Interjú Jessica Ferreirával
Szombaton megszerezte első győzelmét lila-fehér csapatunk az Alba Fehérvár egygólos legyőzésével. A mérkőzésen esett gólok száma pedig igen beszédes abban a tekintetben, hogy a találkozó elsősorban a védelmek csatája volt, nem a támadósoroké. Ezt jelzi a húsz kapott gólunk is, aminek csekély számában azért nagy szerepe volt kapusunknak Jéssica Ferreirának is, aki harmincnyolc százalékos hatékonysággal őrizte az Előre kapuját. Portugál hálóőrünk hatéves francia légióskodást követően nyáron érkezett klubunkhoz, a Handball Clermont Auvergne Métropole csapatától. És hogy mennyire tetszik neki városunkban, és mennyire volt egyszerű beilleszkedni együttesünkbe, arról ő maga beszélt rövid interjúnkban, miközben persze a szombati siker volt beszélgetésünk középpontjában.
– Először is, hogy érzed magad nálunk, erre számítottál mikor tavasszal aláírtál?
– Nagyon jól érzem magam, szóval igen, eddig teljesen megfelel annak amiért Magyarország és a Békéscsaba mellett döntöttem. Nyilván nem is titkoltam, hogy a bajnokság minősége volt az egyik legfőbb hajtóereje annak, hogy ideszerződtem, és boldog vagyok, hogy a világ egyik legjobb pontvadászatában van lehetőségem játszani. Viszont maga Békéscsaba is tetszik, a csapatban pedig rendkívül szívélyesen fogadtak, szóval valóban könnyű volt alkalmazkodnom a klubhoz és a városhoz is.
– A kapusposzt mindig egy picit külön világ, mennyire nehéz portásként beilleszkedni egy új közegbe, meg egy másik kézilabdakultúrába?
– Valóban talán egy picit nehezebb a mi dolgunk, mert nem mindegy, hogy a védelem miként viszonyul a kapushoz. Idő kell mire a mezőnnyel összecsiszolódunk, és alkalmazkodunk az adott játékstílushoz. Nyilván szeretem, ha a védők megkönnyítik a dolgomat, agresszívek és blokkolják az ellenfelet, mert ez komoly segítség nekünk kapusok számára. Sokat is dolgozunk azon, hogy ezt a legjobban tökéletesítsük, és azt hiszem egyre jobban is működik ez a kohézió.
– Szombaton mindenképpen működött, ugyanis remekül teljesítettél a kapuban, hogy élted meg az első hazai meccsedet?
– Nagyon élveztem! De tényleg jó érzés volt végre hazai pályán játszani. Amikor nyáron először beléptem a csarnokba, már akkor tudtam, hogy otthonos lesz számomra, de valójában most a mérkőzésen éreztem igazán hazai pályának. Remélem ez így folytatódik, és a következő összecsapásokon is telt házas arénában, hasonlóan jó hangulatban játszhatunk.
– A jobb és a rosszabbik arcotokat egyaránt megmutattátok a szombati találkozón, hiszen egy szinte gálajáték után a végén még izgulni is kellett…
– Ez is azt bizonyítja, hogy nincsenek könnyű meccsek a bajnokságban, roppant kiegyenlített a mezőny. De valóban némileg kontrasztos volt a találkozó, hiszen negyven percen keresztül nagyon jól játszottunk, de ezt követően hirtelen jött egy olyan szakasz a játékunkba amikor nem tudtunk gólt szerezni, pontatlanok lettünk elöl, hátul meg fellazultunk és sorba kaptuk a gólokat. Az utolsó negyedóra pedig rendkívül nehéz volt, egyre közelebb és közelebb kerültek hozzánk, de végül helyén volt a szívünk és megszereztük a győzelmet, meg a nagyon fontos első pontokat.
– Szombaton már Budaörsön vizitáltok, miként látod az esélyeket?
– Nehéz találkozóra számítok, hiszen ismét egy kiváló csapat lesz az ellenfelünk, akik még ráadásul hazai pályán is játszanak majd. Mindenképpen mellettük szól a rutin, lévén több tapasztalt játékos is erősíti a keretüket, de természetesen mi is igyekszünk, a legjobbunkat nyújtva, mindent megtenni, hogy újabb 2 pontot szerezzünk. Ha tovább tudjuk vinni azt a védekezést amit legutóbb produkáltunk és támadásban is fejlődünk, akkor képesek lehetünk a győzelemre ezúttal is.
Dömény Dezső
Kiállítások: Schlegel Klara (2. perc), Sablic Sara (2. perc), Bencsik Bojána (2. perc), Trawczynska Malgorzata (2. perc), Takó Viktória (2. perc), Kocsis Bettina (2. perc), Da Costa Moreno Débora Solange (2. perc).
Hétméteresek: Ferreira Lopes Mariana (4/4), Szabó-Májer Krisztina (2/2), Trawczynska Malgorzata (5/6), Smbatian Tamara (0/1).
Sárga lap: Tomori Zsuzsanna (1).
