Interjú Aranyi Viviennel
Múlt héten elrajtolt a K&H női kézilabda liga idei kiírása, így csapatunk is bemutatkozott a Győri ETO elleni nyitányon. És ugyan a találkozó viszonylag egyértelmű hazai győzelemmel, nagyobb izgalmak nélkül zárult, azért több játékosunknak is emlékezetes marad az az összecsapás. Ők azok akik az első találkozójukat játszották lilában. De még közülük is kiemelhetjük Aranyi Vivient, aki bár a Ferencvárostól érkezett csapatunkhoz, mégis első ízben léphetett pályára felnőtt NB1-es mérkőzésen. Vivien hatévesen ismerkedett meg a kézilabdával még Hódmezővásárhelyen, ahol tizennégy éves koráig játszott, majd egy kétéves dunaújvárosi kitérőt követően 2020-tól az FTC utánpótlásában fejlődött. Nyártól azonban már békéscsabai színekben láthatjuk a jobbszélsőt, akit eddigi benyomásairól és persze a soron következő, volt klubja elleni találkozóról kérdeztem.
– Volt némi izgalom a szerdai mérkőzés előtt?
– Egy pici izgalom valóban volt bennem, de mivel nem volt biztos, hogy játszom, inkább kicsit váratlanul ért, hogy a mester pályára küldött, pláne, hogy a második félidőben még kezdőként is. Kissé csalódott is vagyok, hogy nem tudtam kihasználni az adódó lehetőségeimet, mert nagyon szerettem volna góllal debütálni, de majd ez a pillanat is elérkezik.
– És csapatszinten miként értékeltétek a találkozót?
– Összességében pozitívan, mert szerintem nem lehetünk csalódottak, azt hiszem helytálltunk a címvédő otthonában, és főképp az első játékrészben remekül kihasználtuk ellenfelünk hibáit és szinte végig a sarkukban tudtunk maradni. Az más kérdés, hogy a folytatásban már nem bírtuk a Győr tempóját és így egyre több hiba csúszott a játékunkba.
– Három ferencvárosi szezon van mögötted, hogyhogy épp Békéscsabán kötöttél ki?
– Ugyan a Fradiban is már a felnőtt kerettel edzettem, de leginkább az utánpótlás bajnokságban és a klub másodosztályú együttesében szerepeltem. Amik egyébként nagyon jó tanulóévek voltak, de most már úgy éreztem megállnám a helyem az első osztályban is. És bár még egy évre marasztaltak a Fradinál, én inkább a váltás mellett döntöttem, a Békéscsaba ajánlata pedig ilyen szempontból tökéletesnek tűnt, hiszen van lehetőségem beverekedni magam az NB1-es meccskeretbe, de még kiegészítésként egy évet az utánpótlásban is játszhatok.
– Ahogy látom a beilleszkedés is megfelelően sikerült…
– Igen, bár azért volt némi félelmem ezzel kapcsolatban, főleg ennyire fiatalként belecsöppeni egy új közegbe, de abszolút pozitívan csalódtam. A lányok az első pillanattól kezdve roppant segítőkészek voltak mindenben, így nem volt nehéz a beilleszkedés. Ráadásul valamelyest szülővárosomhoz Hódmezővásárhelyhez is közelebb kerültem, bár a középiskola utolsó évét még magántanulóként Budapesten fogom elvégezni, szóval a tanulmányok és a barátom miatt – aki szintén Pesten él -, azért az utazgatás megmarad az életemben.
– Szerdán pedig újabb különleges mérkőzés következik, hiszen akár volt csapatod ellen mutatkozhatsz be a csabai publikum előtt és ha valaki testközelből ismeri a zöld-fehéreket azt Te vagy…
– Valóban az előző szezonban együtt edzhettem a Fradi játékosaival, szóval azért ismerem őket elég jól. De már önmagában az a keret amivel ők dolgoznak az rendkívül magas színvonalú. Nyilván itt az új edzőjük érkezésével lesznek változások szakmailag, főleg védekezésben várom azt, hogy előre lépnek és még keményebb, masszívabb hátsó alakzatot alakítanak ki, és mivel dán szakemberről beszélünk, biztos vagyok benne, hogy a játékukat is gyorsítani fogják. Ettől függetlenül a legnagyobb erényük az összeszokottság, rendkívül érzik egymást a pályán és az erős, rutinos védőfalukat feltörni nagyon nem lesz könnyű feladat.
– Összességében mivel lennétek elégedettek a szerdai összecsapást követően?
– Mindenképpen azzal, ha a győri meccshez hasonlóan most is legalább egy félidőn keresztül pariban tudnánk lenni ellenfelünkkel. Nyilván szeretnénk – főleg hazai pályán -, a lehető legtovább szoros eredményen tartani a találkozót, és én bízom is benne, hogy a második félidőben is tudjuk majd tartani a Fradit. Abban biztos vagyok, hogy nem fogják félvállról venni a mérkőzést, felkészültek lesznek, és ahogy a Kohász ellen is láttuk, mindent megtesznek majd, hogy kimaxolják az összecsapást. Szóval nekünk is végig koncentráltan kell játszanunk és főleg a védekezésünkre kell nagyon fókuszálnunk, hogy a támadásaikat a lehető legjobban megfékezzük, elől pedig az adódó helyzeteinket kihasználjuk.
Dömény Dezső
Print 
PDF
