ímkézett bejegyzés

Interjú Pásztor Bettinával

Péntek délután ismét hazai környezetben láthatjuk női kézilabda együttesünket a Tappe-Békéscsabai Előre NKSE csapatát. Aktuális ellenfelünk pedig a Dunaújváros gárdája lesz, akik ellen lányaink rendre komoly csatákat vívnak. Ráadásul a lilák otthon még nyeretlenek, így természetesen az első hazai győzelem megszerzése is hajtja a csapatot. A derbire készülő együttesünkből ezúttal egyik hálóőrünket, Pásztor Bettinát kérdeztem a felkészülésről és a pénteki összecsapásról. Betti egyébként nyáron csatlakozott klubunkhoz és a Vácot hagyta el a kedvünkért, ahol a legutóbbi két szezonban játszott, így nem csoda, hogy nagyon szeretne végre hazai közegben is győzelmet ünnepelni.

– Anno 2012-ben mutatkoztál be az első osztályban, de honnan erednek a kézilabdás gyökereid?

– Fehérgyarmatról egészen pontosan. Ott születtem és ott a helyi iskolában találkoztam először a kézilabdával. 11 éves voltam, amikor kipróbáltam a sportágat, persze azonnal megtetszett és bár előtte inkább a művészetek irányában képzeltem el magam, a kézilabda azonnal mindent felülírt. Innen pedig először Győrbe majd Veszprémbe vezetett az utam.

– Az első két élvonalbeli idényed után pedig Veszprémből Debrecenbe szerződtél és innen is lettél válogatott…

– Igen, 2014-ben igazoltam a Lokiba, ahol csodaszép négy esztendőt töltöttem, igazából eddigi pályafutásom legjobb éveit, ahol valóban sikerült a válogatott keretbe is beverekednem magam. Ezt követően három idényt Kisvárdán töltöttem, a legutóbbi két szezont meg Vácon. Majd nyáron a Békéscsaba mellett döntöttem és szerencsére mondhatom, hogy könnyen sikerült beilleszkednem és jól is érzem itt magam. Ideérkezésemkor nem titkolt szándékom volt, hogy a csapat maximális segítése mellett, újra megtaláljam a legjobb formámat és kihozzam magamból azt, amit úgy érzem, hogy valójában bennem van. Ezért dolgozom, és ez motivál hétről hétre. 

– A Székesfehérvári sikert követően két vereséget kellett elkönyvelnetek, igaz nagyon más volt a két találkozó és a két ellenfél is. Végül hogyan értékeltétek a legutóbbi Loki elleni összecsapást?

– Tagadhatatlan, hogy egy jó felkészülés és egy bíztató szezonkezdés után, hirtelen kulcsemberek estek ki a csapatból és ez a váratlan szituáció némiképp megzavart minket az elmúlt időszakban. Ráadásul az utóbbi egy hónapban több sérültünk és betegünk is volt, és sajnos sem a Vasas, sem a Debrecen ellen nem tudtuk a hiányukat megfelelően pótolni. Így azért ennek tükrében elemeztük a legutóbbi két találkozót, ami közül azért a Vasas elleni mérkőzés az, ami a legjobban fáj, személy szerint nekem is. Ettől függetlenül nagyon szerettük volna, ha sokkal kiélezettebb összecsapást tudunk vívni Debrecenben, de ha őszinték akarunk lenni, a második félidőre mentálisan és fizikálisan is elfogytunk, a hosszabb paddal rendelkező Loki pedig felőrölt minket.

– Akkor még jól is jött a válogatott hét, hiszen lehetett rendezni a sorokat…

– Abszolút, és szó szerint rendeztük is a sorokat, mert tényleg a regeneráció volt fókuszban és az, hogy a kiesőink ismét vissza tudjanak állni a napi munkába. A héten viszont már érezhető volt, hogy pénteken fontos összecsapásunk lesz, mert kifejezetten intenzív edzésekkel és nagy elánnal vetette bele magát a csapat a munkába. És ami még fontos, hogy a Vasas meccs utáni sokkon is sikerült túllépnünk, így most már tényleg csak előre, a következő feladatunkra tekintünk.

– Ami ugye a Dunaújváros legyőzése…

– Pontosan, hiszen nagyon szeretnénk két vállra fektetni ellenfelünket és megszerezni az első hazai győzelmet. Valamint az elmúlt két mérkőzésünk miatt is roppant fontos lesz ez a találkozó, bár az is igaz, hogy szerintem a Kohász is mindent meg fog tenni, hogy a NEKA otthonában elszenvedett botlását kijavítsa. Szóval egy kiélezett rangadóra számítok, ahol nagyon fontos lesz, hogy a gólérzékeny kulcsjátékosaikat, élükön Szalai Babettel kikapcsoljuk és a lehető legkevesebb technikai hibával kézilabdázzunk, amivel a villámgyors lerohanásaikat is megelőzhetjük.    

– Akkor ezek szerint küzdelmes találkozóra számítasz?

– A mi részünkről mindenképpen hatvan percen keresztül fog kelleni a küzdés, nincs mese, a szívünket-lelkünket ki kell majd tenni a pályára és mentálisan is erősebbnek kell lennünk, mint a legutóbbi két összecsapáson voltunk, akárhogy is alakul a mérkőzés. Ezen kívül persze okos, fegyelmezett kézilabdát kell játszanunk és betartanunk a taktikai utasításokat. Illetve már az elejétől megfelelő összhangban kell lennünk védekezésben is, amit bízom benne mi kapusok is a lehető legjobban tudunk majd segíteni. Az nem kérdés, hogy a győzelem szellemében lépünk pénteken pályára és csak remélni tudom, hogy szurkolóink ezúttal is segítségünkre lesznek, hogy kiharcoljuk az első hazai sikerünket.

Dömény Dezső

Interjú Rác Sándor vezetőedzővel

Pénteken Debrecenben feszül egymásnak a két nagy rivális, a Loki és a Békéscsaba, és bár teljesen mások a két gárda szezonbeli célkitűzései, azért a kelet-magyarországi derbi mindig presztízs összecsapás. Könnyű helyzetben azonban nincs lila-fehér csapatunk, hiszen két fontos hiányzója is van az együttesnek, akiknek a pótlása nagyon nehéz feladat lesz a pénteki mérkőzésen. Erről beszélt a lilák vezetőedzője Rác Sándor is, akivel a találkozó felvezetéseként beszélgettem.

– Nem sikerült a legutóbbi hazai rangadón újabb pontokkal gazdagodnotok, mi hiányzott a Vasas ellen ami Székesfehérváron megvolt?

– Leginkább az, hogy komplett csapattal játszunk. Amíg Fehérváron teljes kerettel vágtunk neki az összecsapásnak és tudtuk hozni a saját játékunkat, addig sajnos a Vasas ellen szinte az orvosi stáb állította össze a csapatot. Nincs elég mélység a keretünkben ahhoz, hogy egyszerre több kulcsjátékos kiesését zökkenőmentesen áthidaljuk és azt, hogy három játékosom Szabó Dorci, Termány Rita és Román Dorina is betegség és sérülés miatt egész hétre kiesett az edzésmunkából, nem tudta kompenzálni az együttes. Persze nem is játszottunk jól és a kapuból sem érkezett az a segítség, ami például a Fehérvár ellen megalapozta a sikerünket. Ráadásul az 1-5-ös kezdés az önbizalmunkat is megcsappantotta és hiába küzdöttünk egész meccsen, ezúttal nem volt bennünk az a dinamika ami a győzelemhez kellett volna.      

– Mindennek tetejében még a csapatkapitányát is elvesztette a csapat a végjátékban…

– Ennek a megoldása az, ami most igazán feladja nekünk a leckét. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy az első két hónap munkájával tökéletesen elégedett voltam, nagyon jól összeálltunk és egyre inkább azt a játékot tudtuk játszani amit én elképzeltem. Most viszont Giricz Laura kiesése, illetve egy szem irányítónk Dorina hiányában szó szerint újratervezés zajlik, próbáljuk a jelen helyzethez igazodóan újra felépíteni a gárdát, hiszen muszáj valahogy megoldani a csapatjátékot az ő hiányukban is.   

– Debrecenben pedig még komplett csapattal sem könnyű pályára lépni…

– Úgy ahogy mondod, hiszen egy rettentően erős együttes, akik közvetlenül ott vannak a két nagy nyomában. Egyértelműen legfőbb erényük a masszív védekezés, támadásban pedig mozgékony, válogatott játékosokkal ostromolnak a középső posztokon. Nyilván hétről hétre látjuk őket a BL-ben is játszani, illetve több játékosukat is jól ismerem még Franciaországból, például a kapusukat Catherine Gabrielt, aki ha elkapja a fonalat kiváló teljesítményre képes, de Planéta Szimonetta is éppen a francia évei alatt lett sokkal stabilabb játékos. Természetesen ezúttal is részletesen kielemezzük ellenfelünket és a nehézségek ellenére is próbáljuk majd minél jobban eltüntetni a két gárda közötti különbséget.

– Összességében mit szeretnél látni a csapatodtól a pénteki összecsapáson?

– Azt, hogy a lehető legjobban játszunk, illetve végig küzdjünk és hajtsunk a találkozón. Szeretném ha minél hamarabb visszatalálnánk arra az útra amit az Alba elleni meccsig jártunk és ismét magabiztosabban kézilabdáznánk. Ebben a helyzetben kétségkívül jobban kell forgatnom majd a gárdát, de bízom benne, hogy pont ezért is egységes csapatként minél tovább fel tudjuk majd venni a versenyt a hazaiakkal. Tudom, hogy szurkolóinknak is mindig fontos ez a derbi, éppen ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy úgy mint Győrben, itt is szoros eredményen tartsuk, ha lehet egészen a végjátékig a mérkőzést.

Dömény Dezső

Interjú Giricz Laurával

Szombaton szezonbeli második hazai összecsapásán lép pályára lila-fehér kézilabda-csapatunk, a vendég pedig a Vasas gárdája lesz. Bár ellenfelünk személyében egy újoncról beszélünk, azért tagadhatatlanul rangadónak számít a találkozó, melynek kettő pontja kifejezetten értékes lehet mind a két fél számára. Természetesen együttesünk azért a hazai pálya előnyét, valamint az előző mérkőzés győztes lendületét kihasználva mindenképpen szeretné sikerrel venni ezt az akadályt is. A mérkőzés előtti esélylatolgatásra ezúttal a lilák csapatkapitányát Giricz Laurát kértem meg, akivel először együttesünk székesfehérvári győztes játékát elemeztük.

– Rajt-cél győzelmet arattatok Fehérváron, ahol már a legelejétől magatokhoz ragadtátok a vezetést…

– Igen, fontos volt, hogy az első pillanatoktól mi irányítottuk a mérkőzést. Hamar összeállt a védekezésünk, a kapuban is jöttek a védések, ez pedig remek alapot adott a csapatnak a gyors lerohanásokra is. De a felállt fal elleni támadásoknál is hosszú lefolyású játékokat játszottunk, koncentrált befejezéssekkel. Így pedig már a szünetre is megnyugtató előnnyel mehettünk.   

– A második félidő elején meg már úgy nézett ki teljesen le is szakítjátok ellenfeleteket, de mégis vissza tudtak kapaszkodni a meccsbe…

– Nem adták fel egy percig sem az biztos, becsülettel küzdöttek, hajtottak végig és amikor a második játékrész derekán egy picit elfáradtunk, ezt a hullámvölgyünket kihasználva ismét feljöttek ránk három gólra. Itt azért lényeges volt, hogy végig vezettük a találkozót, és egy pillanatra sem adtuk ki a kezünkből az irányítást, így ahogy átlendültünk a holtponton ismét közé tudtuk tenni a nagyobb különbséget. A végjátékban meg már sokkal koncentráltabbak is voltunk, ez pedig eldöntötte a két pont sorsát. Ahogy lelkes szurkolóink jelenléte is rengeteget segített, akiknek nagyon hálásak vagyunk, hogy még Székesfehérvárra is elkísértek minket és szinte hazai pályát varázsoltak a csarnokba.   

– Az előző szezonban azért nem a gólgazdag támadójáték jellemezte a csapatot, most viszont 35 gólt termeltetek, ez már a sokat emlegetett új játékfelfogás eredménye? 

– Mindenképpen, hiszen nagyon sokat színesedett a játékunk erre a szezonra. A hosszú lefolyású játékok, a szélesebb támadó repertoár, azaz minden posztról tudjunk gólokat lőni, mind mesterünk kézilabda stratégiájának fontos eleme. És azt hiszem egyre jobban hozzá is szokik a csapat ehhez a stílushoz és összecsiszolódunk edzőnkkel. Ráadásul amióta Sanyi bá kezei alatt dolgozunk érezhetően mentálisan is erősödött a társaság és egyénenként is sokkal magabiztosabbak vagyunk.

– A hazai pályán vívott összecsapások mindig rendkívül fontosak, pláne ha egy potenciális riválist láttok vendégül. Újonc létére lehet annak nevezni a Vasast?

– Abszolút. Én a magam részéről egy kifejezetten veszélyes gárdának tartom őket, akik egyértelműen riválisaink lehetnek a szezonban. Bár újoncok, látszik rajtuk, hogy rendkívül lelkesek és élvezik a kézilabdát. Fiatalok, de pont ezért is egy hajtós, küzdős csapat, akik nagyon gyors szélsőik által villámgyors lerohanásokra képesek, ugyanakkor átlövőik révén még jelentős lövő potenciállal is rendelkeznek. Ráadásul már az első fordulóban győzelemmel mutatkoztak be, ami kétségkívül nagy dolog egy feljutó csapatnak, de a többi meccsükön is jó játékot és szoros eredményt tudtak produkálni.

– Azért a székesfehérvári győztes recept szombaton ellenük is működhet?

– Természetesen! Ugyanazzal a koncentráltsággal és elszántsággal kell ezúttal is elkezdenünk a találkozót. Nem kérdés, hogy a Vasast is kemény, magabiztos védekezéssel tudjuk csak elbizonytalanítani és remélem a kapuban is jönnek majd azok a védések, amikből a gyors játékunkat is kamatoztatni tudjuk. Ettől függetlenül nehezebb mérkőzésre számítok mint Fehérváron, egy végtelenül küzdelmes, harcos összecsapást várok, ahol megint csak a helyzetkihasználás és a koncentrált, egységes csapatjáték döntheti el a két pont sorsát. Bízom benne, hogy szurkolóinkra ezúttal is számíthatunk és azt a plusz energiát amit a lelátóról adnak nekünk, azt egy újabb közös sikerrel ünnepelhetjük meg a meccs végén.

Dömény Dezső

Interjú Román Dorinával

Pénteken újabb találkozóval folytatódik lila-fehér csapatunk számára a K&H női kézilabda liga, sőt, úgyis fogalmazhatnék, hogy most kezdődik csak igazán, hiszen az első két fordulóban a bajnokság két topcsapatával mérkőztek meg lányaink, ezúttal viszont már egy rivális, az Alba Fehérvár otthonában kell bizonyítani. Csapatunk pedig egyértelműen a két pont reményében utazik Székesfehérvárra, amit kérdésemre aktuális beszélgetőpartnerem Román Dorina is megerősített, akivel a hétvégi mérkőzés apropóján beszélgettem. Irányítónk egyébként gyöngyösi születésű, így először szülővárosában majd később Debrecenben sajátította el a sportág alapjait. Korábban megfordult a Nekánál, Orosházán, Dunaújvárosban és Csurgón is, legutóbb pedig másfél szezonon keresztül az MTK színeiben kézilabdázott. És ugyan még csak nyáron csatlakozott az Előréhez, de már az első két fordulóban nyújtott játékával és 12 góljával letette névjegyét a csapatban.

– Az MTK együttesétől érkeztél a nyáron, miért épp a Békéscsabát választottad?

– A szezon végén mindenképpen váltani szerettem volna és a Csaba koncepciója tűnt számomra a legvonzóbbnak. Nagyon szeretem a kihívásokat és úgy éreztem, hogy azok a célok és elképzelések amiket felvázolt a vezetés, azok állnak a legközelebb hozzám. De természetesen szempont volt azért az is, hogy édesanyám is elérhető közelségben legyen.    

– Egy irányítónak talán még nehezebb egy új csapat játékába beilleszkedni, bár az első két összecsapás azt mutatta jó úton jársz…

– Bizony nem könnyű, hiszen egy irányító az edző meghosszabbított keze a pályán, akinek alkalmazkodnia kell minden játékoshoz. Nálunk meg első körben még a mesterünk által képviselt és a megszokotthoz képest teljesen új koncepcióba is bele kellett szokni, és valljuk be ehhez azért idő és sok gyakorlás kell. De valóban most már egyre jobban kezdem én is és a lányok is megérteni a mestert és belecsiszolódni abba rendszerbe amiben a kézilabdát elképzeli. És persze remélem, hogy ezt a jövőben, sőt már pénteken meg is tudjuk mutatni a pályán.

– Viszont a két gigász után most egy teljesen más ellenfél vár rátok, mennyire lehet kiindulni a Fradi vagy a Győr elleni meccsekből ha a Fehérvár elleni esélyeket nézzük? 

– Az igazat megvallva semennyire sem. Teljesen más a két sztárcsapat ellen játszani, mint szinte bármelyik másik gárdával a mezőnyben. Ráadásul az idei bajnokság lesz szerintem az egyik legkiszámíthatatlanabb szezon, ami bőven tartogathat meglepetéseket, így előre nehezebb is lesz megmondani meccsről meccsre az erőviszonyokat.

– De összességében pozitív vagy negatív volt a mérleg amit megvontatok az első két forduló után?

– Vegyesen értékeltük az összecsapásokat. Nagyon sok negatívumra rávilágítottak a találkozók, amiket mindenképpen ki kell javítani. Ilyen például a visszarendeződés, amit sokkal magasabb szinten kell alkalmaznunk, vagy a koncentráció, amire szintén jobban kell figyelnünk. De mérkőzést sem szabad úgy kezdenünk, ahogy azt a Ferencváros ellen tettük. Ellenben azért voltak pozitívumok is amikre építhetünk, hiszen vissza tudtunk jönni nagyobb hátrányból is a Fradi ellen, és mind a kétszer tudtunk kifejezetten jó periódusokat is produkálni.

– Hogy látod pénteki ellenfeleteket?

– Fiatal lendületes csapat, akiket roppant nehéz megtörni. Az előző szezonban is ez volt a fő erényük, rendkívül hittek magukban, ezért is tudtak annyira jól szerepelni. Nyilván itt kérdés, hogy a távozók és az új szakmai vezetés ezt mennyire befolyásolja, de annyira markáns változás szerintem nem lesz a játékukban. Továbbra is a gyors indításaik a legveszélyesebbek, így a szélsőikre és a megfelelő visszarendeződésre különösen oda kell figyelnünk.

– Mi kell akkor ahhoz, hogy pénteken győztesen tudjatok lejönni a pályáról?

– Mindenekelőtt csapatként kell tökéletesen funkcionálnunk és maximálisan csak a saját játékunkra kell koncentrálnunk, nem szabad, hogy ellenfelünk ritmusát felvegyük. Valamint az első pillanattól kezdve koncentráltan, a gyors játékunkat előtérbe helyezve kell kézilabdáznunk.  Már most is a kellő elszántságot látom a lányokon, ami tökéletesen mutatja, hogy mindenki tisztában van a céljainkkal, tehát mindenképpen szeretnénk megnyerni ezt a fontos összecsapást és megszerezni első pontjainkat a pontvadászatban.

Dömény Dezső

Interjú Aranyi Viviennel

Múlt héten elrajtolt a K&H női kézilabda liga idei kiírása, így csapatunk is bemutatkozott a Győri ETO elleni nyitányon. És ugyan a találkozó viszonylag egyértelmű hazai győzelemmel, nagyobb izgalmak nélkül zárult, azért több játékosunknak is emlékezetes marad az az összecsapás. Ők azok akik az első találkozójukat játszották lilában. De még közülük is kiemelhetjük Aranyi Vivient, aki bár a Ferencvárostól érkezett csapatunkhoz, mégis első ízben léphetett pályára felnőtt NB1-es mérkőzésen. Vivien hatévesen ismerkedett meg a kézilabdával még Hódmezővásárhelyen, ahol tizennégy éves koráig játszott, majd egy kétéves dunaújvárosi kitérőt követően 2020-tól az FTC utánpótlásában fejlődött. Nyártól azonban már békéscsabai színekben láthatjuk a jobbszélsőt, akit eddigi benyomásairól és persze a soron következő, volt klubja elleni találkozóról kérdeztem.

– Volt némi izgalom a szerdai mérkőzés előtt?

– Egy pici izgalom valóban volt bennem, de mivel nem volt biztos, hogy játszom, inkább kicsit váratlanul ért, hogy a mester pályára küldött, pláne, hogy a második félidőben még kezdőként is. Kissé csalódott is vagyok, hogy nem tudtam kihasználni az adódó lehetőségeimet, mert nagyon szerettem volna góllal debütálni, de majd ez a pillanat is elérkezik.

– És csapatszinten miként értékeltétek a találkozót?

– Összességében pozitívan, mert szerintem nem lehetünk csalódottak, azt hiszem helytálltunk a címvédő otthonában, és főképp az első játékrészben remekül kihasználtuk ellenfelünk hibáit és szinte végig a sarkukban tudtunk maradni. Az más kérdés, hogy a folytatásban már nem bírtuk a Győr tempóját és így egyre több hiba csúszott a játékunkba.

– Három ferencvárosi szezon van mögötted, hogyhogy épp Békéscsabán kötöttél ki? 

– Ugyan a Fradiban is már a felnőtt kerettel edzettem, de leginkább az utánpótlás bajnokságban és a klub másodosztályú együttesében szerepeltem. Amik egyébként nagyon jó tanulóévek voltak, de most már úgy éreztem megállnám a helyem az első osztályban is. És bár még egy évre marasztaltak a Fradinál, én inkább a váltás mellett döntöttem, a Békéscsaba ajánlata pedig ilyen szempontból tökéletesnek tűnt, hiszen van lehetőségem beverekedni magam az NB1-es meccskeretbe, de még kiegészítésként egy évet az utánpótlásban is játszhatok.

– Ahogy látom a beilleszkedés is megfelelően sikerült…

– Igen, bár azért volt némi félelmem ezzel kapcsolatban, főleg ennyire fiatalként belecsöppeni egy új közegbe, de abszolút pozitívan csalódtam. A lányok az első pillanattól kezdve roppant segítőkészek voltak mindenben, így nem volt nehéz a beilleszkedés. Ráadásul valamelyest szülővárosomhoz Hódmezővásárhelyhez is közelebb kerültem, bár a középiskola utolsó évét még magántanulóként Budapesten fogom elvégezni, szóval a tanulmányok és a barátom miatt – aki szintén Pesten él -, azért az utazgatás megmarad az életemben.

– Szerdán pedig újabb különleges mérkőzés következik, hiszen akár volt csapatod ellen mutatkozhatsz be a csabai publikum előtt és ha valaki testközelből ismeri a zöld-fehéreket azt Te vagy…

– Valóban az előző szezonban együtt edzhettem a Fradi játékosaival, szóval azért ismerem őket elég jól. De már önmagában az a keret amivel ők dolgoznak az rendkívül magas színvonalú. Nyilván itt az új edzőjük érkezésével lesznek változások szakmailag, főleg védekezésben várom azt, hogy előre lépnek és még keményebb, masszívabb hátsó alakzatot alakítanak ki, és mivel dán szakemberről beszélünk, biztos vagyok benne, hogy a játékukat is gyorsítani fogják. Ettől függetlenül a legnagyobb erényük az összeszokottság, rendkívül érzik egymást a pályán és az erős, rutinos védőfalukat feltörni nagyon nem lesz könnyű feladat.

– Összességében mivel lennétek elégedettek a szerdai összecsapást követően?

– Mindenképpen azzal, ha a győri meccshez hasonlóan most is legalább egy félidőn keresztül pariban tudnánk lenni ellenfelünkkel. Nyilván szeretnénk – főleg hazai pályán -, a lehető legtovább szoros eredményen tartani a találkozót, és én bízom is benne, hogy a második félidőben is tudjuk majd tartani a Fradit. Abban biztos vagyok, hogy nem fogják félvállról venni a mérkőzést, felkészültek lesznek, és ahogy a Kohász ellen is láttuk, mindent megtesznek majd, hogy kimaxolják az összecsapást. Szóval nekünk is végig koncentráltan kell játszanunk és főleg a védekezésünkre kell nagyon fókuszálnunk, hogy a támadásaikat a lehető legjobban megfékezzük, elől pedig az adódó helyzeteinket kihasználjuk.

Dömény Dezső

Interjú Szondi Zsófiával

A hajrájához érkezett békéscsabai női kézilabda csapatunk felkészülése, lévén már csak pár nap van hátra a Győri Audi ETO elleni augusztus 30-i rajtig. A kezdésnél természetesen ott lesznek klubunk friss nyári igazolásai, köztük a balszélsőnk Szondi Zsófia is, aki bár Egerből érkezett hozzánk, mégis inkább a Vác együtteséből ismerhetik szurkolóink, ahol tulajdonképpen fiatal kora óta játszott és anno bemutatkozott az élvonalban. Zsófival beszélgettem a bajnoki nyitány kapcsán, ahol a szerdai találkozón kívül azért magáról is mesélt egy picit szélsőnk.

– Hogy tetszik eddig a város, sikerült már kellőképpen beilleszkedned?

– Azt nem mondom, hogy annyira tökéletesen megismertem már Békéscsabát, de mindenképpen szimpatikus város és kifejezetten tetszik ez a családiasabb oldala, főleg, hogy én is egy kis faluban, Szokolyán születtem és jelenleg is az az otthonom, ha éppen nem Csabán vagyok. De az egész közeg ami körülvesz rendkívül szimpatikus, a csapatban is nagyon kedvesen fogadtak és valóban az öltözőben is kiváló a hangulat.   

– Ha az előéletedet böngésszük hamar feltűnik, hogy nem vagy éppen az a vándorló típus…

– Egyáltalán nem, és azt hiszem a váci éveim ezt kellőképpen bizonyítják. Vácon kezdtem kézilabdázni és ott is lettem NB1-es játékos. Így nem volt könnyű döntés tavaly nyáron búcsút inteni annak a közegnek, de úgy éreztem túlságosan belekényelmesedtem abba a miliőbe és tudtam, hogy új impulzusokra van szükségem. Ezért és persze a több játéklehetőség reményében szerződtem Egerbe, ahol nem mellesleg még a páromhoz is közelebb kerültem, aki akkor Gyöngyösön játszott. De nem tagadom egy év szünet után már visszavágytam az első osztályba, így nagyon örültem a Békéscsaba megkeresésének.

– Gondolom neked is vannak azért kitűzött céljaid, elképzeléseid az előttünk álló szezonra?

– Az elsődleges, hogy mindenképpen szeretnék egy stabil szezont futni. Úgy érzem, hogy az elmúlt esztendőben sokkal jobban magamra találtam, és az a rengeteg minden amit Vácon megtanultam, azt igazán Egerben tudtam kamatoztatni, így szakmailag és fizikálisan is jobban utolértem magam az elmúlt egy évben. Ezt szeretném immáron az élvonal magasabb szintjére emelni, hogy megbízható szélsője legyek a csapatnak. Na meg ami azért a legfontosabb, hogy klubszinten is elérjük a kitűzött célunkat, a biztos bennmaradást, ha lehet minél biztosabban, hogy ne kelljen szezon végén számolgatnunk. Sőt, bízom benne, hogy már ősszel is tudunk majd jócskán sikereket és ezáltal pontokat gyűjtögetni.    

– És már tényleg csak napok vannak hátra a bajnoki rajtig, hogy látod a csapatot, miben kell még leginkább csiszolódnotok?

– A játékon mindig van mit csiszolni, bármilyen együttesről is van szó, ráadásul nálunk azért markánsabb változások voltak a taktikai elemek terén is az előző szezonhoz képest. Nyilván ehhez kell egy bizonyos idő mire mindenki ráérez, de a legutóbbi tornagyőzelmünk azt hiszem ebből a szempontból is egy kiváló visszajelzés arra nézve, hogy jó úton járunk. Főleg, hogy nem csak az eredmény tekintetében, hanem a játék minőségében is látom a folyamatos fejlődést a csapaton. A tornán is elsősorban a védekezésünk feljavulásával tudtunk mindkét ellenfelünk fölé kerekedni, ezt kell tovább vinni és azon dolgozni, hogy a lehető legegységesebb és masszívabb védekezést vigyünk a pályára, amivel így a gyors játékunknak is megfelelő alapot tudunk képezni.

– A nyitómeccs viszont nem ígérkezik sétagaloppnak, mire számítasz Győrben?

– Amiből kiindulhatunk, hogy semmi vesztenivalónk nincs, tehát teljesen nyomás nélkül játszhatunk. Ezt szeretnénk kihasználni és a lehető legjobban megnehezíteni az ETO dolgát. Arra készülünk, hogy legalább olyan szakaszok, momentumok legyenek a találkozón amikor igenis fel tudjuk venni a versenyt ellenfelünkkel, és amiből építkezhetünk is az elkövetkező mérkőzésekre. Fontos lesz, hogy védekezésben egységesen dolgozzunk és próbáljunk gyors indításokkal is apellálni. Nyilván a két együttes között minden tekintetben bőven van különbség, de mindent megteszünk majd, hogy a legtöbbet kihozzuk a szerdai összecsapásból és tisztes helytállással mutassuk meg magunkat.

– Végezetül, ha éppen nem a kézilabdapályán tevékenykedsz, mi az amivel a legszívesebben foglalatoskodsz?

– Mivel állatorvosi asszisztens a szakmám, ezért ebből kifolyólag is imádom az állatokat, nekem is van egy boxerem, akivel igyekszem minél több időt tölteni. Igaz, mivel egyelőre nem kisért el Békéscsabára, így, ha otthon vagyok Szokolyán csak akkor tudok foglalkozni vele. De ezenkívül szeretek még kirándulni is, és persze a párommal, családommal közös programokat szervezni.

Dömény Dezső

Interjú Rác Sándor vezetőedzővel.

Több mint egy hónapja már, hogy megkezdte a felkészülést a 2023/24–es szezonra az EUbility Group – Békéscsabai ENKSE együttese, akik azóta túl vannak egy kemény alapozó időszakon, sőt több edzőmérkőzésen is megmérették már magukat.

Így a csabai szimpatizánsok a már jól ismert arcok mellett nagyon sok új játékost is felfedezhettek, ami nem is csoda, hiszen nyártól hat új kézilabdázó kezdte meg a munkát lila-fehér csapatunknál. Egészen pontosan a Vácról érkező válogatott hálóőr Pásztor Bettina, az irányító Román Dorina, a balszélső Szondi Zsófia, a montenegrói Tamara Jovicevic, valamint még két fiatal tehetség Csáki Lilla és Aranyi Vivien akik az új igazolások listáját gyarapítják. És itt még korántsem teljes az érkezők névsora, hiszen a szakmai irányításban is fontos változáson esett át a csabai klub, ugyanis az új szezonban a játékosok már Rác Sándor kezei alatt pallérozódnak tovább. A többszörös francia bajnok szakember, aki nagyon komoly nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik, ugyan vajdasági kötődésű, de a magyar bajnokságban mégis csapatunkkal fog debütálni, lévén eddig még nem dolgozott egyetlen honi klubnál sem. Kérésemre a mester megosztotta a felkészülés eddigi tapasztalatait és természetesen beavatott minket sikeres pályafutása fontosabb állomásaiba is.

– Roppant gazdag és sikeres kézilabda pályafutás áll mögötted, de mégis próbáljuk meg dióhéjban összefoglalni a pályád eddigi főbb állomásait és sikereit, amely ha jól tudom még játékosként az egykori Jugoszláviában kezdődött…

– Valóban, hiszen Koszovóban születtem ahova a családom nemsokkal a születésem előtt költözött. Egyébként édesapám részéről vagyok magyar aki vajdasági származású volt, így neki köszönhetem leginkább, hogy magyarul is megtanultam. Kézilabdázni is ennek megfelelően Koszovóban kezdtem, ahonnan a Jugoszláv ifi válogatottba is sikerült bekerülnöm. Összesen 14 évet játszottam otthon, többek között olyan egykori nagycsapatban is mint a Crvena Zvezda. 1988-ban viszont mégis a légiós élet mellett döntöttem és ekkor költöztem Franciaországba, egészen pontosan Párizsba, ahol pályafutásom utolsó három évében játszottam. Ekkor még nem feltétlenül az edzősködésben gondolkodtam és inkább szerettem volna visszatérni Koszovóba, de sajnos 1991-ben kitört a délszláv háború, ezért mégis úgy döntöttem maradok Franciaországban. Ráadásul közben még adódott is egy kiváló lehetőség, így belevágtam az edzői munkába és leültem egy akkor harmadosztályban szereplő csapat kispadjára, akiket végül az élvonalig vezettem.       

– Ami nem is egyedi eset volt a pályafutásod során…

– Annyira nem, hogy a második francia állomáshelyemen Nancyban is a harmadik ligában kezdtünk és a végállomás ott is az élvonal lett. De nagyon sok klubnál megfordultam Franciaországban, igaz közben többször közel-keleti és afrikai kitérőket is tettem, hiszen dolgoztam Tunéziában három esztendőt, illetve Katarban is eltöltöttem egy szezont, de több alkalommal tevékenykedtem még Luxemburgban is.

– Viszont a legnagyobb sikereid azért Franciaországhoz, egészen pontosan Metzhez kötődnek…

– Tagadhatatlan, hogy ezen időszak volt a francia munkám legsikeresebb időszaka. Az első alkalommal 2006-tól dirigáltam a Metzet és mind a három szezonban bajnoki aranyig meneteltünk, de a második időszakomban is begyűjtöttünk két bajnoki címet és egy kupagyőzelmet. De ha most gyorsan összeszámolom, akkor mindent egybevetve 16 trófeát nyertem edzői pályám során, ráadásul ezeket három ország bajnokságában, fiúkkal és lányokkal egyetemben.

– Így akkor még inkább felvetődik a kérdés, hogy miért éppen Magyarország és miért pont a Békéscsaba?

– Régóta szerettem volna már Magyarországon dolgozni, kipróbálni magam az igen erős magyar bajnokságban, ennek okán tettem le pár éve a magyar állampolgárságot is. Viszont valahogy eddig mindig közbejött valami ami meghiúsította ezt a tervemet, ezért is örültem nagyon amikor a menedzserem hívott és felvázolta a békéscsabai lehetőséget. És bár nem tagadom, voltak roppant kecsegtető ajánlataim, hiszen Marokkóból a férfi, Tunéziából pedig a női szövetségi kapitányi posztra kaptam megkeresést, de most úgy éreztem eljött az az idő, hogy Magyarországon dolgozzak. És őszintén szólva az első benyomásaim alapján egyáltalán nem bántam meg. 

– Milyen stílust, milyen játékot várhatunk az Előrétől az elkövetkező szezonban, egyszóval mi jellemzi Rác Sándor csapatait?

– Én kifejezetten szeretem a látványos kézilabdát, az is a filozófiám, hogy úgy kell játszanunk, hogy mindig eggyel több gólt lőjünk az ellenfelünknél. Ez persze nem azt jelenti, hogy nálam a védekezést elhanyagoljuk, de a rendkívül defenzív, tudatosan az ellenfél játékát romboló kézilabda messze áll tőlem. Már nagyon régóta a dinamikus, gyors játékot igyekszem játszani a csapataimmal és mindig arra törekszem, hogy ne a sablonos kézilabdában gondolkodjunk, hanem minél szélesebb spektrumon mozogjanak a támadásaink, több variációs lehetőséggel.

– Akkor ezek szerint meg is vannak azok a konkrét elképzeléseid és céljaid, amiket szeretnél megvalósítani a csapatnál?

– Amellett, hogy egy összetartó, jó közösséget szeretnénk építeni, ami az alapját adja a sikernek, nagyon fontos számomra, hogy individuálisan is tudjanak fejlődni a játékosok. Akkor tudunk az ellenfél fölé nőni, ha megtanulunk előre gondolkodni, kellően olvasni a játékot és nem csak reagálni az eseményekre. Ehhez fejlesztenünk kell a labda nélküli mozgást, amire pont ezért is komoly hangsúlyt fektetek az edzéseken. Az imént említett gyors játék mellett ez az amit így első körben szeretnék megvalósítani, meg természetesen egy stabil csapatot építeni ami megállja a helyét a bajnokságban. 

– Hogy látod így az első bő hónap, valamint öt edzőmérkőzés után, jó úton jártok efelé?

– Alakul a csapat azt kell mondjam, a játékosok hozzáállásával maximálisan elégedett vagyok és érződik, hogy remek kohézió van a gárdán belül, ami roppant fontos. Nyilván kell még munka azért ahhoz, hogy teljes egészében összeálljon az a játék amit szeretnék látni, de csiszoljuk folyamatosan mind a védekezésünket mind a támadójátékunkat a tréningeken. Illetve már a legutóbbi edzőmérkőzéseken is azért nagyon sok biztató dolgot láttam a csapattól, persze nyilván itt még a gyakorlás volt elsősorban fókuszban, ennek megfelelően mindenkinek igyekeztem lehetőséget adni, már csak azért is, hogy meccsszituációban is megismerjem a lányokat, meg mi is a lehető legjobban összeszokjunk.       

– A hétvégén pedig ismét hazai környezetben láthatnak benneteket a csabai kézilabdabarátok, vannak külön célok, amikkel nekiveselkedtek a békéscsabai tornának?

– Ezúttal is még a gyakorlás a fő cél, nem az eredmény, szóval játékban szeretném látni leginkább az előrelépést, na meg azt, hol is tartunk jelenleg ellenfeleinkhez képest. Rendkívül fontos volt, hogy megmérettük magunkat az MTK és a Kisvárda ellen, tehát azokkal a csapatokkal szemben akikkel majd szeptembertől csatázunk, most pedig kíváncsi leszek nemzetközi közegben mire leszünk képesek. Valamint célom, hogy ezen a tornán már jobban kikristályosodjon, hogy mely játékosokra milyen szituációban számíthatok, úgyhogy sokkal inkább már ennek szellemében fogom játszatni az együttest.

Dömény Dezső

Interjú Szabó Dórával

Rendkívül fontos csatát nyert meg múlt szombaton Érden lila-fehér együttesünk, amivel továbbra is lépéselőnyben maradt üldözőjével a NEKA gárdájával szemben. Ráadásul a találkozó az utolsó negyedórára már szinte kiütéssé fajult, amiben több játékossal egyetemben, elévülhetetlen érdemei voltak kapusunknak, Szabó Dórcinak is, aki beállása után valósággal lehúzta a rolót és 53%-os teljesítményével az őrületbe kergette az érdi támadókat. Az Ő esete pedig még azért is különleges, mert egy sérülés miatt szinte a fél szezont ki kellett hagynia, de a visszatérése így is pazarra sikerült. Fiatal hálóőrünkkel elevenítettük fel az érdi diadalt, illetve már előre tekintettünk a Loki elleni derbire is.

– Abban egészen biztos vagyok, hogy rengeteg Előre szurkoló hiányolt téged a kapuból az elmúlt hónapokban, de azzal szerintem nem mindenki van tisztában mi is volt valójában a problémád?

– A hivatalos diagnózis szerint csigolya elcsúszás. Az igazat megvallva meglehetősen régóta küszködtem kisebb-nagyobb fájdalmakkal járó gerincbántalommal, de januárban, éppen a Debrecen elleni találkozó bemelegítése közben, egy reccsenő érzés kíséretében teljesen bedurrant a derekam. De annyira, hogy akkor úgy éreztem nem tudok még fel sem egyenesedni. Természetesen ezt követően jöttek a vizsgálatok, több orvos kezei között, számtalan intézményben megfordultam, mire kikötöttem a Budapesti Gerincklinikán, ahol többek között azt a szteroidos injekció kúrát is megkaptam ami aztán elindított a javulás útján. Meg persze a speciális gyógytorna, amit azóta is rendszeresen végzek.

– És akkor mostanra már teljesen tünetmentes vagy?

– Tulajdonképpen igen, de azért egy enyhe fájdalom megmaradt, bár ez sajnos korábban is megvolt. Viszont azt elmondhatom, hogy jól érzem magam és lassan már egy hónapja teljes értékű munkát tudok végezni.

– Mindenesetre a pályán mutatott játékodból arra következtethettünk, hogy már teljesen rendben vagy, mert Érden valóban remek teljesítménnyel alapoztad meg a végül magabiztos sikert. Gondolom így azért különleges pillanat volt ez a számodra?

– Elhiheted mennyire. Rendkívüli érzés volt ismét kapuban lenni, érezni, hogy megy a játék és segítségére tudok lenni a csapatnak. Persze ahogy az edzésmunkába való visszaállás, úgy a meccsterhelés is viszonylag folyamatosan történt, hiszen már az előző két találkozón is beálltam egy rövid időre, de most kaptam először markánsabb lehetőséget a visszatérésem óta. Úgyhogy az elmúlt hónapok tükrében is nagyon örülök, hogy így ment a játék, mert azt hiszem azt nem kell külön ecsetelni mennyire nehéz időszakon vagyok túl. Ilyenkor nemcsak a fizikai fájdalmak viselik meg az embert, hanem mentálisan is rendkívül kimerítő megküzdeni egy ilyen sérüléssel. Szóval sokat jelentett nekem ez a találkozó, főleg, hogy egy kiemelten fontos összecsapást nyertünk meg.

– Mi volt ennek a fontos győzelemnek a titka?

– Talán az, hogy nagyon készültünk rá és mindenki sokkal koncentráltabb volt mint az azt megelőző mérkőzésen. Tényleg rendkívül alaposan kielemeztük az Érdet és sikerült egy olyan védekezést produkálnunk, amivel hatásosan tudtuk semlegesíteni a kulcsjátékosaikat. Nyilván támadásban is javulnunk kellett, mert a Kisvárda elleni egyénieskedő játék itt sem hozott volna sikert. Csakhogy ezúttal sokkal egységesebben, csapatként sikerült megoldanunk elöl is a feladatainkat, ráadásul a könnyű gólok is segítettek minket ebben. Azért nem tagadom, volt némi izgalom a csapaton belül, ez azért a találkozó elején is érzékelhető volt, valószínűleg ennek is tudható be a gyengébb kezdés. De volt tartásunk, nem estünk kétségbe még az érdi vezetéskor sem, és amikor megfordítottuk az eredményt, láthatóan megnyugodott a társaság és onnan már végig a mi akaratunk érvényesült.

– Különleges találkozó előtt álltok, mert a Debrecen elleni csata mindig extra motivációt jelent a szurkolóknak és a csapatoknak is. Ugyanakkor neked talán még különlegesebb, hiszen azért bőven van kötődésed a várossal és az ellenfeletekkel kapcsolatban is…

– Igen, bár immáron három esztendeje játszom lilában, így ennyi idő alatt némileg átrendeződnek a dolog. De tagadhatatlan, hogy amellett, hogy egy komoly múltra visszatekintő derbiről van szó, számomra még ezen felül is plusz motivációt jelent, hogy egykori csapatom ellen léphetek pályára. Sőt, valójában ez lesz az első igazi ilyen összecsapásom itt Békéscsabán, ugyanis eddig csak zárt kapus mérkőzésen, szurkolók nélküli derbin vettem részt.

– Azzal azért tisztában vagyunk, hogy rendkívül erős ellenfél a Debrecen, de mégis mivel lehet a Loki méregfogát kihúzni?

– Valóban nagyon komplex csapat, akik támadásban és védekezésben is egyaránt magas szinten űzik a kézilabdát. Ennek ellenére azért nekik is vannak gyenge pontjaik, erre próbáltunk fókuszálni a héten és a találkozón is erre igyekszünk építeni. Az egyik kulcspont azonban az lesz, hogy megakadályozzuk azt, hogy átrohanjanak rajtunk, ehhez pedig okos, koncentrált támadójátékra lesz szükség. Külön figyelnünk kell kapus kollégámra, Catherine Gabrielre, a Loki portására, aki az utóbbi időben többször is megcsillantotta klasszisát. De úgy egészében nem lesz könnyű feladat átjátszani az igen masszív védelmüket. Úgyhogy természetesen azért mi is reálisan látjuk ellenfelünk erejét, ettől függetlenül nem fogjuk előre feladni a mérkőzést, célunk, hogy a lehető legjobban megszorongassuk őket, jó meccset játszunk velük, amiből aztán bármi kisülhet. Azt hiszem a mögöttünk hagyott Érd meccs is adhat egy jó lökést erre a találkozóra, meg persze szurkolóink is, és akkor valóban egy fergeteges hangulatú derbit játszhatunk szombaton.

Interjú Mayer Szabinával

Szombat délután egy vérbeli alsóházi rangadóra számíthatnak azok akik kilátogatnak az Érd Arénába, hiszen az utolsó helyen tanyázó hazai csapat a tizenkettedik pozícióban álló lila-fehér együttesünket fogadja. Ráadásul lányainknak jó eséllyel már csak egy győzelem kell ahhoz, hogy a biztos bennmaradást elérjék. Könnyű csatára viszont nem számíthatnak a lilák, akik igencsak viharos napokon vannak túl, ami a Kisvárda elleni hazai zakóval kezdődött, és Papp Bálint vezetőedző távozásában csúcsosodott ki. Azóta Farkas Józseffel, az új trénerrel a fedélzeten már csak a munkára és a következő találkozóra fókuszálnak az Előrénél. A kialakult helyzetről és persze az előttünk álló rendkívül fontos összecsapásról, csapatunk rutinos beállósával Mayer Szabinával beszélgettem.

– Azt hiszem most mindenkit az érdekel a legjobban, hogy mi történt veletek azon az ominózus Kisvárda elleni találkozón, és mi okozta ezt az összeomlást amit láttunk a pályán?

– Erre kerestük mi is az elmúlt napokban a magyarázatot, mert konkrétan csapatszinten mondtunk csődöt. Ahogy te is fogalmaztál a második félidőben teljes összeomlást produkáltunk, és főleg támadójátékban, a kapusukkal szemben maradtunk totálisan alul. Teljes dekoncentráltság jellemzett minket és sorozatban rossz döntéseket hoztunk. A sportpszichológusunk segítségével alaposan átbeszéltük a történteket, és szerintem mindenki saját magában is levonta a szükséges konzekvenciákat. Úgyhogy most már lezártuk a szombati mérkőzést, csak előre nézünk és az Érdre koncentrálunk minden idegszálunkkal.

– Viszont másfajta utóélete is volt az összecsapásnak, hiszen edzőtök Papp Bálint távozott a találkozót követően. Ez milyen hatással volt rátok?

– Amikor a bejelentés megtörtént teljesen megdöbbentünk, szinte sokként ért minket, mert erre senki sem számított, de nyilván mindenki tudomásul vette a döntést.

–  Gondolom az sem volt egyszerű, hogy hétfőn meg már Farkas Józseffel, a szezon végéig kinevezett újdonsült trénerrel kezdtétek meg a heti munkát. Mik az első benyomásaid?

– Számomra nem jelent akkora újdonságot az Ő személye, hiszen Szombathelyen dolgoztunk már együtt, szóval azért jól ismerem, bár ott még nem vezetőedzőként tevékenykedett. Nyilván nagyon nehéz és kényes helyzet ez mindannyiunknak, akár a játékosok akár az új edzőnk oldaláról is nézzük. Mivel minden szakember különbözik, így egészen biztos, hogy másmilyen szemléletet fog erre a rövid időre is behozni, ez már az első edzéseken is látszódott. Én mindenesetre bízom benne, hogy nagyon gyorsan kilábalunk ebből a gödörből, és akiknek most szükségük van ehhez másfajta impulzusokra, azoknak segíthet ez az új szituáció.

– És valóban gyorsan kell megtalálni a kiutat, mert a szombati pontok rettentően fontosak lennének, ráadásul pár hónapja már egyszer kibabrált veletek az Érd, és hazai pályán kiénekelte a sajtot a szátokból. Milyen tanulságokat lehet levonni abból a találkozóból?

– Természetesen videózunk, készülünk ellenfelünkre, és azokat a hibákat amiket januárban elkövettünk, azokra megpróbálunk külön odafigyelni. Ahogy a húzóembereikre is, gondolok itt Kopecz Barbira, aki akkor igencsak megszórt minket, vagy Dávid-Azari Fruzsinára, aki villámgyorsan indul és nagyon magabiztosan és változatosan használja ki az adódó helyzeteit. Valamint a két magas középső védőjükkel szemben is taktikusan kell játszanunk. De elsősorban nem személyekre kell készülnünk, hanem kompletten az Érdre, akik biztos vagyok benne, hogy már csak presztízsből is nagyon meg akarják majd nyerni a találkozót. Szóval könnyű dolgunk nem lesz, sőt, kifejezetten nehéz összecsapásra számítok, de nem kérdés, hogy mi egyértelműen a két pontért utazunk Érdre.

– Főleg, hogy könnyen lehet, mindössze csak egy győzelemre vagytok a bennmaradástól, mennyire nyomja ez a tét most a csapatot?

– Ebben a szituációban szerintem most nem szabad ezzel foglalkozni, és el kell kerülni, hogy ez bármilyen szintű görcsösséget is okozzon. Nekünk csak a saját játékunkra és a mérkőzésre kell összpontosítani. Vissza kell hoznunk az önbizalmunkat és a hitünket. Amikor hittünk magunkban, akkor el is értük azokat az eredményeket amiknek köszönhetően most itt lehetünk a bennmaradás kapujában.

– A hit mellett gondolom nagyobb koncentrációra is szükség lesz, mert a Kisvárda ellen mintha ez is hiányzott volna?

– Valóban ebben is komoly deficitünk volt, úgyhogy ezúttal jóval koncentráltabban kell kézilabdáznunk, javítani a helyzetkihasználáson és a játékértésen. Sokkal optimálisabban kell a különböző játékszituációkat is felismerni és végrehajtani. De a legfontosabb dolgok most is hátul dőlnek majd el, ezért kell egy kemény védekezést és egy minél jobb kapusteljesítményt a pályára tenni. Csak hátulról építkezve lehet egy ilyen mérkőzést megnyerni, gyors gólokkal, és ahogy említettem, maximális hittel és akarással. Bízom benne, hogy ezt szombaton meg is tudjuk valósítani, és megszerezzük azokat a pontokat amik a végső célunk eléréséhez szükségesek.

Dömény Dezső

Interjú Marija Agbaba Lanistaninnal

Szombaton egy újabb fontos csatát kell megvívnia lila-fehér együttesünknek, hiszen egy alsóházi riválisunk, a Budaörs otthonában lesz jelenése a csapatnak. Tulajdonképpen a találkozó tétje mindkét fél számára ugyanaz, bebiztosítani a bennmaradást a legmagasabb osztályban. A győztes pedig ha matematikailag még nem is, de gyakorlatilag már ott érezheti majd magát a következő szezon NB1-es mezőnyében. Ebben a harcban tagadhatatlanul az egyik legfontosabb láncszem, csapatunk szerb átlövője Marija Lanistanin, aki már 140 gólt termelt ebben a bajnoki idényben, és ezzel jelenleg a harmadik pozíciót foglalja el az NB1-es góllövőlistán. Marija aki a 2018/19-es szezonban szerepelt első ízben lila-fehérben, már a bajnokság kezdetétől kulcsjátékosa és első számú gólfelelőse lett csapatunknak. Így nyilván abban bízunk, hogy szombaton is sok szép találattal terheli majd meg a Budaörsi hálót. A derbire készülve vele beszélgettem a találkozó felvezetéseként.

– Ebben a hónapban csak egy meccset vívott eddig a csapat, a Fradi ellenit. És bár Te a válogatottnál voltál, gondolom azért az együttesnek ez a rövid szünet hasznos volt a regenerálódásban és a bajnokság utolsó szakaszára való felkészülésben?

– Mindenképpen, bár ahogy te is mondtad a Ferencváros elleni mérkőzés előtt a válogatottban volt jelenésem, így azért nekem ez jóval mozgalmasabb hónap volt. Ráadásul tíz napig voltam távol, ezalatt két összecsapást is le kellett játszanunk, benne egy Törökországi találkozóval. De a lányoknak valóban bőven volt idejük a munkára és a regenerációra is. Elsősorban most a védekezésen volt a hangsúly, azt gyakoroltuk, azon finomítottunk és igyekeztünk kijavítani az előző időszakban elkövetett hibáinkat, hogy valóban a lehető legjobban felkészüljünk az idény végjátékára.

– Te viszont igazán remek szezont futsz, elég csak ránézni a góllövőlistára, ahol nagyon előkelő helyen állsz. A csapat sikere mellett mennyire motivál, hogy ott vagy a pontvadászat legeredményesebb játékosai között?

– Igen, szerencsére kifejezetten jó szezont tudhatok eddig magam mögött, talán az eddigi legjobbat is itt a magyar bajnokságban. Jelenleg abban a korban vagyok, amikor még folyamatosan gyűjtöm a tapasztalatokat, de ez az idény mindenképpen kitűnő visszajelzés arra, hogy jó úton haladok. Természetesen azért a legfontosabb a csapat, és így a leginkább én is azt szeretném, ha a lehető legjobb eredménnyel zárnánk a szezon. Ebben pedig remélem továbbra is minél jobban tudom segíteni majd az együttest.

– Erre már szombaton is lesz lehetőséged, hiszen fontos találkozó vár rátok Budaörsön. Mennyire ismered aktuális ellenfeleteket?

– Egészen jól ismerem őket, már csak abból kifolyólag is, hogy a testvérem éppen ott játszott az előző szezonban, így én akkor jóformán az összes meccsüket láttam, azóta pedig olyan markánsan nem változtak. És bár a tavalyi idényük azért eredményesebb volt, azért most is egy olyan csapat, amelyik bármikor képes lehet meglepetést okozni, szinte mindenki ellen. Itthon ugyan megvertük őket egy szintén rendkívül fontos mérkőzésen, de nagyon kemény ellenfelek voltak akkor is, és biztos vagyok benne, hogy most Budaörsön még ennél is nehezebb lesz őket két vállra fektetni. A hazai pálya előnye pedig nekik is komoly fegyver, de nyilván nekünk sem lehet más célunk szombaton, mint megnyerni a meccset és elhozni a pontokat.  

– Ezúttal mi lehet a legfőbb kulcsa a győzelemnek?

– Egyértelműen a védekezés. Ha hátul stabilak vagyunk, jól működik a védekezésünk, és mögötte lesz kapusteljesítmény is, akkor nincs mitől tartanunk. Persze okosan is kell játszanunk, nem szabad kapkodni és valóban csapatként kell küzdeni a pályán. Az elmúlt napokban igyekeztünk a legjobban felkészülni ellenfelünkből, megtalálni az optimális taktikát, és nyilván kiveséztük, hol vannak a gyengébb pontjaik. Ezeket szeretnénk kihasználni, és mérkőzésen is visszaadni az edzésen gyakoroltakat.

– Összességében milyen találkozóra számítasz szombaton?

– Kimondottan nehéz csatára. Az ilyen ki-ki meccsek a legnehezebbek, amikor két hasonló erősségű csapat feszül egymásnak, akiknek ráadásul egyaránt szüksége van a győzelemért járó pontokra. Budaörsön pedig tényleg kifejezetten nehéz játszani. Nem kérdés, hogy ahogy mi is, úgy ők is extra motivációval fognak majd a pályára futni, szóval egy igazi derbit várok szombaton. Ugyanakkor remélem, hogy idegenben is sikerül például a Siófoki találkozónkhoz hasonló teljesítményt nyújtanunk, hideg fejjel játszanunk, és persze fontos lesz, hogy végig higgyünk magunkban és a győzelemben.

Dömény Dezső