Akik böngészték már az Előre NKSE új igazolásainak névsorát azok örömmel konstatálhatták, hogy az Agbaba név által, egy a csabai kézilabdás életben igazán ismerős nevet is felfedezhetnek, hiszen 2018 és 2021 között mind a két Agbaba testvér megfordult csapatunkban.
Fotó: Antal János
A beállós Jelena két szezonban erősítette a lilákat, míg az átlövő Marija egy idényt követően 2019-ben döntött a távozás mellett. Viszont három esztendővel később egy év jagodinai, egy szombathelyi és a legutóbbi szezonban a Vasasnál tett kitérőt követően, ismét az Előrében köszönthetjük. A kikindai származású jobbátlövő szülővárosában kezdett kézilabdázni, Magyarországra pedig 2016-ban érkezett, amikor a Siófok játékosa lett. Ezt követően egy Fehérorosz idény után tette át először székhelyét Békéscsabára.
– Üdvözlünk Békéscsabán! Mennyire köszönhető a múltadnak, hogy ismét lila-fehér csapatunkat választottad?
– Nem tagadom, hogy az is nagyon sokat nyomott a latban amikor a visszatérés mellett döntöttem, hogy korábban már játszottam Békéscsabán. Egyértelmű könnyebbség, hogy nem az ismeretlenbe érkeztem, ugyanis szinte mindenkit ismerek a klubnál, és így biztos voltam abban, hogy roppant gyorsan be fogok illeszkedni a csapatba. De ezenkívül a szakmai háttér is fontos volt számomra, hiszen azzal is tisztában voltam, hogy már az előző idényben is magas szintű, kemény munka folyt az együttesnél. Éppen ezért is bizakodó vagyok, hogy egy egységes csapattal kellően eredményesek tudunk majd lenni a bajnokságban.
– Milyen célokkal érkeztél egyesületünkhöz?
– Az elsődleges cél természetesen a bennmaradás kiharcolása, de én bízom benne, hogy ezenfelül is tudunk meglepetést okozni és még ennél is jobb eredménnyel előrukkolni. Ami engem illet, szeretnék hosszú távon a lehető legjobban játszani, és azon leszek, hogy a maximumot hozzam ki magamból a csapatnál, ami nyilván a válogatott szereplésemre is pozitívan hatna, ugyanis ott is szeretnék helytállni. Amúgy kifejezetten jó érzés volt ismét visszatérni Békéscsabára, már most remekül érzem magam itt, minden lány nagyon kedvesen fogadott, szóval abszolút pozitív töltöttséggel nézek a jövő felé.
– Említetted a válogatottat, gondolom kiemelten fontos szerepe van az életedben a nemzeti együttesnek?
– Igen, ez valóban így van. Nagyon fontos nekem a nemzeti csapat is, és már most rengeteg emlékezetes pillanatom van, amit a válogatottnál megéltem. Ilyen volt a legutóbbi spanyolországi világbajnokság is, ahol fantasztikus volt érezni, ahogy szinte egész Szerbia mellettünk állt, sőt büszke volt ránk, hiszen egy rendkívül fiatal csapattal sikerült egy kiugró eredményt elérnünk. Ez tényleg örök emlék marad számomra, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a hazám válogatottjában játszhatok.
– Végezetül mi az, amivel a leginkább szereted eltölteni a kézilabdázáson kívüli idődet?
– Ha van némi szabadidőm, azt általában a családom körében igyekszem eltölteni, de ezenkívül még szeretek filmeket és sorozatokat is nézni. Ami pedig igazán kikapcsol, az, ha lehetőségem van elmenni a barátaimmal kávézni, hiszen köztudott, hogy a balkáni emberek imádják a kávét, és ez alól én sem vagyok kivétel.
Dömény Dezső
