Archívum – 2019

Csepregi Anita visszatér nevelőklubjába

Csepregi Anita a következő szezonban ismét csapatunkat erősíti átlövőként.

csepregi_anita

– Ez egy hatalmas lehetőség számomra és nagyon örülök, hogy a nevelőegyesületemben léphetek majd először pályára a legmagasabb szinten. 2008-ban kezdtem el kézilabdázni itt Békéscsabán, ahol az utánpótlás éveim nagy részét is töltöttem. Ezt követően két évet Budapesten játszottam az NB1/B-ben. Szeretnék minél hamarabb beépülni a csapatba, hogy bármikor bármilyen helyzetben lehessen rám számítani védekezésben és támadásban egyaránt. Szorgalmasnak tartom magam és szeretek edzeni. Mindenben szeretnék fejlődni, a legjobbak közé kerülni és minél magasabb szintre jutni. Ehhez Békéscsabán minden feltétel adott.

Szerb válogatott beállós érkezett

Jelena Agbaba 15 éve kézilabdázik és a szerb válogatott tagja.

jelena_agbaba

A 2018/2019 szezont a Lengyelországban a SPR Pogon Szczecin csapatánál töltötte. A 2016/2017-es szezonban a Siófok csapatát erősítette. Nem ismeretlen számára a magyar bajnokság, korábban már dolgozott együtt Horváth Roland vezetőedzővel. Jelena Agbaba 1+1 évet írt alá EUbility Group-Békéscsabai ENKSE csapatánál. 

Horváth Roland két évet hosszabbított

A következő két szezonban továbbra is Horváth Roland látja majd el az Eubility Group-Békéscsabai Előre NKSE felnőtt csapatának vezetőedzői feladatait.

20190523_horvath_roland

Roland 2017 novemberében érkezett a csapathoz, akkor komoly munkával sikerült megőrizni az első osztályú tagságunkat. Idén a sérülésekkel is nehezített helyzetben ezt már februárra sikerült kivívni, így a következő szezon előkészítését hatékonyan tudta az egyesület megkezdeni, ennek fényében a fiatal edző bizakodóan tekint a jövő felé: – Szeretném folytatni a szakmai munkát, amit elkezdtem és bízom benne, hogy az új igazolások tükrében, valamint az itt maradó fiatal játékosokkal jobb eredményt tudunk elérni a következő szezonban, így bővebb játékos-kerettel eredményesek tudunk majd lenni!

Az élvonalban maradt a csabai együttes

A női NB I.-es bajnokságban 10 ponttal a tizenkettedik helyen végzett az EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE és ezzel kiharcolta a bennmaradást az Európa legerősebb női bajnokságának tartott hazai élvonalban. A lila-fehér együttes szerepléséről, a további tervekről beszélgettünk Horváth Rolanddal, a csapat fiatal vezetőedzőjével, akinek a vezetés a napokban két évvel meghosszabbította a szerződését.

20180509_horvath_roland

– Milyen tervekkel vágtak neki az elmúlt nyáron az új bajnoki idénynek, mi valósult meg a célkitűzésekből?
– Mivel az elmúlt szezonban csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy megőrizzük NB I-es tagságunkat, így nehéz volt összeállítani a keretet a 2018/19-es szezonra. Tavaly nyáron kilencen távoztak az együttesből, így gyakorlatilag új csapatot kellett építenünk, miközben csak öten érkeztek és közülük szezon közben hárman – Binó Boglárka, Dokovics Anasztázia és Radovics Szandra – is távoztak, és csak egy játékos, Marincsák Nikolett jött. A vezetés a biztos bennmaradás kiharcolását tűzte ki célul az elmúlt nyáron, amit sikerült elérnünk. A bennmaradás értékét növeli, hogy az utolsó nyolc mérkőzésen az ukrán válogatottnál megsérült kapus, Balog Judit már nem szerepelhetett és a szintén a hazája válogatottjánál járt Vukajlovic Aleksandra is sérülten szerepelt a szezon befejező szakaszában. Az előző idényben tizenegy, most tíz pontot gyűjtöttünk, de idén hamarabb megvolt a bennmaradás, így több időnk maradt a következő szezon csapatának kialakítására. Azt is el kell még mondanom, hogy nálunk, mivel rövid volt a kispad, a fiatalokat is be kellett dobnunk a mély vízbe és közülük voltak olyanok akik többször is megfelelő teljesítményt nyújtottak, ami biztató lehet a jövőre nézve.

– Mely mérkőzéseken játszott jól a csapat?
– A legjobb teljesítményt a szezonban Budaörsön nyújtották a lányok, ahol nem nyomta a tét a kézilabdázóinkat és magabiztos, tízgólos győzelmet arattak a legnagyobb vetélytársunk otthonában. Jól játszott még az együttes itthon az Érd elleni 30–30-as döntetlent hozó összecsapáson, valamint a csak külföldieket szerepeltető Kisvárda elleni hazai találkozón, ahol végül egy góllal kaptunk ki. A Debrecen elleni győztes itthoni mérkőzésen is fegyelmezetten kézilabdáztak a lányok, ami meghozta a megérdemelt győzelmet.

– A szakvezető egyénileg kiket emelne ki az együttesből, kik okoztak csalódást?
– Úgy gondolom, a sikert közösen értük el, így senkit sem szeretnék kiemelni. Az idény során mindenkinek voltak jó és gyengébb mérkőzései, egy biztos, mi csak akkor tudunk nyerni a hasonló játékerőt képviselő csapatok ellen, ha legalább négy-öt kiemelkedő teljesítményt tudunk felvonultatni. Az idény hajrájában gyakorlatilag elfogytunk, hiszen ilyenkor öt-hat ember is hiányzott a keretből, a már említettek mellett Szögi Tímea és Zöldi-Tóth Katalin is.

– Milyen változások várhatók a nyáron a csapat háza táján, mikor kezdik a felkészülést a következő szezonra?
– Hárman távoznak: Gidai Eszter, Walfisch Mercédesz és Zöldi-Tóth Katalin. Eddig már két érkezőt jelentett be a klub, a válogatottban is bemutatkozott átlövő, Kopecz Barbara Mosonmagyaróvárról, míg Barján Bianka Vácról jön hozzánk. Még szeretnénk egy beállóst, egy balszélsőt és egy balkezes lövőt igazolni. A felkészülést július 10-én kezdjük az őszi idényre.

Barján Bianka visszatér Békéscsabára

Barján Bianka a következő szezonban ismét csapatunkat erősíti.

20190518_barjan_bianka

A Vác együtteséből érkező tehetséges átlövő 2013/2014-ben már egy szezont töltött az Előrénél, most jó kilátásokkal tekint a jövőbe: – Nagyon örülök, hogy, újra a Békéscsaba együttesében szerepelhetek. A döntésemben nagy szerepe volt a vezetőedző személyének és bízom benne hogy a közös munka által, remekül sikerül majd a visszatérésem. A szezon elején szerzett serülésemnek már nyoma sincs, így teljes erőbedobással tudok készülni majd nyáron a csapattal. Remélem, hogy egy szuper jövő előtt állunk és szép sikereket tudunk majd együtt elérni!

Kézilabdás nyár

Időpont: 2019. június 17-21. (hétfő-péntek)

Helyszín: Békéscsaba, Mester Klub

Cím: 5600 Békéscsaba, Mester u. 12.

line

Legyen egy igazán jó nyarad a Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület által szervezett kézilabdás táborban! Ha szeretnél a szünidőből egy hetet hasznosan, tartalmasan, sportos környezetben eltölteni, akkor itt a helyed!

Naponta két, változatos edzés az Előre NKSE edzőinek szakszerű irányításával. A tréningeken kívül szervezett, szabadidős programokra lesz lehetőség (asztalitenisz, fallabda, csocsó, konditerem, strandolás). A tábort meglátogatják a klub NB I-es játékosai, akik beszámolnak az egyesületben folyó munkáról, a sportág kulisszatitkairól. Az sem probléma, ha kezdő vagy és most szeretnél megismerkedni a kézilabdával. Szakembereink játékos formában tudnak bevezetni a világ és Magyarország egyik legnépszerűbb sportágának alapjaival és szépségeivel.

A díj tartalmazza: a tízórait, ebédet, uzsonnát, terembérletet, sportszerhasználatot, strandbelépőt és a 07:30-16:30 óra közötti felügyeletet.

Jelentkezés, további információ:
Szabó Károly, utánpótlás szakágvezetőnél.
E-mail: szabo@elorenkse.hu. Mobil: +36 30 219 9701.

Megjegyzés: a turnus csak megfelelő létszámú jelentkezés esetén indul.

line

kezinyar_2019_plakat_web

Búcsúzik a csapatkapitány

Interjú Walfisch Mercédesszel

A szezonzáró fordulójához érkezett a K&H női kézilabda liga, így lila-fehér csapatunkat is utoljára látathatják ebben az idényben a hazai szimpatizánsok. Szerencsére azonban izgalmakat a bennmaradás szempontjából már nem tartogat az összecsapás, hiszen hiába hajrázott óriásit a Csabát üldöző Budaörs, miután az előző fordulóban,nagy csatában ugyan, de hazai pályán 30-29-re alulmaradtak a Vác együttesével szemben, már matematikai esélyük sem maradt az élvonalbeli tagságuk megtartására. Így aztán a lilák már a biztos bennmaradástudatában léphettek pályára Mosonmagyaróváron is. Sajnos viszont a két csapat formája közötti különbség bőven kijött a péntek esti találkozón, sőt mondhatjuk még annál is jóval több a hazaiak javára, mert a vége egy kiütéses 37-24 arányú óvári diadal lett. Mérleget vonva tehát elmondhatjuk, hogy a Budaörs csapatát kivéve nem sikerült közvetlen riválist két vállra fektetnie Horváth Roland tanítványainak a tavasz folyamán, és arra is most már csak egy összecsapása maradt a lila-fehéreknek, hogy újabb egységet begyűjtve tíz pontnál többel zárják a szezont. Viszont egyáltalán nem vár rájuk könnyebb csata az idényzárón sem, sőt az Alba Fehérvár személyében egy erős középcsapattal kell farkasszemet nézniük.  Ez még akkor is igaz, ha a legutolsó két fordulóban beleszaladtak egy-egy nagy pofonban a Székesfehérváriak is, ugyanis a Vác ellen 33-23-ra, a Siófok ellen pedig 30-20 arányban maradtak alul. Így pedig számukra sincs már helyezés tekintetében tétje a szombati találkozónak, és már biztos, hogy hetedikként zárják az idei évadot. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik csapat tudja majd igazán jó szájízzel befejezni a bajnoki küzdelmeket, és látván a lila-fehér lányok tavaszi teljesítményét, mindenképpen fontos lenne pláne hazai pályán bezsebelni a győzelemért járó két pontot. Valamint az sem mellékes, hogy így ebben az összeállításban utoljára lépnek pályára a csapatok, ahogyan a békéscsabai gárda is, hiszen többen is távoznak az egyesülettől a nyáron. Távozik Zöldi-Tóth Kata, aki összesen 12 szezont húzott le az Előrében, és most nyáron végleg befejezi élvonalbeli pályafutását, valamint együttesünk csapatkapitánya Walfisch Mercédesz. Merci is hét felnőtt csapatban eltöltött szezon után teszi át székhelyét a Viharsarokból Székesfehérvárra. Amolyan búcsúzásképpen beszélgettem vele, közben pedig visszautaztunk egy picit az időben is, és felelevenítettük az elmúlt szezonok emlékezetes pillanatait.

20190517_walfisch

Fotó: Antal János

– Hét szezont játszottál az Előrében, a mai sportban ez pedig már nagyon ritka, de gondolom nem csak a véletlen műve volt, hogy ennyi ideig szolgáltad az egyesületet?

– Az igazat megvallva nagyon szerettem itt játszani, és mindig is úgy éreztem, hogy akár az egész pályafutásomat itt Békéscsabán tölthetem. Nyilván az, hogy ebben a városban születtem és ennél a klubnál kezdtem el kézilabdázni minden évben maradásra ösztönzött, ahogy persze a megfelelő játéklehetőség is, ami szintén fontos szempont volt a számomra. De természetesen az egész csabai közeg az életem részévé vált, így mindig otthon éreztem magam az egyesületnél.

– Emlékszel még az első felnőtt meccsedre?

– Sajnos konkrét emlékem nem igazán van az élvonalbeli bemutatkozásomról, csak annyira emlékszem, hogy 2012 tavaszán a rájátszásban kaptam egy kevés lehetőséget Kovács Pétertől a felnőtt csapat akkori edzőjétől, és még abban az évadban meg is lőttem első NB1-es gólomat. Amire viszont már jobban emlékszem az a következő szezon, amely igazából az első felnőtt idényemnek is nevezhető, hiszen ettől kezdve kaptam egyre komolyabb szerepet a csapatban.    

– Több edzővel, más – más csapatszerkezetben is dolgozhattál az elmúlt évek alatt itt a Viharsarokban, hogy érzed ki volt az, aki a legtöbbet tudta kihozni belőled?

– Sok jó szakember fordult meg ezen időszak alatt a klubnál, és igazából úgy foglalhatnám ezt össze, hogy minden edzőmtől más-más dolgot tanultam, és szakmailag mindenkitől kaptam valami pluszt ahhoz, hogy jobb játékos legyek. Természetesen fiatalabb korban ennek a tanulási folyamatnak még nagyobb szerepe van, így a legnagyobb hatást azok az edzők gyakorolták rám, akikkel akkor dolgoztam, amikor még inkább csak a szárnyaimat bontogattam az első osztályban.

– Gondolom, azért emlékezetes pillanatok vannak bőven, de mégis mire emlékszel a legszívesebben a Csabai évekből?

– Valóban sok szép időszak volt ebben a hét esztendőben, számtalan emlékezetes találkozóval. De ha még is ki kell emelnem ezek közül egyet is, akkor a 2013/14-es szezont és az akkori csapatot emelném ki. Bakó Botond kezei alatt egy roppant jó és összetartó társaság jött össze, és nem mellékesen eredményes is, hiszen viharsarki pályafutásom legjobb helyezését értük el abban az évben a hatodik hellyel. Személy szerint nagyon szerettem abban a csapatban játszani, és úgy érzem ebben az időszakban is ment a legjobban a játék. Viszont ha egy konkrét mérkőzésre kell visszaemlékeznem, akkor így hirtelen egy Győr elleni hazai összecsapás ugrik be még 2016-ból, amikor 12 góllal terheltem meg az ETO kapuját, és még a győri edző Ambros Martin is odajött gratulálni a találkozót követően. Ez akkor nagyon jól esett, és örök emlék maradt.

– Azt, hogy merre visz az utad, már tudjuk, viszont a döntésed okait még nem…

– Az igazat megvallva már elég régóta foglalkoztatott a váltás gondolata, de ebben az évben éreztem úgy, hogy eljött a pillanat és most már megértem a továbblépésre. Illetve egy picit bele is fáradtam az itteni szerepkörömbe, hogy egyedül vagyok a posztomon és így óriási teher és nyomás van rajtam minden mérkőzésen. Úgy érzem sok esetben pont emiatt, nem tudtam azt a játékot nyújtani, amit magam felé is elvárásként támasztottam.  És természetesen szeretnék ismételten nemzetközi kupában is játszani, mert erre sajnos az utóbbi időben Csabán nem volt lehetőségem, viszont leendő csapatomnál egyértelmű célkitűzésként fogalmazták meg az EHF kupában való indulás elérését a következő évadban. Valamint a válogatottba is szeretnék megint bekerülni, és azt hiszem ehhez is megújulásra van szükségem.

– Szombatra milyen záró találkozót álmodtál meg?

– Nyilván egy győztes összecsapást, ahol én is jó játékkal tudok hozzájárulni a sikerhez. De poklian nehéz lesz, mert egy meglehetősen komplex együttest kell legyűrnünk, ehhez pedig már az utolsó erőtartalékainkat kell mozgósítanunk. Viszont hazai pályán fogunk játszani, és ez azért mindig ad egy plusz erőt nekünk. Igazából itt már szakmázni nagyon nem lehet, az eszünknek, de leginkább a szívünknek kell a helyén lennie szombaton, hogy győztesen búcsúztassuk a szezont. Természetesen azért hátul nagymértékben javulnunk kell az elmúlt mérkőzésekhez képest, és védekezésben illetve kapusteljesítményben is szükség lesz az extrákra, ha sikert akarunk elérni.

– Könnyes lesz a búcsú?

– Egészen biztosan, hiszen furcsa érzés lesz utoljára lila-fehérben játszani. A találkozó végén elképzelhető, hogy az érzelmek előtörnek majd, de remélem, ezek nem csak a szomorúság könnyei lesznek, hanem az öröm könnyei is, mert ezt azt jelenti, hogy méltóképpen sikerül lezárnom életem eme szakaszát. De egyelőre próbálok nem foglalkozni ezzel, és csak a mérkőzésre és a játékomra koncentrálni, úgyhogy az összecsapás alatt is azon leszek, hogy félre tudjam tenni az érzelmeket. Mindenesetre köszönöm a klubnak és a szurkolóknak is az elmúlt hét szezont, és bízom benne tudtam annyit tenni az egyesületért, hogy azért szívesen emlékeznek majd rám. 

A felek szezonbeli első összecsapása sima Fehérvársikert hozott, ugyanis az Alba hazai pályán 34-26 arányban múlta felül lila-fehér együttesünket. Igaz a két gárda találkozóira meglehetősen jellemző, hogy a csapatok hazai pályán nagyon ritkán engedik ki a kezükből a pontokat, ahogyan így volt ez a legutóbbi békéscsabai randevújuk során is, amikor a Viharsarokban 28-22-es győzelmet ünnepelhetett a csabai publikum. Az Előre szezonzáró találkozója tehát szombaton 18 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a két játékvezető pedig a Bócz László, Wiedemann Viktor bírópáros lesz.

Dömény Dezső

line

line

Mosonmagyaróváron kell helytállni a liláknak

Interjú Bottó Rózsával

Lila-fehér együttesünk utoljára indul idegenbeli túrára ebben a szezonban, mert a héten már az utolsó előtti fordulót rendezik meg a K&H női kézilabda ligában. A pénteki találkozó vendéglátója pedig a Eu-Fire Mosonmagyaróvár gárdája lesz. A hazai Kisalföldiek egyébként elképesztő formajavuláson mentek keresztül a tavasz folyamán, hiszen amíg a bajnokság felénél mindösszesen csak négy ponttal rendelkeztek, addig most már 16 pontjukkal mondhatni vezetik az alsóházat. Ráadásul hazai pályán még magabiztosabbak, amit a tavaszi ötven százalékos mérlegük is jól mutat, ugyanis többek között a Fehérvár, a Kisvárda, a Dunaújváros és az Eger is kénytelen volt üres kézzel távozni Mosonmagyaróvárról. Igaz a legutolsó két hazai összecsapásukon már nem sikerült ponttal gazdagodniuk, mert először a Vác tudott nyerni 24-21-re, majd ezt tette a Siófok is, akik nagy csatában 28-27-es sikerükkel tudták két vállra fektetni vendéglátójukat. Sajnos csapatunk ennél jóval nagyobb hullámvölgyben van jelenleg, hiszen nyolcmérkőzéses nyeretlenségi szériában vannak Horváth Roland tanítványai, és utoljára február közepén a Debrecen elleni győzelem alkalmával érezhette csak a siker ízét a csabai hölgykoszorú. Szemmel láthatóan elfogyott a bajnokság végére a sérülésektől is tizedelt, amúgy is meglehetősen szűk keretű csapat. Így nem is csodálkozhatunk azon, hogy együttesünk balszélsője Bottó Rózsa is a fáradságot jelölte meg elsőszámú indokként, amikor a hétvégi MTK elleni 34-31 arányú vereség mikéntjéről értékelt.

20190510_botto_rozsa

Fotó: Antal János

– Leginkább mentálisan fogyott el a csapat – kezdte a balszélső. Fizikálisan nincsenek gondjaink, de úgy érzem, mostanában fejben nem tudunk maximálisan koncentrálni. A szombati találkozón is, amikor már végre visszakapaszkodtunk két gólra, és a minimális különbségért támadhattunk akkor hibáztunk bele, tehát megint a kulcspillanatokban hoztunk rossz döntéseseket. Persze hátul sem voltunk a helyzet magaslatán, mert 34 gólt kapni nem lehet egy ilyen találkozón.

Ezért is a védekezés és a kapusteljesítmény feljavulásában látja a pénteki találkozó kulcsát a csabai játékos, meg persze a hatékonyabb helyzetkihasználásban.

– Sokkal kevesebb hibával kell kézilabdáznunk, ha azt akarjuk, hogy tényleg legyen esélyünk a győzelemre. Rengeteg ziccert puskáztunk el az MTK ellen is, ha csak ezeket belőjük valószínűleg más eredmény születik. Viszont a Mosonmagyaróvár ellen még ennél is nehezebb dolgunk lesz, tehát egyértelműen koncentráltabban és okosabban kell játszanunk az összecsapáson.

Aktuális ellenfelünk bizonyos értelemben más utat jár be, mint lila-fehér csapatunk, hiszen a szintén számos fiatalt foglalkoztató együttesük magját azért inkább a rutinosabb játékosok alkotják. Ilyen például Kovacsicz Mónika, Farkas Veronika, Horváth Bernadett vagy az idei gólzsákjuk, a 120 találatával az egész NB1 tizenegyedik legjobb góllövője Tilinger Tamara. Ráadásul hátul is meglehetősen stabilak, amit jól mutat, hogy az ötödik legkevesebb gólt kapták ebben a bajnokságban, sőt tavasszal hét találkozón is sikerült 24 gólon vagy az alatt tartani ellenfelüket. Ezért is a Móvár védelmének feltörése ígérkezik az egyik legnehezebb feladatnak a lilák számára.

– Rendkívül agresszívan és keményen védekeznek – folytatta a játékos. Így lényeges lesz, hogy már az elejétől kellőképpen meg tudjuk bontani a védőfalukat. Gyakorlatilag ők két hasonló sorral is rendelkeznek, tehát erőben mindenképpen előnyben lesznek hozzánk képest, de ha a megfelelő akarással játszunk és szinte "meghalunk" a pályán akkor ezt kompenzálni tudjuk. Úgy érzem amellett, hogy sajnos rengeteget hibáztunk az elmúlt mérkőzéseken, a szerencse sem állt mellettünk, így őszintén remélem, pénteken megfordulnak a dolgok és végre sikerül ismét azt az arcunkat mutatni, ami korábban a sikereinket hozta.

Mosonmagyaróváron egyébként nagyon készülnek a sikeres hazai szezonzárásra, így nem titkoltan a hazaiak mestere Bognár Róbert is a két bajnoki pont reményében vezényli ki péntek este csapatát a parkettra.

– Rengeteg okunk van arra, hogy megnyerjük a péntek esti találkozót. Először is szeretnénk győzelemmel búcsúzni hazai pályán a szurkolóinktól, illetve természetesen vissza akarunk vágni a Békéscsabán elszenvedett vereségért is. Valamint ahhoz, hogy biztosan megőrizzük a jelenlegi tízedik helyezésünket mindenképpen szükségünk van erre a két bajnoki pontra. Látom a lányokon, hogy roppant elszántak, s megfelelő önbizalommal készülnek a mérkőzésre. A Békéscsaba ugyan megtorpant egy kicsit az elmúlt hetekben, de nekünk nem szabad ebből kiindulnunk, és ugyanolyan fegyelmezett és szervezett játékot kell nyújtanunk, mint amivel sikerült nyernünk a Dunaújváros, a Kisvárda és az Alba ellen – zárta mondandóját a tréner.

A két gárda egymás elleni mérlegét nézve, meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, hiszen a két csapat 9 első osztályban lejátszott mérkőzésén, négyszer lila-fehér, négyszer pedig móvári győzelem született, egy alkalommal meg pontosztozkodással zárult az összecsapás. Az együttesek legutóbbi januári találkozójára azonban a lilák emlékezhetnek szívesebben, hiszen Walfisch Mercédesz utolsó másodpercben szerzett találatával diadalmaskodtak 30-29-re. Az Előre utolsó idegenbeli fellépése ebben a szezonban tehát pénteken 18:30-tól a Mosonmagyaróvári UFM Arénában lesz, a sípot pedig a Hargitai Gábor, Markó Gábor István bírópáros fújja majd.

Dömény Dezső

line

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/667341913716767/' width='680']

Készítette: Békéscsabai Médiacentrum Kft.

line

 

 

Az MTK ellen javíthatnak az Előrés lányok

Interjú Marincsák Nikolettel

A szezon utolsó előtti hazai bajnoki összecsapására készül csapatunk a Békéscsabai ENKSE, az ellenfél pedig egy közvetlen rivális az MTK együttese lesz. És bizony a vendégek személyében a szó legszorosabb értelmében is egy riválist köszönthetünk, hiszen a fővárosiak a bajnoki tabellán 13 megszerzett pontjukkal a tizenegyedik pozíciót foglalják el, amivel éppen megelőzik a 10 pontjával tizenkettedik helyen tanyázó lila-fehéreket. És mivel ezen a találkozón kívül az MTK-nak már csak egy Kisvárdai mérkőzése lesz ebben a kiírásban, akár a 11. hely megszerzéséért is dönthet a szombat esti csata. Könnyűnek azonban nem ígérkezik az összecsapás, ugyanis a kék-fehéreket idegenben sem lehet lebecsülni, amit jól mutat, hogy ebben a bajnokságban több pontot szereztek a Fővároson kívül, mint hazai közegben. Amíg otthon kétszer tudtak diadalmaskodni és két alkalommal remiztek, addig idegenben szintén két győzelem mellett három döntetlent is be tudtak gyűjteni. Egészen pontosan Egerből és Mosonmagyaróvárról távoztak két ponttal, míg a Budaörstől és nem kis meglepetésre a Siófoktól illetve a Váctól is elcsentek egy pontot. Ráadásul az utóbbi döntetlenjüket két fordulóval ezelőtt a legutóbbi idegenbeli kiruccanásuk alkalmával érték el. Az előző fordulóban azonban hazai pályán már nem sikerült meglepetést okozniuk a Siófokkal szemben, akik magabiztosan 26-18 arányban legyőzték kék-fehér vendéglátóikat. Sajnos ennél azonban sokkal arcpirítóbb vereséget szenvedett lila-fehér együttesünk, akik azok után, hogy novemberben nem kis meglepetésre kikaptak hazai környezetben a sereghajtó Eszterházy SC-től, most szombaton Egerben is kapitulálni kényszerültek ellenük. Az ​Előre hiába vezetett még a szünetben két találattal, a második játékrészben a lelkes hazaiak megfordították, és a végén két góllal 28-26-ra meg is nyerték az alsó házi rangadót. Így pedig talán még jobban felértékelődik az MTK elleni hazai ütközet lila-fehér lányaink számára, hiszen már nem csak az esetleges előrelépést illetően, hanem az Eszterházy elleni fiaskó kijavítása miatt is fontos lenne a két pont begyűjtése. Természetesen a nem túl kellemes Eger elleni zakóról is beszélt csapatunk irányítója Marincsák Nikolett, akit egyrészt a szombati meccsel kapcsolatban, másrészt pedig a közelmúlt szerződéshosszabbításának apropóján szólaltattam meg.

20190502_marincsak_nikolett

Fotó: Antal János

– Féléves kölcsönszerződésed lejárta után, nyártól immár teljes mértékben Előre játékosként pattogtathatod a labdát Békéscsabán. Ezek szerint jól érzed itt magad?

– Igen, megszerettem a csabai közeget és valóban nagyszerűen sikerült a beilleszkedés is a csapatba. Érzem a bizalmat is a vezetőség részéről, és ez is sokat nyomott a latban, főleg a számomra nem túl jól sikerült kisvárdai időszak után. Valamint Horváth Roland személye is maradásra ösztönzött, mert úgy gondolom, ahogy az elmúlt fél évben, úgy a következő szezonban is sokat fejlődhetek majd a kezei alatt. Az igazat megvallva amúgy sem vagyok egy vándormadár típus, úgyhogy ha valahol jól érzem magam, és szakmailag is biztosítva látom a jövőmet, akkor kitartok annál a csapatnál.

– Szombaton egy elég váratlan pofonba sikerült beleszaladnotok, szerinted mi okozhatta a vereséget?

– Sajnos úgy érzem eljött a csapat életében egy mentális és fizikális mélypont, ami talán ezen az összecsapáson csúcsosodott ki. Nem magyarázkodni szeretnék, de az elmúlt időszak sok sérülése, és ezzel összefüggésben az, hogy jóval kevesebb pihenési lehetőségünk volt, talán elfogyasztotta egy kicsit a gárdát. Azért is különösen fájó ez a vereség, mert egy olyan ellenféltől kaptunk ki, akik szintén hasonló problémákkal küzdenek, tehát ők sem egy bő kerettel rendelkező közép vagy élcsapat. Ráadásul pontosan azt játszották, amit meccs előtt átbeszéltünk és levideóztunk, mégsem tudtunk rá érdemben reagálni. Ahelyett, hogy mi diktáltuk volna a tempót, felvettük ellenfelünk ritmusát, és egyáltalán nem csapatként kézilabdáztunk, hanem inkább egyénileg próbáltuk megnyerni a találkozót. Mindemellett védekezésben és támadásban is csődöt mondtunk, és rendre a legfontosabb pillanatokban hibáztunk.   

– Viszont az élet megy tovább, és már hétvégén újabb javítási lehetőséget kaptok!

– Pontosan, mi is így gondoljuk. Nyilván átbeszéltük a tanulságokat, legfőképpen azt, hogy ebben a bajnokságban senki ellen sem lehet félgőzzel kézilabdázni, és sokkal inkább ott kell lennünk fejben a hátralévő összecsapásokon. Viszont sokáig nem rágódhatunk a verségen, le kell zárnunk a múltat és csak a jövővel szabad foglalkoznunk. Jelenleg pedig a legfontosabb, hogy szombaton sikerrel vegyük a következő akadályt.

– Ez pedig az MTK gárdája lesz, akikkel úgy is fogalmazhatunk, hogy megvívtok a 11. pozícióért.

– Természetesen az előbbieken túl még ez is ad plusz motivációt az összecsapáshoz, hiszen szeretnénk a végelszámolásnál megelőzni a Fővárosiakat. Viszont nagy titkot nem árulok el azzal, hogy nekik is ez a cél lebeg a szemük előtt, és így egy roppant nehéz ki-ki meccsre számítok szombaton. Az ő igazi erényük, hogy rendkívül összeszokottak, hiszen a csapat magja már nagyon régóta együtt játszik, és van egy kifejezetten erős soruk, ami azt is jelenti, hogy minden posztra van legalább egy rutinos, megbízható játékosuk.

– Mi lehet a győztes recept?

– Mindenekelőtt nagymértékben javulnunk kell a múlt heti produkciónkhoz képest, voltaképpen mindenben. Sokkal összeszedettebb kézilabdát kell játszanunk, és összerakni végre a védekezésünket egy megfelelő szintre. Mivel ellenfelünk átlövő játékban, valamint ebből fakadóan beálló pozícióban dominál leginkább, ezért az összehangolt csapatjáték, és így a lövőik, beállósaik semlegesítése kulcsfontosságú lesz. De támadásban is sokkal okosabban kell játszanunk, a magas robosztus védőfalukkal szemben ki kell használnunk a mozgékonyságunkat és cselező képességünket. És persze azt a rengeteg technikai hibát, amit az elmúlt mérkőzéseken elkövettünk, a lehető legkevesebbre kell minimalizálnunk. Nem kérdés, hogy most már az utolsó tartalékainkat kell mozgósítani, de szeretnénk ezt az idényt méltóképpen, a lehetőségeinkhez képest legjobban lezárni.

A két gárda kiegyenlített erejét mutatja, hogy a felek a legutóbbi két találkozójuk alkalmával is döntetlent játszottak egymással, ráadásul mindkétszer a Fővárosban. Szinte napra pontosan egy éve 30-30-at, míg januárban 26-26-os döntetlen mutatott az Elektromos csarnok kijelzője a lefújás pillanatában. De a csapatok legutolsó Viharsarki összecsapásának alkalmával is a lila-fehérek örülhettek jobban, ugyanis a tavaly januári mérkőzésen elért 29-26 arányú siker, a csabaiak hosszú nyeretlenségi sorozatát törte meg akkor. Reméljük a szombati összecsapás is megtöri a lilák jelenlegi rossz sorozatát, és a 18 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban megrendezésre kerülő alsóházi derbit követően ismételten csabai örömtáncot láthat majd a publikum. A két sípmester egyébként a Bíró Ádám, Kiss Olivér bírópáros lesz.

Dömény Dezső

line

line

Újabb ikonikus játékos búcsúzik

Újabb ikonikus játékos int búcsút a Békéscsabai Előre NKSE élvonalbeli női kézilabda-csapatának.

Walfisch Mercédesz eligazolása után ősztől Zöldi-Tóth Kata sem a liláknál folytatja pályafutását. A 33 esztendős beállós idestova másfél évtizede szolgálja a klubot, az utóbbi 4-5 évben vezéralakja volt a jelentősen megfiatalodó gárdának. Az előző idényben például oroszlánrészt vállalt abból, hogy a klub a mostani évet is az élvonalban kezdhette. Stabil hellyel rendelkezett a jelenlegi csapatban, mígnem utolérte a vég…

A Budaörs elleni kulcsfontosságú idegenbeli győzelemből 3 góllal és remek játékkal vette ki a részét, azóta viszont nem léphetett pályára.

toth_kata

– Tulajdonképpen mi is történt? – tudakoltuk a játékostól.

– A Győr elleni hazai meccs után kezdtem érezni nyaki fájdalmat és zsibbadtak a végtagjaim is. Kihagytam a fehérvári meccset, elkezdtem edzeni, a Budaörs ellen fájdalomcsillapítóval vállaltam a játékot, azt követően viszont próbáltam edzeni, de nagy fájdalmaim lettek. Nem volt mit tenni, orvos után kellett nézni. Így jutottam el Szegedre, az ország egyik legjobb idegsebészéhez, dr. Barzó Pál professzorhoz, aki nyaki porckorongsérvet állapított meg, ami be volt gyulladva. Két-három hónapos felépülési időszakot prognosztizált, amely gyógytornából és aktív pihenésből állt. A tizedik hetet követő kontrollon gyógyulttá nyilvánított.

– Ha jól számolunk, az ominózus budaörsi meccs éppen három hónapja volt, még sem láthattunk a pályán Egerben…

– Hosszú volt a kényszerpihenő, ezért korai lett volna még a játék. Fokozatosan álltam vissza az edzésmunkába, Horváth Rolanddal edzővel megbeszéltük, hogy lealapozok és idővel kiderül, hogy tudok-e még beszállni. Magamban viszont arra az elhatározásra jutottam, hogy nem siettettem a visszatérést, inkább szisztematikusan építem fel magam, hogy ősztől ismét pályára léphessek. Viszont az már nem csabai színekben fog megtörténni, mert az idény végeztével professzionális szinten mindenképpen felhagyok a játékkal, ez a sérülés ugyanis intő jel volt számomra és gondolkodóba ejtett.

– Mi lesz veled jövőre?

– Évek óta az ifjúsági együttes trénere vagyok, részt veszek képzéseken és jövőre is önálló korosztályt fogok vinni. Az új helyzetben pedig még inkább az edzői pálya felé orientálódhatok, hiszen ebben a klub támogat, én pedig nem szeretnék elszakadni a sportágtól. Szeptembertől iskolapadba ülök, elkezdem az MKSZ által kiírt erőnléti edzői tanfolyamot. Minél többet szeretnék fejlődni és tanulni, úgy gondolom, hogy erre „házon belül” van lehetőség. Emellett amatőr szinten a játék is beleférne, mivel érzek magamban annyi erőt, hogy a második vonalban tudnék még segíteni valamelyik csapatnak. Ez irányban azonban még képlékeny a jövőkép, hiszen csak a napokban hoztam meg a döntésem.