Interjú Ivana Mitroviccsal
Mozgalmas időszakkal kezdődik az esztendő női kézilabda csapatunknak, hiszen szombaton még a Ferencváros vendégeskedett a Viharsarokban, szerdán pedig már egy újabb megmérettetés vár az együttesre, ugyanis Érden lesz jelenésük a bajnokság őszi idényének záró fordulójában. És noha a lilák a hétvégi zöld-fehérek elleni összecsapásra is előzetesen egy szoros eredmény elérését tűzték ki célul, a vendégek már az első játékrészben jelezték ezúttal nem szándékoznak pontokat ajándékozni a csabai egyletnek. A találkozó elején ugyan még együtt haladtak a felek, sőt a lilák még vezettek is 5-4-re, ekkor azonban nagyobb sebességi fokozatra kapcsoltak a zöld-fehérek, aminek köszönhetően hétgólos előnnyel vonulhattak pihenőre. A második játékrészben is javarészt a Ferencváros akarata érvényesült így 11 gólnál közelebb nem is engedték a hazaiakat, sőt a végére alakult ki a két csapat közötti legnagyobb különbség, ami szám szerint 39-24 arányú fővárosi győzelem jelentett. Ha pedig előzetesen is a „nehéz” jelzőt használtuk a zöld-fehérek békéscsabai vizitálására, akkor bizony a szerdai összecsapást is nyugodt szívvel illethetjük eme kifejezéssel. Ugyanis az ellenfél az az érdi gárda lesz, akik három egységgel a Fradi, egy ponttal pedig a Siófok gárdája mögött a negyedik pozíciót foglalják el a tabellán. Így nyilvánvaló, hogy menyire fontos lehet a Pest megyeieknek ez a két pont az érmekért folyó csatában. Egyébként összesen már három alkalommal is kapitulált ebben a szezonban Szabó Edina együttese, és érdekes módon ebből kétszer is hazai környezetben. Még az első fordulóban a Ferencváros tudott nyerni az Érd Arénában 31-28 arányban, illetve nem kis meglepetésre a Debrecennek is sikerült ez a bravúr, ők októberben 33-29-re diadalmaskodtak itt. Ezen kívül viszont csak a Győr tudta hazai pályán két vállra fektetni a piros-feketéket, a többi összecsapáson az Érdiek örülhettek. Mint ahogy az előző fordulóban is, hiszen egy roppant fontos találkozón sikerült Vácról elhozniuk a két bajnoki pontot, köszönhetően annak, hogy szinte végig magabiztosan kézben tartva az összecsapást, az első játékrészben megszerzett háromgólos előnyüket megőrizve 34-31-re diadalmaskodni tudtak. A hétvégén amúgy EHF-kupa mérkőzésen Romániában lépett pályára az Érd, és játszott 25-25-ös döntetlent a Gloria Bistrita együttesével. Szerdán tehát ismét egy élcsapat otthonában kell helytállnia a csabai lányoknak, és hasonlóan a szombati Ferencváros elleni ütközethez, itt is a tisztes helytállás, és persze a kieséséi rangadókra való felkészülés lehet a fő cél. Ilyen tekintettben viszont kifejezetten hasznosak lehetnek ezek a mérkőzések csapatunk új szerzeményének Ivana Mitrovicnak is, aki mivel csak a téli szünetben csatlakozott együttesünkhöz, így eddig mindössze csak két alkalommal ölthette magára a lila-fehér mezt. Őt kérdeztem az eddigi benyomásiról.
– Mesélj magadról egy picit, miként ismerkedtél meg a sportággal?
– Nyolcévesen a szerbiai Bor városának utánpótlás csapatában kezdtem kézilabdázni, és bizony tíz éven keresztül ebben az együttesben is pallérozódtam. Gyakorlatilag a klub összes utánpótlás csapatában játszottam, mielőtt 15 évesen a felnőtt gárdában is bemutatkozhattam. 18 esztendős voltam, amikor elkerültem Kikindára, ahol szintén nagyon sokat tanultam a sportágról, és persze sok barátot is gyűjtettem, akik közül érdekes módon kettővel itt Békéscsabán ismét összehozott a sors, természetesen Aleksandra Vukajlovicsról és Jelena Agbabáról van szó. Hét Kikindán töltött esztendő után a ZORK Jagodina csapatához szerződtem, ahol is az ott töltött másfél szezon alatt két bajnoki címet is ünnepelhettünk illetve lehetőségem nyílt az EHF kupában is szerepelni. Ezt követően döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam külföldön is, ekkor érkezett a Szombathely ajánlata, amit rövid gondolkodást követően el is fogadtam. Sajnos azonban nem úgy sikerült ez az elmúlt fél év a szombathelyi klubnál, ahogy arra előzetesen számítottam, ezért novemberben elváltak útjaink, és ekkor kezdődött pályafutásom békéscsabai szakasza.
– Sok időd viszont nem volt a beilleszkedésre…
– Valóban nagyon rövid ideje vagyok még csak a csapat része, de úgy érzem azért egyre jobban sikerül a beilleszkedés mind a játékrendszerbe mind pedig a békéscsabai életbe. Természetesen roppant sokat segítenek a lányok mindenben, és persze edzőnktől-Rolandtól is minden lehetséges segítséget megkapok annak érdekében, hogy minél gyorsabb legyen ez a folyamat.
– Gondolom az, hogy szinte három hónapig nem játszottál mérkőzést nem könnyíti meg a dolgod?
– Nyilván ilyen hosszú kihagyást nem könnyű pótolni, bár leginkább mentálisan tett próbára az elmúlt időszak. A bizonytalanság, hogy mi lesz velem és mikor léphetek ismételten pályára nagyon megviselt. De szerencsére most már úgy érzem minden szempontból megfelelő helyen vagyok, és elszántan dolgozom azon, hogy megháláljam a belém fektetett bizalmat. Illetve a többiekkel együtt én is azon vagyok, hogy bebizonyítsam, valójában sokkal több van ebben a csapatban, mint amit eddig mutatott, és amit pontszámban begyűjtött.
– Ha éppen nem a kézlabda pályán tevékenykedsz, akkor mivel foglakozol leginkább?
– Legszívesebben a barátaim körében szeretem eltölteni azt a kis időt, amit a kézilabda mellett eltölthetek. Rendszeresen szoktunk kirándulni és billiárdozni is, őszintén szólva a kézin kívül ezt a sport űzöm a legszívesebben. De sokat olvasok is, ami megfelelően kikapcsol a dolgos hétköznapokban.
– Ha előre tekintünk a következő ellenfeletekre, abban azért megegyezhetünk, hogy ők sem lesznek könnyű falat…
– Nem bizony, egy újabb élcsapat, akikhez ráadásul még idegenbe is megyünk. A játékuk egyébként sokban hasonlít a Ferencvároséhoz, szóval mindenképpen tanulnunk kell az ott elkövetett hibáinkból, illetve erőt merítenünk az első negyedórából, amikor kifejezetten jól kézilabdáztunk. Viszont szerintem az Érd védekezése talán még masszívabb és keményebb is, mint szombati ellenfelünké volt. Ami nem is csoda annak tudatában, hogy középen rendkívül magas és erős védőkkel rendelkeznek és Janurik Kinga személyében pedig egy remek kapussal. Plusz még ehhez nagyon gyorsan is kézilabdáznak, és főként egy-egy jó védekezés vagy kapusbravúr után villámgyors lerohanással fejezik be a támadásaikat.
– Milyen célokkal készültök akkor az Érd ellen?
– Mindenképpen szeretnénk helytállni és a lehető legszorosabb mérkőzést játszani. Fontos lenne, hogy a szombati találkozót követően a játék minden elemében, de legfőképpen védekezésben tovább tudjunk javulni. Mivel ellenfelünk rendkívül erős középső sorral rendelkezik, így a robosztus beállósaikkal egészen biztosan nagy csatát kell majd vívnunk, szóval várhatóan fizikálisan is megterhelő összecsapás lesz. De megpróbáljuk a legjobb játékunkat nyújtani, és harcolni hatvan percig, aztán meglátjuk a végén ez mire lesz elég. Személy szerint nekem is, és azt gondolom a csapatnak is az ilyen találkozókon a legfontosabb, hogy folyamatosan tanuljunk, fejlődjünk, és ez által még hatékonyabban felkészüljünk azokra az összecsapásokra, amiket a bennmaradás érdekében majd győztesen kell megvívnunk.
A két csapat mérkőzéseire jellemző, hogy a szorosabb csatákat mindig Békéscsabán játsszák egymással, ennek ékes bizonyítéka a felek előző szezonbeli 30-30-as Viharsarki találkozója. Érden azért általában simább hazai győzelmek születtek az elmúlt időszakban, ahogy tavaly márciusban is, amikor is a vendéglátók 45-30-as sikernek örülhettek. A gárdák tehát szerdán 18 órától az Érd Arénában csapnak össze, a találkozó két játékvezetője Sándor László és Szikszay Csaba lesz.
Dömény Dezső
Print 
PDF
