2019 első hazai mérkőzésére készül csapatunk a Békéscsabai ENKSE gárdája, ugyanis közel két hónapos szünetet követően rendeznek ismételten női bajnoki összecsapást a Városi Sportcsarnokban. A kézilabdára éhes csabai szimpatizánsok azonban nem csak saját csapatukat láthatják a hosszú szünet után, hanem a talán túlzás nélkül a világ legjobb együtteseként aposztrofálható Győri Audi ETO KC gárdáját is. Akik most már évről-évre a kézilabda krémjét vonultatják fel egy-egy ilyen bajnoki látogatásuk alkalmával. Dacára azonban annak, hogy az ETO a BL legutóbbi hat kiírásából négyszer is diadalmaskodni tudott – legutóbb épp májusban a Vardar Skopje legyőzésével-, szinte minden évben egyre erősebb kerettel vág neki az aktuális szezonnak. Így van ez a mostani kiírásban is, ezért nem véletlen, hogy összesen nyolc nemzet kivallóságai alkotják a győri csapatot. Akik ebben a naptári évben már két alkalommal is pályára léptek, többek között a Ferencváros elleni szuperrangadón, ahol viszonylag simán hat találattal 39-33-ra diadalmaskodtak, illetve a hétvégén Egerből is elhozták a bajnoki pontokat. Érdekessége annak a találkozónak, hogy a szünetben mindössze egy góllal tudott csak vezetni az ETO, a második játékrészben azonban megrázták magukat a Győriek és sima tizenöt gólos sikert arattak a 35-20-as végeredménnyel zárult találkozón. Ezzel szemben együttesünk szombaton debütált a 2019-es esztendőben, méghozzá egy roppant fontos találkozón, ahol a házigazda MTK csapatától sikerült egy pontot elcsennie a csabai hölgykoszorúnak. A 26-26-os végeredménnyel zárult találkozó pedig megadhatja a jó alaphangot a hétre, ugyanis a lila-fehér lányokra nem csak hét közben, de hétvégén is vár feladat, sőt a vasárnapi Mosonmagyaróvár elleni alsóházi ütközet mindenképpen kiemelt jelentőségű a bennmaradásért folytatott harcban. A sikeres hétvégi fővárosi túráról és a csapat előtt álló mozgalmas hétről is beszélgettem a lilák fiatal kapusával Binó Boglárkával, akinek egészen biztosan különleges érzés lesz az előttünk álló mindkét mérkőzés, hiszen a Győri ETO kölcsönjátékosaként szerepel Békéscsabán, sőt három évvel ezelőtt egy szezont még a Mosonmagyaróvárnál is eltöltött.

Fotó: Antal János

– Azért azt nyugodtan kijelenthetjük annak tudatában mennyire foghíjas volt a keret, hogy komoly sikert arattatok…

– Mindenképpen. Elég nehéz helyzetben kerültünk a sok hiányzóval, de ennek ellenére megpróbáltunk ezzel nem foglalkozni, hanem úgy kimenni a pályára, hogy az utolsó erőnkig harcolunk a pontszerzés érdekében. Azt gondolom elsősorban ez vezetett leginkább a sikerhez, illetve a szurkolóink jelenléte, akiknek a biztatása nagyon sokat segített a kritikus pillanatokban.

– Viszont azért játékban is nagyon sokat tettetek annak érdekében, hogy ne üres kézzel keljen hazatérni…

– Igen, hátul egész mérkőzésen nagyon jól dolgoztak a lányok, így viszonylag stabilan tudtunk védekezni, ami azért is nagy szó, mert ismételten egy felforgatott védelemmel voltunk kénytelenek kiállni. Ebben oroszlánrész kellett vállalnia több fiatal játékosunknak is, és szerintem összességében jól megoldották a feladatukat. Nagyon sikeresen megállítottuk a MTK nehéztüzéreit is, és ráadásul még a kapuból is tudott jönni az extra teljesítmény. Támadásban pedig kifejezetten jó helyzetkihasználással értékesítettük az adódó lehetőségeinket.

– És ami fontos, hogy újfent egy kiélezett végjátékból jötteket ki pozitívan, bár azért a legvégén a győzelem is összejöhetett volna…

– Valóban, mert az utolsó MTK támadást egy szép Horvát Dorina hárítást követően kivédekeztük, és így 45 másodperccel a vége előtt lehetőségünk nyílt támadni a győzelemért. Roland időt is kért, de sajnos a figuránkba belefaultolt az ellenfél, és a dudaszó előtt Aleksandra kényszerű lövése már csak a kapufán csattant, így maradt az egy pont. De ettől függetlenül nagyon örülünk a döntetlennek, nem voltunk és most sem vagyunk csalódottak, mert ilyen előzmények után szerintem értékes pontot szereztünk.

– Megállás viszont nincs, és szerdán már a Magyar bajnok érkezik a Viharsarokba. Ha pedig van olyan játékos, aki igazán testközelből ismeri az ellenfelet az Te vagy…

– Igen, bár sok újat nem nagyon tudok elmondani az ETO-ról. Egy kifejezetten komplex csapat, ami nem is csoda, lévén a világ legjobb kézilabdázói pattogtatják a labdát a Rába partján. Nagyon magas védőfallal rendelkeznek, amit nehéz átjátszani, de ha ez mégis sikerülne, azt követően is olyan kivalló kapusokkal kell szembenézni, mint Leynaud, Grimsbo vagy Kiss Éva. Ráadásul a tavalyi szezonhoz képest még gyorsabb kézilabdát játszanak, és ez által a támadójátékukat is még egy szinttel magasabbra emelték. Egyszóval kiváló csapat.

– Az ilyen ellenféllel szemben azért nehéz célkitűzéseket megfogalmazni…

– Nyilván nehéz, de azért mi sem adjuk fel előre a találkozót, és nem feltartott kézzel megyünk ki a pályára. Persze tisztában vagyunk a realitássokkal, és azzal, hogy számunkra a vasárnapi lesz a kulcsmérkőzés. De teher nélkül, felszabadultan játszhatunk, és azt már többször bizonyítottuk, hogy ilyenkor képesek vagyunk kifejezetten jól is kézilabdázni, elég csak mondjuk az Érd vagy a Kisvárda elleni összecsapásokra gondolni. És azért nem mindennap játszik az ember ilyen szintű csapat ellen, számomra pedig különösen sokat jelent az ETO ellen pályára lépni. Szinte nevelő egyesületemként tekintek rájuk, és bevallom, már nagyon várom, hogy a sok általam jól ismert játékos ellen szerepelhessek.

– Ahogy imént Te is utaltál rá vasárnap alsóházi rangadót játszotok a Mosonmagyaróvárral. Ilyenkor már inkább az a mérkőzés jár a fejetekben, vagy egyelőre csak a Győrre koncentráltok?

– Elsősorban mindig az adott mérkőzés a legfontosabb, de ez esetben mivel a Móvár elleni találkozó komoly téttel bír, így természetesen az az elsődleges számunkra, hogy azt a találkozót megnyerjük. A szerdai összecsapáson is van azonban célunk, ami elsősorban a helytállás, hogy minél tovább egyenrangú ellenfelei tudjunk lenni az ETO-nak. De úgy is felfoghatjuk ezt a mérkőzést, hogy jó felkészülés a vasárnapi derbire, ami azért egy roppant kemény csata lesz. Mindkét együttes a két pontért száll harcba, és mivel ellenfelünk még erősödött is a téli szünet alatt, így szükség lesz minden bennünk lévő plusz energiára, és persze ismételten a szurkolóin segítségére is, akikre azért szerdán is nagyon számítunk.

A felek ebben az idényben már egyszer megmérkőztek egymással, az októberi Győri összecsapást pedig a hazaiak nyerték 47-23 arányban. Legutóbb Békéscsabán tavaly januárban tette tiszteletét az ETO, és két bajnoki ponttal a tarsolyában távozott a 35-26-os mérkőzést követően.

2019 első hazai összecsapására az elmúlt években tapasztalt nagy érdeklődés miatt, érdemes akár már elővételében is megváltani a jegyeket. A találkozó tehát szerdán a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a labda pedig 18 órától indul útjára, a Rontó Ádám, Szanyi Péter Gábor bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

Lassan már egy hónapja elkezdődtek a dolgos hétköznapok csapatunk a Békéscsabai ENKSE játékosai számára, és ezt igazából szó szerint is értelmezhetjük, hiszen a felkészülés ezen szakaszában leginkább a fizikális felkészülésre helyezte a hangsúlyt a Horvát Roland vezette együttes. Egy edzőmérkőzés azonban megtörte a monotonitást, aminek a kecskeméti hölgykoszorú látta kárát, ugyanis a csabai lányok hazai pályán magabiztosan, jó játékkal győzték le az NB1-től tavasszal búcsúzni kényszerülő Bács-Kiskun megyeieket. Ha valaki kilátogatott erre az összecsapásra bizony több új arcot is felfedezhetett a lila-fehéreknél, ami nem is meglepő, hiszen a csapat közel fele kicserélődőt az előző idényhez képest. Több fiatal tehetség is kopogtat már a felnőtt gárda ajtaján, akik közül számos játékos az Előre utánpótlásából felkerült erre a szezonra a nagycsapathoz. Akadnak azonban többen is, akik új igazolásként kezdték meg a munkát Békéscsabán, ilyen például a friss Junior Világbajnok Binó Boglárka is, aki a gólvonalon tevékenykedve járulhat hozzá csapatunk jó szerepléséhez. Arra kértem a fiatal hálóőrt, meséljen egy kicsit magáról, a júliusi világversenyről és az előttünk álló évad céljairól is.

– A júliusi Junior VB kapcsán sokan megismerhettek már a csabai szurkolók közül is, és a legtöbben kizárólag Győrrel kapcsolnak össze Téged, pedig ha jól tudom Szombathelyen ismerkedtél meg a sportág alapjaival?

– Gyakorlatilag igen, hiszen Szombathelyi kötődésű vagyok, ott születtem és 2006-ben a helyi csapatban Debreceni György szakmai iránymutatásai segítségével kezdtem a kézilabdával foglalkozni. Innen 2013-ban kerültem Győrbe, és igazából itt kaptam minden téren olyan impulzusokat, amik a mai napig komoly hatással vannak a játékomra. Az ETO-nál többek között Kun Attila, Bognár Róbert és Róth Kálmán kezei alatt pallérozódhattam, aminek eredményeként például 2017-ben junior bajnoki címet is ünnepelhettünk a korosztályos csapatunkkal.

– Ha éppen nem a kézlabda pályán tevékenykedsz, akkor mivel foglakozol szívesen? 

– Az utóbbi időben – részben a középiskolai tanulmányaimnak köszönhetően is – nem volt túlságosan sok plusz időm, azt pedig leginkább pihenéssel, regenerálódással töltöttem. De ezen kívül nagyon szeretek olvasni, és mint a lányok nagy többsége, én sem hagyom ki a szabadidőmből a vásárlást. Valamint ha tehetem, a családommal töltök minél több időt.

– Talán nem túlzok, ha azt mondom idén nyáron a Junior világbajnoki győzelemmel életed egyik legmeghatározóbb élményében volt részed…

Valóban, ez a két hét csodálatos volt számomra. Az egész miliő, ami körülvett minket, az a fantasztikus szeretet, amit a szurkolóktól kaptunk, a profi szervezés és persze a győzelem pillanata azt hiszem egész pályafutásom során elkísérnek majd. Igazából végtelen boldogságot éreztem már a döntő után is, de csak most ennyi idő elteltével fogom fel igazán, hogy amiért annyi dolgoztunk, amiről közösen a lányokkal álmodoztunk azt elértük. Nagyon jó közösség kovácsolódott össze ebben a válogatottban, nagyon tudtunk egymásért küzdeni, és azt hiszem ez volt az igazi alapja a végső sikerünknek. Meg persze a hazai pálya, hiszen ezen a tornán értetem meg igazán mit jelent az, ha a szurkolók a nyolcadik emberként belehajszolnak a győzelembe. Nagyon sokunknak most adatott meg először, hogy ennyi ember előtt játszhattunk, és mondanom sem kell varázslatos érzés volt.

– Bejárta az internetet az a jelenet, amikor a Románok elleni negyeddöntő végjátékában megfogtad az ellenfél egyik hetesét, majd könnyek között futottál le a pályáról. Nagyon emberi jelenet volt, amit valójában csak a pillanat szült vagy amúgy is nagyon érzelmes ember vagy?

Azért meglehetősen érzelmes ember vagyok a mindennapokban is, és ez a világbajnokság, és főként az a szituáció ezt különösen előhozta. Nagyon meg akartam fogni azt a heteset, hiszen tudtam, hogy még fontos pillanatban lőhette az ellenfél, és mikor sikerült minden feszültség és érzelem előtört belőlem, ahogy aztán később a döntő után is. Igazából nem is gondoltam volna, hogy ekkora médianyilvánosságot kap ez a jelenet, de én ilyen vagyok, és a torna és ez a csapat ezt váltotta ki belőlem.

– Pont a VB miatt egy kicsit később csatlakoztál az együtteshez, ettől függetlenül gördülékenyen ment a beilleszkedés?

Teljes mértékben. Megmondom őszintén egy kicsi félelem volt azért bennem, hogy új emberként később csatlakozom a kerethez, de a lányok nagyon nyitottak voltak felém, és nagymértékben megkönnyítették a beilleszkedésemet. A várossal is barátkozom már, bár ilyen rövid idő alatt még igazán nem volt időm feltérképezni, de ideáig a benyomásim nagyon pozitívak. Szép a belváros, és az emberek is nagyon kedvesek és segítőkészek.

– Ebben a szezonban, kölcsönben szerepelsz nálunk. Mi szólt leginkább az Előre mellett?

Amikor felmerült a kölcsönadás gondolata, mindenképpen olyan csapatba szerettem volna kerülni, ahol tudok fejlődni és több játéklehetőséget kapni. Győr egy nagyszerű hely, nagyon magas szintű munka folyik ott, és minden kézilabdázó álma, hogy egyszer ott szerepeljen, de az én fejlődésem szempontjából most nem az a csapat lenne a legoptimálisabb. Mielőtt aláírtam volna több más lehetőség is felmerült, de már akkor is a Békéscsaba volt számomra a legszimpatikusabb, hiszen egy fiatal, ambiciózus gárdáról beszélhetünk az Előrével kapcsolatban. Több tavaszi mérkőzését is megnéztem az együttesnek, és már kívülről is érezhető volt, hogy mennyire jó közösséget alkotnak.

– Fogalmaztál meg valamiféle célt a szezonra magaddal és a csapattal kapcsolatban?

A legfőbb célom, hogy a lehető legjobban tudjam segíteni az együttest, és ahogy imént is említettem tovább fejlődjön a játékom. Ezért is fogok keményen dolgozni minden edzésen és találkozón, és persze a csapatért, hogy a lehető legjobb helyen végezzünk a bajnokságban. Nagyon szeretném, ha biztosan bent tudnánk maradni az első osztályban, sőt én úgy érzem, ha megfelelően összeállunk, akkor akár még jobb eredmény is kisülhet belőle.

A felkészülési időszak második felében már lényegesen több edzőmérkőzés vár a lila-fehér lányokra, legközelebb épp a napokban, augusztus 9-10-én szerepel egy békéscsabai rendezésű tornán együttesünk, ahol is először a Román HCM Ramnicu Valceával majd a Szerb ZORK Jagodina gárdájával méri össze tudását a csabai hölgykoszorú.

Dömény Dezső

Kapcsolódó hivatkozás:

http://elorenkse.hu/site/player/bino-boglarka/