Kukely Klára: – Boldog vagyok, hogy bizalmat és lehetőséget kaptam a bizonyításra. Minden erőmmel azon leszek, hogy továbbra is a tőlem megszokott energiával és lelkesedéssel segítsem a csapatot. Hiszem, hogy együtt újra örömet tudunk szerezni szurkolóinknak, és megtöltjük a csarnokot!

Az elkövetkező időszakban folyamatosan fogjuk tájékoztatni a szurkolókat a fejleményekről, elsőként a saját nevelésű játékosainkkal kapcsolatos bejelentéseket tesszük meg.

Örömmel adunk hírt arról, hogy Bencsik Bojána és Kukely Klára 2025. június 30-ig már biztosan lila-fehér mezben folytatja a pályafutását, hiszen mindkét sportoló meghosszabbította egy évvel az idény végén lejáró megállapodását.

Kukely Klára a 2019. őszén mutatkozott be az első osztályban a felnőtt csapat színeiben, míg Bencsik Bojana debütálására 2021. tavaszán került sor az NB I-ben. Mindkét saját nevelésű játékos tagja volt a 2021/2022-es idényben másodosztályú bajnoki címet szerzett együttesnek, a visszajutást óta pedig az első osztályban segítik stabil teljesítményükkel a csapatot.

Török Fanni sajnos nem fogadta el egyesületünk szerződéshosszabbítási ajánlatát, így a bajnokságot követően távozik csapatunktól, neki sok sikert kívánunk a pályafutása folytatásához.

Szombat délután Vácon játssza utolsó mérkőzését ebben a naptári évben lila-fehér együttesünk, mely egyben a világbajnoki szünetet követő első találkozó is lesz. Könnyű összecsapásra viszont nem számíthatnak lányaink, lévén ellenfelünk a Dunakanyarban nagyon ritkán talál legyőzőre. Csapatunk azonban elszántan készül a folytatásra és a váci megmérettetésre, melynek felkészülése közben együttesünk balszélsőjével Kukely Klárával beszélgettünk és elemeztük az esélyeket. Fiatal játékosunk számára különösen nehéz volt ez az esztendő, hiszen bő egy éve mellkaskimeneti szindrómát diagnosztizáltak nála, ami miatt vénás keringési nehézségei támadtak, mely trombózishoz vezetett az első bordája és a kulcscsontja között. A teljes gyógyulást egy műtét segítségével érték el játékosunknál, ahol is az érintett első borda egy részét eltávolították, amivel több helyett sikerült felszabadítani az ereknek és az idegeknek.

– Nagyon jó volt látni téged már ősszel a pályán, ezek szerint teljesen magad mögött hagytad ezt a rendkívül nehéz időszakot és a betegségedet?

– Igen, szerencsére teljesen egészségesnek mondhatom magam. De valóban nagyon nehéz év van mögöttem. Nagyjából pont tavaly decemberben kezdődtek a problémáim, és mire februárban sikerült diagnosztizálni a betegségem miatt kialakult trombózist, már nagyon sok gyötrelmes héten voltam túl. Viszont a májusi operáció hála Istennek tökéletesen sikerült, és számomra szinte hihetetlennek tűnt, hogy már az őszi szezon első találkozóján Győrben pályára léphettem, ami négy hónappal hamarabb volt mint amit eredetileg jósoltak az orvosok. Ráadásul az az egy borda amit eltávolítottak egyáltalán nem hátráltat a kézilabdában, bár az igaz, hogy a visszatérésemet egy roppant hosszú és nehéz gyógytornás és erőnléti időszak előzte meg. Ettől függetlenül még erőnlétileg vannak lemaradásaim, hiszen túl hosszú volt a kihagyásom, ami a lövéseimnél is még meglátszik, de azért hétről hétre érzem a javulást mindenben.

– Kihagyás a csapatnak is volt, ugyanis a világbajnokság miatt hat hét szünet volt a pontvadászatban, mivel telt ez az elmúlt időszak?

– Közvetlenül az utolsó MTK elleni mérkőzésünk után egy hét pihenőt kaptunk, majd a szusszanást követően egy kisebb téli alapozás következett, amiben az erőnléti munka játszotta a főszerepet. Valamint egy debreceni vendégeskedés mellett, Romániában is játszottunk három hasznos összecsapást, ahol egyrészről mindenki játéklehetőséget kapott, másrészről meg nagyon sok taktikai elemet tudtunk gyakorolni. És bár ez volt a lényeg, azért szerintem az mindenképpen biztató, hogy mindegyik találkozónk szoros volt, és ugye ezekből egyet, a CSM Slatina ellenit meg is tudtuk nyerni.

– Azóta viszont teljes kerettel már a bajnoki folytatásra készültök…

– Bizony, és leginkább az „őszi szezon” utolsó négy találkozója volt már fókuszban, meg persze a mostani váci összecsapás. De sok minden olyan dolgot ami az eddigi mérkőzéseinken hiányosság volt, most valóban volt időnk csiszolni, gondolok itt leginkább a megfelelő visszarendeződésre, a védekezésünk javítására, a taktikai elemek jobb megjátszására, és persze a helyzetkihasználásunk optimalizálására.

– Szombaton meg már egy kifejezetten nehéz ellenfél otthonában veselkedtek neki a következő etapnak, hogy látjátok az esélyeket?

– Valóban, az utóbbi időben nem túl sok sikerélmény jutott nekünk Vácon, és noha ellenfelünknek is voltak hullámvölgyei az ősz folyamán, azért most sem számítok könnyű összecsapásra. Bár az eddig is fiatal csapatnak számító váciak a nyáron tovább fiatalodtak, ez talán még gyorsabbá is tette az együttes játékát, főleg a szélsőik lerohanásai amik iszonyatosan veszélyesek. De azért középen is van bennük lövőpotenciál, itt egyértelműen Kuczora Csengét kell kiemelni, mert a csapatban leginkább Ő viszi a prímet, így az Ő kikapcsolása lehet az egyik kulcsa a mérkőzésnek.

– A másik kulcsa pedig a helyzetkihasználás?

Pontosan. Mindenképpen koncentráltan kell a támadásainkat vezetni és okosan befejezni azokat, főleg, hogy a másik oldalon olyan kapusokkal kell szembenéznünk, akik közül az egyik kiválóan ismer minket mint volt csapattársunk, a másik portás, meg Bukovszky Anna, remek formában volt az elmúlt időszakban, sőt még a válogatottban is szerephez jutott a vb-n. Mi szélsők ráadásul szinte még külön párharcot is vívunk velük, és külön videózással is készülünk ellenük. Szóval ezúttal is nehéz mérkőzésre számítok, de ha a védekezésünket végig kellően feszesen tudjuk tartani, és mesterünk kéréseit, valamint a taktikai utasításokat maximálisan teljesítjük, akkor azt gondolom lehet esélyünk. A teher mindenesetre most nem elsősorban a mi vállunkat nyomja, ezt szeretnénk kihasználni, és remélem sikerül is majd meglepetést okoznunk szombaton.

Dömény Dezső

Kukely Klára 2019-ben mutatkozott be a felnőtt csapatban, idei szezonban eddig 19 mérkőzésen lépett pályára, melyek során 44 gólt szerzett. Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy Kukely Klára közös megállapodás alapján a 2022/2023-as sportszezonban is egyesületünk színeiben szerepel.

Jelentős skalpot gyűjtött be szerdán békéscsabai női kézilabdacsapatunk azáltal, hogy kiejtette az élvonalbeli Érd együttesét a kupából és ezzel tovább menetel ebben a sorozatban is. Ahogy ezt az NB1/B Keleti csoportjában is teszi, ahol jelenleg makulátlan teljesítménnyel vezeti a pontvadászatot, többek között Kukely Anna góljainak is köszönhetően, aki 49 találatával az Előre legjobb gólvágója.

Három éve valósággal berobbant a csabai utánpótlásból Anna, aki azóta egyértelműen vezére lett lila-fehér csapatunknak. Ámde vele majdnem párhuzamosan feltűnt a másik Kukely lány - Klára, Anna ikertestvére is, aki az elmúlt szezonokban még javarészt csak a szárnyait bontogatta a felnőtt keretben, idén viszont már komoly szerepet szán neki mestere Papp Bálint és egyelőre úgy fest meg is birkózik ezzel a feladattal a fiatal balszélső.

– Aki nem ismer téged annyira, az is gondolhatja, hogy kézilabdás életed eddigi szakasza gyakorlatilag teljesen összemosódik ikertestvéredével, de nyilván azért megvan a saját utad is…

– Természetesen, de ahogy te is említetted Annával gyakorlatilag kéz a kézben járjuk ennek a sportágnak a rögös útjait. Úgy nagyjából hatéves korunkban együtt kezdtünk kézilabdázni, azóta szinte mindig egy csapatban játszottunk. Szinte, mert volt egy szezon még 2018-ban, amikor testvérem már felkerült a felnőtt csapathoz, én pedig még az ifiben szerepeltem. Fura is volt, hogy nem játszottunk együtt és a lelátóról néztük egymás meccseit. De 2019-től visszaállt a világ rendje, mert onnantól már én is a felnőttek között edzhettem. És ugyan már némi lehetőséget abban a szezonban is kaptam, igazából tavaly Vida Gergőnél kezdtem komolyabb játékperceket a pályán tölteni, amit sajnos tavasszal egy kisebb sérülés tört meg.

– Viszont ez a szezon már meghozta az igazi áttörést…

– Igazából igen, mert Bálint az akinél maximálisan érzem a bizalmat és azt, hogy fontosabb szerepet szán nekem a korábbiaknál. Kifejezetten meg is lepődtem, mikor az első bajnoki találkozónkon kiderült, hogy én kezdek. Persze nagyon örültem neki és próbálok azóta is a lehető legjobban élni a lehetőséggel, valamint meghálálni a bizalmat. Ráadásul ez a másodosztályú közeg jóval több lehetőséget teremt nekünk fiataloknak, mert azért könnyebb ebben a bajnokságban felvenni a ritmust, mint az első osztályban és játékpercek tekintetében is nagyobb mozgásterünk van.

– Köztudott, hogy ilyen családi kötelékben mint a tiétek nagyon szoros kapcsolat alakul ki a két testvér között, ezért is roppant különleges helyzetben vagy azzal, hogy ikertestvéreddel játszhatsz együtt. Ennek ellenére soha semmilyen versenyhelyzetet nem teremtett ez köztetek?

– Nem soha. Én konkrétan semmilyen hátrányát nem éreztem annak, hogy mind a ketten egy csapatban kézilabdázunk, sőt kifejezetten szeretek mellette játszani, mert ahogy ránézek már tudom, hogy mit szeretne és mi lesz a következő lépése. Erre szoktam mondani, hogy ez amolyan "ikerösztön", meg nyilván a hosszú évek amiket egymás mellett játszottunk. De konkrét rivalizálás sohasem volt közöttünk, inkább pont ellenkezőleg, nagyon büszke vagyok rá és rettentően motivál az a teljesítmény amit hétről hétre a pályán nyújt.

– Túl vagytok két győztes rangadón, amelyből az Érd elleni kupameccs igazi bravúr eredmény, főleg, hogy mínusz hatról tudtatok visszakapaszkodni…

– Igen, én is azt hiszem, hogy a szerdai győzelmünk valóban bravúr kategória, amivel bizonyítottuk, hogy sikeresen fel tudjuk venni a versenyt egy élvonalbeli csapattal is, illetve egy jó visszaigazolás arra, hogy jó úton járunk. Bár ahogy te is említetted a találkozó elején igencsak akadozott a gépezetünk, pontatlanok voltunk és számtalan technikai hibát is vétettünk. Igazából én sem értem a pontos okát, de az első negyedórában valahogy túlságosan megilletődöttek voltunk. Aztán jött Bálint időkérése, ahol megnyugtatott minket és fokozatosan egyre stabilabbá vált a játékunk. A kulcs mindenképpen az volt, hogy nem adtuk fel és harcoltunk, aminek a jutalma a felzárkózás lett. Attól a pillanattól kezdve pedig mikor már a védekezésünk is felkeményedett, illetve a kapuból is érkezett a segítség, már mi diktáltuk a találkozó menetét. Sőt, az ellenkezőjére fordult a játék képe, hiszen a kezdeti bizonytalanságunkat, a második félidőre egyfajta felszabadultság váltotta fel. Azonban a hangulatot is ki kell emelnem, mert az a szurkolás amit végig kaptunk, rettentően sokat segített mind a felzárkózásban, mint pedig az éles végjáték megnyerésében.

– Viszont megállás nincs, szombaton már Szegeden vizitáltok…

– Ennek a mérkőzésnek a legnagyobb kihívása szerintem pont az lesz, hogy két ilyen fárasztó derbit követően mennyire tudunk regenerálódni és relatíve frissen kézilabdázni. Ezért is lesz most még inkább fontos, hogy koncentráltan kezdjük az összecsapást és megpróbáljuk minél hamarabb a magunk javára fordítani. Nagyon kevés időnk van a kupameccs és bajnoki között, de azért így is igyekszünk a lehető legjobban feltérképezni ellenfelünket. Ettől függetlenül azt gondolom a recept adott, azt a játékot kell továbbvinnünk erre a találkozóra is, mint amit az Érd ellen nyújtottunk a második félidőben - tehát nagyon feszesen védekezni és ebből villámgyorsan indítani a támadásainkat. Úgy gondolom kimondhatjuk, hogy a győzelemre ezúttal is kötelező feladatként tekintünk, úgyhogy mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy ezt magabiztosan, jó játékkal tudjuk elérni.

Dömény Dezső

– Számunkra is a lehető legrosszabbkor jött a bajnokság felfüggesztése, majd lezárása – kezdett bele Anna. – Természetesen a döntéssel maximálisan egyetértettünk, hiszen az egészségnél nincs fontosabb – ugyanakkor rengeteget dolgoztunk azért, hogy ifjúsági szinten az országos döntőbe jussunk. Erre megvolt minden esélyünk, nagyon jó szellemű társaság jött össze, Fábián Csaba  vezetésével komoly sikereket értünk el – tette hozzá Klára.

– És ne feledjük, hogy mindketten bemutatkozhattatok az NB I-ben is!
– Igen, és ezzel nagy álmunk vált valóra! – mondják szinte egyszerre. – Egy sportoló számára talán nincs is nagyobb siker, ha a nevelő egyesületében, a ranglétrát végigjárva juthat el a legmagasabb osztályig. Főleg ha ezt a testvérével együtt éli át. Nekünk ez megadatott és most, amikor Paláncz György elnök úrral leültünk tárgyalni a folytatásról, nem is volt kérdés, hogy maradni szeretnénk. Ugyan voltak ajánlataink, de szimpatikusak voltak számunkra a Békéscsabán felvázolt lehetőségek. Fiatal csapat épül és ennek az építkezésnek szeretnénk részesei lenni.

– Milyen céllal kezdtek majd neki a felkészülésnek és a bajnokságnak?
– Egyértelműen az első osztályban maradásunk a cél, illetve szeretnénk minél több játéklehetőséget kapni és élni is azzal. Meghatározó játékosokká szeretnénk válni itt Békéscsabán – mondta Anna. – Pozitívan tekintünk az új edzőre és az érkező játékosokra. Úgy hiszem mindenki eleget fog tenni annak érdekében, hogy méltóak legyünk a lila-fehér színre – jegyezte meg Klári.

– Sokan féltik is a csapatot, mondván sok rutinos játékos távozott.
– Szerintünk új időszámítás kezdődik a sportban is, most minden bizonytalan. Valószínűleg a női mezőnyben néhány csapat kiemelkedik majd, a többiek között pedig apró különbségek dönthetnek. Természetesen csak a magunk nevében beszélhetünk, hogy szeretnénk élni a lehetőséggel, de ismerve a csapattársainkat és a most érkező, a korosztályos válogatottból személyesen is ismert lányok elhivatottságát, optimistán tekintünk a jövőbe. Fiatal, hajtós, gyors csapatot láthatnak majd a szurkolóink, akikre nagyon számítunk majd a folytatásban is!