése a közösségnek.

– Mit jelent Neked a szurkolók támogatása?

– Mindent. Azért kelünk fel és dolgozunk mindennap, hogy szórakoztassunk, ahogy a színészek teszik a színházban, mi a kézilabda pályán. Békéscsabán rendkívüli érdeklődés övezi a sportot, azon belül a kézilabdát is. Ez kiváltság számunkra és egyben kötelezettség is, arra, hogy nem engedhetünk ki egy percre sem. Nagyon sajnálom, hogy nem tudom most megígérni sem az Ultra csoportnak, sem a nagymamáknak, akik kijönnek a meccseinkre, hogy minden meccset megnyerünk majd, de azt, hogy egy érzelmes és küzdő csapatot fog mindenki látni azt most virtuálisan mindenki szemébe nézve merem állítani. Sokszor nem lesz könnyű, sem szurkolónak, sem játékosnak sem az edzőnek, de össze kell szorítsuk a fogunkat és hinnünk kell magunkban, hogy vissza tudjuk hozni az Előre dícsőséges éveit. A legnehezebb időkben születnek a legerősebb kötelékek!

– Mi volt eddigi legemlékezetesebb edzői pillanatod?

– Nem tudok egy pillanatot kiemelni, sok szép sikeres meccsem volt és ezzel együtt sikertelen is természetesen. Összességében büszke vagyok a három másodosztályú bajnoki címre illetve a körülbelül 150 NB I-es mérkőzésre, amin túl vagyok eddigi pályafutásom alatt.

– Mit üzennél a csabai szurkolóknak?

– Nektek…Értetek…Veletek! Az biztos, hogy Nektek és Értetek csináljuk, de csak Veletek tudjuk megcsinálni!