Interjú Kukely Annával
Háromhetes szünetet követően folytatódik, immáron az ötödik fordulóval a K&H női kézilabda liga, így csapatunk a Békéscsabai ENKSE is pályára lép szerdán, méghozzá újra hazai közönség előtt. A soron következő vendég csapat pedig nem más lesz, mint az ötszörös Bajnokok Ligája győztes és Magyar bajnoki címvédő Győri Audi ETO KC. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy-egy ilyen látogatás valóságos kézilabda ünnepnek számít városunkban, ami megyeszerte idevonzza a kézilabda barátokat. És bizony egyáltalán nem véletlen az, hogy számos, a sportágat szerető szurkoló kíváncsi az ETO csapatára, hiszen ahogy az elmúlt szezonoknak, úgy ennek is egy sztárokkal teletűzdelt világválogatottal vág neki Danyi Gábor együttese. Persze azért náluk is volt játékosmozgás a nyáron, ugyanis a kölcsönadott fiatalokkal együtt összesen 13 játékos távozott a klubtól, köztük olyan nevek, mint Nycke Groot, Nora Mörk, Tomori Zsuzsanna vagy Crina Pintea. De természetesen a minőségi pótlásukról most is gondoskodott a BL-győztes menedzsmentje, így nyártól már zöld-fehérben pattogtatja a labdát a norvég jobbátlövő Amanda Kurtovic, a francia beállós Beatrice Edwige, a Siófokról érkező szintén francia Estelle Nze Minko, az előző szezonban még a Ferencvárosban játszó jobbszélső Faluvégi Dorottya, és a csapathoz öt év után visszatérő montenegrói átlövő Katarina Bulatovic is. Az előző szezont veretlenül befejező ETO nem meglepő módon hat győzelemmel kezdte az új idényt is, bár az első fordulóban a Siófok gárdája azért jócskán megnehezítette a címvédő dolgát, de végül 27-24 arányban azért a Győr mégiscsak diadalmaskodni tudott. Mint ahogy az ezt követő négy bajnoki mérkőzésük alkalmával is, a Szent István, az Alba Fehérvár, a Vác és az MTK ellenében. Sőt a hétvégén megkezdték szereplésüket a Bajnokok Ligájában is, ahol hazai pályán a svéd Savehof gárdáját múlták felül magabiztosan 35–23 arányban. Ezzel szemben lila-fehér csapatunknak már nem sikerült ennyire jól a bajnoki rajt, hiszen eddig mind a négy találkozójukat elveszítették Horváth Roland tanítványai, igaz kivétel nélkül szoros kiélezett csatákban úgy, hogy mindössze két góllal maradtak alul mind a négymérkőzésen. És bár aligha valószínű, hogy a mostani ETO elleni összecsapás alkalmával fog megtörni ez a rossz sorozata a liláknak, azért ennek a roppant fiatal átlagéletkorú gárdának mindenképpen sokat jelente, ha jó játékkal tudnának előrukkolni egy ilyen sztárcsapattal szemben. Arról nem is beszélve, hogy az Előre jövő heti szombathelyi vendégjátéka előtt - ami az ősz talán legfontosabb találkozója lesz - kvázi főpróbának is nevezhetjük a szerdai ütközetet. És ha már a lilák átlagéletkoráról tettem említést, a Győr elleni találkozó előtt épp a csapat legfiatalabb tagjával a mindössze 16 éves Kukely Annával beszélgettem, aki fiatal kora ellenére már az előző szezonban bemutatkozhatott az NB1-ben, sőt nyáron tagja volt az U17-es Európa bajnokságot nyert nemzeti csapatnak is.
Fotó: Antal János
– Nagyon mozgalmas nyáron vagy túl, melyen azért egy U17-es Európa bajnoki címet is begyűjtöttél. A győzelem jelentette eufóriából mennyit sikerült átültetned a mindennapi klub-munkádba és a bajnokságba?
– Nagyon sokat, hiszen óriási lökést adott nekem ez a siker és természetesen az is, hogy a hazámat képviselhettem egy ilyen tornán. Egyértelműen úgy érzem, hogy azok a pozitív impulzusok, amiket a nyáron megtapasztalhattam a hétköznapokon is plusz erőt és motivációt adnak.
– Viszont ha jól tudom nyár elején még úgy volt, hogy a Celjei EB-re nem is utazol…
– Igen, mert gyakorlatilag két részre lett osztva az U17-es korosztály, az egyik fele az európai ifjúsági olimpiai fesztiválra készült a másik pedig az Európa bajnokságra. Én a bakui Eyof-on induló csapatban kaptam helyet, így július közepén részt is vettem ezen a tornán, ahonnan amúgy bronzéremmel térhettünk haza. És miután a bakui játékommal sikerült felkeltenem a szövetségi edző Ifjabb Kiss Szilárd figyelmét, így az Európa bajnoki keretbe is meghívtak, ezzel pedig a végső győzelmet elérő gárdának is tagja lehettem.
– Az hagyján, hogy az U17-es válogatottnál is a fiatalabbak közé tartozol, de a klub-csapatod keretének teljesen a legifjabb játékosa vagy, ehhez képest szinte meccsről-meccsre egyre komolyabb feladatot szán neked Horváth Roland vezetőedző.
- Valóban, bár az igazat megvallva mindössze két perccel vagyok a legfiatalabb játékosa a keretnek, mert ikertestvérem Klára, aki szintén már a felnőtt csapattal edz, pont ennyivel idősebb nálam. De a viccet félretéve, valóban nem könnyű főként irányítóként, viszont nincs mese, fel kell nőni a feladathoz és úgy érzem, jó úton járok ebben a tekintetben. Pont egy éve a Siófok elleni hazai mérkőzésen mutatkozhattam be az NB1-ben és bár nyilván nagyon izgultam az alatt a pár perc alatt, amíg pályán lehettem, de már ahhoz képest is érzem magamon, hogy rengeteget tudtam fejlődni. Ez pedig azért ez elmúlt időszakban kapott élvonalbeli játéklehetőségeknek is köszönhető.
– A szakemberek azért mindig elmondják, hogy az NB1 és az utánpótlás bajnokság nagyon más kávéház…
– És ez így is van. Hiszen egy fiatal játékos ilyenkor egy teljesen más közegbe csöppen bele, gondolok itt a játékostársakra vagy a szurkolókra, ráadásul egy olyan gyors és kemény kézilabdában kell helytállnia, amit utánpótlás szinten eddig még nem tapasztalt. Magamon is érzem, hogy sokkal nagyobb koncentrációt követel meg egy élvonalbeli mérkőzés. Viszont fejlődni ezeken az összecsapásokon lehet a leginkább, így én is próbálok előrelépni a játék szinte minden elemében. Ez az én esetemben elsősorban a védekezést jelenti, ahol jelenleg a legnagyobb lemaradásban vagyok.
– Négy vereséggel kezdtétek a szezont. A szünetben mennyire sikerült kielemeznetek a kétgólos botlások okait?
– Sokat beszéltünk ezekről a találkozókról és próbáltuk boncolgatni az okokat, miért nem sikerült még pontokat gyűjtenünk. Nyilván elég frusztráló az, hogy ennyire apróságokon múlott szinte minden mérkőzésünkön a pontszerzés és jelenleg akár már 6-8 egységgel is gazdagabbak lehetnénk. A legfőbb konzekvencia amit levontunk, hogy nagyobb rotáció segítségével meg kell próbálnunk minél frissebben belemenni a végjátékokba, ami nyilván nálunk nem egy könnyű feladat. Igaz a Debrecen ellen már mesterünk tudatosan a találkozó elejétől próbálta forgatni a csapatot, ezzel is több pihenőt biztosítva kulcsjátékosainknak. Valamint az egész csapattól sokkal nagyobb koncentráció szükséges a jövőben, főként az összecsapások hajrájában.
– Szerdán a Győr személyében a bajnokság legnehezebb ellenfele teszi tiszteletét a Viharsarokban, milyennek látod az idei ETO-t?
– Meglehetősen sokat változtak ők is az előző szezonhoz képest, hiszen több új játékos is érkezett hozzájuk a nyáron. Így nyilván nekik is idő kell, amíg tökéletesen összekovácsolódnak, de az egyértelműen látszik, hogy minden mérkőzésen egyre jobban és jobban játszanak. Igazán gyenge pontot nem is nagyon lehet találni rajtuk, ami nem is csoda, lévén két ugyan olyan erősségű sorral rendelkeznek.
– Gondolom a célkitűzéseitek megvannak már a szerdai találkozóra?
– Mindenképpen. Leginkább a védekezésünkre akarunk fókuszálni, azt szeretnénk minél jobban megoldani és így a lehető legtovább szoros eredményen tartani ellenfelünket. Most elsősorban periódusokban gondolkodunk, tehát arra törekszünk, hogy a találkozó mindkét félidejéből a legtöbbet ki tudjuk hozni. Ugyanakkor nem titkoljuk, hogy számunkra a jövő heti szombathelyi mérkőzés lesz az igazán fontos, de annak az összecsapásnak a tükrében sem mindegy, hogy milyen játékot tudunk produkálni szerdán.
Az előző szezonban majdnem napra pontosan ugyanekkor csapott össze a két gárda a bajnokságban, igaz akkor Győr volt a találkozó színhelye. Azt az októberi mérkőzést 47-23-ra az ETO nyerte, mint ahogy a felek békéscsabai randevúján is győri győzelem született, a 47-22-es végeredménnyel zárult találkozót követően.
Az ETO idei viharsarki vizitálása tehát szerdán 18:00 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban veszi kezdetét, a Rontó Ádám, Szanyi Péter Gábor bírópáros ténykedése mellett.
Dömény Dezső
Print 
PDF
