Interjú Rác Sándor vezetőedzővel
Szombaton a téli szünet előtti utolsó mérkőzését játssza békéscsabai női kézilabdacsapatunk, és bármennyire is furcsa, még csak a harmadik szereplésük lesz ebben a szezonban hazai pályán. A kifejezetten nehéz őszi etapot így mindenképpen szeretné együttesünk győzelemmel, és az ennek jutalmául járó kettő ponttal lezárni. Persze nem volt messze az újabb pontoktól csapatunk legutóbb Dunaújvárosban sem, de egyértelműen nagyobb koncentráció kell ahhoz, hogy aktuális ellenfelünket, az egyre jobb formában játszó Kisvárdát két vállra fektessük. A találkozó előtt vezetőedzőnk, Rác Sándor adott értékelést a legutóbbi találkozóról, és persze egy helyzetjelentést a szombati összecsapás előtt.
– Már közvetlenül a dunaújvárosi mérkőzés után is látszott, hogy most nagyon nem voltál megelégedve a csapatoddal…
– Valóban bosszús voltam és vagyok is, mert sokkal több volt abban a találkozóban, mint amit kihoztunk belőle, de ennyi hibával nem lehet mérkőzést nyerni. Nagyon jól kezdtünk és a támadójátékkal is sokáig elégedett voltam, viszont rengeteg gólt kaptunk, ami nyilván mutatja, hogy a védekezésünk sem állt masszív lábakon. De alapvetően a technikai hibáink és a kihagyott ziccereink bosszulták meg magukat. Ráadásul a találkozó utolsó harmadában nagyon fontos szituációkban hibáztunk, amiket rendre góllal büntetett meg a Kohász.
– Ettől az eredménytől függetlenül azért látszódik, hogy kezd egyre jobban összeérni a gárda…
– Igen, ez már kezd látszódni a játékunkban is, és az eredményeinkben is. Pont ezért is voltam most ennyire elégedetlen, mert azt gondolom erősebb csapatunk van mint az előző idényben, így nyilván többet is várok el az együttestől. Aminek viszont külön örülök, hogy szombaton végre hazai pályán, hazai közönség előtt játszhatunk, mert az őszi sorsolás egyik komoly nehézsége, hogy már hatszor is kénytelenek voltunk utazni és idegen pályán kézilabdázni.
– És tegyük hozzá, hogy egy kifejezetten fontos összecsapáson búcsúztatjátok az őszi szezont…
– Pontosan. Így rendkívül jó lenne ha itt a szünet előtt győzelemmel tudnánk zárni a bajnokság első részét, arról már nem is szólva, hogy ebben a kiegyenlített mezőnyben a hazai mérkőzéseket különösen meg kell becsülni. Ezért nem is lehet kérdés, hogy a győzelem szellemében készülünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy itthon tartsuk a két pontot. Ezzel együtt könnyebb összecsapásra azért a hazai közeg ellenére sem számítok, ugyanis egy jó formában játszó, jó kerettel rendelkező csapatot kell legyőznünk. Amire nagyon figyelnünk kell, hogy támadásban több nagy lövőjük is van, akik messziről is veszélyesek, közülük is kiemelkedik a horvát játékosuk Larissa Kalaus, aki valóban igen gólérzékeny. De védekezésben is meglehetősen agilisak, és mint ahogy legutóbb is láthattuk, a kapuból is komoly segítséget kapnak, lévén Mátéfi Dalma nagyon jó formában őrzi mostanság a kapujukat.
– Számomra meglehetősen hasonlónak tűnik a két együttes, ezúttal is nüanszok dönthetnek?
– Könnyen elképzelhető, ezért is kell azon lennünk, hogy kijavítsuk a dunaújvárosi hibáinkat, és egy sokkal minőségibb és agresszívabb védekezést produkáljunk. Támadásban pedig türelmesebb játékot, mert nem szabad abba a hibába esnünk, hogy türelmetlen, kapkodó kézilabdát játsszunk. Én úgy gondolom, ha csökkenteni tudjuk a technikai hibáinkat és ezúttal belőjük a ziccereket, akkor itthon tudjuk majd tartani a két pontot. Ahogy már utaltam is rá, nagyon várjuk, hogy végre megint hazai közönség előtt szerepeljünk, és bízom abban, hogy jó játékot produkálva, sikerrel tudunk elmenni a szünetre.
Dömény Dezső
Sárga lapok: Mérai Maja (1), Szabó Lili Zsófi (1).
Kiállítások: Török Fanni (2. perc), Kovalcsik Bianka (2. perc), Juhász Gréta Éva (2. perc), Karnik Szabina (2. perc), Szabó Lili Zsófi (2. perc).
Hétméteresek: Kücükyildiz Özdemir Fatos (3/4), Borbély Márta (1/1), Karnik Szabina (3/3).
