ímkézett bejegyzés

Az EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE csapata 2021. június 30-ig érvényes szerződést kötött a szerb válogatott Tamara Radojevic-csel, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik.

Az irányító 2017. nyarán érkezett Magyarországra és a Kisvárda játékosaként mutatkozott be a magyar élvonalban. A játékos 2019. októberében, épp a Békéscsaba ellen lépett pályára utoljára bajnoki mérkőzésen, majd szülési szabadságra ment. Idén júniusban született meg gyermeke, majd fokozatosan kezdte meg a mozgást. A sportoló az októberi mérkőzéseken még nem léphet pályára, várhatóan a hónap végén csatlakozhat a teljes intenzitású csapatedzésekbe.

Tamara Radojevic eddig 58 alkalommal lépett pályára a magyar élvonalban és ezeken a találkozókon 270 gólt szerzett.

Interjú Iván Emesével

Mai írásunkban egy újabb kézilabdázóval ismerkedhetünk meg együttesünk, a Békéscsabai NKSE 2020/2021-es keretéből. Ráadásul ezúttal egy olyan játékos mutatkozik be, aki ősszel először fogja majd magára ölteni lila-fehér mezünket. Ő nem más, mint Iván Emese, akit szurkolóink leginkább a tavalyi esztendő Eger-Csaba összecsapásairól ismerhetnek. Ugyanis a két gárda tavaszi bajnoki mérkőzésén hét találattal nem csak csapata, de a mezőny legeredményesebb játékosa is volt, sőt még a felek őszi magyar kupa találkozóján is négy gólt hintett a Lilák kapujába. De az egész elmúlt szezonban roppant eredményes volt, összesen hetvenszer rezgette meg ellenfelei hálóját. A fiatal, 22 éves jobbátlövő amellett, hogy mesélt eddigi pályafutása legfontosabb pillanatairól, azt is elmesélte miért döntött lila-fehér együttesünk mellett és hogy mit vár leendő csapatától a következő idényben.

– Érdekes módon Érden laksz, mégsem játszottál még egy percet sem a helyi csapatban…

– Valójában Budapesten születtem, de jó néhány éve már Érdre költöztünk a szüleimmel, viszont igen, a kézilabda mindig más városhoz kötött eddig. A sportággal Szigetszentmiklóson ismerkedtem meg, ott a helyi NB2-es csapatban kezdtem fiatalon játszani. Ezt követően kerültem Dunaújvárosba, ahol a középiskolai tanulmányaimat végeztem és persze közben a Kohász Kézilabda Akadémiánál kézilabdáztam. Az érettségi után pedig elsősorban a felsőoktatási tanulmányaimat szem ellőt tartva igazoltam az akkor másodosztályban szereplő Eger együtteséhez, ahol két részletben összesen két és fél évet töltöttem.   

– És ez alatt egyszer már az NB1-ben is megmutattad magad…

– Az első Egri időszakom egy év volt, akkor megnyertük a másodosztály keleti csoportját, de idény végén igen mondtam a Vác megkeresésére, úgyhogy a 2018/2019-es szezonban már az új csapatommal mutatkozhattam be az első osztályban. De sajnos csak fél évig tartott ez a váci időszak, mert nem igazán sikerült úgy az az ősz ahogyan szerettem volna és így utólag be is kell látnom, hogy ott abban a gárdában még túl nagy kihívás volt nekem az NB1.    

– De azért azt követően Egerben végigjátszottál még egy fél első osztályú szezont, nem is rosszul…

– Igen, a téli szünetben visszatértem korábbi csapatomhoz, és mivel akkor ők is a legmagasabb osztályban játszottak, így gyakorlatilag maradtam azon a szinten, mint előtte, de persze azért más volt a két csapattal szembeni elvárás is. Viszont valóban jól ment a játék és ami még nagyon fontos, kiváló tapasztalatokat gyűjtöttem ezalatt, amiket most, hogy ismét visszatérek az NB1-be remélem hasznosítani tudok majd.

– Az elmúlt szezont újfent az NB1/B-ben töltötted, de ez sem sikerült rosszul…

– Pontosan úgy fogalmaznék, hogy a csapatnak kiválóan, hiszen végig vezettük a bajnokságot és ha nem fújják le a küzdelmeket idő előtt akkor valószínűleg aranyéremmel zártunk volna. Nekem viszont nem ez volt életem legjobb éve, elég sok hullámvölggyel tarkított szezonon vagyok túl. Ezért is voltam igazán boldog, amikor megkeresett a Békéscsaba, mert amellett, hogy ismét a legmagasabb osztályban játszhatok, még remek lehetőségnek is tartom, hogy megmérettessem magam hol is tartok valójában. Természetesen tisztában vagyok azzal, mekkora szakadék van a két osztály között, de bízom benne, hogy sikeresen megbirkózom majd ezzel a feladattal is és a másodosztályhoz hasonlóan itt is kulcsszereplője tudok majd lenni az együttesemnek.

– Ha jól tudom a sport mellet még aktív tanulmányokat is folytatsz…

– Ahogy említettem is, annak idején Egerbe szerződésem hátterében is már a tanulás állt, úgyhogy ott az egyetemen elkezdtem a kézilabda edzői szakot, melyet jelenleg is folytatok. Ennek megfelelően szabadidőm nagy részét tanulással töltöm, a maradék időben pedig otthon, családi körben szeretek kikapcsolódni. Egyébként két húgom is van, akik közül az egyik szintén ezt a sportágat űzi, úgyhogy őt is próbálom mentorálni.

– Mellesleg mennyire ismered Békéscsabát?

– Őszintén szólva minimálisan. Eddigi tapasztalataim mindösszesen a Sportcsarnokra koncentrálódtak, hiszen csak mérkőzések kapcsán jártam a békési megyeszékhelyen. Szóval új lesz szinte minden számomra, van is bennem némi izgalom, de ettől függetlenül szerintem nem lesznek problémáim a beilleszkedéssel. Fiatalos közegbe érkezem és noha a leendő csapattársaimat közvetlenül nem ismerem, de a pályán már szinte mindenkivel találkoztam. Vida Gergő vezetőedzőnkkel is egyeztettem már és biztos vagyok benne, hogy vele és a játékosokkal is gördülékenyen tudunk majd együtt dolgozni és meg tudjuk majd állni a helyünket ebben az erős bajnokságban. Azt gondolom, ha igazán jó és erős közösséggé sikerül majd összekovácsolódnunk akkor a legfőbb célunkat a biztos bennmaradást képesek leszünk teljesíteni.

– Viszont a munkakezdésig van még egy rövid idő, miként telik számodra a szünet?

– Igazából semmi extrát nem terveztem erre a nyárra, ahogy az elmúlt hetekben, úgy a hátralévő időben is otthon, családi környezetben próbálok minél jobban feltöltődni és ráhangolódni a következő szezonra. Úgyhogy már ennek fényében végzem lelkiismeretesen a vezetőedzőnk által összeállított otthoni edzéstervet is és persze nagyon várom már a kezdést, hogy végre találkozhassak új csapattársaimmal és a szurkolókkal is, akikről egyébként már nagyon sok jót hallottam.

Dömény Dezső

Interjú Borgyos Pannával

Mai írásunkban tovább folytatjuk együttesünk 2020/2021-es keretének bemutatását, most a huszadik szülinapját novemberben betöltő Borgyos Pannával ismerkedhetünk meg. A formálódó, átalakuló Békéscsabában belső posztokon, elsősorban irányítóként számíthat majd rá Vida Gergő vezetőedző. A korosztályos válogatott játékos kérésünkre beszélt egy kicsit magáról, eddigi pályafutása legmeghatározóbb mozzanatairól és persze arról is milyen lesz a következő szezonban már lila-fehérben játszani.

– Mesélj magadról egy kicsit! Ha jól tudom, nagyon fiatalon kerültél kapcsolatba a sportággal?!

– Mátészalkán születtem és itt is kezdtem kézilabdázni. Valójában tejesen véletlenül, hiszen még nyolc évesen egy kedves barátnőm hívott el egy kézilabda táborba, ahol nagyon megtetszett a sportág, a jó hangulat, illetve megszerettem a társaságot is. Így leginkább ezek hatására a későbbiekben is elkezdtem járni edzésekre. Viszont ahogy múltak az évek, egyre szervesebb részét képezte az életemnek a sport és ezáltal egyre komolyabban is kezdtem venni, szóval úgy gondoltam adok egy esélyt a tanulás mellett a kézilabdának is. Ezért a fejlődésem érdekében az általános iskolát követően a középiskolai tanulmányaimat már célirányosan kezdtem meg annak érdekében, hogy még magasabb szinten tudjak a kézilabdával foglalkozni. Végigjártam a korosztályos csapatokat és persze lehetőségem nyílt a felnőtt csapatban is bemutatkozni.

– A teljesítményednek köszönhetően a 2018/2019-es szezonban már egyre több időt tölthettél NB I-es mérkőzésen is a pályán, az idei szezonod viszont nem úgy sikerült, ahogy igazán szeretted volna.

– Igen, sajnos a szezon elején, egy edzőmeccsen megsérültem, eltört a kéz-középcsontom. És bár nagyon bíztam benne, hogy minél hamarabb ismét pályán lehetek, sajnálatos módon hosszabb idő volt a felépülésem, mint amire előzetesen számítottam, így a bajnokság első felét teljesen ki kellett hagynom. És ugye egy sérülésből visszatérő játékosnak ilyenkor még az is időbe telik, hogy felvegye a megfelelő tempót. Szerencsére a bajnokság második felére már vissza tudtam zökkeni a játékba, de akkor meg közbeszólt a koronavírus, ami váratlanul lerövidítette a bajnokságot.

– Mi volt eddigi pályafutásod során a legnagyobb élmény számodra?

– Így hirtelen két esemény jut eszembe, ami eddig a legnagyobb hatással volt rám. Az egyik épp az idei szezonhoz kötődik, amikor lehetőségem nyílt pályára lépni az EHF-Kupában, ami rendkívül különleges érzés volt. Valamint az is hatalmas élmény volt számomra, mikor tavaly a korosztályos csapatunkkal a bajnoki négyes döntőn szerepelhettem és óriási küzdelemmel bronzérmet szereztünk.

– Milyen játékos és milyen személyiség Borgyos Panna? Szabadidődben például mivel foglalkozol szívesen?

– Próbálom mindig a legtöbbet kihozni magamból, amikor a pályára lépek. A gyorsaságomat tartom a fő erényemnek és erre nem csak fizikális értelemben gondolok, hanem úgy is, hogy az egyes játékhelyzetekben képes vagyok hamar reagálni, gyors döntést hozni. Határozott jellem vagyok, aki az elvégzett munkában hisz. Szabadidőm nagyon kevés van, mert a sport és az egyetem kitölti a mindennapjaimat, de igyekszem minél többet a családommal és a barátommal lenni.

– A következő szezonban viszont már kölcsönben a Békéscsabában szerepelsz, miért döntöttél a váltás mellett?

– A továbbfejlődésem mellett, mindenképpen Vida Gergő személye nyomott a legtöbbet a latban döntésemnél. Igazából ő is keresett meg és felvázolta azt a jövőképet, amit Békéscsabán szeretne, amiben nekem is szerepet szánna, én pedig igent mondtam. Annak külön örülök, hogy olyan edző mellett lehetek a következő szezonban is, akivel már több éve ismerjük egymást, hiszen eddigi pályafutásom alatt is rengeteget dolgoztam Gergővel.

– Milyen célokkal érkezel az Előréhez?

– Ambiciózus vagyok, a csapattal együtt akarok fejlődni. Szeretnék minél több időt a pályán tölteni és a legjobb formámat nyújtani. Többször jártam már Békéscsabán és mindig azt tapasztaltam, hogy a lila-fehér szurkolók imádják a csapatukat, a támogatásuk szinte plusz egy embert jelent. Bízom benne, hogy a jövőben is kitartanak mellettünk, a sikerre éhes együttesünknek nagy szüksége lesz a buzdításukra. Azt ígérhetem, hogy sportnyelven szólva nem ismerünk majd elveszett labdát és mindent megteszünk a sikeres szereplés érdekében.

Interjú Tena Petikával

Mint ahogy arról már többször szót ejtettünk csapatunk kerete alaposan kicserélődik a nyáron és ez kiemelten igaz az átlövőkre is. Összesen három új kézilabdázó érkezik erre a posztra, közülük is most a horvát korosztályos válogatott Tena Petikával ismerkedhetünk meg. A hamarosan 20. életévét betöltő 190 centis játékos a Kisvárda csapatától érkezik az Előréhez és elsősorban balátlövő pozícióban bevethető. Tena mesélt egy kicsit magáról, eddigi magyarországi benyomásiról és persze távlati céljairól is.

– Kérlek mesélj magadról, hol születtél, hol kezdtél kézilabdázni, milyen csapatokban játszottál eddig?

– Kaproncán születtem és nyolc éves koromban ott is kezdtem kézilabdázni. Ebben a városban imádják a kézilabdát és nagyon nagy hagyományai is vannak, úgyhogy teljesen természetes dolog, ha egy fiatal lány ezt a sportot választja. Így tettem én is, bár édesanyám, aki szintén űzte ezt a sportágat azért óva intett tőle és jobban örült volna, ha valamelyik másik sportággal kezdek professzionálisan foglalkozni. Viszont makacs voltam és nem hallgattam rá, de azt gondolom az idő engem igazolt. Tizennyolc éves koromig játszottam az RK Podravka csapatában, ezt követően döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam külföldön is. Így kerültem Magyarországra és azon belül is Kisvárdára, ahol az elmúlt szezonomat töltöttem.

– Miért döntöttél ilyen fiatalon a légiós élet mellett?

– Horvátországban a Podravka csapata szinte egyeduralkodó, de a bajnokság színvonala messze elmarad a magyarországitól. Ezért amikor úgy döntöttem, hogy profi kézilabdázó szeretnék lenni, az egyik célom az volt, hogy a roppant erős magyar bajnokságban is kipróbálhassam magam. Akkor még magam sem gondoltam, hogy ez ennyire fiatalon 19 évesen valósággá válik. Úgyhogy óriási boldogsággal és ambícióval vágtam neki az előző szezonnak Kisvárdán, ami ugyan nagyon izgalmas volt számomra, de sajnos mégsem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Igazából nem kaptam megfelelő esélyt arra, hogy megmutathassam a valódi tudásomat, viszont azért rengeteget tanultam belőle. Lehetőségem nyílt megismerni több olyan embert is, akik inspiráltak, illetve segítettek akkor is, amikor igazán szükségem volt rá. Azt viszont remélem, hogy az előttünk álló szezonban sokkal inkább megmutathatom majd a valódi arcomat és képességemet.

– Ha éppen nem a kézilabda pályán tevékenykedsz, akkor mivel foglakozol a legszívesebben?  

- Amikor nincs meccs vagy edzés nagyon szeretek kávézni a barátaimmal, imádok olvasni, meg sorozatokat nézni. Voltaképpen nincs különleges hobbim, inkább szeretem hasznosan eltölteni a szabadidőmet. Amiből mostanában még kevesebb van, hiszen egyetemi tanulmányokat is folytatok, marketing és kommunikáció szakon, ami sok időmet elveszi.

– Mi szólt az Előre mellett?

– Elsősorban azért választottam a Békéscsabát, mert tetszett az az irány, az a jövőkép, melyet a klub felvázolt nekem és hogy ezt fiatal játékosokkal szeretnék megvalósítani. Úgy érzem beleillek ebbe az elképzelésbe és bízom benne, hogy megfelelő esélyt kaphatok itt a bizonyításra és a további fejlődésre, amit szerintem az edző személye is garantál. Már várom a közös munkát és azt hiszem, ha elég keményen és céltudatosan fogunk dolgozni, elérhetjük kitűzött céljainkat.

– És pontosan mik ezek a célok, amiket megfogalmaztál magadnak?

– Alapelvem, hogy mindig száz százalékot akarok nyújtani minden mérkőzésen, sőt még edzésen is és természetesen segíteni akarom a csapatot a lehető legjobb eredmény elérésében, ez a legfőbb célom. Mindenképpen szeretném, ha ez a csapat a fiatalsága ellenére is megmutatná, hogy képes jó eredményt elérni ebben az erős bajnokságban. Azt hiszem - már csak a korunknál fogva is – az elszántsággal nem lesz majd gond és mindenkiben ott lesz a vágy, hogy kihozza magából a legtöbbet. Remélem, hogy a szurkolók is mellettünk lesznek és támogatni fognak minket a jó szezon elérésében.

– Hogy érzed a játék mely elemében vagy a legerősebb és mi az, amiben még fejlődnöd kell?

– Leginkább a távoli zónákból történő átlövések, a gyors lerohanás és a védekezés, ami igazán az erősségemnek számít. De mivel nagyon magas játékos vagyok, ezért fejlesztenem kell még a robbanékonyságomon és szeretném, ha a jövőben tovább szélesedne a lövő-repertoárom is.

Dömény Dezső

Kapcsolódó hivatkozás:

http://www.eurohandball.com/ec/cl/men/2016-17/player/563393/TenaPetika

Kitty 8 éves korában döntött a kézilabdázás mellett. Pályafutását a békéscsabai 2. számú Általános Iskolában kezdte. 2013-ban Veszprémbe került, ahol junior csapattal az NBII-es bajnokságot megnyerték. Mosonmagyaróvár színeiben lépett először az NBI-es bajnokságban pályára. 2017-től Székesfehérváron játszott. Most viszont úgy döntött ismét csabai színekben szerepel és védi a hazai kaput.

Kitty a békéscsabai élményeivel kezdte a beszélgetést.

– Nagyon sok jó élmény és emlék fűz Békéscsabához, hiszen itt nőttem fel és a kézilabda pályafutásom is itt kezdődött. Itt szerettem meg ezt a sportot és az alapokat itt kaptam meg olyan edzőktől, mint Szabó Karcsi bácsi, Petrovszki Gyuri bácsi, Perényi Laci bácsi és nagyon sok jó hasznos tanácsot kaptam Bohus Beától is. Ezúton is köszönöm nekik, hogy segítettek abban, hogy sikereket érhessek el ezen a pályán, hiszen jó alapok nélkül nehéz lett volna idáig eljutni.

– Utánpótlás éveimben nagyon jó és eredményes csapataim voltak, diákolimpián is kiemelkedő eredményeket értünk el és több tornagyőzelemmel büszkélkedhettünk. Békéscsabáról kerültem be a korosztályos válogatottba is, ahol aztán serdülő koromtól egészen junior éveim végéig szerepeltem. – folytatta pályafutása ismertetésével a beszélgetést Kitty.

– 2013-ban Veszprémbe igazoltam és a családommal Balatonalmádiba költöztünk és azóta is ott élünk, de gyakran látogatunk vissza, hiszen a barátok, és a rokonok itt élnek. Amikor volt lehetőségem és nem ütközött a saját mérkőzéseimmel, akkor kilátogattam a csabai mérkőzésekre. A csabai szurkolók nagyon lelkesek és biztosan nagyon jó érzés lehet úgy kézilabdázni, hogy a lelátó tele van és folyamatosan lelkesítik a törzsszurkolók a csabai csapatot.

Miért döntöttél a visszatérés mellett?

– Úgy éreztem jót fog tenni a váltás a karrieremben. Több ajánlattal is megkerestek és sokat gondolkoztam, hogy jó döntés szülessen. Fontos szempont volt számomra a fejlődési lehetőség és hogy legyen valamilyen kötödésem a klubhoz. Úgy gondolom Békéscsabán tudok most a legtöbbet fejlődni szakmailag, jó szívvel térek vissza nevelőegyesületemhez. Külön öröm számomra, hogy több játékos is van a csapatban, akikkel már játszottunk együtt korábban.

– A lehető legjobb teljesítményt szeretném nyújtani és bízom benne, hogy ezzel segíteni tudom a csapat előre jutását a tabellán. Célom, hogy a csapattal minél jobb eredményt érjünk el és ezért meg is teszek mindent, hogy ez sikerüljön.

Közös a cél!

Az 1993-as születésű Ivana Mitrovic a 2019/2020 szezonra szerződést irt alá Egyesületünkkel.

A szerb születésű játékos nevelő egyesülete a ŽRK Bor volt, majd hét évet játszott a Kikinda színeiben. 2017-ben ZORK Jagodina csapatához igazolt két évre. Magyaroszági pályafutása 2019 nyarán kezdődött Szombathelyen, ahol nyolc mérkőzésen lépett pályára a szezonban és 34 gól szerzett. A 177 cm magas átlövő a szerb nemzeti válogatott tagja.

Szeretettel köszöntjük Ivanat egyesületünknél és sok sikert kívánunk neki lila-fehér színekben!

Mézes Laura békéscsabai nevelésű balszélsőként Budaörsről érkezik csapatunkhoz.

– Nagyon közel áll hozzám a város, ezer szállal kötődöm ide. Itt nőttem fel, itt van a családom, a barátaim, itt kezdtem kézilabdázni. Szívesen jöttem vissza, az ismerős közeg plusz erőt ad. Békéscsabán ismerkedtem meg a kézilabda alapjaival, utána pedig 3 évet Budaörsön töltöttem, most pedig újra itthon szeretném folytatni a profi pályafutásomat. A legbüszkébb a korosztályos bajnoki címre vagyok, amit pont a Békéscsaba csapatával értem el, hiszen nagy dolog volt olyan komoly klubok utánpótlás csapatát megelőzni, mint a Győr vagy a Ferencváros. Sajnálom, hogy abban az összeállításban csak egy évet tudtunk együtt játszani.
A gyorsaságommal tudok a csapat segítségére lenni, illetve ha szükség van rá, több pozícióban is bevethető vagyok. Szeretnék alapemberré válni a csapatban és célom hogy minél előrébb végezzünk a tabellán.

Csepregi Anita a következő szezonban ismét csapatunkat erősíti átlövőként.

– Ez egy hatalmas lehetőség számomra és nagyon örülök, hogy a nevelőegyesületemben léphetek majd először pályára a legmagasabb szinten. 2008-ban kezdtem el kézilabdázni itt Békéscsabán, ahol az utánpótlás éveim nagy részét is töltöttem. Ezt követően két évet Budapesten játszottam az NB1/B-ben. Szeretnék minél hamarabb beépülni a csapatba, hogy bármikor bármilyen helyzetben lehessen rám számítani védekezésben és támadásban egyaránt. Szorgalmasnak tartom magam és szeretek edzeni. Mindenben szeretnék fejlődni, a legjobbak közé kerülni és minél magasabb szintre jutni. Ehhez Békéscsabán minden feltétel adott.

Jelena Agbaba 15 éve kézilabdázik és a szerb válogatott tagja.

A 2018/2019 szezont a Lengyelországban a SPR Pogon Szczecin csapatánál töltötte. A 2016/2017-es szezonban a Siófok csapatát erősítette. Nem ismeretlen számára a magyar bajnokság, korábban már dolgozott együtt Horváth Roland vezetőedzővel. Jelena Agbaba 1+1 évet írt alá EUbility Group-Békéscsabai ENKSE csapatánál. 

Barján Bianka a következő szezonban ismét csapatunkat erősíti.

A Vác együtteséből érkező tehetséges átlövő 2013/2014-ben már egy szezont töltött az Előrénél, most jó kilátásokkal tekint a jövőbe: – Nagyon örülök, hogy, újra a Békéscsaba együttesében szerepelhetek. A döntésemben nagy szerepe volt a vezetőedző személyének és bízom benne hogy a közös munka által, remekül sikerül majd a visszatérésem. A szezon elején szerzett serülésemnek már nyoma sincs, így teljes erőbedobással tudok készülni majd nyáron a csapattal. Remélem, hogy egy szuper jövő előtt állunk és szép sikereket tudunk majd együtt elérni!