A Dunaújváros látogat a Viharsarokba

Interjú Zöldi – Tóth Katalinnal

Újabb hazai Női kézlabda mérkőzés színtere lesz a Békéscsabai Városi Sportcsarnok arénája, hiszen szombaton 18 órától a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia együttese látogat a megyeszékhelyre. A vendégeknek, akik ez előző szezon bajnoki kiírását a negyedik pozícióban zárták, az idei évadban még nem sikerült ponttal gazdagodniuk. Igaz az eddig nagyon jó formát mutató Vác, és erre az idényre alaposan megerősödő Siófok ellen léptek pályára és szenvedtek előbbitől 26-20 utóbbitól 29-24-es arányú vereséget. Túlságosan nagy játékos mozgás ugyan nem volt a Kohásznál, de így is azért négy alapember Bulath Anita, Kovács Anna, Oguntoye Viktória és Takács Dusmáta is már egy másik klubban kezdte meg az idei felkészülést. Természetesen a pótlásukra érkezetek új szerzemények is, Csapó Kyra aki kölcsönből tért vissza a Metz csapatától, Erdősi Ildikó és Ferenczy Fruzsina Siófokról illetve Sirián Szederke Debrecenből. Ami csapatunkat illeti, a hazai Budaörs elleni sikert követően a csabai lányok túl van két idegenbeli vereségen, mivel sem a Debrecen sem pedig a Ferencváros együttesét nem sikerült megszorítania a liláknak. A héten ráadásul nem is csak a Ferencváros elleni 36-21-es végeredménnyel zárult összecsapásra kellett Horváth Roland tanítványainak koncentrálni, hanem a hétvégi Dunaújváros elleni derbire is, ami talán azért több sikerrel kecsegtet, mint a legutóbbi két találkozó. A szokásos esélylatolgatásra a lila-fehér egylet rutinos beállósát Zöldi – Tóth Katát kérdeztem meg.

– Jól kezdtetek a Ferencváros otthonában, aztán a tízedik perctől megtorpantatok, mi történt?
– Igen, a találkozó elejét kifejezetten jól kezdtük, tudtuk velük tartani a ritmust, aztán az időkérésüket követően magasabb fokozatra kapcsoltak és már nem nagyon találtuk az ellenszert a játékukkal szemben. Elbizonytalanodtunk, és a több mint tíz perces gólcsendünk megpecsételte sorsunkat. Nyilván egy nagyon erős Bajnokok ligájában is vitézkedő együttesről beszélünk, de azért szerettünk volna szorosabb mérkőzést játszani velük. Nem voltunk elég koncentráltak és talán elég élesek sem, hogy egy ennyire jó ellenfelet igazán meg tudjunk szorítani.

– Túl vagytok tehát két nehéz idegenbeli csatán. A vereségek ellenére azért látsz pozitívumokat is a játékotokban?
– Nehéz kérdés, mert alapvetően két sima vereségről beszélünk, de azt gondolom az mindenképpen pozitívum, hogy tavalyhoz képest gyorsult a játékunk, még ha ezért jelenleg több hiba is csúszik be, valamint a kapusteljesítmény mindenképpen kiemelhető mind két találkozón. És azért ez egy nagyon fontos poszt a kézilabdában, amire lehet alapoznunk mezőnyjátékban is, és összerakni hozzá a megfelelő védekezést. Talán már unalmasnak is tűnhet, hogy mindig erről beszélünk, de jelenleg még tényleg csak összeérőben van a társaság, hiszen több fontos távozó helyét kell betölteni a csapaton belül. De én bízom abban, ahogy haladunk előre, és játsszuk a mérkőzéseket, úgy fognak összeállni a puzzle darabkái is egy egésszé.

– Szombaton viszont már egy más jellegű összecsapás vár rátok, ugyan szintén egy nehéz ellenféllel szemben, de hazai pályán…
– Lényegében ettől lesz más a találkozó, hogy hazai környezetben játszhatunk, ami nekünk mindig egy plusz erőt ad, főleg ha olyan támogatást kapunk a szurkolóink részéről, mint az első hazai meccsen. De ha az ellenfél erősségének szemszögéből vizsgáljuk a találkozót, akkor már nem sok különbséget találunk köztük és a legutóbbi két ellenfelünk között. A Kohász is egy erős csapat, és bár jó játékosok távoztak tőlük a nyáron, de így is bőven találunk remek képességű kézilabdázókat a keretükben. A belső hármasukra különösen oda kell figyelni, nagyon veszélyesek akár a kinti lövéseket nézzük akár a bejátszásokat, ugyanis a beállókkal is nagyon jó a játékkapcsolatuk. Gyors, fiatalos kézilabdát játszanak, így a megfelelő visszarendeződésre nagy hangsúly kell fektetnünk. És mivel az első két mérkőzésükön nem sikerült pontokat gyűjteniük, biztos vagyok benne, hogy nagyon elszántan fognak kézlabdázni, és a két pontért érkeznek Békéscsabára.

– A recept viszont adott lehet, mert januárban egy emlékezetes találkozón már sikerült két vállra fektetni a Dunaújvárost…
– Bizony és az akkori Kohász is erős csapat volt, sőt. Annyiban mindenképpen párhuzamot vonhatunk a két összecsapás között, hogy akkor az egy héten belül már a harmadik mérkőzés volt a számunkra – ahogyan most is – és meglehetősen fáradtak voltunk, így az leginkább a szív diadala volt. Azt hiszem szombaton is, főleg hogy még hazai pályán is játszunk, ugyan úgy ki kell tennünk a szívünket és lelkünket a pályára és harcolnunk kell. Persze az is elengedhetetlen lesz, hogy a játék minden elemében javuljunk az előző találkozókhoz képest, és sokkal koncentráltabban kézilabdázzunk. Összegségében tehát nyerni szeretnénk, még ha tudjuk ehhez valóban extra teljesítményre is lesz szükség. Én azonban bízom a csapatban, és a szurkolóinkban is, hogy most is mellettünk lesznek és hasonló fantasztikus hangulatot teremtenek, mint a Budaörs ellen. Azon az összecsapáson, és főként az utolsó tíz percben, nagyon sok erőt adtak nekünk a győzelemhez. Szóval remélem, hogy szombaton is hasonló érzésekkel jöhetünk le a pályáról.

Az előző szezonban az együttesek teljesen más összecsapásokat játszottak egymással a bajnokságban és a kupában. Amíg a bajnokságban két sima Kohász győzelem született – Békéscsabán 34-22, Dunaújvárosban pedig 38-24 -, addig egy számunkra rendkívül emlékezetes találkozón a Magyar Kupa negyedik fordulójában 31-28-as lila-fehér győzelmet és továbbjutást ünnepelhetett a békéscsabai publikum. A szombati találkozón tehát 18 órától indul útjára a labda a Városi Sportcsarnokban, a sípmesterek Bujdosó Máté és Horváth Viktor lesznek.

Dömény Dezső

Fotó: Seres Sándor