A vajdasági szakember 2023. nyarán érkezett Békéscsabára és első idényében a 12. helyre vezette a lila-fehér csapatot. A 2024. nyarán megerősített csapat a bajnokság első szakaszában 7 pontot gyűjtve a 8. helyen vonult téli pihenőre, majd ezt követően 4 vereséget is elszenvedett és a 12. helyre csúszott vissza. A vezetőedző utódlásáról az egyeztetések már vasárnap megkezdődtek.

A TAPPE-Békéscsabai Előre NKSE ezúton is köszöni Rác Sándor több mint másfél éves munkáját és sok sikert, jó egészséget kíván a szakembernek!

Szombaton a téli szünet előtti utolsó mérkőzését játssza békéscsabai női kézilabdacsapatunk, és bármennyire is furcsa, még csak a harmadik szereplésük lesz ebben a szezonban hazai pályán. A kifejezetten nehéz őszi etapot így mindenképpen szeretné együttesünk győzelemmel, és az ennek jutalmául járó kettő ponttal lezárni. Persze nem volt messze az újabb pontoktól csapatunk legutóbb Dunaújvárosban sem, de egyértelműen nagyobb koncentráció kell ahhoz, hogy aktuális ellenfelünket, az egyre jobb formában játszó Kisvárdát két vállra fektessük. A találkozó előtt vezetőedzőnk, Rác Sándor adott értékelést a legutóbbi találkozóról, és persze egy helyzetjelentést a szombati összecsapás előtt.

– Már közvetlenül a dunaújvárosi mérkőzés után is látszott, hogy most nagyon nem voltál megelégedve a csapatoddal…

– Valóban bosszús voltam és vagyok is, mert sokkal több volt abban a találkozóban, mint amit kihoztunk belőle, de ennyi hibával nem lehet mérkőzést nyerni. Nagyon jól kezdtünk és a támadójátékkal is sokáig elégedett voltam, viszont rengeteg gólt kaptunk, ami nyilván mutatja, hogy a védekezésünk sem állt masszív lábakon. De alapvetően a technikai hibáink és a kihagyott ziccereink bosszulták meg magukat. Ráadásul a találkozó utolsó harmadában nagyon fontos szituációkban hibáztunk, amiket rendre góllal büntetett meg a Kohász.

– Ettől az eredménytől függetlenül azért látszódik, hogy kezd egyre jobban összeérni a gárda…

– Igen, ez már kezd látszódni a játékunkban is, és az eredményeinkben is. Pont ezért is voltam most ennyire elégedetlen, mert azt gondolom erősebb csapatunk van mint az előző idényben, így nyilván többet is várok el az együttestől. Aminek viszont külön örülök, hogy szombaton végre hazai pályán, hazai közönség előtt játszhatunk, mert az őszi sorsolás egyik komoly nehézsége, hogy már hatszor is kénytelenek voltunk utazni és idegen pályán kézilabdázni.

– És tegyük hozzá, hogy egy kifejezetten fontos összecsapáson búcsúztatjátok az őszi szezont…

– Pontosan. Így rendkívül jó lenne ha itt a szünet előtt győzelemmel tudnánk zárni a bajnokság első részét, arról már nem is szólva, hogy ebben a kiegyenlített mezőnyben a hazai mérkőzéseket különösen meg kell becsülni. Ezért nem is lehet kérdés, hogy a győzelem szellemében készülünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy itthon tartsuk a két pontot. Ezzel együtt könnyebb összecsapásra azért a hazai közeg ellenére sem számítok, ugyanis egy jó formában játszó, jó kerettel rendelkező csapatot kell legyőznünk. Amire nagyon figyelnünk kell, hogy támadásban több nagy lövőjük is van, akik messziről is veszélyesek, közülük is kiemelkedik a horvát játékosuk Larissa Kalaus, aki valóban igen gólérzékeny. De védekezésben is meglehetősen agilisak, és mint ahogy legutóbb is láthattuk, a kapuból is komoly segítséget kapnak, lévén Mátéfi Dalma nagyon jó formában őrzi mostanság a kapujukat.

– Számomra meglehetősen hasonlónak tűnik a két együttes, ezúttal is nüanszok dönthetnek?

– Könnyen elképzelhető, ezért is kell azon lennünk, hogy kijavítsuk a dunaújvárosi hibáinkat, és egy sokkal minőségibb és agresszívabb védekezést produkáljunk. Támadásban pedig türelmesebb játékot, mert nem szabad abba a hibába esnünk, hogy türelmetlen, kapkodó kézilabdát játsszunk. Én úgy gondolom, ha csökkenteni tudjuk a technikai hibáinkat és ezúttal belőjük a ziccereket, akkor itthon tudjuk majd tartani a két pontot. Ahogy már utaltam is rá, nagyon várjuk, hogy végre megint hazai közönség előtt szerepeljünk, és bízom abban, hogy jó játékot produkálva, sikerrel tudunk elmenni a szünetre.

Dömény Dezső

Szombaton lila-fehér csapatunk számára is elrajtol a női kézilabda bajnokság új idénye, ráadásul egyből egy kemény derbivel kezdenek lányaink, még ha az ellenfél az egyik újonc is lesz. Együttesünk azonban szinte teljes kerettel, felkészülten várja a kezdést, pedig feladat volt bőven a nyáron, hiszen több érkezőt is be kellett építenie Rác Sándor vezetőedzőnknek, akit a nyitány előtt a felkészülésről és persze a szombati összecsapásról kérdeztem.

– Már csak néhány nap van hátra a nyitómeccsig, hogy látod mennyire sikerült optimálisra a felkészülési időszak?

– Nem azt mondom, hogy teljesen zökkenőmentes volt ez a nyári etap, hiszen több játékosom is csak később tudott csatlakozni a közös munkához, de összességében mindenképpen elégedett vagyok a felkészüléssel. Amit elterveztem teljes mértékben meg tudtuk csinálni, és úgy érzem, hogy az újonnan érkező játékosoknak is sikerült beépülnie a csapatba.

– Említetted már az alapozás kezdetén is, hogy reméled az érkezőkkel sokkal komplexebb lesz a csapat, ezt már most is megvalósulni látod?

– Mindenképp. Ha Marija Lanistanin is visszatér és úgy néz ki ez rövid időn belül megtörténik, minden posztra lesz két bevethető játékosom, ami egyértelműen növeli a variációs lehetőségeket. Ráadásul a portugál Lopes-el együtt komoly támadóerőt fognak majd képviselni. Sara Sablic személyében pedig a védelmünk erősödött, ez már a felkészülési találkozókon is látszódott. Mint ahogy az is, hogy fontos láncszeme lesz az együttesünknek Klara Schlegel is, akinek a variábilis játéka reményeim szerint sokat érhet majd egy-egy szoros találkozón. Szóval a nyári tesztmeccseken sok figurát és felállást kipróbáltam, talán ezért is sikerültek viszonylag vegyesre ezek a mérkőzések, mert azért valljuk meg, bőven jöttek ki hibák is. De ennek pont ez is a lényege, viszont igyekszünk ezeken javítani, és a megfelelő formát a nyitányra igazítani.

– Már csak azért is, mert első forduló ide vagy oda, komoly rangadóval kezdtek, aminek az eredménye akár még a végelszámolásnál is számíthat…

– Igen, és így látom, hogy hiába egy újonccal kezdünk, abszolút ki-ki mérkőzés vár ránk, ahol könnyen lehet, hogy csak nüanszok fogják eldönteni a két pont sorsát. Ennek megfelelően ki is elemeztük ellenfelünket, akik kerete egyértelműen élvonal szintű, tehát nem lehet félvárról venni őket. Több minőségi játékossal is erősítettek a nyáron, és a kispadon a dán kollégám fegyelmezett játékstílusát is fel lehet már fedezni a csapaton. Kapusaik kifejezetten jók, tehát okosan kell lőni nekik, előttük pedig egy robusztus, erős védőfal húzódik, így intenzív, erőteljes védekezésre kell felkészülnünk.

– De gondolom az nem kérdés, hogy a két pontért mentek Szombathelyre?

– Természetesen a győzelem szellemében készülünk, ez valóban nem is lehet kérdés. Bízom a csapatban, felkészülten, komplex együttessel érkezünk, és remélem már ezen a mérkőzésen is megmutatjuk, hogy mind támadásban, mind védekezésben tudtunk előre lépni az előző szezonhoz képest. De ehhez mindenképpen a maximumot kell nyújtanunk, mert egy ilyen rangadót, pláne idegenben, csak akkor tudunk sikerrel venni ha a legjobb játékunkat visszük fel a pályára.

Dömény Dezső

Az ellenfél, aki egyben a házigazda szerepét is betölti, a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia gárdája lesz, akik az előző fordulóban a Komárom csapatát legyőzve jutottak el ideáig. És bár a 33-30-as végeredmény szoros összecsapást sejtet, valójában a találkozó legelejétől magabiztos újvárosi vezetéssel zajlott a kupameccs, sőt az utolsó negyedórára is még tízgólos hazai vezetéssel fordultak rá a felek, így csak a végjátékot tudták némiképp izgalmasabbá tenni a vendégek. Az évzáró bajnokijuk ezzel szemben pont ellenkező forgatókönyvet hozott, hiszen a végig kiegyenlített találkozón, csak az utolsó öt percben nyílt szét jobban az olló a Kohász javára, így végül hat találattal 32-26 arányban győzték le a vendéglátó Kozármislenyt. Ezzel nyolc pontot begyűjtve a nyolcadik helyen tanyáznak jelenleg a bajnoki tabellán.

Együttesünk egy viszonylag könnyed 35-29-es orosházi győzelemmel jutott a kupa negyedik fordulójába még ősszel, ahol szinte mindenki játéklehetőséget kapott. Az év utolsó bajnoki összecsapásán ezzel szemben már jobban kellett a húzóemberek kiváló teljesítménye, ugyanis Vácon lépett pályára a „Rác csapat”. És amíg bírták, bizony rendkívül szoros mérkőzést vívtak a hazaiakkal, mi több, a 11-11-es félidőt követően a második félidő derekára egy 8-4-es rohammal sikerült is ellépnie lányainknak ellenfelüktől. Sajnos azonban a találkozó utolsó negyede hozta az ebben a szezonban többször tapasztalt forgatókönyvet, és az apránként elfogyó lilák felett egy 13-5-ös hajrával, viszonylag magabiztos 28-24-es sikert arattak végül a váci lányok.

Pedig a lilák mestere próbálta forgatni a csapatot, hogy a végére is maradjon erő, ebben elmondása szerint nagyon sokat segít, hogy több fiatal játékosra is jobban számíthat már, mint a szezon elején, hiszen Bencsik Bojána, vagy Török Fanni is egyre többet tud hozzátenni a játékhoz. De sajnos az önbizalom így is rendre megremeg a végjáték kulcsszituációiban.

„Ez a mérkőzés is hasonló hullámzást hozott játékban mint az elmúlt találkozóink – kezdte elemzését a vezetőedző. Már az első félidőben is lehetett volna nagyobb különbség a javunkra, csakhogy támadásban túl sok volt a hiba. Ellenben a védekezésünk kiválóan funkcionált, és sikerült is meglepnünk őket taktikailag, amivel látszott is, hogy nehezen boldogultak. A második játékrészt pedig még jobban kezdtük, négygólos előnyt tudtunk felépíteni és irányítottuk is a találkozót. Aztán védekezést váltottak a hazaiak, és egyik pillanatról a másikra elbizonytalanodtunk. Próbáltam ugyan visszahozni az első sorunkat, meg időket is kérni, de ahogy feljöttek és átvették a vezetést, szinte leblokkoltak a lányok. Jöttek a hibák támadásban, hátul pedig teljesen fellazultunk, amit ellenfelünk kíméletlenül kihasznált. Nagyon sajnálom, mert megint egy olyan összecsapást veszítettünk el, amit 40-45 percen keresztül szépen felépítettünk, a végjátékban pedig visszaengedtük riválisunkat a meccsbe. Ezen kell megpróbálnunk javítani a jövőben, fejleszteni a játékintelligenciánkat, hogy kritikus helyzetekben is tudjunk jó döntéseket hozni”.

Szükség is lesz erre, hiszen az új esztendő meghozza a nagyüzemet is csapatunk háza táján, ugyanis januárban már fontosabbnál fontosabb összecsapások várnak a lilákra. A pontvadászatban például az idény egyik kulcsmérkőzésére, a jövő heti Kozármisleny elleni hazai derbire készülhetnek lányaink, de még előtte a szombati kupameccsen kell kiharcolniuk a továbbjutást.

„Annyira markánsan nem választjuk szét azt, hogy most éppen a kupában vagy a bajnokságban játsszunk – folytatta a mester. Persze, a jövő heti Kozármisleny elleni találkozó az idény egyik legfontosabb megmérettetése lesz, de én ezt a szombati kupacsatát is mindenképpen fontosnak tartom. Főleg a csapatmorál szempontjából. Mert ahhoz nagyon kellenek a mérkőzések, a sikerek, hogy továbbépítsük magunkat, és megérezzék a lányok, hogy mi egy jó csapat vagyunk akik képesek a győzelmekre. Úgyhogy arra törekszünk, hogy a lehető legjobban játsszunk, és kiharcoljuk a továbbjutást. Viszont nem lesz könnyű összecsapás ez egyértelmű, hiszen a Kohászt nehéz megtörni otthon, iszonyatosan jól tudják kihasználni ellenfeleik hibáit, amit villámgyors lerohanásokkal büntetnek. Ráadásul nálunk meg irányítónk, Román Dorina játéka vált kérdésessé, aki a héten vírusos megbetegedéssel küzdött, de ettől függetlenül maximális intenzitással készülünk a találkozóra. Ugyanakkor meglehetősen jól ismerjük az Újvárost, nemrég találkoztunk ugye bajnoki összecsapáson is velük, ahol nagyon sok olyan elemi hibát követtünk el, amit szintén szeretném ha most kijavítanánk. Ezúttal is fontos lesz a visszarendeződés, mert legutóbb is ennek hiányából kaptunk döntő pillanatokban gólokat. Meg nyilván a támadójátékban is szeretném ha stabilabbak lennénk, és a hullámzó teljesítményünket kiegyenlítenénk, valamint koncentráltan, a labdát megbecsülve kézilabdáznánk, hogy ne kínáljuk tálcán a könnyű gólokat ellenfelünknek” – zárta mondandóját a lilák trénere.

A két gárda legutóbb októberben Békéscsabán mérte össze tudását, akkor 29-26 arányban a Kohász győzedelmeskedett. Dunaújvárosban viszont 2022 szeptemberében járt utoljára az Előre, de sajnos akkor is az újvárosiak örülhettek a 30-26-os sikerüknek. Ami a Kupát illeti, ebben a sorozatban már többször is kerültek egymással szembe a csapatok, legutóbb éppen a 2021/22-es kiírás ötödik fordulójában, akkor a némiképp tartalékos együttesünket 28-22-re győzte le a Kohász. Ezzel szemben sokkal szívesebben emlékszünk vissza a kupa 2017/18-as idényére, amikor is szintén a negyedik fordulóban csaptak össze a felek, ezúttal Békéscsabán, és akkor egy 31-28-as diadallal csapatunk lépett tovább a negyeddöntőbe. Reméljük hasonló eredménynek örülhetünk a szombati találkozót követően is, melyen az idegenbeli szereplés miatt már egy döntetlen is továbbjutást érhet lányainknak. A 16:00 órától a Dunaújvárosi Sportcsarnokban megrendezésre kerülő összecsapáson a Kovács-Sebők Stefánia, Vastag-Réti Rebeka bírópáros fújja majd a sípot.

A negyedik forduló további párosításai: Érd-Kisvárda, Esztergom-Alba Fehérvár és Vác-Debrecen. Illetve a Mosonmagyaróvár és az MTK már ott van a negyeddöntőben, az előnyerő Győrrel és Ferencvárossal egyetemben.

Pénteken Debrecenben feszül egymásnak a két nagy rivális, a Loki és a Békéscsaba, és bár teljesen mások a két gárda szezonbeli célkitűzései, azért a kelet-magyarországi derbi mindig presztízs összecsapás. Könnyű helyzetben azonban nincs lila-fehér csapatunk, hiszen két fontos hiányzója is van az együttesnek, akiknek a pótlása nagyon nehéz feladat lesz a pénteki mérkőzésen. Erről beszélt a lilák vezetőedzője Rác Sándor is, akivel a találkozó felvezetéseként beszélgettem.

– Nem sikerült a legutóbbi hazai rangadón újabb pontokkal gazdagodnotok, mi hiányzott a Vasas ellen ami Székesfehérváron megvolt?

– Leginkább az, hogy komplett csapattal játszunk. Amíg Fehérváron teljes kerettel vágtunk neki az összecsapásnak és tudtuk hozni a saját játékunkat, addig sajnos a Vasas ellen szinte az orvosi stáb állította össze a csapatot. Nincs elég mélység a keretünkben ahhoz, hogy egyszerre több kulcsjátékos kiesését zökkenőmentesen áthidaljuk és azt, hogy három játékosom Szabó Dorci, Termány Rita és Román Dorina is betegség és sérülés miatt egész hétre kiesett az edzésmunkából, nem tudta kompenzálni az együttes. Persze nem is játszottunk jól és a kapuból sem érkezett az a segítség, ami például a Fehérvár ellen megalapozta a sikerünket. Ráadásul az 1-5-ös kezdés az önbizalmunkat is megcsappantotta és hiába küzdöttünk egész meccsen, ezúttal nem volt bennünk az a dinamika ami a győzelemhez kellett volna.      

– Mindennek tetejében még a csapatkapitányát is elvesztette a csapat a végjátékban…

– Ennek a megoldása az, ami most igazán feladja nekünk a leckét. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy az első két hónap munkájával tökéletesen elégedett voltam, nagyon jól összeálltunk és egyre inkább azt a játékot tudtuk játszani amit én elképzeltem. Most viszont Giricz Laura kiesése, illetve egy szem irányítónk Dorina hiányában szó szerint újratervezés zajlik, próbáljuk a jelen helyzethez igazodóan újra felépíteni a gárdát, hiszen muszáj valahogy megoldani a csapatjátékot az ő hiányukban is.   

– Debrecenben pedig még komplett csapattal sem könnyű pályára lépni…

– Úgy ahogy mondod, hiszen egy rettentően erős együttes, akik közvetlenül ott vannak a két nagy nyomában. Egyértelműen legfőbb erényük a masszív védekezés, támadásban pedig mozgékony, válogatott játékosokkal ostromolnak a középső posztokon. Nyilván hétről hétre látjuk őket a BL-ben is játszani, illetve több játékosukat is jól ismerem még Franciaországból, például a kapusukat Catherine Gabrielt, aki ha elkapja a fonalat kiváló teljesítményre képes, de Planéta Szimonetta is éppen a francia évei alatt lett sokkal stabilabb játékos. Természetesen ezúttal is részletesen kielemezzük ellenfelünket és a nehézségek ellenére is próbáljuk majd minél jobban eltüntetni a két gárda közötti különbséget.

– Összességében mit szeretnél látni a csapatodtól a pénteki összecsapáson?

– Azt, hogy a lehető legjobban játszunk, illetve végig küzdjünk és hajtsunk a találkozón. Szeretném ha minél hamarabb visszatalálnánk arra az útra amit az Alba elleni meccsig jártunk és ismét magabiztosabban kézilabdáznánk. Ebben a helyzetben kétségkívül jobban kell forgatnom majd a gárdát, de bízom benne, hogy pont ezért is egységes csapatként minél tovább fel tudjuk majd venni a versenyt a hazaiakkal. Tudom, hogy szurkolóinknak is mindig fontos ez a derbi, éppen ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy úgy mint Győrben, itt is szoros eredményen tartsuk, ha lehet egészen a végjátékig a mérkőzést.

Dömény Dezső

Több mint egy hónapja már, hogy megkezdte a felkészülést a 2023/24–es szezonra az EUbility Group – Békéscsabai ENKSE együttese, akik azóta túl vannak egy kemény alapozó időszakon, sőt több edzőmérkőzésen is megmérették már magukat.

Így a csabai szimpatizánsok a már jól ismert arcok mellett nagyon sok új játékost is felfedezhettek, ami nem is csoda, hiszen nyártól hat új kézilabdázó kezdte meg a munkát lila-fehér csapatunknál. Egészen pontosan a Vácról érkező válogatott hálóőr Pásztor Bettina, az irányító Román Dorina, a balszélső Szondi Zsófia, a montenegrói Tamara Jovicevic, valamint még két fiatal tehetség Csáki Lilla és Aranyi Vivien akik az új igazolások listáját gyarapítják. És itt még korántsem teljes az érkezők névsora, hiszen a szakmai irányításban is fontos változáson esett át a csabai klub, ugyanis az új szezonban a játékosok már Rác Sándor kezei alatt pallérozódnak tovább. A többszörös francia bajnok szakember, aki nagyon komoly nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik, ugyan vajdasági kötődésű, de a magyar bajnokságban mégis csapatunkkal fog debütálni, lévén eddig még nem dolgozott egyetlen honi klubnál sem. Kérésemre a mester megosztotta a felkészülés eddigi tapasztalatait és természetesen beavatott minket sikeres pályafutása fontosabb állomásaiba is.

– Roppant gazdag és sikeres kézilabda pályafutás áll mögötted, de mégis próbáljuk meg dióhéjban összefoglalni a pályád eddigi főbb állomásait és sikereit, amely ha jól tudom még játékosként az egykori Jugoszláviában kezdődött…

– Valóban, hiszen Koszovóban születtem ahova a családom nemsokkal a születésem előtt költözött. Egyébként édesapám részéről vagyok magyar aki vajdasági származású volt, így neki köszönhetem leginkább, hogy magyarul is megtanultam. Kézilabdázni is ennek megfelelően Koszovóban kezdtem, ahonnan a Jugoszláv ifi válogatottba is sikerült bekerülnöm. Összesen 14 évet játszottam otthon, többek között olyan egykori nagycsapatban is mint a Crvena Zvezda. 1988-ban viszont mégis a légiós élet mellett döntöttem és ekkor költöztem Franciaországba, egészen pontosan Párizsba, ahol pályafutásom utolsó három évében játszottam. Ekkor még nem feltétlenül az edzősködésben gondolkodtam és inkább szerettem volna visszatérni Koszovóba, de sajnos 1991-ben kitört a délszláv háború, ezért mégis úgy döntöttem maradok Franciaországban. Ráadásul közben még adódott is egy kiváló lehetőség, így belevágtam az edzői munkába és leültem egy akkor harmadosztályban szereplő csapat kispadjára, akiket végül az élvonalig vezettem.       

– Ami nem is egyedi eset volt a pályafutásod során…

– Annyira nem, hogy a második francia állomáshelyemen Nancyban is a harmadik ligában kezdtünk és a végállomás ott is az élvonal lett. De nagyon sok klubnál megfordultam Franciaországban, igaz közben többször közel-keleti és afrikai kitérőket is tettem, hiszen dolgoztam Tunéziában három esztendőt, illetve Katarban is eltöltöttem egy szezont, de több alkalommal tevékenykedtem még Luxemburgban is.

– Viszont a legnagyobb sikereid azért Franciaországhoz, egészen pontosan Metzhez kötődnek…

– Tagadhatatlan, hogy ezen időszak volt a francia munkám legsikeresebb időszaka. Az első alkalommal 2006-tól dirigáltam a Metzet és mind a három szezonban bajnoki aranyig meneteltünk, de a második időszakomban is begyűjtöttünk két bajnoki címet és egy kupagyőzelmet. De ha most gyorsan összeszámolom, akkor mindent egybevetve 16 trófeát nyertem edzői pályám során, ráadásul ezeket három ország bajnokságában, fiúkkal és lányokkal egyetemben.

– Így akkor még inkább felvetődik a kérdés, hogy miért éppen Magyarország és miért pont a Békéscsaba?

– Régóta szerettem volna már Magyarországon dolgozni, kipróbálni magam az igen erős magyar bajnokságban, ennek okán tettem le pár éve a magyar állampolgárságot is. Viszont valahogy eddig mindig közbejött valami ami meghiúsította ezt a tervemet, ezért is örültem nagyon amikor a menedzserem hívott és felvázolta a békéscsabai lehetőséget. És bár nem tagadom, voltak roppant kecsegtető ajánlataim, hiszen Marokkóból a férfi, Tunéziából pedig a női szövetségi kapitányi posztra kaptam megkeresést, de most úgy éreztem eljött az az idő, hogy Magyarországon dolgozzak. És őszintén szólva az első benyomásaim alapján egyáltalán nem bántam meg. 

– Milyen stílust, milyen játékot várhatunk az Előrétől az elkövetkező szezonban, egyszóval mi jellemzi Rác Sándor csapatait?

– Én kifejezetten szeretem a látványos kézilabdát, az is a filozófiám, hogy úgy kell játszanunk, hogy mindig eggyel több gólt lőjünk az ellenfelünknél. Ez persze nem azt jelenti, hogy nálam a védekezést elhanyagoljuk, de a rendkívül defenzív, tudatosan az ellenfél játékát romboló kézilabda messze áll tőlem. Már nagyon régóta a dinamikus, gyors játékot igyekszem játszani a csapataimmal és mindig arra törekszem, hogy ne a sablonos kézilabdában gondolkodjunk, hanem minél szélesebb spektrumon mozogjanak a támadásaink, több variációs lehetőséggel.

– Akkor ezek szerint meg is vannak azok a konkrét elképzeléseid és céljaid, amiket szeretnél megvalósítani a csapatnál?

– Amellett, hogy egy összetartó, jó közösséget szeretnénk építeni, ami az alapját adja a sikernek, nagyon fontos számomra, hogy individuálisan is tudjanak fejlődni a játékosok. Akkor tudunk az ellenfél fölé nőni, ha megtanulunk előre gondolkodni, kellően olvasni a játékot és nem csak reagálni az eseményekre. Ehhez fejlesztenünk kell a labda nélküli mozgást, amire pont ezért is komoly hangsúlyt fektetek az edzéseken. Az imént említett gyors játék mellett ez az amit így első körben szeretnék megvalósítani, meg természetesen egy stabil csapatot építeni ami megállja a helyét a bajnokságban. 

– Hogy látod így az első bő hónap, valamint öt edzőmérkőzés után, jó úton jártok efelé?

– Alakul a csapat azt kell mondjam, a játékosok hozzáállásával maximálisan elégedett vagyok és érződik, hogy remek kohézió van a gárdán belül, ami roppant fontos. Nyilván kell még munka azért ahhoz, hogy teljes egészében összeálljon az a játék amit szeretnék látni, de csiszoljuk folyamatosan mind a védekezésünket mind a támadójátékunkat a tréningeken. Illetve már a legutóbbi edzőmérkőzéseken is azért nagyon sok biztató dolgot láttam a csapattól, persze nyilván itt még a gyakorlás volt elsősorban fókuszban, ennek megfelelően mindenkinek igyekeztem lehetőséget adni, már csak azért is, hogy meccsszituációban is megismerjem a lányokat, meg mi is a lehető legjobban összeszokjunk.       

– A hétvégén pedig ismét hazai környezetben láthatnak benneteket a csabai kézilabdabarátok, vannak külön célok, amikkel nekiveselkedtek a békéscsabai tornának?

– Ezúttal is még a gyakorlás a fő cél, nem az eredmény, szóval játékban szeretném látni leginkább az előrelépést, na meg azt, hol is tartunk jelenleg ellenfeleinkhez képest. Rendkívül fontos volt, hogy megmérettük magunkat az MTK és a Kisvárda ellen, tehát azokkal a csapatokkal szemben akikkel majd szeptembertől csatázunk, most pedig kíváncsi leszek nemzetközi közegben mire leszünk képesek. Valamint célom, hogy ezen a tornán már jobban kikristályosodjon, hogy mely játékosokra milyen szituációban számíthatok, úgyhogy sokkal inkább már ennek szellemében fogom játszatni az együttest.

Dömény Dezső

Az aktív játék befejezését követően 1992-ben kezdte meg edzői pályafutását Rác Sándor Franciaországban, ahol eddigi karrierjének jelentős részét töltötte. Franciaországi pályafutása során betöltötte többek között a Nancy, a Metz, a Le Havre és az US Saintes HB vezetőedzői posztját is, de dolgozott emellett Katarban, Tunéziában és Luxemburgban is.

Rác Sándor a legnagyobb sikereit a Metz csapatával érte el, az együttessel 5 alkalommal (2007, 2008, 2009, 2013, 2014) nyerte meg a francia bajnokságot, és 2013-ban a francia kupagyőzelem mellett az EHF Kupa fináléjába is bejuttatta a klubot.

Az EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE a 2023/2024-es idényben szeretné stabilizálni a helyét az első osztályban és ebben nagy segítséget jelenthet a komoly nemzetközi tapasztalattal is bíró szakember, aki eddigi edző karrierje során számos Bajnokok Ligája és EHF-Kupa mérkőzésen ült a kispadon.