ímkézett bejegyzés

Interjú Gyimesi Kittivel

Szombaton immáron friss első osztályú tagságukkal a zsebükben lépnek már pályára békéscsabai kézilabdás lányaink, hiszen az előző fordulós győzelmükkel kiharcolták a feljutást. Bár a dicsőség a csapat érdeme, azért együttesünk védelmének oszlopát Gyimesi Kittit, aki korábbi szerepkörén túllépve támadásban is vezére volt alakulatunknak, mindenképpen a sikerkovácsok között említhetjük. És noha még három összecsapása hátravan csapatunknak, meg a bajnoki cím kiharcolása is még egyértelműen célkeresztben van, azért már most kíváncsi voltam, hogy a siker legfőbb receptjét miben látja átlövőnk.

– A legfőbb célkitűzést a feljutást három fordulóval a vége előtt megvalósítottátok, méghozzá meglehetősen imponáló teljesítménnyel. Minek volt elsősorban köszönhető ez a tulajdonképpeni rajt-cél győzelem?

– Leginkább a tudatosságban és a csapatban rejlő kohézióban látom a siker kulcsát. Mindenki maximális odaadással dolgozott egész szezonban, és ami a legfontosabb volt, hogy a részsikereknél sem dőltünk hátra, nem elégedtünk meg azzal amilyen teljesítményt nyújtottunk, hanem a további fejlődésre, és a célunkra koncentrálva töretlenül dolgoztunk tovább. A nehézségeknél pedig kijött a közösség valódi összetartó ereje, hiszen szó szerint átsegítettük egymást a legnehezebb pillanatokon is. Mert bár kívülről lehet könnyed menetelésnek tűnt az idény, de belülről ez korántsem volt az. Már az elején, a hirtelen jött sérülések jelentették az első megpróbáltatásokat, amiben személy szerint nekem is megváltozott valamelyest a feladatköröm. Az ilyen jellegű helyzeteket csak egységes közösséggel lehet megoldani, azzal, hogy segítjük egymást, és ez szerencsére nálunk maximálisan megvolt, így én magam is rengeteg pluszt kaptam a csapattól az elmúlt hónapokban. Úgyhogy ezért is nagyon büszke vagyok az együttesre, hogy tudatosan végig mentünk az úton, és elértük a kitűzött célt.

– Innentől pedig jutalomjáték következik?

– Azért kitűztünk még feladatokat, és azzal nem mondok újat, hogy először is a bajnoki címet szeretnénk minél hamarabb bezsebelni. Igazából most egy hárommérkőzéses minibajnokságként tekintünk a hátralévő összecsapásokra, amit hasonlóan az eddigiekhez szeretnénk győzelmekkel teljesíteni. Szép búcsút otthon, és győztes idényzárást egy presztízs rangadón a zárókörben. Nyilván egy jelentős állomása volt szombaton a közös munkánknak, hiszen a feljutás volt a meghatározó célja a szezonnak, és ezt elérni elképesztő öröm, szóval ezt annak rendje és módja szerint megünnepeltük, de ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a maradék találkozókon nem koncentrálnánk eléggé. Persze nehezebb ilyenkor már felpörögni, de pont ezért is határoztunk meg részcélokat, hogy a kellő tüzet tápláljuk a csapatban. A magam részéről pedig hiszem, hogy a jövő szempontjából sem szabad elengedni egyetlen mérkőzést sem, mert bőven vannak még olyan hibák a játékunkban amiken lehet, sőt a későbbiekre tekintettel kell is javítani, és ezekre is tökéletesek ezek az összecsapások.           

– Első feladatként akkor a Pénzügyőrhöz látogattok, akiket hazai pályán roppant könnyed győzelemmel fektettetek két vállra, de pont a rájátszás mutatta meg, hogy az idegenbeli mérkőzések mennyivel nehezebbek…

– Ezért sem szabad kiindulni csak a hazai meccsekből. Itthon azért mindig jóval egyszerűbb, a megszokott közegünkben, a saját szurkolóink előtt játszhatunk, és persze nem kell utazni. Idegenben más a szituáció, főleg most, hogy egy abszolút szokatlan időpontban kell pályára lépnünk. És bár a mérkőzés előtti nap következetesen a másnapi találkozó időpontjában edzünk, illetve már előző nap elutazunk a helyszínre, azért ilyen időpontban játszani nem egyszerű. Ettől függetlenül győzelmet várok a találkozón, bár azt hiszem sokkal nehezebb dolgunk lesz mint itthon volt, mert alapjában véve egy jó szerkezetű ellenféllel találkozunk, akiken ráadásul a hazai közegükben még nehezebb felülkerekedni. A legfontosabb a megfelelő koncentráció lesz, végig hatvan percen keresztül, tehát nem engedhetünk ki, és nem lehetnek olyan üresjáratok mint amilyen legutóbb a Kozármisleny elleni összecsapás végén is volt. Ezen mindenképpen javítanunk kell, természetesen nem csak most, hanem hosszútávon is. Én abban viszont bízom, hogy a fő cél, azaz az első osztályú tagság kiharcolása nem leültet minket, hanem pont ellenkezőleg, még plusz lendületet és magabiztosságot ad, valamint sokkal felszabadult játékot eredményez. Ha pedig ez így lesz, akkor nem kérdés, hogy a két bajnoki ponttal a tarsolyunkban, és ezáltal a bajnoki címmel gazdagodva tudunk hazatérni szombaton.

Dömény Dezső

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

Szombaton délután ismét női kézilabdától lesz hangos a Békéscsabai Városi Sportcsarnok, hiszen lila-fehér együttesünk ebben a bajnoki kiírásban az utolsó előtti hazai összecsapásán lép parkettra. Az ellenfél pedig az a Kozármisleny gárdája lesz, akik már egyszer itt a rájátszásban kibabráltak lányainkkal, amivel megszakították az Előre 21 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozatát. De ami még ennél is fontosabb, már csak kettő pont kell csapatunknak ahhoz, hogy ismét első osztályú tagságot ünnepelhessen. A kiemelt fontossággal bíró mérkőzés előtt együttesünk vezetőedzőjével Papp Bálinttal beszélgettem.

– Túl vagytok egy kisebb szüneten már ami a mérkőzéseket illeti, mivel telt a csapat életében ez a két hét?

– Próbáltuk tartani a megszokott ütemet, hogy ne törjön meg a lendület, bár húsvétkor azért egy picit szusszanhattak a lányok, de alapjában véve azt a munkát végeztük el, amit általában szoktunk két találkozó között. Kukely Annát és Bucsi Lilit ugyan válogatott kötelezettségük miatt kénytelenek voltunk néhány napra nélkülözni, ahogy nyilván sérültjeinket is, de összeségében elvégeztünk mindent amit szerettem volna. Ha már a sérülteknél tartunk, az mindenképpen jó hír, hogy Giricz Laura már egész héten a csapattal tudott edzeni, viszont a szombati játéka még azért kérdéses, erről a végső szót majd csak a találkozó előtt az egészségügyi stáb mondja ki.

– Tagadhatatlanul jelentős állomáshoz érkeztetek, úgyis fogalmazhatnék, hogy már kinyitottátok az NB1 kapuját, szombaton csak be kell lépni rajta…

– Valóban ilyen szempontból is ez most tényleg egy roppant fontos összecsapás lesz, hiszen amiért küzdöttünk egész évben, azt mindössze egy győzelemmel elérhetjük. Nyilván érződik is ez a lányokon, nem kell külön motiválni senkit sem, mindenki tisztában van azzal mi a tétje a szombati találkozónak. Ettől függetlenül azt gondolom, túlmisztifikálni sem szabad a mérkőzést, úgy kell kezelni mint bármelyik másik rájátszás találkozót és leginkább magunkra koncentrálni, illetve arra, hogy a játékunkat a legtökéletesebben a pályára tudjuk vinni. Egyelőre nem is gondolkodunk a hétvégénél tovább, csak a mostani feladatra fókuszálunk, azaz annak a két pontnak a megszerzésére ami elválaszt minket a legmagasabb osztálytól.

– Szombati ellenfeleteknek kétségtelenül van miért visszavágni, mennyire van még a revans vágya is a fejetekben?

– Nézd, egy nagyon kellemetlen vereséget szenvedtünk el Kozármislenyben, szóval hazudnék ha azt mondanám, hogy nem buzog bennünk a visszavágás. Kifejezetten rosszul sikerült mérkőzés volt az a számunkra, ahol bár jól kezdtünk, de kulcs szituációkban belehibáztunk, ami egyre inkább elbizonytalanított minket. Ennek hatására belekerültünk egy olyan spirálba, amiből akkor nem volt visszaút és simán kikaptunk. Persze, nem akarom elvenni ellenfelünktől sem az érdemet, hiszen kihasználták a lehetőséget és remekül játszottak azon az estén. Ebből is látszik, hogy jó csapattal állunk szemben, ezt testközelből is megtapasztalhattuk. Változatos játékkal, sok cserével kézilabdáznak, de ezt tehetik is, hiszen két közel azonos soruk van, ráadásul védekezésben is agresszívan, határozottan teszik a dolgukat. Meglehetősen sok kellemetlenséget is okoztak nekünk akkor támadásban azzal, hogy feljebb tolták a védőiket, úgyhogy erre most mindenképpen meg kell találnunk az ellenszert.

– Abból az összecsapásból kiindulva ezúttal sem számíthatunk könnyű derbire?

– Nehéz előre megjósolni, mert itt a másodosztályban aztán tényleg minden meccs más, de az biztos, hogy ha nyerni akarunk, a kozármislenyi találkozóhoz képest a játék minden elemében javulnunk kell. Támadásban magabiztosabbnak kell lennünk és belőnünk a ziccereket, hátul pedig sokkal agresszívabbnak lenni és bizony a kapuból is kell a jó teljesítmény. A kulcs azonban most is az lesz, mennyire tudjuk dominálni a játékot és gyors indításokkal apellálni, mert legutóbb ez nagyon hiányzott. Valamint okosabb, türelmesebb játékot várok a lányaimtól, főleg a kapusukkal szemben, aki azért egy sokat tapasztalt rutinos portás, tehát vele szemben is koncentrált, higgadt megoldások kellenek majd. Összességében egy látványos, élvezetes találkozóra számítok, remek hangulattal fűszerezve és persze győzelemre, mert az nem kérdés, hogy itt hazai környezetben szeretnénk megszerezni a feljutást jelentő két pontot.

Dömény Dezső

Interjú Bucsi Lilivel

Roppant fontos győzelmen van túl együttesünk a Békéscsabai ENKSE, akik a NEKA fölött aratott sikerükkel továbbra is magabiztosan vezetik a másodosztály küzdelmeit és robognak az élvonal felé. Ebben pedig tagadhatatlanul a csapat rutinos kézilabdázói mellett a fiatal játékosoknak is van némi szerepük, akik a szezon során több mérkőzésen megmutathatták már magukat markánsabb szerepkörben is. Ilyen játékos Bucsi Lili is, aki annak ellenére, hogy még mindig rendkívül fiatal, már 2020 nyara óta a felnőtt keret tagja, és nem mellesleg ifjúsági Európa-bajnoknak is mondhatja magát. Vele beszélgettem a szombati mérkőzés apropóján.

– Attól függetlenül, hogy ebben a szezonban is számos alkalommal megvillantottad átlövő tudásodat, még mindig a keret legfiatalabb játékosa vagy. Mennyire nehéz ilyen fiatalon megtalálni a helyed egy felnőtt csapatban?

– Kétségkívül a felnőtt mezőny sokkal erősebb mint az utánpótlás, és idő kell mire egy fiatal felveszi a ritmust. Ennek ellenére soha nem volt olyan, hogy bármikor is úgy éreztem volna kilógnék a sorból azért mert fiatalabb vagyok, és ezt szerintem a többi hasonló korú játékos nevében is mondhatom. Nyilvánvalóan mi ifjoncok azért összetartunk, de szó sincs arról, hogy bármilyen klikkesedés lenne, hiszen a rutinosabbakkal is legalább annyira jól kijövünk, ráadásul ők tényleg minden téren segítenek, és támogatnak minket. Számomra különösen Gyimesi Kitti tölt be amolyan mentor szerepet, hozzá bátran fordulhatok, és mivel egy poszton is vagyunk, így adja magát, hogy szakmailag is rengeteget tanulhatok tőle. 

– Hogy látod az elmúlt szűk két évedet itt a felnőtt csapatban, mi az amiben egyértelműen előre léptél, és miben gondolod úgy, hogy még bőven fejlődnöd kell?

– Védekezésben érzem úgy, hogy sikerült erőteljesebben fejlődnöm, kifejezetten sokat is gyakoroltam ezt az utóbbi időben, sőt volt, hogy hármas pozícióban is lehetőséget kaptam ami ugye már tényleg egy komolyabb feladat. Persze sokat kell még ebben is előre lépnem, ahogy gyorsaságban, és főleg abban, hogy sokkal bátrabb játékot tudjak kihozni magamból. Úgyhogy önbizalom terén kell elsősorban megerősödnöm, hiszen itt a felnőtt mezőnyben még nincs meg bennem az a magabiztosság ami sokszor ahhoz kell, hogy elválaljak bizonyos szituációkat. Nyilván ezt később a rutin is hozza majd magával.

– Egy jó ideje már az ifjúsági válogatottban is fix helyed van, sőt nyáron Európa-bajnoki címet is szereztél, gondolom ez is pozitív töltetet jelent a számodra?

– Mindenképpen. Örömmel tölt el, hogy ennek a közegnek is tagja lehetek, szeretek velük lenni és együtt dolgozni a csapattal. Nem tagadom, anno mikor először meghívást kaptam ebbe a korosztályba, azért volt némi félsz bennem, mert a gárda magját a NEKA és a Fradi játékosok alkották, akik nagyon régen együtt kézilabdáztak, én meg hirtelen belecsöppentem ebbe miliőbe. De abszolút pozitívan csalódtam, mert tényleg egy nagyon jó kis gárda jött össze, ahol remek csapatszellemben zajlik a munka. És szerintem ez látszik az eredményeken is, hisz ahogy te is említetted az EB-n is kitűnő teljesítményt sikerült nyújtanunk. Egyébként az ott szerzett bajnoki cím komoly muníciót jelent a mai napig is számomra, és ez még akkor is így van, ha ezt leginkább egy részsikernek tartom, bízva abban, hogy hasonló eredményeket majd a felnőtt mezőnyben is el tudok érni. Mellesleg most a lányokkal a nyári világbajnokságra készülünk, amit a tervek szerint Grúziában rendeznek, szóval remélem a sikeres klubszezont egy nagyszerű VB szereplés fogja megkoronázni.

– Visszakanyarodva a klubkézilabdához, a szezon legfontosabb rangadóját nyertétek meg a NEKA ellen, ami kívülről igencsak nehéz találkozónak tűnt. Te ezt miként érzékelted belülről?

– Sokat készültünk erre a találkozóra, mert tudtuk, hogy kulcsmérkőzés lesz, és persze arra is számítottunk, hogy nem lesz könnyű majd őket két vállra fektetni. És valóban nem is volt könnyű, meg kellett szenvedni minden labdáért, minden gólért, és bár nagyon fiatal csapat a Boglár, ezt remekül ellensúlyozták a nagyfokú összeszokottságukkal, talán ezzel is tudtak végig versenyben maradni. És jóllehet rengeteg hiba csúszott a mi játékunkba is, azonban a védekezésünket szinte végig feszesen tudtuk tartani, és kapusteljesítményben is jobbak voltunk, úgyhogy azt hiszem ez döntötte el a rangadó sorsát.        

– A Szent István elleni megmérettetés a következő feladatotok, amely ismételten egy idegenbeli összecsapás lesz, viszont ezek eddig itt a rájátszásban finoman szólva sem sikerültek igazán jól…

Ezért is jött el az ideje, hogy sikerrel teljesítsünk egy idegenbeli találkozót… Ettől függetlenül ez a kiruccanás sem lesz könnyű, főleg, hogy rendkívül szokatlan időpontban kell majd játszani, hiszen a délelőtt 11 óra nem számít egy bevett kezdési időpontnak. De most ezzel kell megküzdenünk, habár van egy jó oldala is a dolognak, hogy így legalább már pénteken elutazunk a helyszínre, és megspóroljuk a mérkőzés előtt az utazás fáradalmait. A SZISE amúgy önmagában is egy kellemetlen ellenfél, eléggé kiszámíthatatlanok, és a legutóbbi Eger elleni mérkőzésük is mutatta, hogy egyre jobb formában vannak. Viszont a NEKA elleni siker minket is maximálisan feltöltött pozitív energiával, úgyhogy ebből kell építkeznünk a hátralévő összecsapásokon és persze szombaton is. Ráadásul, ha hátul most is olyan stabilak tudunk majd lenni mint legutóbb, hasonló kapusteljesítményt produkálva, és ezt egy pontos, koncentrált támadójátékkal is sikerül majd megspékelnünk, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy két bajnoki ponttal térünk majd haza.

Dömény Dezső

Interjú Mayer Szabinával

Szombat délután a szezon egyik legfontosabb összecsapását rendezik a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, amely akár a női kézilabda másodosztályának bajnoki címét is eldöntheti. Lévén a tabella második helyén tanyázó Balatonboglári Akadémia csapatát látja vendégül listavezető együttesünk. És bár lányaink botlottak az előző fordulóban, azért ők is nagyon jól tudják, hogy valójában ez az a találkozó, ami igazán számít a feljutásért vívott harcban. Ennek szellemében is készülnek a derbire a lilák, akik közül a csapat egyik motorjával, a beállós Mayer Szabinával latolgattuk az esélyeket.

– A csúcsrangadó előtti főpróbátok nem sikerült túl jól, mi hiányzott a Komárom ellen?

– A vereség fő okát egyértelműen a támadószekciónkban látom. Túlságosan kapkodó volt a játékunk, nem játszottuk ki megfelelően a figuráinkat, és nagyon kevés átlövéssel próbálkoztunk egész meccsen. Ráadásul a helyzeteinkkel is rosszul sáfárkodtunk, és rengeteg ziccert hagytunk ki. Na meg hátul sem álltunk olyan biztos lábakon mint ahogy szoktunk, és sajnos a kapuból sem jött megfelelő támogatás, ami leszűkítette a lerohanások lehetőségét. Egy szó, mint száz, nem játszottunk jól, és ezt megbüntette ellenfelünk. Természetesen ezúttal is levontuk a tanulságokat a találkozóból, amit valamilyen szinten még a győzelmek esetében is meg kell tennünk, vereség esetén pedig pláne. Viszont ezt követően lezártuk a történteket, a héten már csak előre nézünk és kizárólag a NEKA elleni mérkőzésre koncentrálunk.

– Néhány hete Te is hosszabbítottál a klubbal, úgyhogy a szurkolók jövőre is lila-fehérben láthatnak. Ezek szerint jól érzed magad Békéscsabán?

– Abszolút. Az első perctől szimpatikus volt ez a miliő, és érezhetően egy roppant befogadó közegbe érkeztem, ahol valóban nagyon jó körülmények között folyik a munka, sőt még az egészségügyi és a rehabilitációs vonal is profin össze van rakva. Gyakorlatilag nekünk tényleg csak a kézilabdával kell foglalkoznunk, és azért ez sem egy elhanyagolható szempont. Ezenfelül a csapaton belül is kiváló a közösség, szóval tényleg szeretek itt lenni. Meg persze az is plusz motivációt adott, hogy ha így együtt sikerül kiharcolnunk a feljutást, akkor ismét a legmagasabb osztályban szerepelhetek.   

– Ha már szóba került a jövő, szombaton nagy lépést tehettek a feljutás érdekében…

– Pontosan, szóval szombaton bármi történik nyernünk kell. Nyilván minden meccsre úgy futunk ki, hogy győzni akarunk, de ennek a találkozónak a tétjével azért most mindenki tisztában van. Ennek ellenére rágörcsölnünk sem szabad erre, és meg kell próbálnunk kizárni a nagyobb téttel járó nyomást, és nyugodt, türelmes játékot kell játszanunk. Kétségkívül még mindenki emlékszik a két csapat decemberi összecsapására, ami a részünkről elképesztően szenvedős volt, hiszen az első félidei borzalmas produkciónk után, csak a második játékrészben kézilabdáztunk úgy ahogy valójában tudunk. És bár továbbjutottunk, de nyernünk nem sikerült, úgyhogy ezt a feladatot most mindenképpen szeretnénk győzelemmel teljesíteni.

– Mi lehet ebben a siker kulcsa?

– Ha röviden össze kellene foglalnom, akkor azt mondanám, hogy a játék minden elemében jobbnak kell lennünk mint a Komárom ellen. Többet kell nyújtanunk védekezésben, kapusteljesítményben, és leginkább elől. Sokkal nagyobb koncentrációval kell kifutnunk a pályára, és a támadásainkat is jóval precízebben, és pontosabban kell befejeznünk. A magam részéről egy kifejezetten gyors, látványos mérkőzésre számítok, hiszen hozzánk hasonlóan ellenfelünk is ezt a kézilabdát helyezi előtérbe. Jól szervezett, egységes csapatjáték, és fiatalos lendület jellemzi őket, bár nyilván a korukból adódóan azért sokszor hullámzó is a teljesítményük, de egészen biztosan nem fogják ingyen adni a pontokat. Mi viszont ezúttal a hazai pálya minden előnyével felvértezve szállunk csatába, úgyhogy különösen bízom benne, hogy ismét remek hangulat lesz a csarnokban. Nagyon számítunk a szurkolóinkra, remélem népes számban ki is látogatnak szombaton, és segítségünkre lesznek abban, hogy győzelemmel vegyük ezt a fontos akadályt.

Dömény Dezső

Interjú Andróczki Flórával

Szombaton Komáromban játssza következő mérkőzését lila-fehér kézilabda együttesünk, mely továbbra is három pont előnnyel vezeti a bajnokságot a sarkunkban loholó NEKA csapata előtt. Ráadásul egy kis hullámvölgyet követően a legutóbbi fordulóban ismét egy nagyon magabiztos, erőtől duzzadó Békéscsabát láthatott a csabai publikum, melyben a 15 gólos sikerből több játékosunk is kiváló teljesítménnyel vette ki a részét. Ilyen volt együttesünk jobbszélsője Andróczki Flóra is, aki hosszú idő után tudott ismét gólokkal és jó játékkal előrukkolni.

– Szinte gálaelőadás lett a Pénzügyőr elleni találkozótokból, ráadásul homlokegyenest más arcát mutatta a csapat mint egy héttel korábban…

– Ahogy azt már a Kozármisleny meccs után is megfogalmaztuk, az egy baki volt, egy olyan botlás ami sajnos benne van a pakliban, hiszen van olyan amikor egy csapatnak minden bejön, és van amikor meg szinte semmi, hát nálunk pont ez történt, míg ezzel szemben a Misleny remek napot fogott ki. Annyi hatása mindenképpen volt ennek a Pénzügyőr találkozóra, hogy a felkészülés során még keményebben vettettük bele magunkat a munkába, már csak azért is, hogy ilyen még véletlenül se fordulhasson elő még egyszer. De azt nem gondolom, hogy ettől táltosodtunk volna meg, hiszen az év során legtöbbször ezt a győztes arcunkat mutattuk. Inkább a masszív védekezésünkben és a kitűnő kapusteljesítményünkben látom a győzelmünk kulcsát, ezzel sikerült ugyanis már az elejétől elbizonytalanítanunk ellenfelünket, és miután szépen lassan a támadójátékunkat is felépítettük a védekezésünk szintjére, már tényleg egy jutalomjáték kerekedett az összecsapásból.

– Te is szép gólokat szerezve, már jóval több időt töltöttél a pályán mint korábban, ez azt jelenti, hogy most már minden probléma a múlté?

– Nagyon bízom benne, hogy igen. Sajnos ebben a szezonban  elég sok megpróbáltatás ért, ez így volt már ősszel is, és amikor pedig már kezdtem ismét egyenesbe kerülni, akkor januárban elkaptam a COVID-ot. Ami pechemre nem múlt el nyomtalanul, ugyanis nem sokkal később Poszt-COVID tünetek is jelentkeztek nálam. Nyilván próbáltam közben tovább folytatni a munkát annak érdekében, hogy ne essek ki túlságosan az edzésekből, viszont mivel ez az egész tünetegyüttes azért nagyon komolyan megviselte és legyengítette a szervezetemet, így ennek tetejében még egy kisebb deréksérülést is sikerült összeszednem. Úgyhogy mondanom sem kell mekkora megkönnyebbülés volt a hat hét megpróbáltatást követően a SZISE elleni hazai mérkőzésünkön pályára lépni, és végre már nem csak bemelegíteni és a kispadról nézni a többieket, hanem beszállni és tevőlegesen is hozzátenni a csapatjátékhoz. De az az igazság, hogy valójában csak most a Pénzügyőr ellen éreztem először 100%-os állapotban magam, és szerencsére ezt gólok tekintetében is sikerült bizonyítanom.

– A folytatásban viszont ismét egy hosszú túra vár rátok, méghozzá egy hazai közegben kifejezetten erős ellenféllel szemben…

– Sőt, még azt is tegyük hozzá, hogy egy meglehetősen egyedi stílust képviselő, elképesztő rutint felvonultató csapattal szemben. Amúgy pont azon gondolkodtam mikor a felkészülés alatt néztem az ellenfelünk mérkőzéseiről készült videókat, hogy több olyan játékossal is farkasszemet fogok majd nézni, akiket anno gyermekként a tv-ben néztem egy-egy Bajnokok Ligája találkozó alkalmával, és szinte még inspirációt is merítettem belőlük. Talán ez is tökéletesen jellemzi a Komárom igazi erejét, hiszen tényleg számos olyan klasszisuk van akik bármikor képesek valami extrát előhúzni a kalapból. Ezt viszont nekünk a fiatalos, gyors játékunkkal kell kompenzálnunk, ami szerintem ily módon még jobban felértékelődhet ellenük.

– Akkor a recept adott, csak le kell másolni a legutóbbi találkozótokat?

– Valójában, igen. Hasonlóan ahhoz, ezt az összecsapást is hátul nyerhetjük meg. Védekezésben kell stabilnak lennünk, itt főleg a szélsőjáték kikapcsolása lehet lényeges, mert ott valóban roppant erősek. Nekünk viszont csapatként kell dominálnunk, és a rohanós játékunkkal fárasztani ellenfelünket. Ugyanakkor egyértelműen nehezebb mérkőzésre számítok mint amilyen a legutóbbi volt, főleg úgy, hogy idegenben játszunk, de ha végig a saját játékunkra  koncentrálunk, nem hagyjuk magunkat kizökkenteni, és kellően ráerőltetjük a hazaiakra a mi lendületes stílusunkat, akkor azt hiszem nem lesz kétséges melyik csapat szerzi meg szombat este a két bajnoki pontot. 

Dömény Dezső

Interjú Borbély Mártával

Elszántan készül lila-fehér kézilabda együttesünk a soron következő megmérettetésre, már csak azért is, mert az előző fordulóban csapatunk elszenvedte első vereségét a 2021/22-es bajnoki kiírásban. Ennek ellenére nagy probléma nincs, hiszen a lilák továbbra is biztosan vezetik a pontvadászatot, de az tény, hogy egy vereség, főként ilyen hosszú veretlen menetelést követően megviselheti a lelkeket. A legjobb gyógyír erre pedig egy győzelem lehet, ami által akár már szombaton vigasztalódhat Papp Bálint együttese. A felkészülés közben csíptem el csapatunk irányítóját Borbély Mártát, aki az esélylatolgatás mellett az őszi sérüléséről, és az abból való visszatéréséről is beszélt.

– Egy hosszabb kihagyást követően csak a közelmúltban térhettél vissza ismét a pályára, gondolom azért nem volt könnyű számodra az elmúlt félév?

– Valóban nem, sőt az igazat megvallva nagyon nehéz időszak van mögöttem. És bár egy sérülés sohasem jön jókor, az én esetemben valóban a legrosszabb pillanatban történt. Úgy érzem, hogy remek alapozás volt mögöttem, sikerült kellően beépülnöm a csapatba, erre pont a rajt hetén kiesem a munkából. Nyilván mindenben vannak azért pozitívumok, és az mindenképpen annak számít, hogy nem a legsúlyosabb forgatókönyv következett be, azaz nem féléves kihagyás várt rám, hanem úgymond megúsztam ennek a felével. Persze amikor betoltak a műtőbe még nem tudtam, hogy hat hét vagy hat hónap kihagyásra számíthatok, úgyhogy mikor felébredtem és tudatosították bennem, hogy azért nem a legkedvezőtlenebb verzió történt, rettentően megkönnyebbültem. Ettől függetlenül lelkileg alaposan megviselt a dolog, főleg az a tétlenség ami egy ilyen beavatkozás velejárója.

– Mennyire sikerült mostanra utolérned magad?

– Szerencsére már teljesen, pláne, hogy egy picit még hamarabb is kezdtem a teljes értékű munkát mint arra előzetesen gondoltam. A térdem is teljesen tökéletes, úgyhogy immáron 100%-osan a rám váró feladatokra koncentrálok.    

– Folytassuk egy szintén nem túl szívderítő témával, hiszen egy roppant hosszú meneteléseteknek lett vége múlt hét szombaton. Miként élitek meg most ezt a szituációt?

– Semmiképp sem tragédiaként. Azt hiszem most nagy hiba lenne, ha ezen sokat rágódnánk, és teherként magunkkal cipelnénk a folytatásban is. Tény, hogy hirtelen jött, mert igazából semmi előjelét nem éreztem én magam sem annak, hogy ez fog történni, de tudomásul kell venni, hogy néha van olyan egy csapat életében, amikor jóformán semmi nem jön össze, sajnos ott akkor Kozármislenyben pont ez történt. Nagyon nem állt össze a védekezésünk a találkozón, ráadásul ezzel a hazaiak szó szerint kihúzták a méregfogunkat, azaz a gyors indításokat, amikkel így alig tudtunk apellálni. Ezért kénytelenek voltunk nagyon sokat felállt fal ellen támadni, ami szintén rettentően döcögött. Természetesen azért kellett pár nap amíg mindenki helyre rakta magában a vereséget, és nyilván csapatszinten is ezzel kezdtük a hetet, de átbeszéltük és mostanra már teljesen lezártuk a dolgot.  Nekünk továbbra is csak előre kell tekintenünk, nem a tabellát meg az ellenfeleket nézegetni, hanem a továbbiakban is kizárólag a célunkra koncentrálni.

– Szerencsére sokat nem kell várni ahhoz, hogy javítani tudjatok, viszont ehhez azért a Pénzügyőrnek is lesz egy-két szava, mindemellett ellenfeletek eredményei itt a rájátszásban eddig igencsak tekintélyt parancsolók…

– Valóban, egy remek formában lévő, fiatalos, gyors kézilabdát játszó, jól összerakott ellenfelet kell legyőznünk szombaton. Emellett két komoly eredménnyel a hátuk mögött, biztos vagyok benne, hogy magabiztosan és elszántan érkeznek majd hozzánk, és mivel főképp nekünk van nagyobb vesztenivalónk, így még különösebb nyomás nélkül is játszhatnak. Rágörcsölnünk viszont semmi esetre sem szabad az összecsapásra, bár őszintén szólva nem gondolom, hogy ez a plusz teher bármiben is negatívan befolyásolna bennünket. De azért az biztos, hogy a játék minden elemében óriásit kell javulnunk a legutóbbi produkciónkhoz képest, védekezésben pedig még inkább. Hátul vissza kell hozni azt a stabilitást ami eddig jellemzett minket, és persze az ebből adódó gyors lerohanásokat is hatékonyabban kell alkalmaznunk. A saját játékunkra kell ezúttal is leginkább fókuszálnunk, azt játszani amit tudunk, és akkor ismét győzelmet ünnepelhetünk majd a lefújás pillanatában.

Dömény Dezső

Interjú Iván Emesével

A rájátszás első idegenbeli összecsapására készül együttesünk a Békéscsabai NKSE, melyre ezúttal egy kozármislenyi kiruccanás vár. És noha egy picit döcögősre sikerült lányainknak a rájátszás vasárnapi nyitánya, csapatunk balkezes játékosának Iván Emesének a vezérletével végül hét góllal felülkerekedtünk a SZISE gárdáján. Emese kilenc találatot jegyzett ezen a találkozón, de remek formáját az is jól mutatja, hogy csapatunk legutóbbi hat mérkőzésén összesen 41 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába. Vele értékeltük az elmúlt találkozókat, de persze már a szombati összecsapás is szóba került.

– Immáron sokadszorra fordul elő ebben a naptári évben, hogy a csapat legeredményesebb játékosaként zárod a találkozót, de erre vasárnap még egy lapáttal rátettél azáltal, hogy hibátlan lőlapot produkáltál. Összefüggésben van ez azzal, hogy mostanában többet játszol szélen?

– Én inkább azt mondanám, hogy a játékidőmmel van jobban összefüggésben. Több lehetőséget kapok mint korábban és próbálok élni is ezzel a bizalommal. Persze olyan téren van kapcsolódás a szélsőjáték között, hogy Flóra sajnálatos egészségügyi problémái miatt félig-meddig kényszerből is kaptam sokkal több játékidőt ott, mint lövőben, de azt érzem, hogy az ebből fakadó sikerélmények jó hatással vannak úgy komplexen az egész játékomra. Ettől függetlenül azért továbbra is átlövő pozícióban érzem magam a legjobban, és arra törekszem, hogy a középső posztokon is minél jobb teljesítményt nyújtsak.

– Ami azt illeti a SZISE ellen kis túlzással mindenhonnan betaláltál, ennek ellenére most valahogy nem éreztem annyira gördülékenynek a játékotokat mint máskor. Belülről miként érezted ezt?

– Valóban, bentről is valahogy olyan nyögvenyelősnek tűnt a találkozó, és kicsit az volt az érzésem, mintha a valósággal ellentétben kétszer olyan hosszú összecsapást vívnák ellenfelünkkel. A Szent István rettentően kiszámíthatatlan játékot játszott, ráadásul egy sok faulttal tarkított, vontatott mérkőzés alakult ki, ahol belülről úgy látszott jóval nagyobb különbség van a felek között a javunkra, az eredmény alakulása azonban mégsem teljesen ezt mutatta. Főként ha összehasonlítjuk a hétközi Dunaújváros elleni derbivel, na akkor van igazán nagy kontraszt a meccsek között. Ott egy gyors ritmusú, lüktető játék volt, és bár jobban el is fáradtunk benne, azért nekünk inkább az a fajta kézilabda fekszik. Sajnáltuk is azt a találkozót, mert igyekeztünk a szívünket-lelkünket kitenni a pályára, sőt azt hiszem még a játék tekintetében is felvettük a versenyt a Kohásszal, de alapembereink hiányát a végjátékban már végképp nem bírtuk el.

– Most viszont több időtök is van felkészülni a következő feladatotokra…

– Igen, pont ezért a héten inkább a pihenésre és a regenerációra helyeztük a nagyobb hangsúlyt. A vasárnapi találkozót követően kaptunk másfél nap pihenőt, illetve az edzéseknek is jobban a taktikai része domborodik most ki.  De szükség is van arra, hogy frissebben veselkedjünk neki a szombati csatának, mert azt hiszem a Kozármisleny ellen jóval nehezebb dolgunk lesz mint legutóbb volt. Most egy teljesen másfajta kézilabdára kell felkészülnünk, hiszen a hazaiak kifejezetten széles taktikai repertoárral rendelkeznek, amihez még egy jóval markánsabb átlövősor is párosul. Elég csak megemlítenünk Scheffer Zsanettet vagy a válogatott tapasztalattal is rendelkező Hornyák Bernadettet, akik mindketten komoly lövőerővel rendelkeznek. Ugyanakkor megvannak a jól cselező, egy az egyben veszélyes kézilabdázóik is, emellett otthon még harcosabban, elszántabban is játszanak, ami a leginkább a védekezésükben tetten érhető. Tehát nekünk is ennek megfelelően maximális tűzzel kell már az elejétől beleállni a találkozóba.

– És arról se feledkezzünk meg, hogy még utazás szempontjából sem lesz rövid túra…

– Valóban, az elmúlt időszakhoz képest ez is egy új elem, hogy hosszabb utazásra kell felkészülnünk, ami nyilván fárasztóbb, de ki kell tudnunk zárni az ebből fakadó nehézségeket. Ami kulcsfontosságú lesz a mi szempontunkból, hogy a védekezést miként tudjuk majd megoldani, főleg Giricz Laura hiányában. Ha hátul képesek leszünk megteremteni a kellő stabilitást, és sikerül ráerőltetni az akaratunkat a hazaiakra, tehát végig a saját ritmusunkban, a saját játékunkat tudjuk játszani, akkor egészen biztosan a két bajnoki ponttal a zsebünkben térhetünk haza. Tagadhatatlan, hogy most már egyre inkább benne van a gondolatainkban a feljutás mellett nem csak a bajnoki cím, de a veretlenség megtartása is, ami még plusz motivációt jelent, így ennek megfelelően most is a győzelem szellemében lépünk pályára szombaton.

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

Februárban a Szeged elleni találkozóval együttesünk számára is lezárult a bajnokság alapszakasza, és ezzel az idény első fele is. A hétvégén pedig már a bajnoki rájátszást kezdik meg a lila-fehérek, azaz elérkeztünk a pontvadászat záró szakaszához, aminek a végén eldől melyik két csapat folytathatja jövőre a legmagasabb osztályban. De előtte még egy másik sorozatra koncentrálnak lányaink, hiszen a Magyar Kupa negyeddöntőjében szerdán a Dunaújváros csapatát fogadja együttesünk. Ennek apropóján a derbire készülő lilák mesterével, Papp Bálinttal elemeztük az alapszakaszt és persze a csapat előtt álló feladatokat.

– Megnyertétek az alapszakaszt, így joggal gondolhatjuk, hogy elégedett vagy az eddig történtekkel, valóban így van?

– Természetesen igen, elégedett vagyok mind az eredménnyel, mind pedig azzal a fejlődési ívvel amit bejárt az együttes. Pláne annak tükrében, hogy a felkészülési időszak végén három meghatározó játékost is elvesztettünk, és azért az örömteli, hogy így együtt csapatként kompenzálni tudtuk a hiányukat, és igazán nem látszódott ez a játékunk minőségén. Nyilván itt fontos volt, hogy a lányok végig nagyon kitartóan és elszántan dolgoztak, és bár akadtak szorosabb szakaszok egy-egy mérkőzésen belül, azért sikerült szépen lehozni a bajnokságnak ezt a részét. De ahogy a lányoknak is elmondtam, bár mérvadó volt az ami eddig történt, a szezon lényegi része csak most következik, tehát nem szabad hátradőlni és elhinni, hogy már feljutottunk, hanem pont ellenkezőleg, továbbra is keményen kell dolgoznunk, hiszen az érmeket májusban osztják és nem most.

– Akkor ezek szerint a felsőházi rájátszásra még többet vársz a csapatodtól?

– Inkább úgy fogalmazok, hogy szeretném ha a fejlődés nem állna meg, és a játék több elemében is további előrelépést tudnánk produkálni, főként a fiatalok tekintetében lenne jó ha ez töretlen maradna. De a felált fal elleni támadójátékunkon is van még mit csiszolni, mi több úgy érzem, hogy a védekezésünkben is maradtak még tartalékok, annak érdekében, hogy végig hatvanpercen keresztül masszívak és feszesek tudjunk lenni.

– Vannak külön elvárások a rájátszásra, gondolok itt például a veretlenségre, amit a csapat az eddigi menetelése során nagyon szépen kiépített?

– Így külön nem határoztunk meg semmi ilyet, sőt én jobban is szeretem, ha inkább mindig csak a soron következő feladatunkra koncentrálunk, és ugyanúgy ahogy eddig is tettük, ezután is apránként haladunk a végső célunk felé. A rájátszásban is ez a terv, hogy minden meccsen domináljunk, és olyan tempót diktáljunk amivel ellenfeleink fölé tudunk kerekedni. Ráadásul tudjuk milyen a sport, bármikor történhet akár egy sérülés vagy betegség, ami felülírhat mindent, szóval csak fokozatosan nézzünk előre, és remélem, hogy a tőlünk független  történések sem fognak minket befolyásolni. 

– A rájátszás nyitánya előtt azonban vár még rátok egy kellemes kötelesség, méghozzá egy Magyar Kupa negyeddöntő a Dunaújvárossal. Mennyire lesz nehéz falat az Újváros?

– A mi szintünkön azért meglehetősen, hiszen egy hosszú évek óta stabil elsőosztályú gárdáról beszélünk, aki az élcsapatok kivételével bárkire veszélyes lehet. Rendkívül szervezett kézilabdát játszanak, amiben remekül ötvözik a rutint és a fiatalságot. Az tagadhatatlan, hogy a fő fazonszabászuk a Bulat-Szalai kettős, akiknek a rutinját és gólérzékenységét a fiatal játékosok gyorsaságával egészítik ki. Ezenkívül védekezésben is kifejezetten masszívak, magas, robosztus fallal és jó kapusokkal. Szóval azt hiszem ezúttal a teher, ellentétben a bajnoksággal, most nem a mi vállunkat nyomja, ellenben ez ismét egy kiváló lehetőség arra, hogy egy NB1-es ellenféllel szemben mérhessük fel hol is tartunk valójában. Ami egy picit azért árnyalja a képet, hogy meglehetősen sok hiányzónk volt az elmúlt héten, hiszen válogatott kötelezettségek és sérülések miatt hat játékosomra sem számíthattam, és így nem tudtunk teljes kerettel készülni az összecsapásra. Sőt, közülük néhány játékosnak még szerdán a pályára lépése is kérdéses.

– A nehézségek ellenére mire számítasz a mérkőzésen?

– Mindenképpen szeretném ha egy kiélezett találkozóra tudnánk ellenfelünket kényszeríteni, egy szoros végjátékkal, amiben bármi benne lehet. Viszont ehhez az kell, hogy mindenki aki pályán lesz a maximumot nyújtsa, csapatszinten pedig összeszedetten kézilabdázva, feszes védekezéssel és kimagasló kapusteljesítménnyel rukkoljunk elő. Nyilván a hazai pálya is komoly előny nekünk, és remélem, hogy ezúttal is tudunk majd plusz erőt meríteni a szurkolóink biztatásából. Azzal mindenki tisztában van, hogy csak egy lépésre vagyunk a négyes döntőtől, és azért oda nem minden évben jut el egy ilyen szintű csapat mint mi, tehát ez nagy lehetőség, úgyhogy ennek tudatában mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy bravúrt érjünk el, és végig harcolni fogunk a továbbjutásért.

Dömény Dezső

Interjú Szabó Dórával

A hétvégén zárulnak a női kézilabda bajnokság másodosztályának alapszakasz küzdelmei, csapatunk a Békéscsabai ENKSE pedig hazai környezetben a Szeged ellen int búcsút az első etapnak. A találkozó előtt együttesünk hálóőrével Szabó Dorcival elevenítettük fel a hétvégi Eger elleni győzelem legfontosabb pillanatait, és persze előretekintettünk, többek között a szombati összecsapásra is.

– Tulajdonképpen csak papíron volt rangadó az Eger elleni ütközet, és nemcsak a számszerű eredmény miatt mondom ezt, hanem a játék képe alapján is ez volt az érzésem…

– Ez is volt a tervünk, hogy már a találkozó elejétől a mi akaratunk érvényesüljön, és ezúttal ne ajándékozzunk akár egy komplett félidőt ellenfelünknek. Szerencsére ez sikerült is, keményen beleálltunk a meccsbe, és főleg védekezésben olyan masszivitást tudtunk a pályára vinni, amivel szemben az Egernek egyszerűen nem volt ellenszere. Minden szinten próbáltuk úgy kezelni ezt az összecsapást is mint bármelyik másikat, de az a plusz elszántság amit nyilván a mérkőzés súlya generált, totálisan érezhető volt rajtunk az első percektől. És miután viszonylag az elején egy magabiztosabb előnyt sikerült kiépítenünk, a folytatásban már sokkal nyugodtabban is kézilabdázhattunk.

– Azért a szünet előtt plusz kettőnél Te is fontos hetest fogtál, ami után a második játékrészben jöhetett a lassan már megszokott csabai henger…

– Próbáltam én is nagyon fókuszálni annál a szituációnál, mert tudtam, hogy nem mindegy mekkora előnnyel megyünk szünetre. Másfelől viszont egyáltalán nem éreztem a megingás legkisebb jelét, még annak ellenére sem, hogy a félidőre azért sokkal közelebb kerültek hozzánk. Bíztunk magunkban, és abban a munkában amit eddig a szezonban elvégeztünk, és ami a végén aztán a reális különbséget is jelentette a javunkra. Mert a második félidőben ez már nagyon kijött, fizikálisan felőröltük ellenfelünket, akik elfáradtak és így törvényszerűen elkezdtek egyre többet hibázni, mi pedig végleg eldöntöttük a mérkőzést. De a fő fegyverünk, hogy csapatként rendkívül erősek vagyunk, mindenképpen kidomborodott ezúttal is, sőt kulcsfontosságú volt a győzelemben. Bálint is ezt emelte ki az öltözőben közvetlenül a lefújást követően, ráadásul nemcsak szimplán dicséretet zsebelhettünk be tőle, de még elégedett is volt a játékunkkal, ez pedig így mindent elmond az összecsapásról.

– Viszont sok időtök nincs ünnepelni, mert hátra van még egy találkozótok az alapszakaszból, majd jönnek az újabb kihívások, a Magyar Kupában és rájátszásban…

– Azért természetesen egy picit megünnepeltük a szombati sikert, de valóban a komolyabb ünneplés ideje még nem most van. Ezenfelül ahogy te is említetted jelentős feladatok várnak még ránk, amiből a Dunaújváros elleni kupacsata mindenképpen kiemelkedik. Főleg így, hogy igazából teljesen a mi szájízünk szerint alakult a sorsolás, hiszen a nagyokat szerettük volna elkerülni, és ez szerencsére úgy sikerült, hogy még a hazai pálya előnyét is élvezhetjük. Szóval égünk a vágytól, hogy ismét megmutassuk magunkat egy NB1-es gárda ellen, és annyit azért elárulhatok, hogy rendesen mennek is a fogadkozások a csapaton belül arra az esetre ha sikerül továbbjutnunk. Viszont addig még van szűk három hetünk, amibe belefér majd egy kicsit lazább hét is, de ne feledjük el, hogy előtte még sikeresen le kell zárnunk az alapszakaszt.

– Méghozzá egy alsóházi csapattal szemben. Adja magát a kérdés, mennyire nehéz felpörögni erre egy ilyen derbi után?

– Nehezebb az biztos, hiszen azért van némi kontraszt a két feladat között. Teljesen más dinamikájú és sebességű együttessel kell farkasszemet néznünk, akik kapus szemmel is kifejezetten kellemetlen ellenfelek. Inkább az egyéni stílus dominál náluk, és sokszor pont a kiszámíthatatlan megoldásaikkal okoznak fejtörést riválisaiknak. Ugyanakkor ha azt kérdezed, hogy mi motiválhat minket egy ilyen mérkőzésen, akkor azt mondom csak rá kell nézni a tabellára, és innentől ez nem kérdés, a veretlenségünk megtartása. És ebben nyilván van presztízs dolog is, de főként az, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy akár még egy véletlen botlással is kizökkenjünk abból a jó szériából amiben vagyunk, hisz a folytatásban is várnak még ránk fontos csaták. Illetve szeretnénk kiszolgálni a közönségünket is, és ezúttal is olyan teljesítményt felvinni a pályára amivel meghálálhatjuk a bizalmukat. És azt gondolom, ha kellő koncentráltsággal, a megbeszéltek szerint játszunk, akkor viszonylag izgalommentesen és magabiztosan tarthatjuk otthon a két bajnoki pontot, valamint a tervek szerint tudja majd Bálint is forgatni a csapatot, és elosztani a terhelést.

Dömény Dezső

Interjú Gyimesi Kittivel

Szombaton ismét összecsap egymással a keleti másodosztály két éllovasa, az Eger és a Békéscsaba. És noha csapatunk alapszakasz-győzelmét ez a találkozó már nem befolyásolja, hiszen 5 pontos előnye van a liláknak üldözőjükkel szemben, a rájátszás tekintetében azért óriási téttel bír az egri mérkőzés. Ennek megfelelően derekasan készülnek is lányaink a rangadóra, de a csütörtök délutáni videóelemzés előtt csapatunk védelmének oszlopát Gyimesi Kittit, azért csak sikerült néhány perc erejéig elcsípnem, hogy beszélgessünk egyet a derbi apropóján.

– Nem is olyan rég sok csabai szimpatizáns fellélegezhetett, hiszen most már egészen biztosan a jövő szezonban is lila-fehérben láthatunk. Ezek szerint az ideigazolásoddal jó döntést hoztál tavaly tavasszal?

– Teljes mértékben. Abszolút pozitív érzések vannak bennem az elmúlt hét hónapról, bár meg kell mondjam azért voltak félelmeim, mert mégiscsak hét esztendőt húztam le az előző egyesületemnél, és ilyenkor a váltás mindig nehezebb, de a kételyek hamar elillantak. Tényleg jól érzem magam a csabai közegben, remek belső kohézió alakult ki a csapatnál, élvezem az itteni munkát, a mérkőzéseket, és persze azt is, hogy ismét a családom közelében lehetek. Nem titkoltan ez is szerepet játszott abban, hogy hazatértem, mivel rendkívül fontosak számomra a családi kötelékek. A szó szoros értelmében érzem azt a pluszt amit a közelségük jelent nekem, és ami nagyon hiányzott már az utóbbi években.

– Egyik megfogalmazott célod idény előtt az volt, hogy komplexebb játékossá szeretnél válni. Nyilván a helyzet is így kívánta, de már szezonkezdet óta elég markáns szerep hárul rád támadásban is…

– Valóban, bár nem teljesen így képzeltem azt, ahogy majd támadásban felépítem magam, és bizony sajnálatos is, hogy sérülés miatt fontos játékosok estek ki, szó szerint a kezdés előtt. Gondolhatod, hosszú évek védekező szerepköre után hirtelen a támadójátékban is ilyen mértékben helyt kell állni, nem mondom azt, hogy egyáltalán nem volt bennem izgalom. Sőt, kis túlzással korábban csak a félpálya létezett a számomra, így más jellegű meccsterheléshez is voltam hozzászokva. Emlékszem rá, első itteni találkozómon néhány gyors támadás-védekezést követően ránéztem az órára, és nem akartam elhinni, hogy még csak bő öt perc telt el a mérkőzésből, annyit kivett belőlem az elől-hátul játék. Másrészről meg valahol örülök is a kihívásnak, mert csakugyan az volt a célom, hogy ismét felépítsem magam az átlövések terén, szóval ha már így alakult próbálok élni a lehetőséggel, és támadásban is minél kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtani.

– Viszont védekezésben komoly stabilitást hoztál, és ebben a szegmensben jól látható a folyamatos fejlődésetek az idény során…

– Én is úgy érzem, hogy egyre jobban kezdünk összecsiszolódni hátul, persze az edzéseken is nagy hangsúlyt fektetünk erre. De valóban elengedhetetlen egy jól működő, masszív védelem, ami mentálisan is plusz erőt ad a támadásoknál, meg ugye a mi gyors lerohanásokon alapuló játékunknak még inkább lényegi eleme. Egyébként az nyilván nagy segítség volt, hogy Laurával már az elejétől rendkívül jól megéreztük egymást, de mivel mindig van hova fejlődni, így nekünk is legfőképpen a kommunikációban kell még javulnunk ahhoz, hogy teljesen egységes hátsó szekciót alkossunk.

– Az egyik legnehezebb összecsapásotok előtt álltok, hiszen az egri katlant kell bevennetek, ami teljes mértékben még senkinek sem sikerült ebben a szezonban. Milyen érzések vannak benned?

– Őszintén szólva én már nagyon vártam ezt a derbit, valahol már régóta ott motoszkált a fejemben, és bár valóban minden meccsre hasonló szisztémával készülünk, azért tagadhatatlanul már érezni lehet az edzéseken is, hogy ez most fontos rangadó lesz. Mindazonáltal nem szabad túlstresszelnünk a találkozót, lendületben vagyunk, ez kellő önbizalmat kell adjon, szóval ezúttal is leginkább magunkra kell összpontosítanunk, és a saját játékunkat kell játszanunk. Abban azonban biztos vagyok, hogy a hazaiak már az elejétől nekünk fognak esni, és az utolsó pillanatig harcolni fognak a győzelemért. Fiatal, lelkes csapat, akiket irgalmatlanul nehéz megtörni, ezt tapasztaltuk a hazai összecsapáson is, viszont a rutin azért mellettünk van, és az ilyen csatákban ez nagyon sokat számít. Meg persze az állóképesség is, ami nekünk az egyik fő erősségünk.

– Ettől függetlenül mindenképpen élesebben kell kezdenetek a találkozót mint legutóbb…

– Az egyértelmű. Olyan jellegű bealvások mint a Hajdúnánás ellen most biztosan nem férnek bele. Ott csak a szünetben tudtuk a szükséges hőfokra tüzelni magunkat, de egy ilyen rangadón mint ami ránk vár, már a mérkőzés elejétől maximális tűzzel kell belevetni magunkat a játékba. És ez főként a védekezésben rendkívül fontos, ami egy effajta jól cselező, gyorslábú csapat esetében mint az Eger, még nagyobb jelentőséggel bír. Kompaktnak kell lennünk hátul, ezzel is segítve a kapusok dolgát, akiknek a jó teljesítménye szintén kulcsfontosságú lesz a győzelem kiharcolásában. Mert bár szoros összecsapásra számítok, ugyanakkor bízom a csapat erejében, és abban, hogy a meccsen a mi akaratunk érvényesül majd, és a végén győzelmet ünnepelhetünk.

Dömény Dezső