Szerencsejáték Zrt. - Tippmix Őszi nyereményjáték

Már izgatottan várja a kezdést csapatunk jobb-átlövője

Interjú Iván Emesével

Mai írásunkban egy újabb kézilabdázóval ismerkedhetünk meg együttesünk, a Békéscsabai NKSE 2020/2021-es keretéből. Ráadásul ezúttal egy olyan játékos mutatkozik be, aki ősszel először fogja majd magára ölteni lila-fehér mezünket. Ő nem más, mint Iván Emese, akit szurkolóink leginkább a tavalyi esztendő Eger-Csaba összecsapásairól ismerhetnek. Ugyanis a két gárda tavaszi bajnoki mérkőzésén hét találattal nem csak csapata, de a mezőny legeredményesebb játékosa is volt, sőt még a felek őszi magyar kupa találkozóján is négy gólt hintett a Lilák kapujába. De az egész elmúlt szezonban roppant eredményes volt, összesen hetvenszer rezgette meg ellenfelei hálóját. A fiatal, 22 éves jobbátlövő amellett, hogy mesélt eddigi pályafutása legfontosabb pillanatairól, azt is elmesélte miért döntött lila-fehér együttesünk mellett és hogy mit vár leendő csapatától a következő idényben.

ivan_emese

– Érdekes módon Érden laksz, mégsem játszottál még egy percet sem a helyi csapatban…

– Valójában Budapesten születtem, de jó néhány éve már Érdre költöztünk a szüleimmel, viszont igen, a kézilabda mindig más városhoz kötött eddig. A sportággal Szigetszentmiklóson ismerkedtem meg, ott a helyi NB2-es csapatban kezdtem fiatalon játszani. Ezt követően kerültem Dunaújvárosba, ahol a középiskolai tanulmányaimat végeztem és persze közben a Kohász Kézilabda Akadémiánál kézilabdáztam. Az érettségi után pedig elsősorban a felsőoktatási tanulmányaimat szem ellőt tartva igazoltam az akkor másodosztályban szereplő Eger együtteséhez, ahol két részletben összesen két és fél évet töltöttem.   

– És ez alatt egyszer már az NB1-ben is megmutattad magad…

– Az első Egri időszakom egy év volt, akkor megnyertük a másodosztály keleti csoportját, de idény végén igen mondtam a Vác megkeresésére, úgyhogy a 2018/2019-es szezonban már az új csapatommal mutatkozhattam be az első osztályban. De sajnos csak fél évig tartott ez a váci időszak, mert nem igazán sikerült úgy az az ősz ahogyan szerettem volna és így utólag be is kell látnom, hogy ott abban a gárdában még túl nagy kihívás volt nekem az NB1.    

– De azért azt követően Egerben végigjátszottál még egy fél első osztályú szezont, nem is rosszul…

– Igen, a téli szünetben visszatértem korábbi csapatomhoz, és mivel akkor ők is a legmagasabb osztályban játszottak, így gyakorlatilag maradtam azon a szinten, mint előtte, de persze azért más volt a két csapattal szembeni elvárás is. Viszont valóban jól ment a játék és ami még nagyon fontos, kiváló tapasztalatokat gyűjtöttem ezalatt, amiket most, hogy ismét visszatérek az NB1-be remélem hasznosítani tudok majd.

– Az elmúlt szezont újfent az NB1/B-ben töltötted, de ez sem sikerült rosszul…

– Pontosan úgy fogalmaznék, hogy a csapatnak kiválóan, hiszen végig vezettük a bajnokságot és ha nem fújják le a küzdelmeket idő előtt akkor valószínűleg aranyéremmel zártunk volna. Nekem viszont nem ez volt életem legjobb éve, elég sok hullámvölggyel tarkított szezonon vagyok túl. Ezért is voltam igazán boldog, amikor megkeresett a Békéscsaba, mert amellett, hogy ismét a legmagasabb osztályban játszhatok, még remek lehetőségnek is tartom, hogy megmérettessem magam hol is tartok valójában. Természetesen tisztában vagyok azzal, mekkora szakadék van a két osztály között, de bízom benne, hogy sikeresen megbirkózom majd ezzel a feladattal is és a másodosztályhoz hasonlóan itt is kulcsszereplője tudok majd lenni az együttesemnek.

– Ha jól tudom a sport mellet még aktív tanulmányokat is folytatsz…

– Ahogy említettem is, annak idején Egerbe szerződésem hátterében is már a tanulás állt, úgyhogy ott az egyetemen elkezdtem a kézilabda edzői szakot, melyet jelenleg is folytatok. Ennek megfelelően szabadidőm nagy részét tanulással töltöm, a maradék időben pedig otthon, családi körben szeretek kikapcsolódni. Egyébként két húgom is van, akik közül az egyik szintén ezt a sportágat űzi, úgyhogy őt is próbálom mentorálni.

– Mellesleg mennyire ismered Békéscsabát?

– Őszintén szólva minimálisan. Eddigi tapasztalataim mindösszesen a Sportcsarnokra koncentrálódtak, hiszen csak mérkőzések kapcsán jártam a békési megyeszékhelyen. Szóval új lesz szinte minden számomra, van is bennem némi izgalom, de ettől függetlenül szerintem nem lesznek problémáim a beilleszkedéssel. Fiatalos közegbe érkezem és noha a leendő csapattársaimat közvetlenül nem ismerem, de a pályán már szinte mindenkivel találkoztam. Vida Gergő vezetőedzőnkkel is egyeztettem már és biztos vagyok benne, hogy vele és a játékosokkal is gördülékenyen tudunk majd együtt dolgozni és meg tudjuk majd állni a helyünket ebben az erős bajnokságban. Azt gondolom, ha igazán jó és erős közösséggé sikerül majd összekovácsolódnunk akkor a legfőbb célunkat a biztos bennmaradást képesek leszünk teljesíteni.

– Viszont a munkakezdésig van még egy rövid idő, miként telik számodra a szünet?

– Igazából semmi extrát nem terveztem erre a nyárra, ahogy az elmúlt hetekben, úgy a hátralévő időben is otthon, családi környezetben próbálok minél jobban feltöltődni és ráhangolódni a következő szezonra. Úgyhogy már ennek fényében végzem lelkiismeretesen a vezetőedzőnk által összeállított otthoni edzéstervet is és persze nagyon várom már a kezdést, hogy végre találkozhassak új csapattársaimmal és a szurkolókkal is, akikről egyébként már nagyon sok jót hallottam.

Dömény Dezső