Az elmúlt héten lezárult a bajnokság őszi idénye a K&H Női kézilabda ligában, így hiába még csak januárt írunk, ezen a héten már a tavasz első fordulóját rendezik meg a honi pontvadászban.  Együttesünk a Békéscsabai ENKSE pedig péntek délután Dunaújvárosban kezdi meg a bajnokság második etapját. Azt hiszem elég csak rápillantani a tabellára ahhoz, hogy megállapítsuk a bennmaradásért folytatott harcban nem vár könnyű menet a csabai lányokra az elkövetkező négy hónapban, hiszen az idény felénél mindössze egy győzelmet és egy döntetlent tudnak csak felmutatni a lilák, míg a két legnagyobb riválisunk a Szombathely és a Mosonmagyaróvár gárdája már egyaránt hét pontnál jár. Ráadásul a Móváriak szeptemberben nyerni is tudtak Békéscsabán, így mindenképpen kiemelt fontossággal bír majd a két gárda februári mosonmagyaróvári összecsapása. De előtte még a bajnokság meglepetéscsapata az MTK is tiszteletét teszi a Viharsarokban, ami látva a kék-fehérek formáját nem ígérkezik könnyű találkozónak, mégis a lilák számára szinte létkérdés lenne a két bajnoki pont begyűjtése. De talán még ezeknél a mérkőzéseknél is sorsdöntőbb csata vár majd a lila-fehérekre hazai pályán a Szombathely ellen, illetve áprilisban a Szent István otthonában. Izgalomban tehát garantáltan nem lesz hiány az elkövetkező hetekben, mint ahogy reméljük pénteken a Kohász otthonában sem, mert az azt jelentené, hogy Horváth Roland tanítványai végig harcban tudnak maradni a bajnoki pontokért. A legutóbbi négy összecsapásuk alkalmával ez azonban nem sikerült, és bár még novemberben, a Fehérvár otthonában és év végén a Vác ellen közel állt a gárda a pontszerzéshez, a januári két mérkőzésükön a Ferencváros és az Érd ellen azért ezt már nem mondhattuk el. A Fradi 39-24-re az Érd pedig 36-29-re győzte le a csabai lányokat. Ezzel szemben ellenfelünk egyáltalán nem kezdte rosszul a téli szünetet követő időszakot, hiszen az esztendő utolsó bajnoki mérkőzésén 11 gólos sikerrel két vállra fektették a Szent István együttesét, majd egy 11 gólos vereséggel végződő győri kiruccanást követően egy góllal 23-22-re nyerni tudtak az Alba otthonában is. Az előző fordulóban pedig mindössze csak egy góllal maradtak alul a Vác ellen a 35-36-os végeredménnyel zárult összecsapáson. A lila-fehér hölgykoszorú tehát lázasan készül a tavaszi menetelésre, és persze a pénteki találkozóra is, melynek esélyeit az Előre fiatal beállósával, Dombi Katával próbáltuk latolgatni.

– Két nagyon erős ellenféllel játszottatok az elmúlt mérkőzéseken, ezekből azért tudtattok valamit profitálni, voltak biztató jelek?

– Profitálni mindenképpen tudtunk, hiszen minden találkozó, minden tétmeccs nagyon jó tanulási lehetőség fiatal csapatunknak, pláne ilyen szintű ellenfelekkel szemben. És bár kikaptunk ezeken a találkozókon, szerintem azért voltak olyan momentumok, amikre kétségkívül építkezhetünk a jövőben. Gondolok itt például az első félidőkre, ami mind a két összecsapáson kifejezetten jól sikerült, sőt Érden védekezés és kapusteljesítmény terén is fel tudtuk venni a versenyt a hazaiakkal, amit az első játékrész szoros eredménye is mutat. Nyilván azon kell dolgoznunk, hogy ilyen szintű játékot és védekezést ne csak egy félidőn keresztül tudjuk játszani, hanem az egész találkozó során. 

– Említetted a védekezést, a legtöbb szakembernek ez a vesszőparipája, viszont nálatok valahogy ebben a szezonban nem akar összeállni…

– Nem véletlenül emeli ki mindenki a kézilabdának ezt a szegmensét, hiszen a legfontosabb eleme lett a modern kézinek a kapusteljesítmény és előtte a védőfal munkája. És bár sokkal több kreativitás kell a támadójátékhoz, szemmel láthatóan nekünk azzal kevésbé van problémánk, ezzel szemben viszont hátul nem vagyunk kellően hatékonyak. Sokkal több agresszivitást és keménységet kellene belevinni a védekezésünkbe, valamint a kapusokkal való összhangban is javulnunk kell. Illetve az utóbbi időben a második játékrészben rendre alábbhagyott a koncentrációnk is, ami olyan hibákhoz vezetett, amik aztán végzetesek voltak számunkra.   

– Következő ellenfeletek a Dunaújváros mennyit változott a szeptemberi találkozótok óta?

– Függetlenül attól, hogy akkor elvitték tőlünk a két pontot, szerintem nem játszottak igazán jól azon a mérkőzésen. Azóta mindenképpen kiforrottabb lett a játékuk, ennek köszönhetően néhány komolyabb skalpot is sikerült már a bajnokságban begyűjteniük, sőt az utóbbi időszakban kifejezetten jó formában vannak. Amúgy rendkívül gyors játékot játszanak, főként a szélsőik állnak mindig lesben egy-egy gyors indításra várva, de igazán a belső posztokon nagyon veszélyesek. Irányító és átlövő poszton egyaránt gyorslábú, jól cselező kézilabdázóik vannak, akik az egy-egy elleni játékban roppantul eredményesek. Úgyhogy rájuk mindenképpen nagyon kell figyelni és persze arra, hogy támadásban ne szórjuk el a labdákat, mert azt kíméletlenül megbüntetik.

– Milyen összecsapásra számítasz pénteken?

– Mindenképpen szeretnénk a lehető legszorosabb találkozót játszani, ez a minimum elvárásunk. De mivel nekünk most már minden pontra iszonyúan szükségünk van, ezért akkor lennénk igazán elégedettek, ha nem üres kézzel kellene távoznunk Dunaújvárosból.  Jó csapat ellenfelünk, főként hazai pályán esélyesebbek is, de ha hátul, mind kapusteljesítményben mind pedig előtte a védőmunkában tudunk extrát hozni, akkor egyáltalán nem reménytelen akár még a pontszerzés sem. 

Ha a két csapat múltját böngésszük, akkor meglehetősen messzire kell visszautaznunk az időben ahhoz, hogy a Dunaújváros otthonában békéscsabai sikert találjunk. Egészen pontosan 2012 szeptemberéig, amikor is a lilák egy hét góllal megnyert első félidőt követően a végén két góllal 32-30-ra legyőzték vendéglátóikat. Azóta viszont sajnos csak hazai győzelmek születtek, szám szerint hét. Ebből kettőt az előző szezonban jegyzett a két gárda, hiszen a 30-28-as Kohász sikerrel véget ért bajnoki mellett a Magyar Kupa ötödik fordulójában is összecsaptak a felek, igaz az a találkozó már jóval simább 35-25-ös hazai győzelemmel ért véget. Mint ahogy sajnos az idei szezon első találkozója is, a 29-27-es végeredménnyel zárult találkozót ellenben már Békéscsabán rendezték. És ahogy mondani szokták minden rossz sorozat megszakad egyszer, ha pedig ez most történne, az a lilák számára egy nagyon nagy lökést jelentene a bennmaradásért folytatott harcban. Az összecsapás tehát pénteken 18 órától a Dunaújvárosi Városi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a két sípmester Felhő Ferenc és Öcsi Tamás lesz.

Dömény Dezső

A hétvégén újabb fordulót rendeznek a K&H Női kézilabda ligában, csapatunk a Békéscsabai ENKSE pedig vasárnap délután a Siófok gárdájával méri össze tudását a Balaton partján. Lila-fehér együttesünknek ez már a második találkozója lesz a héten, hiszen szerdán Egerben szerepeltek Magyar-kupa mérkőzésen, ráadásul hiába vezettek négy góllal is öt perccel a találkozó lefújása előtt, mégis sikerült kiharcolniuk a döntetlent a lelkes hazaiaknak. Az osztálykülönbség miatt ez pedig most Egri továbbjutást ért. Így a csabaiak a Szombathely elleni bravúros győzelmet követően Kisvárdán és Egerben is elvéreztek, és bizony várhatóan nehéz dolgok lesz a Siófok otthonában is. Akik bár az első öt mérkőzésükből mindössze kettőt tudtak csak megnyerni – igaz a Győrtől és az Érdtől szenvedtek vereséget és a Ferencvárossal ikszeltek – a legutóbbi négy találkozójukon már roppant magabiztosan játszottak. Ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy a Szent István csapatát húsz góllal, a Szombathelyet tízzel, az Alba Fehérvárt huszonöt góllal, és az elmúlt fordulóban a Vácot idegenben négy találattal 31-27-re múlták felül. Ezzel egyébként 13 megszerzett ponttal a két gigász mögött a harmadik helyet foglalják el a tabellán. De talán nem is véletlen az, hogy némi idő kellett mire Tor Odvar Moen együttese bemelegszik a bajnoki küzdelmekbe, ugyanis bőven volt játékos mozgás nyáron a friss EHF kupa győztes alakulatnál. Olyan nevek távoztak a Balaton partjáról, mint Estelle Nze Minko, Denisa Dedu, Mireya Gonzalez, Gabriela Perianu vagy Asma Elghaoui. De azért az érkezők sora is veretes, mert Tomori Zsuzsanna, Nerea Pena, Gnonsiane Niombla vagy Szikora Melinda neve legalább annyira jól cseng kézilabdás berkekben, mint a távozóké. A hét újonnan érkező kézilabdázó névsora pedig három fiatal játékossal, Hársfalvi Júliával, Csapó Kincsővel és a norvég Kjerstin Solassal lett teljes. De azért maradtak az előző szezonból is nagyágyúk a Siófoknál, hiszen Silje Solberg, Andrea Kobetic, Simone Böhme, Katarina Jezic vagy Camille Aoustin szintén a kézilabdázás krémjét jelentik. Újabb sztárcsapattal kell, tehát vasárnap farkasszemet néznie a liláknak, és talán a legnagyobb kérdés az lesz, hogy mennyire tud majd felállni a csabai egylet a hétközi pofonból. Többek között ezt kérdeztem Dombi Katalintól, az Előre fiatal beállósától is, akivel a hétvégi bajnoki összecsapás apropóján beszélgettem.

– Nyilván az első kérdésem nem is lehetne más, minthogy miként éltétek meg ezt a kudarcot, és hogy lehet ebből minél hamarabb felállni?

– Természetesen nagyon csalódottak vagyunk, és főként a találkozó lefújása után volt különösen érezhető a csapaton a letargia, de még most pár nappal később is úgy érzem, bennünk van az a gyomros, amit Egerben kaptunk. De muszáj túltennünk magunkat rajta, mert hétvégén már ismét pályán kell lenünk, és a bajnokságban is fontos mérkőzések várnak még ránk, főként ugye jövő héten a Szent István ellen. Úgyhogy le kell vonni a tanulságokat belőle és tovább kell lépnünk.

– Mik a fő tanulságok?

– Leginkább, hogy egy találkozó hatvan percig tart. Sajnos eddig egy-két kivételtől eltekintve az összes mérkőzésünk azon ment el, hogy a végén nem tudtunk megfelelően koncentrálni. Egerben is felépítettük az összecsapást, és bár voltak azért hibák a játékunkban a biztos vezetés megvolt. Viszont ilyen végjátékot produkálni egyik csapat ellen sem lehet, szóval ezen a jövőre nézve is mindenképpen változtatnunk kell.     

– Ha böngésszük következő ellenfeletek a Siófok keretét, csupa sztárkézilabdázó nevét olvashatjuk, miként lehet egy ilyen csapattal felvenni a versenyt?

– Ez jó kérdés, nyilván nekünk nagyon nehezen, de muszáj lesz. Még ha furán is hangzik, mégis most lényeges lenne ezen a találkozón mentálisan visszahozni magunkat, hiszen ahogy említettem is jövő héten egy kulcsfontosságú összecsapást kell sikerrel vennünk. Persze tudom, Siófok nem az közeg ahol sok babér terem úgy általában az NB1-es gárdáknak, valóban egy sztárcsapatról beszélhetünk, tele robosztus nagy védőkkel és átlövőkkel, gyors szélsőkkel és két remek kapussal. Viszont azt mi már nem engedhetjük meg magunknak, hogy még egy nagy pofonba beleszaladjunk, szóval össze kell szednünk magunkat és javulnunk kell a játék minden elemében.

– Akkor, ahogy mondani szokás, nem feltartott kézzel utaztok a Balaton partjára?

– Semmiképpen sem. Mesterünk azt kérte tőlünk, hogy elsősorban a saját játékunkra koncentráljunk, és mindenki a tudásának legjavát nyújtsa az összecsapáson, és lehetőleg ne görcsösen, hanem minél felszabadultabban kézilabdázzunk. Védekezésben és kapusteljesítményben feltétlenül javulnunk kell, sokkal higgadtabbnak kell lennünk, és inkább lassítanunk kell a játékot. Mivel pedig ellenfelünk rettentően gyors kézilabdát játszik, a megfelelő visszafutások is sarkalatos pontjai lesznek a találkozónak. Én bízom benne, hogy helyt tudunk állni Siófokon, mert azért az sem mindegy milyen lelkiállapotban megyünk majd bele a Szent István elleni csatába.

A helytállásban viszont még inkább nehezítheti csapatunk dolgát, hogy a hétközi kupameccset is már kihagyni kényszerülő két alapemberünk Kopecz Barbara és Bottó Rózsa a vasárnapi összecsapáson sem lehet ott a többiekkel.

Az utóbbi időszakban egyébként sok babér nem termet a liláknak a Siófok ellen, amit jól szemlétet, hogy a két csapat legutóbbi öt szezonban lejátszott 13 mérkőzéséből mindössze egyet tudott csak megnyerni az Előre még 2017 tavaszán. Ennek megfelelően a gárdák tavaly őszi Békéscsabai randevúján is a Balaton partiak örülhettek a 30-25-ös végeredménnyel zárult találkozót követően, míg Siófokon 38-26-ra nyertek a cápalányok. A felek vasárnapi küzdelme 17 órától a Siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokban kerül megrendezésre, melyen az Őri Erika, Pozdena Erika bírópáros tevékenykedik majd.

Dömény Dezső

A hétvégén tovább folytatódik csapatunk számára a K&H Női kézilabda liga küzdelme, méghozzá idegenben, egészen pontosan Dunaújvárosban kell helytállni az Előre NKSE csapatának. Azt pedig nem lehet mondani, hogy ne lennének friss élményeik a liláknak aktuális ellenfelükről, hiszen két héttel ezelőtt a Magyar Kupa küzdelmeiben is összecsaptak a felek. Akkor sima tízgólos Kohász győzelem született, amivel az Újváros bejutott a kupa négyes döntőjébe. Azóta egyébként mind két gárda egy bajnoki mérkőzésen lépett pályára, igaz teljesen más szájízzel hagyhatták el a parkettet az együttesek. Amíg a lila-fehérek egy bravúros találkozón 31-28-ra legyőzték a Debrecent, addig a Dunaújváros egy elég nagy pofonba szaladt bele Siófokon a 31-17-es végeredménnyel zárult találkozón. Igaz előtte ők is elkönyvelhettek egy komoly sikert a Vác legyőzésével, amit hazai pályán a 35-29-es győzelmükkel értek el. Ezen sikerüket megelőzően egyébként csak az MTK-t és a Fehérvár együttesét sikerült hazai közegben két vállra fektetniük, és mivel idegenben is három győzelmet aratott eddig a Kohász, így 12 ponttal a kilencedik pozíciót foglalják el a bajnoki tabellán. Első számú üldözőjük pedig nem más, mint lila-fehér együttesünk, akik mindössze 2 ponttal lemaradva a tízedik pozícióban tanyázva követik az újvárosi egyletet. És ez nyilván nem a véletlen műve, hiszen Horváth Roland együttesét ebben a naptári évben eddig csak a Fehérvár és a Győr gárdája tudta két vállra fektetni a honi pontvadászatban. Az MTK elleni döntetlen kivételével pedig az összes többi ellenfelük kénytelen volt meghajolni a lila-fehérek előtt. És ez azért is nagy szó, mert roppant fiatal csapattal vitézkedik a bajnokságban az Előre, hiszen a 21,5 éves átlagéletkorú együttesben összesen hét, húsz év alatti játékos található.  Közülük is az egyik legifjabb, a mindösszesen 17 éves Dombi Katalin, aki fiatal kora ellenére már az előző szezonban bemutatkozhatott a felnőttek között, ebben az idényben pedig már egyre komolyabb szerepeket kap Horváth mestertől. Vele beszélgettem a Loki elleni siker és a hétvégi bajnoki összecsapás apropóján.

Fotó: Antal János

– Ízig-vérig rangadó volt a Debrecen elleni találkozótok, igazán fantasztikus hangulatban. Milyen érzés volt belülről átélni a mérkőzést?

– Természetesen mindig nagy élmény egy ilyen összecsapás, amikor tényleg él a csarnok és jól játszik a csapat is. Különösen fontos volt, hogy már az elején bekezdtünk és olyan előnyre tettünk szert, ami azért megalapozta a sikerünket. Pedig meglehetősen nagy tempót diktált a Loki, főleg az első játékrészben, de felvettük velük a versenyt, sőt még mi jöttünk ki jobban a rohanásból. A védekezésünk azért sokszor hullámzó volt, de a kapusteljesítménnyel kiegészülve mindig a legjobb pillanatokban sikerül hatástalanítanunk egy-egy debreceni támadást. Viszont ha őszinték akarunk lenni azért ez leginkább a szív diadala volt, főleg a második félidőben, amikor már egyre inkább kijött a fáradság a csapaton. Alapból kevesen vagyunk, és még ráadásul néhány kulcsjátékosunk a múlt héten több edzést is kénytelen volt kihagyni, tehát a felkészülés sem volt zökkenőmentes. Ettől függetlenül azért egész végig azt sulykolta belénk Roland, hogy le tudjuk győzni a Debrecent, és végül tényleg sikerült.  

– A csapat kétharmada saját nevelésű, ami azért nagy szó a mostani mezőnyben, és ha jól tudom Te magad is abszolút csabai nevelés vagy…

– Olyannyira, hogy nyolc éves korom óta – amikor is elkezdtem kézilabdázni -, csak az Előrében pattogtatom a labdát. Gyakorlatilag végigjártam az egyesület összes utánpótlás csapatát, és ugye jelenleg is játszom a Zöldi-Tóth Kata által edzett ifi csapatban is. De rajtam kívül a felnőtt keretből még négy játékos is tagja ennek az ifjúsági csapatnak, illetve az NB2-ben szereplő együttesnek, szóval vagyunk egy páran, akik több fronton is képviseljük a klubot.

– Mindössze két hét telt csak el a legutóbbi Dunaújvárosi túrátok óta. Friss élmény lévén mi az, amit tanulságként le lehet szűrni abból az összecsapásból, hogy most segítségetekre legyen egy szorosabb eredmény eléréséhez?

– Nem játszottunk jól azon a találkozón ez egyértelmű, de leginkább a védekezés volt az, amiben nagy sok hiányérzetünk maradhatott. Ezt mindenképpen jobban és nagyobb figyelemmel kell megoldani, mint azt két hete tettük. Illetve sokkal taktikusabban is kell játszanunk, mert nagyon sok buta hibát vétettünk, amit aztán ők gyors gólokkal kíméletlenül kihasználtak. Igazából az Újváros azt játszotta, amit tud, nem hinném, hogy bármivel is megleptek volna minket, egyszerűen csak úgy érzem mi nem tudtunk azon a szinten kézilabdázni, ahogy tudunk.

– Számodra azért elég különleges és pikáns lesz ez a mérkőzés, hiszen ezúttal ellenfélként találkozol nővéreddel, Lucával…

– Igen, és méghozzá első alkalommal, mert ősszel én nem játszottam, a legutóbbi találkozón pedig Luca nem lépett pályára sérülés miatt. Mindenképpen érdekes érzés lesz, főleg ha védekezésben szemtől szembe kerülünk egymással, és nekem kell megfognom őt egy akció során. De ilyenkor 60 percre félre kell tenni a családi kötelékeket és csak a játékra koncentrálni, valamint arra, hogy minél jobban segítsük a csapatunkat. Nyilván nem lesz könnyű, mert amúgy nagyon szoros kapcsolat van köztünk, szinte minden nap beszélünk, és próbáljuk egymást segíteni a kézilabdával kapcsolatos dolgokban is. Meccsek után szintén mindig megbeszéljük egymás játékát, hát legalább ezt most nem telefonon, hanem személyesen tehetjük meg.

– Milyen célkitűzéssel utaztok Dunaújvárosba?

– Mindenképpen szeretnénk a kupameccshez képest jóval szorosabb találkozót játszani, ez a minimum elvárásunk. Viszont ha védekezésben elég feszesek tudunk lenni, és a kapuból is megkapjuk a megfelelő támogatást, illetve sokkal okosabban és higgadtabban tudunk kézilabdázni, mint két hete, akkor bármi megtörténhet. Ezt azt hiszem a Loki ellen is bebizonyítottuk, igaz hazai pályán mindig sokkal jobban is megy a játék, de én bízom abban, hogy Dunaújvárosban is helyt tudunk majd állni.

A helytállásban viszont nehezítheti csapatunk dolgát, hogy Zöldi-Tóth Katalin sérülés miatt biztosan nem léphet pályára a találkozón, míg Szögi Tímea játéka is erősen kérdéses. A felek egyébként már két alkalommal is találkoztak ebben a szezonban, a szeptemberi békéscsabai randevújuk egy bajnoki mérkőzés volt, ahol is 30-23-as vendéggyőzelem született, míg két héttel ezelőtt a Magyar Kupa negyeddöntőjében mérkőzött meg a két gárda, szintén Kohász sikerrel a végén. Az együttesek harmadik összecsapása tehát ez alkalommal is Dunaújvárosban lesz, 18 órától a Városi Sportcsarnokban, a Fekete Tamás, Tóth Dávid bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső