Archív

Habár még csak két forduló telt el a K&H Női kézilabda liga 2022/23-as kiírásából, lila-fehér női kézilabda csapatunk harmadik összecsapását már most nyugodtan titulálhatjuk akár az ősz legfontosabb találkozójának is, hiszen egy potenciális rivális az Alba Fehérvár KC gárdája látogat a Viharsarokba.

A székesfehérváriak akik tizenhat ponttal a tizedik helyen zárták az előző évadot, egy jócskán megfiatalított együttessel vágtak neki az idei küzdelmeknek, amit jól mutat, hogy mindössze öt 22 évnél idősebb játékosuk szerepel csak a felnőtt keretben. Így nem is csoda, hogy az öt nyári távozójukat, Gajdóczi Barbarát, Szarka Adriennt, Bardi Fruzsinát, Töpfner Alexandrát, Domokos Dalmát, és a visszavonult Triscsuk Krisztinát is zömében fiatalokkal pótolták. Azaz a saját nevelésű játékosokon kívül Győrből érkezett a jobbszélre a mindössze 17 éves Szemes Szonja, illetve szintén erre a posztra a Buducsnosztból a 19 esztendős horvát Bruna Zrnics. Viszont azért rutinos játékossal is bővült a csapatuk, méghozzá a balátlövő Katarina Stosics személyében, aki Szombathelyről tette át a székhelyét a koronázóvárosba.

Józsa Krisztián együttese összesen nyolc felkészülési összecsapással hangolódott a bajnoki rajtra, melyből mindössze kettőt tudtak győzelemmel abszolválni, az Érdet verték hat, még az MTK-t tizenegy találattal, és ezenkívül még a Budaörssel játszottak egy 24-24-es döntetlent. Ezt követően az idényt Debrecenben kezdték, de nem úszták meg tíz gól alatt, ugyanis 33-23 arányban nyerték a hazaiak a nyitányt. Ennek ellenére az első pontra nem sokat kellett várniuk Fehérváron, hiszen az előző fordulóban hazai környezetben játszottak egy 26-26-os döntetlent a Dunaújváros együttesével. Ezzel szemben csapatunk a Békéscsabai NKSE még pont nélkül áll a bajnoki tabellán, miután az első körben idegenben 30-26-ra kikapott a Kohász otthonában, legutóbb pedig a Viharsarokban a Váccal szemben maradtak alul lányaink 28-20 arányban. Innen kell tehát az Európa-bajnoki szünetig egy komoly menetelést megkezdeni, hiszen az Alba után lányaink a nagy rivális NEKA otthonában vizitálnak, majd fogadják az MTK gárdáját. De először még szombaton azzal a fehérvári egylettel kell megküzdeni akikkel szemben meglehetősen kiegyenlített csapatunk mérlege hazai pályán. Ezt az is alátámasztja, hogy az elmúlt tíz év során összesen tíz bajnoki összecsapáson találkoztak a felek Békéscsabán, és ebből öt alkalommal lányaink, négyszer pedig a vendégek diadalmaskodtak, egy döntetlen mellett. Ami éppen a legutóbbi randevújuk alkalmával volt, azaz a 2021 májusában lejátszott találkozónak lett 30-30-as végeredmény mellett pontosztozkodás a vége.

A szombati rangadó tehát 18:00 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a sípot a Fekete Tamás, Tóth Dávid bírópáros fújja majd.

Dömény Dezső

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

A hétvégi Dunaújváros elleni összecsapást követően békéscsabai kézilabdacsapatunk már a hazai bemutatkozásra készül az első osztály idei kiírásában. Az otthoni nyitótalálkozó pedig mindig egy különleges mérkőzés, így nem is csoda, hogy lányaink már izgatottan várják a Vác elleni derbit, amely előtt csapatunk vezetőedzőjével, Papp Bálinttal elemeztük az esélyeket.

– Hogy látod a csapatot már így az első meccs tükrében is, mennyire sikerült a felkészülés, készen álltok az élvonalra?

– Sajnos nem volt azért teljesen zökkenőmentes a felkészülési időszak, több játékos is sérülésből, rehabilitációból érkezett, így messze nem tudtunk teljes kerettel dolgozni az első időszakban, sőt igazából csak a hazai torna hetében voltunk először teljes létszámban. Ettől függetlenül megpróbáltuk a lehető legjobban elvégezni a nyári munkát és azt gondolom fizikálisan ez sikerült is, ezen a téren rendben vagyunk, leginkább játékban van deficitünk, ebben kell még javulnunk. Meg hát persze fel kell vennünk az élvonal ritmusát, mert itt az ellenfelek már sokkal inkább megbüntetik a hibát, mint egy osztállyal lejjebb. El kell hinniük a lányoknak, hogy az NB1-ben is versenyképesek tudnak lenni és jobban bízniuk az elvégzett munkában. Illetve amellett, hogy csapatként kell megfelelően muzsikálnunk, a sikerhez azért az is elengedhetetlen lesz, hogy megtaláljuk azokat a vezéregyéniségeket a gárdában, akik olykor a hátukra veszik az együttest és átlendítik a csapatot az olyan holtpontokon is mint amilyen mondjuk legutóbb Dunaújvárosban volt.

– Mert sajnos voltak holtpontok, kettő is, ennek ellenére a szünetben még akár a pontszerzés is reálisnak tűnt…

– Igen, mert bár borzalmasan kezdtük a mérkőzést és rendkívül pontatlanul kézilabdáztunk, azért volt tartása a csapatnak és ki tudtunk jönni a gödörből. Az első félidő közepén már sokkal jobban kihasználtuk a helyzeteinket, védekezésben is inkább a felállt fal elleni játékra kényszerítettük ellenfelünket, amivel sikerült elbizonytalanítani őket és ennek hála meg is fordítani az összecsapást. Csakhogy a második játékrész derekán újra előjöttek a hibák, ziccereket, hetest hagytunk ki és hátul sem tudtunk olyan stabil játékot produkálni ami egy ilyen ellenfél ellen szükséges.

– Vasárnap viszont már hazai környezetben is bemutatkozhattok, mennyire lesz nehéz feladat így első itthoni meccsre a Vác?

– Ezt nehéz most megmondani, de az biztos, hogy nem a könnyebb ellenfelek közé sorolnám. Az már így az első mérkőzésük után is látszik, hogy bár komoly változáson mentek keresztül mind a keret mind a szakmai vezetés tekintetében, továbbra is egy erős csapat, akik idén is tényezők lehetnek a bajnokságban. És ugyan náluk is sok fiatal alkotja a keretet, azért egy biztos, NB1-ben edződött magra építkezhetnek, ráadásul az előző idényben még a nemzetközi porondon is megmérettették magukat, ami szintén sokat jelent. Meg persze az is, hogy győzelemmel kezdték a szezont, és biztos vagyok abban, hogy ebből is plusz erőt és magabiztosságot merítenek a folytatásra.

– Ezek után mit vársz a csapatodtól a találkozón, miben kell javulnotok az első meccshez képest?

– Mindenképpen azt várom, hogy legyen karaktere az együttesnek, és egy olyan teljesítményt tudjunk a pályára vinni, amivel a találkozó végén emelt fővel jöhetünk le. Nyilván mindent el kell követnünk azért, hogy a lehető legjobb eredményt hozzuk ki magunkból, és természetesen roppant boldogok lennénk ha ez pontot vagy akár pontokat eredményezne. Mindenesetre küzdeni fogunk ezért az első perctől kezdve. Azonban a játék nagyon sok elemében javulnunk kell, főként helyzetkihasználásban, de a védekezésben is stabilizálni kell az egy-egy elleni párharcokat, és persze végig megfelelő koncentrációval kell kézilabdáznunk. És ami talán a legfontosabb, kellő hittel kell pályára lépnünk és bíznunk magunkban.

– Teljes kerettel tudtok készülni a Vác ellen?

– Több játékosunknak vannak jelenleg is kisebb problémái, de azért én nagyon bízom benne, hogy vasárnap már a legoptimálisabb kerettel tudunk majd kiállni az összecsapásra. Amelyen ismét nagyon számítunk a szurkolóinkra is, hiszen az Ő jelenlétük és támogatásuk mindig pozitív töltetet jelent a számunkra, szóval remélem, hogy ezúttal is szép számban kilátogatnak és biztatnak minket.

Dömény Dezső

A múlt héten elrajtolt a K&H Női kézilabda liga 2022/23-as kiírása, így lila-fehér női kézilabda csapatunk is lejátszotta az idény első összecsapását Dunaújvárosban.

A találkozó viszont meglehetősen hektikusra sikeredett lányaink számára, mert bár nagyon beragadtak a mérkőzés elején, a félidő hajrájára mégis magukra találtak és így a szünetben egygólos vezetéssel vonulhattak pihenőre. A második játékrész azonban hasonló hullámhegyeket és -völgyeket hozott Papp Bálint alakulatának, melynek a vége 30-26-os Kohász-győzelem lett. Vasárnap viszont hazai pályán már lehet is javítani, hiszen az előző szezon negyedik helyezettjét a Praktiker Vác KC együttesét látják vendégül a lilák. Akik némi meglepetéssel kezdték a bajnokságot, ugyanis hazai környezetben verték meglehetősen sima meccsen 26-22 arányban a Siófok gárdáját. És ez főleg annak tudatában megsüvegelendő számukra, hogy a felkészülés alatt nem sok sikerélményt szereztek, lévén a Mosonmagyaróvártól három találattal, az MTK-tól pedig nyolc góllal kaptak ki, de hazai pályán még az Érddel szemben is alulmaradtak 27-24-re. Ezek után a bemutatkozás pláne pazarul sikerült nekik, és bár azért nem lesz könnyű hosszú távon pótolni olyan távozókat mint Kácsor Gréta, Hámori Konszuéla, Aron Andrea, Szondi Zsófia vagy Grosch Vivien, azért a nyáron a Fradiból kölcsönben érkező Ballai Anna és Bánfai Kíra, az ETO-ból érkező Kürthi Laura és a két ex-csabai Csizmadia Fanni és Marincsák Nikolett egészen biztosan meg fogja ezt próbálni. Az utóbbi játékos már az első meccsen sokat tett azért, hogy a távozó vezéregyéniségek helyébe lépjen, ugyanis öt gólt hintett a siófokiak hálójába, bár a találkozó legeredményesebb játékosa így is az a Kuczora Csenge lett, aki nyolc gólt jegyzett azon az összecsapáson.

Ha a felek elmúlt 10 békéscsabai randevúinak a mérlegét vizsgáljuk akkor teljesen kiegyenlített eredményeket találunk, hiszen öt mérkőzésen csapatunk, öt találkozón pedig a váciak diadalmaskodtak. Bár mind a két csapatnak megvolt a maga jó szériája, mert a lilák 2013 és 2017 között mindegyik közös csabai ütközetüket megnyerték, ellenben az azóta lejátszott négy viharsarki összecsapásukon már kizárólag csak a vendégek győzedelmeskedtek. Legutóbb 2021 januárjában, amikor is 39-25 arányban nyertek a váciak. Az együttesek küzdelmeinek legújabb fejezete, egyben csapatunk hazai bemutatkozása vasárnap 18 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban lesz, a találkozón a Horváth Péter, Marton Balázs bírópáros ténykedik majd.

Dömény Dezső

A Győr kisvárdai vendégszereplésével és 13 gólos győzelmével múlt pénteken hivatalosan is kezdetét vette a K&H Női kézilabda liga 2022/23-as kiírása, igaz a gyakorlatban csak most hétvégén rajtolnak el a küzdelmek.

Így természetesen csapatunk a Békéscsabai NKSE is megkezdi menetelését, immáron ismét az élvonalban. Az első állomáson pedig annak a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémiának a vendégszeretetét fogjuk élvezni, akik húsz megszerzett ponttal a kilencedik pozícióban zárták az előző bajnoki szezont. Ennek ellenére meglehetősen komoly játékosmozgás volt a nyáron ellenfelünknél, hiszen összesen hét kézilabdázó távozott a Kohászból, közülük is a korábbi többszörös magyar válogatott Bulath Anita hiánya lehet a legfájóbb számukra, aki egyébként szakmai igazgatóként folytatja tovább újvárosi munkáját. Ezzel párhuzamosan új játékosok is érkeztek az együttesbe, Szombathelyről a balátlövő Horváth Petra, az irányító Takács Cecília érdi kölcsönjátéka után tért vissza, illetve kétségkívül a legnagyobb név ezen a listán a kapus Oguntoye Viktória, aki a DAC gárdáját hagyta ott a Kohász kedvéért. Rajtuk kívül még a Lokiból is érkezett kölcsönben egy háromfős kontingens, a balátlövő Lakatos Petra, a szintén átlövő Poczetnyik Luca, valamint a jobbszélső Arany Rebeka. De a szakmai stábon belül is történtek változások, hiszen az eddigi vezetőedző Vágó Attila munkáját nyártól az a Rapatyi Tamás vette át, aki egykoron még lila-fehér együttesünk élén is dolgozott. A felkészülés során mindent egybevetve hat mérkőzést játszottak a dunaújvárosiak, ebből négyet a horvát Podravka ellen, amiből kettőt megnyertek egy illetve kettő találattal, és két összecsapáson alulmaradtak 36-35 és 35-28 arányban. Hazai csapatokkal csak két ízben találkoztak, a Mosonmagyaróvártól szenvedtek 39-33-as vereséget, és legutóbb otthoni környezetben kaptak ki két góllal az MTK-tól. Hasonlóan a Kohászhoz, lila-fehér együttesünknél is megvolt a nyári jövés-menés, és így nyolc kézilabdázó hagyta el idény végeztével klubunkat. Az érkezők oldalán pedig négy játékost üdvözölhettünk, Marija Agbabát, Marina Razumot, Termány Ritát, és pont a Kohászból érkező Horváth Grétát. Csapatunk az Eger elleni 29-28-as győzelemmel kezdte meg a felkészülési mérkőzések sorát, melyet egy romániai túra követett, ahol bár a Zilah gárdájával szemben nyolc találattal alulmaradtak, a CSM Targu Jiu ellen viszont már javítani tudtak, és 35-29 arányban győzedelmeskedtek lányaink. És noha a Zilahi botlást követően az egész felkészülési időszakot tekintve is már csak egy vereséget szenvedtek el a lilák, de az igencsak kiadósra sikeredett, hiszen a tavalyi bronzérmes Debrecen húszgólos győzelemmel távozott augusztus elején Békéscsabáról. A folytatásban viszont már ismét sikeresebb találkozók következtek, négygólos győzelem a Kozármisleny ellen, illetve a békéscsabai Szabó Károly Emléktorna, amit tornagyőztesként abszolváltak lányaink, miután a román első ligás CSM Slatinát 28-23 arányban, a Budaörsöt pedig a döntőben 26-23-ra fektették két vállra. Múlt héten pedig a főpróba is sikeresen zárult, az áldozat ezen a találkozón a szerb RK Železničar Indija csapata volt, akik ellen 34-26-os győzelmet aratott a lila-fehér hölgykoszorú.

A felek legutóbb bajnoki mérkőzésen a 2020/21-es szezonban csaptak össze egymással, akkor Dunaújvárosban egy magabiztos 13 találatos hazai győzelem született, ellenben Békéscsabán már a lilák örülhettek a 32-31 arányú sikerüknek. Sőt, annak ellenére, hogy az előző idényben különböző osztályban szerepeltek, a Kupában még így is megmérkőztek egymással az együttesek, igaz a négyes döntő küszöbén hazai pályán maradt alul 28-22-re csapatunk a vendégekkel szemben. A szombati bajnoki nyitányon tehát 17 órától a Dunaújvárosi Városi Sportcsarnokban indul útjára a labda, az Őri Erika, Pozdena Erika bírópáros sípszavára.

Interjú Horváth Grétával

Folyatjuk sorozatunkat, melyben csapatunk új nyári szerzeményeit mutatjuk be. Ezúttal a jobbszélre tekintünk, hiszen Horváth Grétával együttesünk balkezes szélsőjátékosával ismerkedünk meg részletesebben. Grétát 8 éves korában varázsolta el a sportág világa, ekkor kezdett Tamásiban kézilabdázni. NB I-es pályafutása 2011-ben kezdődött, amikor a Veszprém csapatába igazolt, ahonnan még a korosztályos válogatottba is beválogatták. 2014-ben került Kozármislenybe, de három szezont követően a fővárosba költözött és szintén három éven keresztül a Szent István SE mezét viselte. Az első osztályba 2019-ben tért vissza, igaz 2020-tól már dunaújvárosi kézilabdázóként pattogtatta a labdát az elit ligában. Tavasszal viszont a váltás mellett döntött és igent mondott lila-fehér együttesünk hívó szavára.

– Két újvárosi szezont követően döntöttél a váltás mellett, miért épp Békéscsaba?

– Viszonylag nehezebb idény van mögöttem, hiszen az előző szezonbeli sérülésem miatt nagyon sokat kellett kihagynom, és csak tavasszal tudtam visszatérni a pályára. Ezért is örültem különösen a Békéscsaba megkeresésének, mert akkor úgy gondoltam, hogy itt újra fel tudom magam építeni, formába tudok lendülni és azt hiszem a további fejlődésem szempontjából is remek helyen leszek. És persze sok jót hallottam magáról a klubról is, meg a közösségről, de már korábban játékosként is tapasztaltam mennyire hangulatos közegben játssza mérkőzéseit az együttes, ami szintén befolyásolta a döntésemet.

– Milyen célokkal veselkedsz neki a hamarosan kezdődő idénynek?

– Természetesen az elsődleges és legfontosabb célom, hogy kiharcoljuk a bennmaradást. Ehhez pedig én is nagyon szeretnék stabil, jó teljesítménnyel hozzájárulni, és így maximálisan segíteni a csapatot. Ugyanakkor mindenképpen fejlődni is akarok a posztomon, és a szezon egészében a lehető legjobb állapotban és formában kézilabdázni. Valamint hosszú távú céljaim közé tartozik, hogy még több rutint szerezzek, és amit csak lehet kihozzak magamból szeretett sportágamban.

– Bár még korántsem vagy egy matuzsálem, azért egészen biztosan voltak eddigi pályafutásod során olyan pillanatok amikre különösen szívesen emlékszel vissza…

– Valóban számtalan emlékezetes momentum fűz a kézilabdához, rengeteg szoros, küzdelmes mérkőzés ivódott belém az évek alatt, és persze sok jó embert is lehetőségem volt megismerni általa. Ha viszont ezek közül valóban a legemlékezetesebbet kellene kiemelnem, akkor az idei szereplésemet mondanám a Magyar Kupa négyes döntőjében, illetve amikor szintén a Kohásszal veretlenül nyertük meg a Ligakupát, ezek valóban felejthetetlen pillanatok voltak.

– Térjünk vissza akkor a jelenbe, lassan végéhez közeledik a felkészülés, hogy érzed, mennyire sikerült a beilleszkedés a csapatba?

– Lehet elsőre túlzónak tűnik amit mondok, de eddig még nem sok helyen tapasztaltam ennyire befogadó közeget. Így tényleg roppant zökkenőmentes volt a beilleszkedés, bár nyilván segített az is, hogy nem teljesen ismeretlen miliőbe érkeztem, hiszen a lányok között volt olyan akivel már régóta ismertük egymást. Nyilván a szakmai integrálódás az mindig egy másik történet, az általában egy hosszabb folyamat, de azért ebben is szemmel látható ahogy hétről hétre fejlődik a csapat, és úgy érzem folyamatosan tudunk előre lépni. A hazai torna is ezt igazolta vissza, főként hátul voltunk kifejezetten stabilak, viszont támadójátékban van még mit csiszolnunk a játékon, sokkal egységesebben, higgadtabban és tudatosabban kell kézilabdáznunk.

– Annál is inkább, mert hamarosan bajnoki nyitány, ami számodra egy kifejezetten pikáns összecsapás lesz, hiszen pont volt klubod otthonában kezditek a szezont…

– Azért a pályafutásom során sokszor átéltem hasonlót, bár azt, hogy egyből az első bemutatkozó mérkőzésemen ellenfélként lépjek pályára abban a csarnokban ahol az elmúlt két szezonban játszottam, ilyen még valóban nem volt. Szóval biztos furcsa lesz, de a tapasztalatom az, hogy ez inkább plusz motivációt jelent ilyenkor. Ettől függetlenül azon leszek, hogy minél jobban játsszak és szeretném ha a csapat is sikerrel indítaná a bajnokságot. Ugyanakkor nagyon nehéz mérkőzésre számítok, mert Dunaújvárosban a Kohász sohasem adja könnyen a pontokat, és noha történt jó néhány változás a nyáron a keretükben, azért a belső pozíciókban megmaradt egy rutinosabb mag, akikre támaszkodhat az alapjában véve fiatalokra épülő együttes. Nyilván az kulcskérdés lesz náluk, hogy a visszavonuló Bulath Anitát miként tudják pótolni, mert Ő valóban az egyik motorja volt a csapatnak.

– Végezetül, van valami hobbid amivel a szabadidődben szeretsz tevékenykedni?

– Úgy konkrét hobbim nem igazán van, de nagyon szeretek főzni, ha van időm olvasni, meg igyekszem tudatosan élni és ezáltal a személyes fejlődésemre is koncentrálni. A kézilabdán kívüli időm egy részét a tanulásnak szentelem, a fennmaradó szabadidőmet pedig általában a kiskutyámmal, a családommal és a barátaimmal szoktam eltölteni, ez az ami leginkább feltölt a dolgos hétköznapokra.

Dömény Dezső

Interjú Termány Ritával

A hajrájához érkezett békéscsabai női kézilabda csaptunk felkészülése, hiszen már csak pár nap van hátra a Kohász elleni szeptember 3-i rajtig. A kezdésnél természetesen ott lesz klubunk négy új szerzeménye, köztük az átlövő Termány Rita is, aki reményeink szerint csapatunk egyik gólfelelőse lesz az előttünk álló idényben. Rita 2005-ben tízévesen kezdett kézilabdázni a XVI. kerületi KMSE csapatában. Tehetsége már fiatalon az első osztály felé sodorta, és így már tizenhét évesen a Siófok színeiben bemutatkozhatott a legmagasabb osztályban. Ezt követően több NB1-es klubot is megjárt, többek között Dunaújvárosban, Érden és az MTK gárdájában is megfordult. Utóbbi csapatban négy idényt töltött, és tagadhatatlanul a legnagyobb sikereit itt érte el, hiszen nemcsak együttese egyik legeredményesebb gólvágója volt, de még a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott. Az elmúlt két szezonban a Kisvárdát erősítette, innen vezetett az útja Békéscsabára.

– Üdvözlünk az Előrében, hogy érzed magad Békéscsabán?

– Köszönöm, nagyon jól érzem magam, rövid időn belül sikerült beilleszkednem az új közegbe, úgyhogy most már mind a csapatban, mind pedig a városban is egészen otthon érzem magam. A szakmai munkát is rendkívül élvezem, hiszen változatosak az edzések,  és nagy örömmel tölt el, hogy újra a pályán lehetek. Az első pillanatoktól egy kiváló lehetőségnek fogom fel, hogy itt lehetek, pláne a számomra nem túl jól sikerült elmúlt időszakot követően, ezért is örültem már anno is a Békéscsaba megkeresésének. Természetesen ellenfélként ismertem a klubot, és mindig is tetszett az a légkör, az a hangulat és az a mentalitás amit az egyesületnél tapasztaltam. És meg kell mondjam most, hogy belecsöppentem ebbe a közegbe, egyáltalán nem csalódtam benne, úgyhogy izgatottan várom a tétmeccseket és a bajnokság kezdetét.

– Ahogy Te is céloztál rá, egy sérüléstől tarkított, nehéz időszakon vagy túl…

– Igen, sajnos az elmúlt néhány évem nem úgy sikerült ahogy azt igazán szerettem volna, ráadásul tavaly a felkészülés hajrájában egy súlyos sérülést is elszenvedtem, ami komoly kihagyást eredményezett. Szóval a legfontosabb most a számomra, hogy újra önmagam legyek a pályán, és ismét élvezzem a kézilabdát. Ezzel együtt mindenképpen szeretnék húzó tagja lenni az együttesnek, hozni azt a teljesítményt amit az egyesület és a szurkolók elvárnak tőlem, és értelemszerűen igyekszem a magam elé állított elvárásoknak is megfelelni. Szóval a legfőbb célom, hogy jól mutatkozzam be a bajnokságban, visszatérjek a sikeres önmagamhoz, és persze a csapattal is eredményes és jó kézilabdát játszva minél előrébb végezzünk a tabellán.

– És most már tényleg csak napok vannak hátra a bajnoki rajtig, hogy látod a csapatot, miben kell még csiszolódnotok?

– Én úgy érzem, hogy jól haladunk azon az úton amit kijelöltünk magunknak, főleg az elmúlt pár hétben látom azt, hogy nagyon sokat léptünk előre. Nyilván az edzőmérkőzések is sokat segítettek ezen a téren, hiszen élesben lehet a legjobban gyakorolni és tanulni. Amit igazán pozitívnak érzek, hogy a védekezésünk egyre jobban kezd összeállni, ami amúgy is mindig egy sarkalatos pont, de a mi gyors lerohanásokra épülő játékunk esetében ez még inkább kulcsfontosságú. Szerencsére én is egyre jobban érzem a társakat és sikerül felvennem a ritmust, úgyhogy bízom benne, hogy minél előbb maximális formában teljesíthetek a pályán. És ahogy említetted, tényleg csak rendkívül rövid idő van hátra a kezdésig, szóval immár kellő izgalommal és lelkesedéssel készülünk a Dunaújváros elleni nyitányra. Bár hétvégén azért szusszanunk még egy picit, ami nagyon rá is fér a csapatra, de utána próbáljuk az utolsó finomhangolásokat megtenni a nyitótalálkozó előtt.

– Viszont ha jól tudom nem csak a kézilabda mezt viseled rendszeresen hanem a kötényt is, ugyanis a szabadidődben szívesen serénykedsz a konyhában?

– Azért annyit nem viselem mint a mezt, de valóban ha van időm szívesen tevékenykedem a konyhában, amolyan hobbim is a főzés, sőt még sütni is szeretek. Mivel pedig a szabadidőm nagy részét a párommal, és a családommal töltöm, így nekik szoktam kedveskedni valami finomsággal.

Dömény Dezső

Interjú Marina Razummal

Mai írásunkban egy újabb kézilabdázóval ismerkedhetünk meg Békéscsabai női kézilabda együttesünk 2022/23-es keretéből. Ráadásul ismét egy olyan játékos mutatkozik be, aki ősszel először fogja majd magára ölteni lila-fehér mezünket. Ő nem más, mint a horvát hálóőr Marina Razum. A 181 cm-es portás hosszú éveken keresztül szülővárosának csapatait erősítette, de mellette azért Lengyelországban is pallérozódott, sőt többször meghívást kapott már hazája nemzeti együttesébe is.

– Ha jól tudom kifejezetten korán kezdődött a kézilabda iránti szerelmed?

– Valóban, roppant fiatalon, 8,5 éves koromban ismerkedtem meg közelebbről a sportággal, ekkor kezdtem kézilabdázni az RK Sesvete Agroproteinka nevű klubban, mely szülővárosomban, Zágrábban található. És bár az alapokat ebben az egyesületben sajátítottam el, az igazi áttörés számomra akkor következett be, mikor a szintén fővárosi Lokomotiva Zagreb csapatába igazolhattam, aminek csúcsa kétségtelenül a 2016/17-es szezon volt, ebben az idényben ugyanis már nemzetközi szinten is sikerült letennünk a névjegyünket, és elhódítanunk az EHF Challenge-kupát. Az elmúlt két esztendőben viszont elsodort az élet Horvátországból, és így a légióséletet is kipróbálhattam, méghozzá Lengyelországban, ahol a MKS Lublin kapuját őriztem.

– Ahonnan egész Békéscsabáig vezetett az utad…

– Igen, és nem is véletlenül, hiszen régóta nyomon követem a magyar kézilabdát, így tudtam a békéscsabai kézilabdaklubról is, ráadásul nagyon sok jót hallottam erről a nagy múltú  egyesületről, az itt tevékenykedő emberekről, és persze a lelkes szurkolókról. Úgyhogy különösen nagy öröm és plusz motiváció is a számomra, hogy megkerestek, és így lehetőségem nyílik Európa egyik legjobb bajnokságában játszani békéscsabai színekben, pláne így, hogy a klub ismét visszaverekedte magát a legmagasabb szintre.

– Hogy érzed magad eddig nálunk?

– Kifejezetten jól, abszolút pozitívak a benyomásaim a csapaton belül és kívül is egyaránt. Eddigi tapasztalataim alapján Békéscsaba egy rendkívül nyugodt város, ahol roppant kedvesek és segítőkészek az emberek, de ugyanezt mondhatom el a lányokról is, akik szintén mindenben segítik a beilleszkedésem. Nem tagadom, nehéz időszakon vagyok túl, így most apróbb lépésekben tervezem a jövőt, és csak az adott szezonra tűzöm ki a céljaimat. Úgyhogy a kisebb sérülésemet követően, most minden idegszálammal arra koncentrálok, hogy ismét 100%-os állapotba kerüljek, és így a bajnokságban a lehető legjobb formámban tudjak az egész szezonban küzdeni a csapatért.

– Eddigi pályafutásodból mit emelnél ki a legszívesebben, ami igazán emlékezetes pillanat volt?

– Az igazat megvallva minden szezonban volt egy-egy emlékezetesebb pillanat, még ha az éppen negatív is volt. Persze a negatív élmények is sokszor nagyon hasznosak, hiszen mindig tanul belőlük valamit az ember, amit továbbvisz és ezáltal tapasztaltabb lesz. De ha belegondolok összeségében szinte minden csapatomban élmény volt játszani, akár szerényebb célokért küzdöttünk, akár a csúcsot jelentő Bajnokok Ligájában mérettük meg magunkat. Viszont tagadhatatlanul a legkülönlegesebb érzés az volt, amikor 2017-ben a magasba emelhettem az EHF Challenge-kupát, egy nagyszerű idényt követően. Mindennap hálás is vagyok azért, hogy részese lehettem ennek a csodálatos élménynek.

– Ha nem kézilabda, akkor a szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni?

– Ha most őszinte akarok lenni, akkor egy szabadnap számomra elsődlegesen mindig egy hosszabb alvást jelent, ahol kipihenhetem az addigi fáradalmakat. De természetesen aktívabb hobbiknak is szeretek hódolni, így kedvelem a sétákat, szeretek étterembe, kávézóba járni, vagy csak otthon zenét hallgatni, filmeket nézni. Ha pedig több szabadidőm van, azt viszont már igyekszem a családommal és a barátaimmal tölteni, és hazalátogatni a szülővárosomba.

Dömény Dezső

A hétközi hazai munka után a partiumi Zilahon folytatja a nyári edzőmérkőzések sorát a Békéscsabai Előre NKSE NB I-es női kézilabdacsapata.

Papp Bálint alakulata egy helyi felkészülési tornán vesz részt, ahol két román élvonalbeli gárdával csap össze. A lilák péntek este 18:45 órától a volt román szövetségi kapitány, Gheorghe Tadici által irányított HC Zalauval mérik össze tudásukat. A tornára szintén első osztályú CSM Targu Jiu gárdája kapott még meghívást, mellyel szombat délelőtt 10 órától mérik össze tudásukat Mayer Szabináék.

Interjú Liebscher Lászlóval

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az előző szezon óta sokkal tudományosabb alapokra helyezte a felkészülést lila-fehér női kézilabda-csapatunk, ennek pedig elsőszámú oka, hogy Liebscher László személyében már egy sportanalitikus is segíti Papp Bálint vezetőedző munkáját. És mivel roppant izgalmas, sőt külső szemlélő számára szinte misztikus is az a tevékenység amit ő művel, így örömmel vettem, hogy némi betekintést ő is engedett a tevékenységébe.

– Az élesszemű szurkolóknak már feltűnhetett, hogy mérkőzések alatt rendre ott vagy a kispadnál tablettel a kezedben, így biztos sokakban fel is merülhetett a kérdés, mi az amivel Te pontosan foglalkozol itt a csapatnál?

– Angolul úgy nevezik ezt, hogy Performance Manager, más néven elemzem a játékosokat, és a rendelkezésre álló adatok segítségével megkeresem azt ami fejleszthető bennük, ezáltal sokkal optimálisabban tudunk reagálni a csapatot érintő váratlan szituációkra is. A kulcs itt az úgynevezett 8 stresszforrás kiszűrése, ami negatívan hat egy játékos teljesítőképességére. Nem kell itt extra tudományos dolgokra gondolni, hiszen ezek teljesen természetes dolgok amik minden ember napi teljesítményét befolyásolják, azaz a fizikai, az emésztési, a közösségi, az érzelmi, a mentális, a környezeti, mondjuk egy sérülésből adódó strukturális, valamint az alváshiány okozta stressz. Az adatfókuszú munkám során ezt vizsgálom, és így a befolyt információk alapján leginkább négy fő kérdésre keresem a választ: „Mi történt? Miért történt? Mi fog történni? Minek kellene történnie?”.

– Azért ez nem tűnik annyira mindennapos dolognak, mégis minek a hatására kezdtél ezzel foglalkozni?

– Lényegében egy maratonfutás irányította rá a figyelmemet ezekre a dolgokra. Korábban rendszeresen futottam, és így elhatároztam, hogy felkészülök egy maraton versenyre amihez nyilván kitűztem azt a teljesítmény amit szerettem volna elérni, és amire az edzéseken is készültem. Viszont magán a versenyen már nem tudtam kihozni magamból azt a teljesítményt ami tulajdonképpen bennem volt, és ez annyira felbosszantott, hogy elkezdtem kutatni a miérteket. Rájöttem, hogy messze nem elég az elvégzett munka, csak akkor tudjuk kihozni a maximumot magunkból, ha a regeneráció ugyanolyan súllyal esik a latba a felkészülés során mint az edzés. Tehát, lehet az elvégzett munka 100%, ha a regeneráció csak 60%-os, akkor a teljesítményünk is csak 60%-os lesz. Bármennyire is újnak és furcsának tűnhet ez a szemlélet, bizony sokkal nagyobb részben befolyásolnak egy játékost az edzésidőn kívüli hatások mint maga az edzés, amit azért mellette nyilván maradéktalanul bele kell tenni. És bár leginkább saját kútfőből kezdtem képezni magam, az évek során azért alaposan bele is ástam magam a témába. Azóta a Testnevelési Egyetem Sportjátéktan szakján tartok rendszeresen előadásokat, és az Előrés munkámat megelőzően is segítettem például a női junior kézilabda-válogatott szereplését.

– Maga a monitorozás a gyakorlatban miként történik?

– Nagy csoda nincs benne, a szokásos mellkaspánt segítségével mérjük az adatokat. A varázslat inkább ott kezdődik, hogy mit kezdünk ezekkel az adatokkal, csak mérjük és tudomásul vesszük, vagy kielemezzük és visszacsatolunk. Alapvetően egy klub környezetben a játékos heti 168 órájából mindössze 20-27%-ára van valamilyen rálátása a szakmai stábnak, vagyis minden ott dől el, hogy a többi közel 80%-ban valójában mi is történik. Az Én munkám ebben a 80%-ban teszi láthatóvá a fejlődési lehetőségeket. Már reggel elkezdődik a monitorozás, hiszen egy nyugalmi mérés segítségével látjuk, hogy az adott játékos szervezete milyen terhelésre van felkészülve. Aztán következik az edzés alatti mérés, ahol a tényleges teljesítményt tudjuk megállapítani.

– A beérkező számoknak mi lesz a sorsa?

– A mérések kiértékelését a komplett stábbal, tehát a szakmai és az orvosi szakemberekkel együtt végezzük, hiszen erőnléti, mentális és egészségügyi szempontból is vizsgáljuk a játékosokat, akiket mindig a maximális teljesítményre készítjük fel, így ha ebben valami eltérést tapasztalunk, arra egyből tudunk reagálni, azaz kivizsgáljuk és megkeressük a teljesítménycsökkenés okát. A fókuszban pedig egyértelműen a mérkőzések és az azokon nyújtott hatékonyság áll, hogy a játékosokat ellenállóvá és gyorsan alkalmazkodóvá tegyük, és mindenki a saját koordinátarendszerén belül, a saját meccsteljesítményéhez képest fejlődjön.

– Ebben mennyire együttműködőek a lányok?

–  Azt nem mondom, hogy tavaly mikor elkezdtük nem volt kétség bennük, hiszen mégiscsak egy komplex elemzés alá vannak vetve, de gyorsan megértették, hogy ez az ő érdeküket is szolgálja, akár mondjuk egy sérülés megelőzésében is. Rájöttek, hogy egy-egy konkrét feladatnak igen is célja van a teljesítményük növelésének érdekében, szóval abszolút pozitív irányban változott a hozzáállásuk, ezáltal ők is folyamatosan tanulnak, fejlődnek, amivel így a mi munkánk, és persze a csapat teljesítménye is egyre hatékonyabb lesz.

Dömény Dezső

Időpont: 2022. július 26. (szerda)

Helyszín: Hajdúnánás

Készítette: Hajdúnánási Televízió