Interjú Szondi Zsófiával
A hajrájához érkezett békéscsabai női kézilabda csapatunk felkészülése, lévén már csak pár nap van hátra a Győri Audi ETO elleni augusztus 30-i rajtig. A kezdésnél természetesen ott lesznek klubunk friss nyári igazolásai, köztük a balszélsőnk Szondi Zsófia is, aki bár Egerből érkezett hozzánk, mégis inkább a Vác együtteséből ismerhetik szurkolóink, ahol tulajdonképpen fiatal kora óta játszott és anno bemutatkozott az élvonalban. Zsófival beszélgettem a bajnoki nyitány kapcsán, ahol a szerdai találkozón kívül azért magáról is mesélt egy picit szélsőnk.
– Hogy tetszik eddig a város, sikerült már kellőképpen beilleszkedned?
– Azt nem mondom, hogy annyira tökéletesen megismertem már Békéscsabát, de mindenképpen szimpatikus város és kifejezetten tetszik ez a családiasabb oldala, főleg, hogy én is egy kis faluban, Szokolyán születtem és jelenleg is az az otthonom, ha éppen nem Csabán vagyok. De az egész közeg ami körülvesz rendkívül szimpatikus, a csapatban is nagyon kedvesen fogadtak és valóban az öltözőben is kiváló a hangulat.
– Ha az előéletedet böngésszük hamar feltűnik, hogy nem vagy éppen az a vándorló típus…
– Egyáltalán nem, és azt hiszem a váci éveim ezt kellőképpen bizonyítják. Vácon kezdtem kézilabdázni és ott is lettem NB1-es játékos. Így nem volt könnyű döntés tavaly nyáron búcsút inteni annak a közegnek, de úgy éreztem túlságosan belekényelmesedtem abba a miliőbe és tudtam, hogy új impulzusokra van szükségem. Ezért és persze a több játéklehetőség reményében szerződtem Egerbe, ahol nem mellesleg még a páromhoz is közelebb kerültem, aki akkor Gyöngyösön játszott. De nem tagadom egy év szünet után már visszavágytam az első osztályba, így nagyon örültem a Békéscsaba megkeresésének.
– Gondolom neked is vannak azért kitűzött céljaid, elképzeléseid az előttünk álló szezonra?
– Az elsődleges, hogy mindenképpen szeretnék egy stabil szezont futni. Úgy érzem, hogy az elmúlt esztendőben sokkal jobban magamra találtam, és az a rengeteg minden amit Vácon megtanultam, azt igazán Egerben tudtam kamatoztatni, így szakmailag és fizikálisan is jobban utolértem magam az elmúlt egy évben. Ezt szeretném immáron az élvonal magasabb szintjére emelni, hogy megbízható szélsője legyek a csapatnak. Na meg ami azért a legfontosabb, hogy klubszinten is elérjük a kitűzött célunkat, a biztos bennmaradást, ha lehet minél biztosabban, hogy ne kelljen szezon végén számolgatnunk. Sőt, bízom benne, hogy már ősszel is tudunk majd jócskán sikereket és ezáltal pontokat gyűjtögetni.
– És már tényleg csak napok vannak hátra a bajnoki rajtig, hogy látod a csapatot, miben kell még leginkább csiszolódnotok?
– A játékon mindig van mit csiszolni, bármilyen együttesről is van szó, ráadásul nálunk azért markánsabb változások voltak a taktikai elemek terén is az előző szezonhoz képest. Nyilván ehhez kell egy bizonyos idő mire mindenki ráérez, de a legutóbbi tornagyőzelmünk azt hiszem ebből a szempontból is egy kiváló visszajelzés arra nézve, hogy jó úton járunk. Főleg, hogy nem csak az eredmény tekintetében, hanem a játék minőségében is látom a folyamatos fejlődést a csapaton. A tornán is elsősorban a védekezésünk feljavulásával tudtunk mindkét ellenfelünk fölé kerekedni, ezt kell tovább vinni és azon dolgozni, hogy a lehető legegységesebb és masszívabb védekezést vigyünk a pályára, amivel így a gyors játékunknak is megfelelő alapot tudunk képezni.
– A nyitómeccs viszont nem ígérkezik sétagaloppnak, mire számítasz Győrben?
– Amiből kiindulhatunk, hogy semmi vesztenivalónk nincs, tehát teljesen nyomás nélkül játszhatunk. Ezt szeretnénk kihasználni és a lehető legjobban megnehezíteni az ETO dolgát. Arra készülünk, hogy legalább olyan szakaszok, momentumok legyenek a találkozón amikor igenis fel tudjuk venni a versenyt ellenfelünkkel, és amiből építkezhetünk is az elkövetkező mérkőzésekre. Fontos lesz, hogy védekezésben egységesen dolgozzunk és próbáljunk gyors indításokkal is apellálni. Nyilván a két együttes között minden tekintetben bőven van különbség, de mindent megteszünk majd, hogy a legtöbbet kihozzuk a szerdai összecsapásból és tisztes helytállással mutassuk meg magunkat.
– Végezetül, ha éppen nem a kézilabdapályán tevékenykedsz, mi az amivel a legszívesebben foglalatoskodsz?
– Mivel állatorvosi asszisztens a szakmám, ezért ebből kifolyólag is imádom az állatokat, nekem is van egy boxerem, akivel igyekszem minél több időt tölteni. Igaz, mivel egyelőre nem kisért el Békéscsabára, így, ha otthon vagyok Szokolyán csak akkor tudok foglalkozni vele. De ezenkívül szeretek még kirándulni is, és persze a párommal, családommal közös programokat szervezni.
Dömény Dezső
