A klubvezetés a bajnokságból hátralévő három mérkőzésre Farkas Józsefet bízta meg a vezetőedzői teendők ellátásával, aki eddig a másodosztályú algyői női csapat kispadján ült. Farkas József korábban másodedzőként dolgozott az élvonalban Szegeden, Kecskeméten és Szombathelyen, az elmúlt idényben pedig a negyedik helyig vezette a másodosztályú bajnokságban az újonc algyői együttest.

Papp Bálint 2021. nyarán vette át az együttes szakmai munkájának az irányítását, vezetésével a csapat bajnokként jutott vissza az első osztályba, ahol eddig 23 mérkőzésen 12 pontot szerzett.

Farkas József megbízatása kizárólag az idényből hátra lévő 3 találkozóra szól, a cél, hogy a csapat a vezetésével szerezze meg a biztos bennmaradáshoz szükséges pontokat.

Az Előre NKSE vezetése ezúton is megköszöni Papp Bálint közel két éves munkáját és további sikereket kíván neki szakmai pályafutásához.

Szombaton egy sokak által várt bajnoki összecsapás következik, hiszen lila-fehér női kézilabda-csapatunk a Győri Audi ETO KC gárdáját fogadja a Városi Sportcsarnokban. Tagadhatatlanul speciális mérkőzés ez, mert a két együttes céljai és lehetőségei nagyon különböznek, ettől függetlenül a lilák vezetőedzőjének Papp Bálintnak megvan erre a találkozóra is a stratégiája. Ezt egy rövid interjú keretében részben meg is osztotta velünk, amellett, hogy természetesen az elmúlt időszakról is szót ejtettünk.

– Legutóbb az MTK otthonában szerepeltetek, mi hiányzott ahhoz, hogy ponttal térjetek haza? 

– Bár az akarattal ezúttal sem volt gond, de valahogy ezen a napon mégis hiányzott az a plusz, ami mondjuk Székesfehérváron megvolt, főleg mikor ellenfelünk vezetett. Ezúttal sajnos nem tudtunk ilyen extrát hozzátenni a játékhoz, így amikor az MTK megfordította a mérkőzést és leszakított minket, egyszerűen nem voltunk képesek átlendülni ezen és úgy igazán visszajönni a meccsbe. De ha megnézzük a kapott góljaink számát, ami ilyen tekintetben igazán beszédes adat, akkor látjuk, hogy hiányzott az igazi keménység a védekezésünkből és még a kapusteljesítményünk is elmaradt az átlagostól.

– Viszont azért így is egy remek sorozaton vagytok túl, ahol nagyon fontos pontokat szereztetek, gondolom összességében elégedett vagy a csapattal?

– Természetesen elégedett vagyok, talán mondhatom azt is, hogy időarányosan jól állunk pontok tekintetében, sikerült meglepetésgyőzelmeket is produkálnunk, és valamelyest le tudtuk szakítani az üldözőinket is. Az mindenképpen látszik, hogy felvettük az első osztály ritmusát és sebességét, okosabban és főleg tudatosabban kézilabdázunk. És noha elengedhetetlenek egy-egy győzelem esetén az egyéni teljesítmények feljavulása is, azért leginkább csapatszinten látom az együttesben a legnagyobb fejlődést és a sikerek kulcsát.  De persze korai lenne még hátradőlni, vannak még előttünk bőven fontos feladatok, és mindenképpen szeretnénk még pontokat gyűjteni és ezáltal minél előrébb kerülni a végelszámolásra.  

– És erre a bizonyos véghajrára a most következő egy hónapban rá is lehet készülni, hiszen három élgárdával játszotok, mi az elsődleges cél ezeken a találkozókon?

– Amellett nyilván, hogy komolyan vesszük ezeket az összecsapásokat is, azért a gyakorlás, és a hosszú távú céljaink tekintetében is egy remek lehetőségként kell, és lehet is felfogni ezt. Hiszen egymás után két BL csapattal és egy az Európa-ligában remekül vitézkedő minőségi ellenféllel találkozunk. Ezek az együttesek nagyon más sebességen játszanak, tehát jó alkalom ez, hogy mi is egy magasabb sebességi fokon kézilabdázzunk, és azokat a részcélokat amiket meghatározunk magunknak, azokat megpróbáljuk ilyen szinten is véghez vinni. Szeretném ha minél több pozitívumot tudnánk megélni ezeken a találkozókon, hogy ebből a legtöbbet aztán át tudjunk ültetni a bajnokság utolsó etapjára is. Illetve regeneráció szempontjából is jól jön most ez az időszak, mert a három mérkőzés mellett szünetek is lesznek, ami így kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy egy kicsit frissítsük magunkat.

– Az első ellenfél egyből a címvédő Győr lesz, mit szeretnél látni a csapatodtól hazai környezetben ellenük?

Először is szeretnénk megnehezíteni a dolgukat, és azokat a részcélokat amiket kitűzünk azt megvalósítani, és úgy összességében egy jó meccset játszani velük. Kétségkívül mindig egy különleges pillanat amikor a világ egyik legjobb csapatát láthatjuk vendégül, biztos vagyok benne, hogy sok fiatal számára ösztönzés is lehet a kézilabda felé, hogy testközelből láthatják őket. De ugyanakkor azt is érezzük, hogy hétről-hétre miattunk is sokan kilátogatnak, úgyhogy egyértelmű célunk, hogy mi is a jobbik arcunkat mutassuk ezen az estén is. Nyilván azért tisztában vagyunk az erőviszonyokkal, de lelkes szurkolóink előtt szeretnénk egy sportszerű, mégis élvezhető mérkőzést produkálni, amiből tényleg lehet építkezni, mert még mind a két együttesre kemény összecsapások várnak a közeljövőben, hiszen fontos célok vannak még előttünk a szezon hátralevő részében.

Az új esztendő első bajnoki mérkőzését Kisvárdán játssza a Békéscsabai ENKSE csapata, és bár a vendéglátók otthonából nem könnyű pontot vagy pontokat elhozni, a legutóbbi két hazai győzelem és a novemberi kisvárdai kupasiker azért bizakodásra adhat okot a lilák háza táján. A mérkőzés apropóján beszélgettem csapatunk vezetőedzőjével Papp Bálinttal, akivel nemcsak az együttes előtt álló feladatokról, de a 2022-es év értékeléséről is szót ejtettünk.

– Ha a Budaörs elleni mérkőzést megelőzően kérdezlek, valószínűleg akkor is pozitívnak értékelted volna a mögöttünk hagyott esztendőt, de így, hogy egy fontos győzelemmel fejeztétek be az évet szerintem nem lehet kérdés, hogy összességében sikeres esztendőt zártatok…

– Azt gondolom mindenképpen sikeres volt az év, bár nyilván itt markánsan elkülöníthetjük a tavaszi másodosztályú és az őszi élvonalbeli szereplésünket. Az első félévben szinte végig egyenletes, jó teljesítményt nyújtottunk, egy pici hullámvölggyel, amit azonban nagyon gyorsan tudtunk korrigálni, így egy eredményes, bajnoki címmel végződő idényt produkáltunk. Ráadásul folyamatos volt a fejlődése mind a csapatnak, mind a játékosnak, akik közül többeknek is kitűnő tanulóév volt az NB1/B-s szezon. Ezzel szemben az ősz már egy komoly kontrasztot mutatott, főleg az első fele, ahol látványosan nehezen tudtuk még felvenni az első osztály ritmusát. Idő kellett ehhez, meg hát persze az új játékosaink beépítéséhez is, akik közül valakiknek még csak a formába hozás időszaka volt ez. De a válogatott szünetet követően már eredményekben, és ami legalább annyira fontos, a mutatott játék összképében is sokkal jobbak tudtunk lenni, és valóban, ezt még az év utolsó napjaiban egy szép sikerrel meg is fejeltük.

– A fordulópont kizárólag a Kisvárda elleni kupasiker volt? Az hozta meg az áttörést, vagy azért ennél bonyolultabb a dolog?

– Részben tényleg az a siker volt a kulcs, mert én is úgy érzem, hogy az a továbbjutás tört át egy olyan lélektani gátat, ami után a lányok már csakugyan elhitték, hogy ők jobbak annál mint ami addig eredményekben kijött belőlük, és persze képesek nyerni is. Tehát kétségkívül szükség volt egy ilyen pozitív visszacsatolásra. Ugyanakkor azért megfelelő idő is kellett ahhoz, hogy felvegyük a kellő ritmust és összecsiszolódjunk, amiben a szünet tagadhatatlanul nagy segítségünkre volt. Ott már a Zilah elleni felkészülési meccseken is látszott, hogy más ritmusban kézilabdáztunk, és ezt később a tétmérkőzésekre is át tudtuk ültetni. Védekezésben sokat léptünk előre, és ami szintén roppant fontos, hogy csapatként jóval érettebb játékot tudunk már produkálni. Mindamellett továbbra is ebben a mentalitásban kell kézilabdáznunk, és még véletlenül sem szabad egy pillanatig sem hátradőlni, hiszen a bajnokság java még csak ezután következik.

– És pénteken egy kisvárdai túrával folytatódik, akikkel nem is olyan rég találkoztatok, szóval friss az emlék. Mi az amiben akkor jobbnak bizonyultatok náluk?

– Elsősorban a csapatjáték sikere volt akkor az a továbbjutás, nagyon meg akartuk mutatni, hogy tudunk jó eredményt produkálni. Jól is játszottunk és főként hátul nyújtottunk kiemelkedőt, egy kiváló kapusteljesítménnyel megspékelve. De igazából nüánsznyi dolgokon múlott az a mérkőzés, mint ahogy a legtöbb találkozó itt a bajnokság második felében tanyázó csapatok között. Ettől függetlenül a Kisvárda egy kifejezetten jól összerakott együttes, komoly rutinos maggal és erős lövőkkel. Abszolút érett csapat benyomását keltik, akiken látszik, hogy rendkívül tudatos kézilabdát játszanak. Ezenfelül biztos vagyok benne, hogy extra motivációval érkeznek a mérkőzésre és mindenképpen nyerni akarnak majd. Szóval ahogy a kupameccsen, úgy most sem számítok könnyű összecsapásra, bár a tét ezúttal sem a mi vállunkat fogja elsősorban nyomni.

– Tudom, hogy mindig minden meccs más, de azért az elmúlt találkozók sikeres receptjéből gondolom lehet és kell is meríteni péntekre…

– Egyértelműen ez a cél. Azt a játékot amit a Mosonmagyaróvár és a Budaörs ellen mutattunk azt kell továbbvinni. Fegyelmezetten kézilabdázva, az előre megbeszélt utasításokat betartva, feszes védekezéssel és maximális koncentrációval kell játszanunk ahhoz, hogy hasonló eredményt tudjunk elérni mint legutóbb. Szeretném ha ezúttal sem görcsölnénk túl az összecsapást és minél felszabadultabban kézilabdáznánk. A lényeg, hogy végig próbáljunk fej-fej mellett maradni és ezúttal is szoros végjátékra kényszeríteni ellenfelünket, és akkor bízom benne, hogy tovább tudjuk folytatni azt a jó sorozatot amiben benne vagyunk.

A hétvégi Dunaújváros elleni összecsapást követően békéscsabai kézilabdacsapatunk már a hazai bemutatkozásra készül az első osztály idei kiírásában. Az otthoni nyitótalálkozó pedig mindig egy különleges mérkőzés, így nem is csoda, hogy lányaink már izgatottan várják a Vác elleni derbit, amely előtt csapatunk vezetőedzőjével, Papp Bálinttal elemeztük az esélyeket.

– Hogy látod a csapatot már így az első meccs tükrében is, mennyire sikerült a felkészülés, készen álltok az élvonalra?

– Sajnos nem volt azért teljesen zökkenőmentes a felkészülési időszak, több játékos is sérülésből, rehabilitációból érkezett, így messze nem tudtunk teljes kerettel dolgozni az első időszakban, sőt igazából csak a hazai torna hetében voltunk először teljes létszámban. Ettől függetlenül megpróbáltuk a lehető legjobban elvégezni a nyári munkát és azt gondolom fizikálisan ez sikerült is, ezen a téren rendben vagyunk, leginkább játékban van deficitünk, ebben kell még javulnunk. Meg hát persze fel kell vennünk az élvonal ritmusát, mert itt az ellenfelek már sokkal inkább megbüntetik a hibát, mint egy osztállyal lejjebb. El kell hinniük a lányoknak, hogy az NB1-ben is versenyképesek tudnak lenni és jobban bízniuk az elvégzett munkában. Illetve amellett, hogy csapatként kell megfelelően muzsikálnunk, a sikerhez azért az is elengedhetetlen lesz, hogy megtaláljuk azokat a vezéregyéniségeket a gárdában, akik olykor a hátukra veszik az együttest és átlendítik a csapatot az olyan holtpontokon is mint amilyen mondjuk legutóbb Dunaújvárosban volt.

– Mert sajnos voltak holtpontok, kettő is, ennek ellenére a szünetben még akár a pontszerzés is reálisnak tűnt…

– Igen, mert bár borzalmasan kezdtük a mérkőzést és rendkívül pontatlanul kézilabdáztunk, azért volt tartása a csapatnak és ki tudtunk jönni a gödörből. Az első félidő közepén már sokkal jobban kihasználtuk a helyzeteinket, védekezésben is inkább a felállt fal elleni játékra kényszerítettük ellenfelünket, amivel sikerült elbizonytalanítani őket és ennek hála meg is fordítani az összecsapást. Csakhogy a második játékrész derekán újra előjöttek a hibák, ziccereket, hetest hagytunk ki és hátul sem tudtunk olyan stabil játékot produkálni ami egy ilyen ellenfél ellen szükséges.

– Vasárnap viszont már hazai környezetben is bemutatkozhattok, mennyire lesz nehéz feladat így első itthoni meccsre a Vác?

– Ezt nehéz most megmondani, de az biztos, hogy nem a könnyebb ellenfelek közé sorolnám. Az már így az első mérkőzésük után is látszik, hogy bár komoly változáson mentek keresztül mind a keret mind a szakmai vezetés tekintetében, továbbra is egy erős csapat, akik idén is tényezők lehetnek a bajnokságban. És ugyan náluk is sok fiatal alkotja a keretet, azért egy biztos, NB1-ben edződött magra építkezhetnek, ráadásul az előző idényben még a nemzetközi porondon is megmérettették magukat, ami szintén sokat jelent. Meg persze az is, hogy győzelemmel kezdték a szezont, és biztos vagyok abban, hogy ebből is plusz erőt és magabiztosságot merítenek a folytatásra.

– Ezek után mit vársz a csapatodtól a találkozón, miben kell javulnotok az első meccshez képest?

– Mindenképpen azt várom, hogy legyen karaktere az együttesnek, és egy olyan teljesítményt tudjunk a pályára vinni, amivel a találkozó végén emelt fővel jöhetünk le. Nyilván mindent el kell követnünk azért, hogy a lehető legjobb eredményt hozzuk ki magunkból, és természetesen roppant boldogok lennénk ha ez pontot vagy akár pontokat eredményezne. Mindenesetre küzdeni fogunk ezért az első perctől kezdve. Azonban a játék nagyon sok elemében javulnunk kell, főként helyzetkihasználásban, de a védekezésben is stabilizálni kell az egy-egy elleni párharcokat, és persze végig megfelelő koncentrációval kell kézilabdáznunk. És ami talán a legfontosabb, kellő hittel kell pályára lépnünk és bíznunk magunkban.

– Teljes kerettel tudtok készülni a Vác ellen?

– Több játékosunknak vannak jelenleg is kisebb problémái, de azért én nagyon bízom benne, hogy vasárnap már a legoptimálisabb kerettel tudunk majd kiállni az összecsapásra. Amelyen ismét nagyon számítunk a szurkolóinkra is, hiszen az Ő jelenlétük és támogatásuk mindig pozitív töltetet jelent a számunkra, szóval remélem, hogy ezúttal is szép számban kilátogatnak és biztatnak minket.

Dömény Dezső

Helyszín: Hajdúnánás

Készítette: Hajdúnánási Televízió

Május utolsó napjaiban teljes egészében befejezte a munkát, és ezzel hivatalosan is lezárta a 2021/22-es szezont az EUbility Group – Békéscsabai ENKSE csapata, amely maximálisan teljesítve a kitűzött célt, a másodosztály bajnokaként jutott vissza a legmagasabb osztályba. Ennek ellenére azért korántsem volt eseményekben szegény a mögöttünk hagyott idény, hiszen együttesünknek egy teljesen ismeretlen, és erre a szezonra jócskán felforgatott NB1/B-s pontvadászatban kellett az elvárásoknak megfelelni, miközben sajnos ezúttal is számos sérülés nehezítette a szakmai stáb dolgát. Akik ráadásul új felállásban kezdték meg tavaly nyáron a munkát, hiszen Mátéfi Eszter szakmai igazgató mellett, a női csapat élén először nálunk debütáló Papp Bálint vezetőedző kezei között formálódhatott tovább lila-fehér gárdánk. Május 26-án tartotta az idény utolsó foglakozását a csapatnak a szakember, akivel az elsőség jelentette eufória közepette nem csak erről a szezonról vontunk mérleget, de kicsit már a jövőre is előretekintettünk.

– Az idény kezdetekor abban maradtunk, hogy majd szezon végén térjünk vissza arra a kérdésre, miszerint a gyengébb vagy az erősebbik nem csapatával könnyebb dolgozni. Nos, milyen konklúziót vontál le azóta?

– Nyilván csak pozitívat a lányokkal kapcsolatban. De azt tényleg megállapíthatom, hogy rengeteg mindenben közeledett egymáshoz a férfi és a női kézilabda, sőt lassan már dinamikában is egyre inkább felveszik a versenyt a hölgyek a férfiakkal. Talán annyi a markánsabb különbség – legalábbis az én tapasztalataim alapján -, hogy több és alaposabb gyakorlás szükséges a taktikai elemeknél a lányok esetében, viszont Ők sokkal többször és jóval precízebben is adják vissza a begyakorolt dolgokat. De összeségében én nem éreztem akkora eltérést a nemek között, mind a kettőnél fontos az egység, és hogy megtaláljuk egymással a kellő hangot. Persze egy ilyen év után nem is mondhatok mást, minthogy valóban jól érzem magam a klubnál, remek kis közösség épült ki, és tényleg nagyon szerettem a lányokkal dolgozni az egész idény során.        

– Pedig a szezonkezdés nem volt teljesen gördülékeny, és bár szerencsére az eredményeken ez nem látszott, de több meghatározó játékos is kiesett a nyitányra…

– Bizony, és nem is volt könnyű így nekiveselkedni a szezonnak, hiszen mindenki már az elejétől tisztában volt azzal mi a tét, és három fontos játékos kiválása bármelyik csapatot komoly kihívás elé állítana. Viszont végig hittünk magunkban és az elvégzett munkában, tudtuk, hogy csapatként kell ezt megoldanunk, és sikerült is. Szerintem sokat segített az is, hogy a felkészülési találkozóinkat NB1-es gárdákkal vívtuk, mert azt a stílust és ritmust, amiben játszottunk a szezon során, annak az alapjait ezeken a mérkőzéseken fektettük le. És bár az elején még pont ennek köszönhetően is sokkal több kiállítást kaptak az inkább első osztály dinamikájához szokott játékosaim, de ahogy haladtunk előre az időben, úgy szoktunk bele az NB1/B légkörébe, és stabilizálódott a játékunk. Az pedig kulcsfontosságú volt, hogy a nehézségek ellenére is jól kezdtük a szezont, fokozatosan egyre magabiztosabbá vált az együttes, és a pályán belül és kívül is egyaránt egységes képet mutattunk.       

– És ha már a meghatározó pillanatoknál tartunk, itt a rájátszásban látszott igazán, hogy valójában mekkora jelentősége is volt az Eger elleni párharcoknak és a veretlenül teljesített alapszakasznak…

– Ezzel már az induláskor tisztában voltunk, hogy a legnagyobb riválisunk keleten valószínűleg az Eger lesz, így már a novemberi hazai összecsapásra is amolyan alapszakasz döntőként tekintettünk, a februári találkozót meg így utólag tulajdonképpen bajnoki döntőnek is felfoghatjuk. Úgyhogy valóban nagy jelentőségű volt, hogy ezeket a mérkőzéseket győzelemmel abszolváltuk, és nyilván a 100%-os alapszakasz teljesítmény is adott egy olyan nyugalmat és önbizalmat a csapatnak, amivel a rájátszásba is felszabadultabban mehettünk bele.     

– Közben pedig még a Kupában is elképesztő menetelésbe kezdtetek, gondolom az önbizalmat és a mentális erőt ezek a sikerek is befolyásolták?

– Abszolút, főleg az olyan fordítások mint amilyet a NEKA otthonában is csináltunk, ahol a szünetben kilencgólos hátrányban voltunk, mégis kiharcoltuk a továbbjutást. De az Érd elleni találkozónkra is büszkék lehetünk, hiszen ott meg egy első osztályú skalpot sikerült begyűjtenünk, ráadásul hatgólos hátrányból sikerült fordítanunk és nyernünk. Ezek a sikerek valóban rengeteg plusz erőt adtak nekünk, és pozitív visszacsatolást a munkánkkal kapcsolatban. Ami miatt egy pici szálka maradt a szememben ezzel a sorozattal kapcsoltban, az DKKA elleni derbi, ahol nagyon közel álltunk a bravúrhoz és a Magyar Kupa négyes döntőjéhez, ezért is sajnálom, hogy arra a meccsre nem tudtunk komplett kerettel kiállni. Őszintén, még most is az motoszkál a fejemben, hogy vajon hiányzók nélkül mire lettünk volna képesek. Ettől függetlenül azt gondolom a kupaszereplésünkkel kapcsolatban sincs semmilyen szégyenkezni valónk.

– Viszont tavasszal a rájátszásban azért már jöttek hullámvölgyek, ez ilyenkor óhatatlanul benne van egy hosszú szezonban?

– Nyilván nem törvényszerű, hogy így legyen, de azért roppant nehéz veretlenül lehozni egy hosszú sorozatot. Sajnos ott március közepén valóban egy kicsit mi is hullámvölgybe kerültünk, bár a kozármislenyi találkozó előtt voltak bennem félelmek, mert ott már nem számíthattam Giricz Laurára, sőt még Gyimesi Kitti sem állt igazán készen a játékra, pedig kettejük belső védőpárosa adta meg az egész szezonban az igazi stabilitást a védelmünknek. Persze a különbség irreális volt, ott valóban nagy pofonba szaladtunk bele. A Komárom elleni összecsapás azért más volt, mert ott a dekoncentráltságunknak és a borzalmas helyzetkihasználásunknak köszönhettük a vereséget. Viszont ami igazából a leglényegesebb volt, hogy nem ragadtunk bele a vereségekbe, és nem nyalogattuk hosszasan a sebeinket, hanem egyből új fejezetet nyitottunk, és a következő mérkőzésen már egy másik arcunkat mutatva ismét nyertünk. Ennek a komáromi vereség után volt leginkább jelentősége, ugyanis azt követően nyertük meg hazai pályán, a bajnokságot tulajdonképpen eldöntő találkozót a NEKA ellen.

– Eredményben azt gondolom maximálisan elégedett lehetsz a csapattal, játékban viszont mennyire sikerült az elképzeléseidre formálnod az együttest?

– Ezen a téren sincs okom a panaszra, pláne, hogy menet közben többször még a csapat szerkezetén is változtatni kellett. Amit szerettem volna, hogy egy sokkal gyorsabb, dinamikusabb kézilabdát játsszon az együttes, azt hiszem sikerült megvalósítani, és hiszem, hogy a következő idényben is ez lehet az esélyünk arra, hogy megragadjunk a legjobbak között. Hiszen osztályt kell váltanunk, szó szerint minden szinten, tehát tovább kell fejlődnünk a játék minden elemében. Ezt az idényt egyfajta tanulóévnek is betudhatjuk, ha már így alakult, hogy a másodosztályban kellett vitézkednünk, legalább megfelelően összeért a csapat, és számomra is hasznos tapasztalat volt a szezon. Meg persze sikeres is, amiből lehet és kell is erőt merítenünk a következő nehéz idényre.

– Ha már erre terelődött a szó, beszéljünk akkor egy kicsit a jövőről. Ősztől tehát ismét a legmagasabb osztályban szerepeltek, mennyire érzed késznek jelenleg a gárdát az NB1-re?

– Ezt így most nehéz megmondani, az biztos, hogy a kitűzött célunk egyértelműen a bennmaradás lesz, de azért azt látni kell, hogy az első osztály azért nagyon más kávéház mint a második vonal. Szóval ahhoz, hogy megragadjunk muszáj erősítenünk a jelenlegi kereten, illetve a távozókat is pótolni kell. Jelen pillanatban három biztos érkezőnk van akiket már hivatalosan be is jelentett a klub, a horvát hálóőr Marina Razum, az átlövő Termány Rita, és a jobbszélső Horváth Gréta. Rajtuk kívül van olyan kézilabdázó akivel már nagyon közel állunk a megegyezéshez, és folyamatosan dolgozik még a vezetőség azon, hogy tovább erősítsük a keretünket.  

– Így viszont az is biztossá vált, hogy a jelenlegi csapatból, melyek azok a játékosok, akiket ősztől már nem láthatunk lila-fehér mezben…

– Nyolc játékos hagyja el most nyáron klubunkat, Kukely Anna, Iván Emese, Csizmadia Fanni, Kobela Tamara, Karacs Jázmin, Szögi Tímea, Gyenes Imola és Baráth Berta. Amellett, hogy sok sikert kívánunk nekik a további pályafutásukban, meg is köszönjük az egész éves munkájukat, ahogy természetesen az egész csapatnak, hiszen a feljutás és a bajnoki cím leginkább a lányok érdeme volt. Valamint itt is megragadnám az alkalmat, hogy a komplett stábnak, a segítőimnek és mindenkinek, aki aktívan tevékenykedett az idény során az Előre sikeréért, azoknak is megköszönjem a munkáját. És végül, de nem utolsósorban szurkolóinknak is az egész éves kitartó biztatást, hogy velünk voltak és elkísértek minket sokszor még az idegenbeli fellépéseinkre is.     

– Végezetül mikor kezdi a munkát a következő szezonra a gárda, és előreláthatólag, hogy alakul a felkészülés programja?

– Összesen hat hét pihenőt kaptak a lányok, aminek a végén már egyéni edzéstervvel hangolódik a csapat az alapozásra. Július 11-én kezdjük meg a nyolchetes felkészülést, a szeptember első hétvégéjén rajtoló bajnokságra, melyben ezúttal a novemberre előrehozott Európa-bajnokság miatt, a tervek szerint csak ötmérkőzéses lesz az úgynevezett őszi etap. A felkészülési programban ezúttal is helyet kap egy edzőtábor július végén, de természetesen több edzőmérkőzésen is pályára lépünk a nyár folyamán, valamint augusztusban ezúttal is szeretnénk megrendezni a szokásos békéscsabai tornánkat.

Dömény Dezső

Szombaton délután ismét női kézilabdától lesz hangos a Békéscsabai Városi Sportcsarnok, hiszen lila-fehér együttesünk ebben a bajnoki kiírásban az utolsó előtti hazai összecsapásán lép parkettra. Az ellenfél pedig az a Kozármisleny gárdája lesz, akik már egyszer itt a rájátszásban kibabráltak lányainkkal, amivel megszakították az Előre 21 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozatát. De ami még ennél is fontosabb, már csak kettő pont kell csapatunknak ahhoz, hogy ismét első osztályú tagságot ünnepelhessen. A kiemelt fontossággal bíró mérkőzés előtt együttesünk vezetőedzőjével Papp Bálinttal beszélgettem.

– Túl vagytok egy kisebb szüneten már ami a mérkőzéseket illeti, mivel telt a csapat életében ez a két hét?

– Próbáltuk tartani a megszokott ütemet, hogy ne törjön meg a lendület, bár húsvétkor azért egy picit szusszanhattak a lányok, de alapjában véve azt a munkát végeztük el, amit általában szoktunk két találkozó között. Kukely Annát és Bucsi Lilit ugyan válogatott kötelezettségük miatt kénytelenek voltunk néhány napra nélkülözni, ahogy nyilván sérültjeinket is, de összeségében elvégeztünk mindent amit szerettem volna. Ha már a sérülteknél tartunk, az mindenképpen jó hír, hogy Giricz Laura már egész héten a csapattal tudott edzeni, viszont a szombati játéka még azért kérdéses, erről a végső szót majd csak a találkozó előtt az egészségügyi stáb mondja ki.

– Tagadhatatlanul jelentős állomáshoz érkeztetek, úgyis fogalmazhatnék, hogy már kinyitottátok az NB1 kapuját, szombaton csak be kell lépni rajta…

– Valóban ilyen szempontból is ez most tényleg egy roppant fontos összecsapás lesz, hiszen amiért küzdöttünk egész évben, azt mindössze egy győzelemmel elérhetjük. Nyilván érződik is ez a lányokon, nem kell külön motiválni senkit sem, mindenki tisztában van azzal mi a tétje a szombati találkozónak. Ettől függetlenül azt gondolom, túlmisztifikálni sem szabad a mérkőzést, úgy kell kezelni mint bármelyik másik rájátszás találkozót és leginkább magunkra koncentrálni, illetve arra, hogy a játékunkat a legtökéletesebben a pályára tudjuk vinni. Egyelőre nem is gondolkodunk a hétvégénél tovább, csak a mostani feladatra fókuszálunk, azaz annak a két pontnak a megszerzésére ami elválaszt minket a legmagasabb osztálytól.

– Szombati ellenfeleteknek kétségtelenül van miért visszavágni, mennyire van még a revans vágya is a fejetekben?

– Nézd, egy nagyon kellemetlen vereséget szenvedtünk el Kozármislenyben, szóval hazudnék ha azt mondanám, hogy nem buzog bennünk a visszavágás. Kifejezetten rosszul sikerült mérkőzés volt az a számunkra, ahol bár jól kezdtünk, de kulcs szituációkban belehibáztunk, ami egyre inkább elbizonytalanított minket. Ennek hatására belekerültünk egy olyan spirálba, amiből akkor nem volt visszaút és simán kikaptunk. Persze, nem akarom elvenni ellenfelünktől sem az érdemet, hiszen kihasználták a lehetőséget és remekül játszottak azon az estén. Ebből is látszik, hogy jó csapattal állunk szemben, ezt testközelből is megtapasztalhattuk. Változatos játékkal, sok cserével kézilabdáznak, de ezt tehetik is, hiszen két közel azonos soruk van, ráadásul védekezésben is agresszívan, határozottan teszik a dolgukat. Meglehetősen sok kellemetlenséget is okoztak nekünk akkor támadásban azzal, hogy feljebb tolták a védőiket, úgyhogy erre most mindenképpen meg kell találnunk az ellenszert.

– Abból az összecsapásból kiindulva ezúttal sem számíthatunk könnyű derbire?

– Nehéz előre megjósolni, mert itt a másodosztályban aztán tényleg minden meccs más, de az biztos, hogy ha nyerni akarunk, a kozármislenyi találkozóhoz képest a játék minden elemében javulnunk kell. Támadásban magabiztosabbnak kell lennünk és belőnünk a ziccereket, hátul pedig sokkal agresszívabbnak lenni és bizony a kapuból is kell a jó teljesítmény. A kulcs azonban most is az lesz, mennyire tudjuk dominálni a játékot és gyors indításokkal apellálni, mert legutóbb ez nagyon hiányzott. Valamint okosabb, türelmesebb játékot várok a lányaimtól, főleg a kapusukkal szemben, aki azért egy sokat tapasztalt rutinos portás, tehát vele szemben is koncentrált, higgadt megoldások kellenek majd. Összességében egy látványos, élvezetes találkozóra számítok, remek hangulattal fűszerezve és persze győzelemre, mert az nem kérdés, hogy itt hazai környezetben szeretnénk megszerezni a feljutást jelentő két pontot.

Dömény Dezső

Februárban a Szeged elleni találkozóval együttesünk számára is lezárult a bajnokság alapszakasza, és ezzel az idény első fele is. A hétvégén pedig már a bajnoki rájátszást kezdik meg a lila-fehérek, azaz elérkeztünk a pontvadászat záró szakaszához, aminek a végén eldől melyik két csapat folytathatja jövőre a legmagasabb osztályban. De előtte még egy másik sorozatra koncentrálnak lányaink, hiszen a Magyar Kupa negyeddöntőjében szerdán a Dunaújváros csapatát fogadja együttesünk. Ennek apropóján a derbire készülő lilák mesterével, Papp Bálinttal elemeztük az alapszakaszt és persze a csapat előtt álló feladatokat.

– Megnyertétek az alapszakaszt, így joggal gondolhatjuk, hogy elégedett vagy az eddig történtekkel, valóban így van?

– Természetesen igen, elégedett vagyok mind az eredménnyel, mind pedig azzal a fejlődési ívvel amit bejárt az együttes. Pláne annak tükrében, hogy a felkészülési időszak végén három meghatározó játékost is elvesztettünk, és azért az örömteli, hogy így együtt csapatként kompenzálni tudtuk a hiányukat, és igazán nem látszódott ez a játékunk minőségén. Nyilván itt fontos volt, hogy a lányok végig nagyon kitartóan és elszántan dolgoztak, és bár akadtak szorosabb szakaszok egy-egy mérkőzésen belül, azért sikerült szépen lehozni a bajnokságnak ezt a részét. De ahogy a lányoknak is elmondtam, bár mérvadó volt az ami eddig történt, a szezon lényegi része csak most következik, tehát nem szabad hátradőlni és elhinni, hogy már feljutottunk, hanem pont ellenkezőleg, továbbra is keményen kell dolgoznunk, hiszen az érmeket májusban osztják és nem most.

– Akkor ezek szerint a felsőházi rájátszásra még többet vársz a csapatodtól?

– Inkább úgy fogalmazok, hogy szeretném ha a fejlődés nem állna meg, és a játék több elemében is további előrelépést tudnánk produkálni, főként a fiatalok tekintetében lenne jó ha ez töretlen maradna. De a felált fal elleni támadójátékunkon is van még mit csiszolni, mi több úgy érzem, hogy a védekezésünkben is maradtak még tartalékok, annak érdekében, hogy végig hatvanpercen keresztül masszívak és feszesek tudjunk lenni.

– Vannak külön elvárások a rájátszásra, gondolok itt például a veretlenségre, amit a csapat az eddigi menetelése során nagyon szépen kiépített?

– Így külön nem határoztunk meg semmi ilyet, sőt én jobban is szeretem, ha inkább mindig csak a soron következő feladatunkra koncentrálunk, és ugyanúgy ahogy eddig is tettük, ezután is apránként haladunk a végső célunk felé. A rájátszásban is ez a terv, hogy minden meccsen domináljunk, és olyan tempót diktáljunk amivel ellenfeleink fölé tudunk kerekedni. Ráadásul tudjuk milyen a sport, bármikor történhet akár egy sérülés vagy betegség, ami felülírhat mindent, szóval csak fokozatosan nézzünk előre, és remélem, hogy a tőlünk független  történések sem fognak minket befolyásolni. 

– A rájátszás nyitánya előtt azonban vár még rátok egy kellemes kötelesség, méghozzá egy Magyar Kupa negyeddöntő a Dunaújvárossal. Mennyire lesz nehéz falat az Újváros?

– A mi szintünkön azért meglehetősen, hiszen egy hosszú évek óta stabil elsőosztályú gárdáról beszélünk, aki az élcsapatok kivételével bárkire veszélyes lehet. Rendkívül szervezett kézilabdát játszanak, amiben remekül ötvözik a rutint és a fiatalságot. Az tagadhatatlan, hogy a fő fazonszabászuk a Bulat-Szalai kettős, akiknek a rutinját és gólérzékenységét a fiatal játékosok gyorsaságával egészítik ki. Ezenkívül védekezésben is kifejezetten masszívak, magas, robosztus fallal és jó kapusokkal. Szóval azt hiszem ezúttal a teher, ellentétben a bajnoksággal, most nem a mi vállunkat nyomja, ellenben ez ismét egy kiváló lehetőség arra, hogy egy NB1-es ellenféllel szemben mérhessük fel hol is tartunk valójában. Ami egy picit azért árnyalja a képet, hogy meglehetősen sok hiányzónk volt az elmúlt héten, hiszen válogatott kötelezettségek és sérülések miatt hat játékosomra sem számíthattam, és így nem tudtunk teljes kerettel készülni az összecsapásra. Sőt, közülük néhány játékosnak még szerdán a pályára lépése is kérdéses.

– A nehézségek ellenére mire számítasz a mérkőzésen?

– Mindenképpen szeretném ha egy kiélezett találkozóra tudnánk ellenfelünket kényszeríteni, egy szoros végjátékkal, amiben bármi benne lehet. Viszont ehhez az kell, hogy mindenki aki pályán lesz a maximumot nyújtsa, csapatszinten pedig összeszedetten kézilabdázva, feszes védekezéssel és kimagasló kapusteljesítménnyel rukkoljunk elő. Nyilván a hazai pálya is komoly előny nekünk, és remélem, hogy ezúttal is tudunk majd plusz erőt meríteni a szurkolóink biztatásából. Azzal mindenki tisztában van, hogy csak egy lépésre vagyunk a négyes döntőtől, és azért oda nem minden évben jut el egy ilyen szintű csapat mint mi, tehát ez nagy lehetőség, úgyhogy ennek tudatában mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy bravúrt érjünk el, és végig harcolni fogunk a továbbjutásért.

Dömény Dezső

A tizenegyedik fordulóból elmaradt mérkőzéssel nyitja meg a 2022-es esztendőt békéscsabai női kézilabda együttesünk. Az Evangélikus Gimnázium Sportcsarnokában szombaton megrendezésre kerülő összecsapáson a Kispest gárdáját látják vendégül lányaink, akik kihasználva a mérkőzés nélküli elmúlt egy hónapot azért a pihenésre és a regenerálódásra is szántak időt. Az új év első hetében viszont már teljes kerettel ismét a kemény munka vette át a főszerepet a csapat életében. Papp Bálinttal a lilák vezetőedzőjével az egyik ilyen edzést követően beszélgettem az elmúlt időszakról, és persze a Kispest elleni hétvégi derbiről is.

– Az ünnepek alatt gondolom nem elsősorban a szigorú edzések domináltak nálatok sem?

– Valóban nem, jutott idő most a kellő regenerálódásra és feltöltődésre is a szünetben. A kupameccs után egyből kaptak a lányok egy hét pihenőt, de azt követően is – bár sok egyéni edzésmunkával tarkítva – mind a karácsonyt mint a szilvesztert otthoni környezetben tölthették. Közben megtartottuk az év végi záróvacsoránkat is, szóval azért a kikapcsolódásra is bőven szántunk idő az elmúlt közel egy hónapban. Sajnos viszont az idő rövidsége miatt komolyabb erőnléti munkára nem igazán volt lehetőségünk, bár a két ünnep között azért próbáltunk nagyobb hangsúlyt fektetni erre is. A héten ugyanakkor már visszatértünk a megszokott kerékvágásunkba, és a szokványos intenzitással készülünk szombati ellenfelünkre. Igaz, itt is nehezítő tényező, hogy az otthonunkat a Városi Sportcsarnokot jelenleg nem használhatjuk, és azért ez okoz logisztikai problémákat, de ezúton is megköszönöm a csabai röplabda szakosztálynak, hogy az akadémiai munkacsarnokukat a rendelkezésünkre bocsátva segítséget nyújtottak számunkra.

– Az idei lebonyolításból fakadóan az alapszakasz utolsó harmadára egészen biztosan jutnak majd olyan mérkőzések, amik eredményét nem viszitek tovább a rájátszásba, ennélfogva várható valamilyen szintű szelekció a találkozóitok között?

– Az alapelvem, hogy minden mérkőzést szeretnénk megnyerni, és nyilván ez valamilyen módon  elvárás szintjén is megjelenik az irányunkba. Ettől függetlenül valóban célunk, hogy az alapszakasz hátralévő részében a lehető legjobban megpróbáljuk elosztani a terheket, forgatni a csapatot, hogy majd a rájátszásba minden játékos a legjobb állapotában érkezzen meg. Úgyhogy itt nyilván lehetnek olyan összecsapások ahol örülnék ha a fiatalok is markánsabb játéklehetőséget kaphatnának, de persze az továbbra is fontos, hogy az első sorunkat is kellően tűzben tartsuk még ezeken a találkozókon is. Viszont azért azt ne felejtsük el, hogy várnak ránk kulcsfontosságú csaták még itt az alapszakaszban, amikre teljes mértékben oda kell tennünk magunkat, hiszen a jövőre nézve is nagy jelentőséggel bírnak, gondolok itt elsősorban az Orosháza és az Eger elleni vendégjátékunkra, de a Kispest elleni szombati összecsapás is meghatározó lehet ilyen szempontból.

– Akkor ezek szerint nem számítasz könnyű találkozóra az évnyitón sem?

– Egyáltalán nem, mert a magam részéről sokkal masszívabb és jobb együttesnek tartom a Kispestet annál mint amit a tabella alapján gondolhatnánk róluk. A szezon kezdeténél némileg beragadtak és nagyjából ezt görgetik maguk előtt a mai napig. Viszont több egyénileg jól képzett, rutinos játékost tudhatnak a soraikban, akik kifejezetten eredményesen kézilabdáznak, elég, ha ránézünk a góllövőlistára, ahol a piros-feketék három játékosával kezdődik a névsor. Ezenkívül gyorsaságban is jeleskednek, egyértelmű erősségük, hogy villámgyorsan képesek hátulról felvinni a labdát, amiben legfőbb láncszemüknek Szabó Edina számít, aki az eredményessége mellett a gyorsaságát is remekül kamatoztatja. Szóval elengedhetetlen lesz, hogy minél kevesebb labdát veszítsünk elöl, tehát törekednünk kell a pontos befejezésekre, és persze a visszarendeződésre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A legmeghatározóbb viszont, hogy koncentráltan kell a találkozó elejétől kézilabdáznunk, és főként hátul maximálisan stabilnak kell lennünk, és akkor még a támadójátékban is könnyebb dolgunk lesz.        

– Örömmel láttam, hogy az edzésen már a sérültek is bekapcsolódtak a munkába…

Igen, Kobela Tamara szépen halad a rehabilitációval, még Borbély Márti már teljes értékű munkát végez velünk, és bár még párhuzamosan csinálja a gyógytornát is, de reményeink szerint ebben a hónapban már a pályán is viszontláthatják őt a szurkolók.

Az előző szezon NB1-es küzdelmében még a legfőbb riválisunknak számító klub, a mostani idényben is hasonló célokért, azaz első osztályú tagságuk biztos megőrzéséért küzd. Jelenleg azonban csak a sereghajtó pozíciót foglalják el a tabellán, a két megszerzett pontjukkal. Igaz, a korábbi csabai tréner Horváth Roland irányította együttes, eddig egy kivételével csak a mezőny első felében elhelyezkedő gárdákkal csapott össze, akikkel szemben egyetlen esetben sem tudta felborítani a papírformát. Az alsóházi Fehérvár ellen azonban már összejött a várva várt győzelem, és egy góllal, 29-28-ra felülmúlták az Albát. Ennek ellenére az elmúlt hetek továbbra sem alakultak igazán jól a számukra, mert először hazai pályán kikaptak a Dunaújvárostól, majd egy hete COVID-fertőzéses eset miatt nem tudtak kiállni a Győr ellen, sőt pénteken is kifejezetten tartalékosan voltak kénytelenek pályára lépni Debrecenben, ahol végül 34-26 arányban alulmaradtak a házigazdákkal szemben.

A keretüket böngészve egyébként több olyan ismerős névvel is találkozhatunk akik korábban megfordultak Békéscsabán. Ilyen, Horváth Roland vezetőedző mellett, a kapus Györkös Rebeka, vagy egykori gólvágónk, a nyáron a Lokitól kölcsönbe érkező Aleksandra Vukajlovic, illetve a 2010-ben negyedik helyezést elérő csapatunk korábbi jobbszélsője Bódi Bernadett, aki mindössze pár hete csatlakozott csak az érdiekhez. Valamint Kopecz Barbara, aki egyébként 35 találattal a csapat legeredményesebb tagja.

Ami együttesünket illeti, szombaton a közvetlen rivális Eger gárdáját is sikerült legyőznünk, és ezzel továbbra is makulátlan teljesítménnyel vezeti az Előre az NB1/B Keleti csoportját. A 29-25-ös végeredményt hozó összecsapás ízig-vérig rangadó volt, akár a pályán folyó küzdelmet, akár pedig a hangulatot nézzük. A lilák mestere Papp Bálint viszont a győzelem ellenére is óva int mindenkit attól, hogy csak ebből az egy meccsből messzemenő következtetést vonjon le, mert ahogy fogalmazott, még nagyon sok van hátra a bajnokságból.

– Természetesen örülünk a győzelemnek, hiszen fontos találkozót nyertünk meg, de igazából ez is csak egy állomás volt a cél felé vezető úton, ahol még nagyon sok csata vár ránk – kezdte a tréner. Egy jól felkészített csapat ellen játszottunk szombaton, és azt gondolom a két együttes tabellán elfoglalt helyéhez méltó derbit láthattak a szurkolók, akiknek hála igazi kézilabdahangulat volt a csarnokban. Végig kézben tartottuk az összecsapást, és noha több kiváló egyéni teljesítmény is volt nálunk, azért leginkább a csapategységünknek köszönhetjük a győzelmet.

Egy mérkőzés híján az alapszakasz felénél járunk, és bár a közvetlen riválisaink nagyrészéhez az alapszakasz második felében megyünk, azért a 8/8-as mérleg azt jelzi, jó úton járnak a lila-fehérek.

– Eddig abszolút elégedett vagyok, az elejétől nagyon szépen dolgoznak a lányok, és azt hiszem a csapatépítés is jó ütemben zajlott. Nyilván vannak még hiányosságok, ezeken folyamatosan dolgozunk, és próbáljuk csiszolni a játékunkat. Lépésről lépésre haladunk előre, de azért örömteli, hogy sok tekintettben szemmel láthatóan sikerült fejlődnünk a szezonkezdethez képest, ami leginkább gyorsaságban és a védekezés masszivitásában érhető tetten a legjobban, nem véletlen, hogy a mezőnyben a legkevesebb gólt eddig mi kaptuk.

Járt is a megérdemelt jutalomfoci a lányoknak a hétfő délutáni edzésen, mivel azonban két bajnoki mérkőzés között ezúttal egy Magyar Kupa találkozó is beékelődig csapatunk programjába, a jutalomjátékot követően rögvest a munka, azaz az Érd elleni felkészülés játszotta már a főszerepet a tréning második felében.

Az viszont tagadhatatlan, hogy soros ellenfelünk több szereplőjének korábbi csabai kötődése miatt jelentős presztízsértéke is van az előttünk álló összecsapásnak, mindazonáltal a mester mégis inkább egy igazán jó erőfelmérőként tekint a szerda esti mérkőzésre.  

– Attól függetlenül, hogy ez most egy kupameccs lesz, ugyanolyan kiemelten kezeljük mint majd a hétvégi bajnoki találkozót. Ráadásul ez a mérkőzés tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzük egy első osztályú csapattal szemben jelenleg mire vagyunk képesek. Nyilvánvalóan sebességben ők más dimenziót képeznek, és van azért jó pár magasszintű, komoly lövőerővel rendelkező játékosuk, akik semlegesítése kulcsfontosságú lesz. A lényeg azonban az lehet, hogy azt az NB1-es sebességet amit ők diktálnak mi hogyan tudjuk felvenni, és hatvan percen keresztül tartani. Ezúttal is hátul kell nagyon stabilnak lennünk, és ebből gyors gólokkal apellálni, aminek jeltősége a mostani ellenfelünkkel szemben még inkább felértékelődhet. Támadásban meg kell találni azokat a pontokat ahol a leginkább meg tudjuk majd bontani a falukat, de ugyanakkor most az eddigieknél is jobban kell törekednünk a pontos befejezésekre, valamint a technikai hibák számának minimalizálására, mert ezen a szinten ezeket gyors lerohanásokkal kíméletlenül megbüntetik. Elsősorban magunkra kell koncentrálni, tehát a legfontosabb az lesz, hogy a játék minden elemében ezúttal is tudjunk valamelyest előrelépni, ettől függetlenül nem fogok tartalékolni, a legerősebb kerettel lépünk parkettra szerdán, és megpróbáljuk kiharcolni a továbbjutást – zárta mondandóját a vezetőedző.

A Magyar Kupában eddig háromszor sorsolták össze az együtteseket, a 2010/11-es szezonban Érden tudott továbbjutni a Békéscsaba egy 35-30-as sikernek köszönhetően, még a 2013/14-es idényben szintén Érden ütköztek meg a csapatok, ám akkor már 13 gólos sima hazai siker és továbbjutás született. De az előző szezonban is találkoztak a felek, akkor a negyedik fordulóban mérték össze tudásukat, ismét az Érd arénában, ahol megint csak hazai győzelem született, szám szerint 34-28 arányú. A legutóbbi csatájukra azonban lila-fehér hölgykoszorúnk emlékezhet szívesebben, hiszen májusban a bajnokság hajrájában kitűnő teljesítménnyel hazai pályán sikerült 30-26-ra legyőzniük az érdieket, ami nem mellesleg több mint tíz esztendő után sikerült újra.

Reméljük, hogy lányaink szerdán is meg tudják ismételni a fél évvel ezelőtti sikert, és továbbjutást ünnepelhetnek a lefújást követően, amihez mivel egymérkőzéses párharcról beszélünk, így az alacsonyabb osztályban szereplő félnek, jelen esetben csapatunknak már a döntetlen is elegendő. 18 órától feszülnek tehát egymásnak a felek a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, a Bujdosó Máté, Horváth Viktor bírópáros sípszavára. A mérkőzést a 18 éven felüli szurkolóink ezúttal is csak védettségi igazolvánnyal, vagy az azt helyettesítő EESZT applikációval tekinthetik meg.