ímkézett bejegyzés

Interjú Iván Emesével

A rájátszás első idegenbeli összecsapására készül együttesünk a Békéscsabai NKSE, melyre ezúttal egy kozármislenyi kiruccanás vár. És noha egy picit döcögősre sikerült lányainknak a rájátszás vasárnapi nyitánya, csapatunk balkezes játékosának Iván Emesének a vezérletével végül hét góllal felülkerekedtünk a SZISE gárdáján. Emese kilenc találatot jegyzett ezen a találkozón, de remek formáját az is jól mutatja, hogy csapatunk legutóbbi hat mérkőzésén összesen 41 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába. Vele értékeltük az elmúlt találkozókat, de persze már a szombati összecsapás is szóba került.

– Immáron sokadszorra fordul elő ebben a naptári évben, hogy a csapat legeredményesebb játékosaként zárod a találkozót, de erre vasárnap még egy lapáttal rátettél azáltal, hogy hibátlan lőlapot produkáltál. Összefüggésben van ez azzal, hogy mostanában többet játszol szélen?

– Én inkább azt mondanám, hogy a játékidőmmel van jobban összefüggésben. Több lehetőséget kapok mint korábban és próbálok élni is ezzel a bizalommal. Persze olyan téren van kapcsolódás a szélsőjáték között, hogy Flóra sajnálatos egészségügyi problémái miatt félig-meddig kényszerből is kaptam sokkal több játékidőt ott, mint lövőben, de azt érzem, hogy az ebből fakadó sikerélmények jó hatással vannak úgy komplexen az egész játékomra. Ettől függetlenül azért továbbra is átlövő pozícióban érzem magam a legjobban, és arra törekszem, hogy a középső posztokon is minél jobb teljesítményt nyújtsak.

– Ami azt illeti a SZISE ellen kis túlzással mindenhonnan betaláltál, ennek ellenére most valahogy nem éreztem annyira gördülékenynek a játékotokat mint máskor. Belülről miként érezted ezt?

– Valóban, bentről is valahogy olyan nyögvenyelősnek tűnt a találkozó, és kicsit az volt az érzésem, mintha a valósággal ellentétben kétszer olyan hosszú összecsapást vívnák ellenfelünkkel. A Szent István rettentően kiszámíthatatlan játékot játszott, ráadásul egy sok faulttal tarkított, vontatott mérkőzés alakult ki, ahol belülről úgy látszott jóval nagyobb különbség van a felek között a javunkra, az eredmény alakulása azonban mégsem teljesen ezt mutatta. Főként ha összehasonlítjuk a hétközi Dunaújváros elleni derbivel, na akkor van igazán nagy kontraszt a meccsek között. Ott egy gyors ritmusú, lüktető játék volt, és bár jobban el is fáradtunk benne, azért nekünk inkább az a fajta kézilabda fekszik. Sajnáltuk is azt a találkozót, mert igyekeztünk a szívünket-lelkünket kitenni a pályára, sőt azt hiszem még a játék tekintetében is felvettük a versenyt a Kohásszal, de alapembereink hiányát a végjátékban már végképp nem bírtuk el.

– Most viszont több időtök is van felkészülni a következő feladatotokra…

– Igen, pont ezért a héten inkább a pihenésre és a regenerációra helyeztük a nagyobb hangsúlyt. A vasárnapi találkozót követően kaptunk másfél nap pihenőt, illetve az edzéseknek is jobban a taktikai része domborodik most ki.  De szükség is van arra, hogy frissebben veselkedjünk neki a szombati csatának, mert azt hiszem a Kozármisleny ellen jóval nehezebb dolgunk lesz mint legutóbb volt. Most egy teljesen másfajta kézilabdára kell felkészülnünk, hiszen a hazaiak kifejezetten széles taktikai repertoárral rendelkeznek, amihez még egy jóval markánsabb átlövősor is párosul. Elég csak megemlítenünk Scheffer Zsanettet vagy a válogatott tapasztalattal is rendelkező Hornyák Bernadettet, akik mindketten komoly lövőerővel rendelkeznek. Ugyanakkor megvannak a jól cselező, egy az egyben veszélyes kézilabdázóik is, emellett otthon még harcosabban, elszántabban is játszanak, ami a leginkább a védekezésükben tetten érhető. Tehát nekünk is ennek megfelelően maximális tűzzel kell már az elejétől beleállni a találkozóba.

– És arról se feledkezzünk meg, hogy még utazás szempontjából sem lesz rövid túra…

– Valóban, az elmúlt időszakhoz képest ez is egy új elem, hogy hosszabb utazásra kell felkészülnünk, ami nyilván fárasztóbb, de ki kell tudnunk zárni az ebből fakadó nehézségeket. Ami kulcsfontosságú lesz a mi szempontunkból, hogy a védekezést miként tudjuk majd megoldani, főleg Giricz Laura hiányában. Ha hátul képesek leszünk megteremteni a kellő stabilitást, és sikerül ráerőltetni az akaratunkat a hazaiakra, tehát végig a saját ritmusunkban, a saját játékunkat tudjuk játszani, akkor egészen biztosan a két bajnoki ponttal a zsebünkben térhetünk haza. Tagadhatatlan, hogy most már egyre inkább benne van a gondolatainkban a feljutás mellett nem csak a bajnoki cím, de a veretlenség megtartása is, ami még plusz motivációt jelent, így ennek megfelelően most is a győzelem szellemében lépünk pályára szombaton.

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

Februárban a Szeged elleni találkozóval együttesünk számára is lezárult a bajnokság alapszakasza, és ezzel az idény első fele is. A hétvégén pedig már a bajnoki rájátszást kezdik meg a lila-fehérek, azaz elérkeztünk a pontvadászat záró szakaszához, aminek a végén eldől melyik két csapat folytathatja jövőre a legmagasabb osztályban. De előtte még egy másik sorozatra koncentrálnak lányaink, hiszen a Magyar Kupa negyeddöntőjében szerdán a Dunaújváros csapatát fogadja együttesünk. Ennek apropóján a derbire készülő lilák mesterével, Papp Bálinttal elemeztük az alapszakaszt és persze a csapat előtt álló feladatokat.

– Megnyertétek az alapszakaszt, így joggal gondolhatjuk, hogy elégedett vagy az eddig történtekkel, valóban így van?

– Természetesen igen, elégedett vagyok mind az eredménnyel, mind pedig azzal a fejlődési ívvel amit bejárt az együttes. Pláne annak tükrében, hogy a felkészülési időszak végén három meghatározó játékost is elvesztettünk, és azért az örömteli, hogy így együtt csapatként kompenzálni tudtuk a hiányukat, és igazán nem látszódott ez a játékunk minőségén. Nyilván itt fontos volt, hogy a lányok végig nagyon kitartóan és elszántan dolgoztak, és bár akadtak szorosabb szakaszok egy-egy mérkőzésen belül, azért sikerült szépen lehozni a bajnokságnak ezt a részét. De ahogy a lányoknak is elmondtam, bár mérvadó volt az ami eddig történt, a szezon lényegi része csak most következik, tehát nem szabad hátradőlni és elhinni, hogy már feljutottunk, hanem pont ellenkezőleg, továbbra is keményen kell dolgoznunk, hiszen az érmeket májusban osztják és nem most.

– Akkor ezek szerint a felsőházi rájátszásra még többet vársz a csapatodtól?

– Inkább úgy fogalmazok, hogy szeretném ha a fejlődés nem állna meg, és a játék több elemében is további előrelépést tudnánk produkálni, főként a fiatalok tekintetében lenne jó ha ez töretlen maradna. De a felált fal elleni támadójátékunkon is van még mit csiszolni, mi több úgy érzem, hogy a védekezésünkben is maradtak még tartalékok, annak érdekében, hogy végig hatvanpercen keresztül masszívak és feszesek tudjunk lenni.

– Vannak külön elvárások a rájátszásra, gondolok itt például a veretlenségre, amit a csapat az eddigi menetelése során nagyon szépen kiépített?

– Így külön nem határoztunk meg semmi ilyet, sőt én jobban is szeretem, ha inkább mindig csak a soron következő feladatunkra koncentrálunk, és ugyanúgy ahogy eddig is tettük, ezután is apránként haladunk a végső célunk felé. A rájátszásban is ez a terv, hogy minden meccsen domináljunk, és olyan tempót diktáljunk amivel ellenfeleink fölé tudunk kerekedni. Ráadásul tudjuk milyen a sport, bármikor történhet akár egy sérülés vagy betegség, ami felülírhat mindent, szóval csak fokozatosan nézzünk előre, és remélem, hogy a tőlünk független  történések sem fognak minket befolyásolni. 

– A rájátszás nyitánya előtt azonban vár még rátok egy kellemes kötelesség, méghozzá egy Magyar Kupa negyeddöntő a Dunaújvárossal. Mennyire lesz nehéz falat az Újváros?

– A mi szintünkön azért meglehetősen, hiszen egy hosszú évek óta stabil elsőosztályú gárdáról beszélünk, aki az élcsapatok kivételével bárkire veszélyes lehet. Rendkívül szervezett kézilabdát játszanak, amiben remekül ötvözik a rutint és a fiatalságot. Az tagadhatatlan, hogy a fő fazonszabászuk a Bulat-Szalai kettős, akiknek a rutinját és gólérzékenységét a fiatal játékosok gyorsaságával egészítik ki. Ezenkívül védekezésben is kifejezetten masszívak, magas, robosztus fallal és jó kapusokkal. Szóval azt hiszem ezúttal a teher, ellentétben a bajnoksággal, most nem a mi vállunkat nyomja, ellenben ez ismét egy kiváló lehetőség arra, hogy egy NB1-es ellenféllel szemben mérhessük fel hol is tartunk valójában. Ami egy picit azért árnyalja a képet, hogy meglehetősen sok hiányzónk volt az elmúlt héten, hiszen válogatott kötelezettségek és sérülések miatt hat játékosomra sem számíthattam, és így nem tudtunk teljes kerettel készülni az összecsapásra. Sőt, közülük néhány játékosnak még szerdán a pályára lépése is kérdéses.

– A nehézségek ellenére mire számítasz a mérkőzésen?

– Mindenképpen szeretném ha egy kiélezett találkozóra tudnánk ellenfelünket kényszeríteni, egy szoros végjátékkal, amiben bármi benne lehet. Viszont ehhez az kell, hogy mindenki aki pályán lesz a maximumot nyújtsa, csapatszinten pedig összeszedetten kézilabdázva, feszes védekezéssel és kimagasló kapusteljesítménnyel rukkoljunk elő. Nyilván a hazai pálya is komoly előny nekünk, és remélem, hogy ezúttal is tudunk majd plusz erőt meríteni a szurkolóink biztatásából. Azzal mindenki tisztában van, hogy csak egy lépésre vagyunk a négyes döntőtől, és azért oda nem minden évben jut el egy ilyen szintű csapat mint mi, tehát ez nagy lehetőség, úgyhogy ennek tudatában mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy bravúrt érjünk el, és végig harcolni fogunk a továbbjutásért.

Dömény Dezső

Interjú Szabó Dórával

A hétvégén zárulnak a női kézilabda bajnokság másodosztályának alapszakasz küzdelmei, csapatunk a Békéscsabai ENKSE pedig hazai környezetben a Szeged ellen int búcsút az első etapnak. A találkozó előtt együttesünk hálóőrével Szabó Dorcival elevenítettük fel a hétvégi Eger elleni győzelem legfontosabb pillanatait, és persze előretekintettünk, többek között a szombati összecsapásra is.

– Tulajdonképpen csak papíron volt rangadó az Eger elleni ütközet, és nemcsak a számszerű eredmény miatt mondom ezt, hanem a játék képe alapján is ez volt az érzésem…

– Ez is volt a tervünk, hogy már a találkozó elejétől a mi akaratunk érvényesüljön, és ezúttal ne ajándékozzunk akár egy komplett félidőt ellenfelünknek. Szerencsére ez sikerült is, keményen beleálltunk a meccsbe, és főleg védekezésben olyan masszivitást tudtunk a pályára vinni, amivel szemben az Egernek egyszerűen nem volt ellenszere. Minden szinten próbáltuk úgy kezelni ezt az összecsapást is mint bármelyik másikat, de az a plusz elszántság amit nyilván a mérkőzés súlya generált, totálisan érezhető volt rajtunk az első percektől. És miután viszonylag az elején egy magabiztosabb előnyt sikerült kiépítenünk, a folytatásban már sokkal nyugodtabban is kézilabdázhattunk.

– Azért a szünet előtt plusz kettőnél Te is fontos hetest fogtál, ami után a második játékrészben jöhetett a lassan már megszokott csabai henger…

– Próbáltam én is nagyon fókuszálni annál a szituációnál, mert tudtam, hogy nem mindegy mekkora előnnyel megyünk szünetre. Másfelől viszont egyáltalán nem éreztem a megingás legkisebb jelét, még annak ellenére sem, hogy a félidőre azért sokkal közelebb kerültek hozzánk. Bíztunk magunkban, és abban a munkában amit eddig a szezonban elvégeztünk, és ami a végén aztán a reális különbséget is jelentette a javunkra. Mert a második félidőben ez már nagyon kijött, fizikálisan felőröltük ellenfelünket, akik elfáradtak és így törvényszerűen elkezdtek egyre többet hibázni, mi pedig végleg eldöntöttük a mérkőzést. De a fő fegyverünk, hogy csapatként rendkívül erősek vagyunk, mindenképpen kidomborodott ezúttal is, sőt kulcsfontosságú volt a győzelemben. Bálint is ezt emelte ki az öltözőben közvetlenül a lefújást követően, ráadásul nemcsak szimplán dicséretet zsebelhettünk be tőle, de még elégedett is volt a játékunkkal, ez pedig így mindent elmond az összecsapásról.

– Viszont sok időtök nincs ünnepelni, mert hátra van még egy találkozótok az alapszakaszból, majd jönnek az újabb kihívások, a Magyar Kupában és rájátszásban…

– Azért természetesen egy picit megünnepeltük a szombati sikert, de valóban a komolyabb ünneplés ideje még nem most van. Ezenfelül ahogy te is említetted jelentős feladatok várnak még ránk, amiből a Dunaújváros elleni kupacsata mindenképpen kiemelkedik. Főleg így, hogy igazából teljesen a mi szájízünk szerint alakult a sorsolás, hiszen a nagyokat szerettük volna elkerülni, és ez szerencsére úgy sikerült, hogy még a hazai pálya előnyét is élvezhetjük. Szóval égünk a vágytól, hogy ismét megmutassuk magunkat egy NB1-es gárda ellen, és annyit azért elárulhatok, hogy rendesen mennek is a fogadkozások a csapaton belül arra az esetre ha sikerül továbbjutnunk. Viszont addig még van szűk három hetünk, amibe belefér majd egy kicsit lazább hét is, de ne feledjük el, hogy előtte még sikeresen le kell zárnunk az alapszakaszt.

– Méghozzá egy alsóházi csapattal szemben. Adja magát a kérdés, mennyire nehéz felpörögni erre egy ilyen derbi után?

– Nehezebb az biztos, hiszen azért van némi kontraszt a két feladat között. Teljesen más dinamikájú és sebességű együttessel kell farkasszemet néznünk, akik kapus szemmel is kifejezetten kellemetlen ellenfelek. Inkább az egyéni stílus dominál náluk, és sokszor pont a kiszámíthatatlan megoldásaikkal okoznak fejtörést riválisaiknak. Ugyanakkor ha azt kérdezed, hogy mi motiválhat minket egy ilyen mérkőzésen, akkor azt mondom csak rá kell nézni a tabellára, és innentől ez nem kérdés, a veretlenségünk megtartása. És ebben nyilván van presztízs dolog is, de főként az, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy akár még egy véletlen botlással is kizökkenjünk abból a jó szériából amiben vagyunk, hisz a folytatásban is várnak még ránk fontos csaták. Illetve szeretnénk kiszolgálni a közönségünket is, és ezúttal is olyan teljesítményt felvinni a pályára amivel meghálálhatjuk a bizalmukat. És azt gondolom, ha kellő koncentráltsággal, a megbeszéltek szerint játszunk, akkor viszonylag izgalommentesen és magabiztosan tarthatjuk otthon a két bajnoki pontot, valamint a tervek szerint tudja majd Bálint is forgatni a csapatot, és elosztani a terhelést.

Dömény Dezső

Interjú Gyimesi Kittivel

Szombaton ismét összecsap egymással a keleti másodosztály két éllovasa, az Eger és a Békéscsaba. És noha csapatunk alapszakasz-győzelmét ez a találkozó már nem befolyásolja, hiszen 5 pontos előnye van a liláknak üldözőjükkel szemben, a rájátszás tekintetében azért óriási téttel bír az egri mérkőzés. Ennek megfelelően derekasan készülnek is lányaink a rangadóra, de a csütörtök délutáni videóelemzés előtt csapatunk védelmének oszlopát Gyimesi Kittit, azért csak sikerült néhány perc erejéig elcsípnem, hogy beszélgessünk egyet a derbi apropóján.

– Nem is olyan rég sok csabai szimpatizáns fellélegezhetett, hiszen most már egészen biztosan a jövő szezonban is lila-fehérben láthatunk. Ezek szerint az ideigazolásoddal jó döntést hoztál tavaly tavasszal?

– Teljes mértékben. Abszolút pozitív érzések vannak bennem az elmúlt hét hónapról, bár meg kell mondjam azért voltak félelmeim, mert mégiscsak hét esztendőt húztam le az előző egyesületemnél, és ilyenkor a váltás mindig nehezebb, de a kételyek hamar elillantak. Tényleg jól érzem magam a csabai közegben, remek belső kohézió alakult ki a csapatnál, élvezem az itteni munkát, a mérkőzéseket, és persze azt is, hogy ismét a családom közelében lehetek. Nem titkoltan ez is szerepet játszott abban, hogy hazatértem, mivel rendkívül fontosak számomra a családi kötelékek. A szó szoros értelmében érzem azt a pluszt amit a közelségük jelent nekem, és ami nagyon hiányzott már az utóbbi években.

– Egyik megfogalmazott célod idény előtt az volt, hogy komplexebb játékossá szeretnél válni. Nyilván a helyzet is így kívánta, de már szezonkezdet óta elég markáns szerep hárul rád támadásban is…

– Valóban, bár nem teljesen így képzeltem azt, ahogy majd támadásban felépítem magam, és bizony sajnálatos is, hogy sérülés miatt fontos játékosok estek ki, szó szerint a kezdés előtt. Gondolhatod, hosszú évek védekező szerepköre után hirtelen a támadójátékban is ilyen mértékben helyt kell állni, nem mondom azt, hogy egyáltalán nem volt bennem izgalom. Sőt, kis túlzással korábban csak a félpálya létezett a számomra, így más jellegű meccsterheléshez is voltam hozzászokva. Emlékszem rá, első itteni találkozómon néhány gyors támadás-védekezést követően ránéztem az órára, és nem akartam elhinni, hogy még csak bő öt perc telt el a mérkőzésből, annyit kivett belőlem az elől-hátul játék. Másrészről meg valahol örülök is a kihívásnak, mert csakugyan az volt a célom, hogy ismét felépítsem magam az átlövések terén, szóval ha már így alakult próbálok élni a lehetőséggel, és támadásban is minél kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtani.

– Viszont védekezésben komoly stabilitást hoztál, és ebben a szegmensben jól látható a folyamatos fejlődésetek az idény során…

– Én is úgy érzem, hogy egyre jobban kezdünk összecsiszolódni hátul, persze az edzéseken is nagy hangsúlyt fektetünk erre. De valóban elengedhetetlen egy jól működő, masszív védelem, ami mentálisan is plusz erőt ad a támadásoknál, meg ugye a mi gyors lerohanásokon alapuló játékunknak még inkább lényegi eleme. Egyébként az nyilván nagy segítség volt, hogy Laurával már az elejétől rendkívül jól megéreztük egymást, de mivel mindig van hova fejlődni, így nekünk is legfőképpen a kommunikációban kell még javulnunk ahhoz, hogy teljesen egységes hátsó szekciót alkossunk.

– Az egyik legnehezebb összecsapásotok előtt álltok, hiszen az egri katlant kell bevennetek, ami teljes mértékben még senkinek sem sikerült ebben a szezonban. Milyen érzések vannak benned?

– Őszintén szólva én már nagyon vártam ezt a derbit, valahol már régóta ott motoszkált a fejemben, és bár valóban minden meccsre hasonló szisztémával készülünk, azért tagadhatatlanul már érezni lehet az edzéseken is, hogy ez most fontos rangadó lesz. Mindazonáltal nem szabad túlstresszelnünk a találkozót, lendületben vagyunk, ez kellő önbizalmat kell adjon, szóval ezúttal is leginkább magunkra kell összpontosítanunk, és a saját játékunkat kell játszanunk. Abban azonban biztos vagyok, hogy a hazaiak már az elejétől nekünk fognak esni, és az utolsó pillanatig harcolni fognak a győzelemért. Fiatal, lelkes csapat, akiket irgalmatlanul nehéz megtörni, ezt tapasztaltuk a hazai összecsapáson is, viszont a rutin azért mellettünk van, és az ilyen csatákban ez nagyon sokat számít. Meg persze az állóképesség is, ami nekünk az egyik fő erősségünk.

– Ettől függetlenül mindenképpen élesebben kell kezdenetek a találkozót mint legutóbb…

– Az egyértelmű. Olyan jellegű bealvások mint a Hajdúnánás ellen most biztosan nem férnek bele. Ott csak a szünetben tudtuk a szükséges hőfokra tüzelni magunkat, de egy ilyen rangadón mint ami ránk vár, már a mérkőzés elejétől maximális tűzzel kell belevetni magunkat a játékba. És ez főként a védekezésben rendkívül fontos, ami egy effajta jól cselező, gyorslábú csapat esetében mint az Eger, még nagyobb jelentőséggel bír. Kompaktnak kell lennünk hátul, ezzel is segítve a kapusok dolgát, akiknek a jó teljesítménye szintén kulcsfontosságú lesz a győzelem kiharcolásában. Mert bár szoros összecsapásra számítok, ugyanakkor bízom a csapat erejében, és abban, hogy a meccsen a mi akaratunk érvényesül majd, és a végén győzelmet ünnepelhetünk.

Dömény Dezső

Interjú Vámosi Pannával

Szombaton délután a Hajdúnánás csapatát fogadja békéscsabai kézilabda-csapatunk, és mivel a vendégek még harcban állnak az első öt hely valamelyikének megszerzéséért, azaz a felsőházba kerülésért, így valóban fontos pontokért fog zajlani a csata. De nemcsak a csapatok számára lesz ez kiemelt mérkőzés, hanem együttesünk balátlövője, Vámosi Panna számára is, hiszen fiatal játékosunk épp a nánási klubot hagyta ott együttesünk hívó szavára. És bár Panna korábban játszott Békéscsabán, de mivel 2020 őszén nagyon hamar visszahívta kölcsönadó egyesülete, így csak most hétvégén szerepel majd először tétmeccsen, nézők előtt a csapat otthonául szolgáló Városi Sportcsarnokban.

– Az előző szezonban amilyen hirtelen távoztál, most szinte olyan hirtelen is tértél vissza közénk…

– Valóban, akkor 2020 szeptemberében engem is nagyon váratlanul ért, hogy visszarendelt a Loki, és egyik pillanatról a másikra itt kellett hagynom a csapatomat, a társaimat, akikkel végig csináltam a felkészülést, és noha semmi beleszólásom nem volt a dologba, mégis úgy éreztem, hogy cserben hagytam az együttest. Őszintén szólva remekül éreztem magam Csabán, és tényleg nehéz szívvel mentem el, de valahol már akkor tudtam, hogy vissza fogok még térni ide. Ez a gondolat pedig a mostani szezon elején kezdett egyre erősebben megfogalmazódni bennem, lévén csapatom a Debrecen ebben az idényben nem nevezett be a bajnokságba, csak kölcsönadott a Hajdúnánáshoz, és az igazat megvallva nem volt számomra a legoptimálisabb ez a szituáció. Így amikor lehetőségem nyílott rá, azonnal igent mondtam a Csabának, és nagyon boldog vagyok, hogy ismét itt lehetek. Ráadásul a szerződésemet is sikerült felbontanom korábbi klubommal, így végre már nem csak kölcsönjátékosként segíthetem az egyesületet.   

– Akkor olyan mintha el sem mentél volna?

– Lényegében igen, főleg, hogy a tavalyi csapat nagyrésze megmaradt, tehát ismerős közegbe tértem vissza. Csakhogy az idei csapat már Bálint kezei alatt pallérozódik, így nyilván idő kellett ahhoz, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, és az általa képviselt játékrendszerbe beilleszkedjem. És bár egy picit izgultam emiatt, úgy érzem mostanra már kellően kiismertük egymást, és tisztában vagyok az elvárásaival. Kétségkívül az elején sok minden furcsa volt, hiszen a hajdúnánási klubnál vezérszerep hárult rám, és nagyon sokat játszottam, itt pedig belecsöppentem egy sokkal bővebb keretű csapatba, ahol jobban megoszlanak a terhek, és más szerepkör jut nekem mint ott. Illetve ami még igazán új dolog a számomra, hogy ellentétben eddigi csapataimmal, ahol elsősorban jobbátlövőt játszattak velem, itt balátlövőként és irányítóként számítanak rám. És meg kell mondjam ahhoz képest, hogy az irányító poszt merőben másabb mint az előző szerepköreim, és komoly felelőséggel is jár, ahogy most már fokozatosan összecsiszolódom a lányokkal, úgy egyre inkább élvezem is ezt a kihívást.        

– Viszont ha valaki alaposan, testközelből ismeri soron következő ellenfeleteket az Te vagy. Hogy jellemeznéd ex-csapatodat?

– Egy viszonylag fiatal, de úgy gondolom jó erőkből álló alakulat a Nánás. Megvannak a rutinosabb kézilabdázóik is, de főként az ifista debreceni kölcsönjátékosaik révén inkább a fiatalos lendület jellemzi őket. Ámbár hozzánk képest alapvetően más stílust képviselnek, őket a rohanósabb játék helyett inkább a hosszabban kijátszott támadások jellemzik. Nyilván ebben az is közrejátszik, hogy kevesen is vannak, gyakorlatilag nincs is teljes két soruk, tehát próbálják energiatakarékosabban beosztani a mérkőzéseiket. És ugyan hazai pályán igazán erősek, és eddig ott is tudták pontjaik nagy részét begyűjteni, azért nekünk is résen kell lennünk, mert főként gólérzékeny átlövőik révén vendégként is veszélyes ellenfelek.       

– Ráadásul egy nagy győzelem eufóriájával érkeznek, hiszen tizenegy góllal legyőzték az Algyőt, amivel egyértelműen bejelentkeztek a felsőházba is…

– Igen, én is azt hiszem messze nem feltett kézzel fognak érkezni, sőt mivel nekik nagyon kellenek a pontok, biztos vagyok benne, hogy elképesztő elszántsággal készülnek ellenünk. Pont ezért is kemény meccsre számítok, ugyanakkor félnivalónk nem hiszem, hogy lenne, ellenben lebecsülni is nagy hiba volna őket. Fel kell készülnünk arra, hogy lassítani fogják a játékunkat, és így könnyen egy sok ütközéssel tarkított, brusztolós találkozó válhat belőle. Viszont ha nem hagyjuk magunkat kizökkenteni, és a saját ritmusunkban tudunk kézilabdázni, illetve a mi gyors játékunkat tudjuk leginkább kidomborítani, akkor azt gondolom nem lesz veszélyben a két bajnoki pontunk. Koncentráltan kell hátul is dolgoznunk, és a lövőiket belekényszeríteni abba, hogy a lehető legtávolabbi zónákból tudjanak csak lőni.

– Első tétmeccsed a nagycsarnokban, van izgatottság?

– Kétségkívül már most van bennem egy csöppnyi izgalom, hogy ez lesz az első bajnoki mérkőzésem a sportcsarnokban, ennek ellenére megpróbálom magam ettől függetleníteni, csak az összecsapásra koncentrálni, és lehetőleg jó játékkal bizonyítani a szurkolóinknak. Meg persze ami a legfontosabb, hogy a találkozó végén majd mindenképpen győzelmet ünnepelhessünk.

Dömény Dezső

Pontosan féltávnál járnak az NB1/B Keleti csoportjának küzdelmei, ami azt is jelenti, hogy mindössze négy összecsapás van hátra az alapszakaszból.

Lila-fehér együttesünkre ennek ellenére még várnak fontos feladatok a bajnokság első etapjában is, elég ha csak a jövő heti Hajdúnánás elleni találkozóra, és pláne csapatunk egri megmérettetésére gondolunk. Most hétvégén viszont egy effektíve tét nélküli mérkőzés vár lányainkra, ugyanis a tabella utolsó helyén szerénykedő Csepel DSE gárdájához látogatnak a lilák. Mivel pedig együttesünk már biztosan a felsőházban a fővárosiak pedig az alsóházban folytatják a további küzdelmeket a rájátszásban, így ennek a találkozónak az eredménye csak presztízsértékkel bír a felek számára. Ha pedig jobban górcső alá vesszük a csepeliek szereplését, ez a megállapítás még inkább igaznak tűnik. Ugyanis az újonc hazaiak még nyeretlenek az idei kiírásban, mindössze két hazai döntetlenre futotta erejükből az ősz folyamán, a Tempo ellen játszottak egy 23-23-as végeredménnyel záruló összecsapást, illetve a Szeged csapatával remiztek, akkor 31-31 lett a vége. És ugyan voltak még szoros meccsei Varga Márta tanítványainak, mert szintén hazai pályán az Orosházát is megizzasztották olyannyira, hogy csak egy góllal tudott nyerni megyei riválisunk, sőt még Hajdúnánáson is kiélezett találkozót játszottak, azonban a végén ott is alulmaradtak, igaz csak két találattal a hazaiakkal szemben. Legutóbb decemberben játszottak hazai közönség előtt, akkor a Kispestet látták vendégül és szenvedtek el tőlük 37-31-es vereséget. De az előző fordulóban sem tudták ellenfelük dolgát túlságosan megnehezíteni, aminek ezúttal az Algyő csapata örülhetett, hiszen hazai pályán arattak könnyed 35-26-os győzelmet a sereghajtóval szemben. Csapatukból továbbra is Kajdácsi Kinga az aki kiemelkedik és aktuális gólfelelőse a csepelieknek, jelenleg 62 találatnál jár a fiatal játékos.

A fővárosiakkal ellentétben együttesünk rápihenhetett a szombati találkozóra, ugyanis a múlt szombati hazai összecsapásra tömeges COVID fertőzések miatt nem tudott kiállni ellenfelünk a Tempo gárdája, így nem csak elmaradt a mérkőzés, de játék nélkül 10-0-val meg is kapta a győzelmet és a két bajnoki pontot a lila-fehér hölgykoszorú. Mivel pedig előtte az orosházi kirándulást is háromgólos sikerrel vették lányaink, így továbbra is 100%-os mérleggel vezetik a Keleti csoportot. Ettől függetlenül Papp Bálint a lilák mestere érthető módon nem volt túl boldog amiatt, hogy nem sokkal az összecsapás előtt törölték a találkozót.

– Kifejezetten rossz, hogy kimaradt egy mérkőzés, miközben szinte egész héten erre készültünk – kezdte az Előre vezetőedzője. Számunkra minden találkozó fontos és nem szerencsés ha abból a ritmusból, amiben benne vagyunk kizökkenünk. Szóval ezt a szituációt most inkább hátránynak érzem mint előnynek, de bízom benne, hogy ez szombaton nem fog minket semmiben sem befolyásolni.

Ahogy pedig már korábban céloztam rá, a szombati összecsapás nem a hatalmas tétje miatt lehet fontos együttesünknek, hanem sokkal inkább egy jó felvezető lehet az Eger elleni derbi, és még messzebbre tekintve a rájátszás rangadói elé, ahol az eddig kevesebbet játszó kerettagok is markánsabb szerepet kaphatnak.

– A legfontosabb az lesz, hogy a mérkőzéshez maximális komolysággal álljunk hozzá – folytatta a szakember. Mi ugyanúgy készülünk mint bármely találkozóra, szóval Csepelen is a győzelem szellemében lépünk majd pályára, ilyen szempontból nem teszünk különbséget az ellenfelek között, de nyilván azért más mérkőzést várok mint amelyet mondjuk Orosházán játszottunk. Viszont ezúttal is a saját játékunkra kell elsősorban figyelnünk és meg kell próbálnunk kijavítani azokat a hibákat, amelyek az elmúlt összecsapások alkalmával jelentkeztek. Leginkább hátul akadtak gondjaink, tehát szeretném ha a védekezés és a kapusaink ismét megtalálnák az összhangot egymással. Célunk mindenképpen az, hogy már a találkozó elejétől uraljuk a játékot és a lehető leghamarabb a magunk javára fordítsuk azt. Ez azért is fontos lenne, hogy így a játékperceket is a legoptimálisabban el tudjam osztani a játékosok között, így akik eddig kevesebbszer jutottak szóhoz, most azok is többet tudjanak majd a pályán lenni. Sajnos két fiatalra ezúttal nem számíthatok, mert Bucsi Lili és Zsemberi Zóra a hétvégén Balatonfüreden a Diákolimpia döntőjében szerepel majd a Belvárosi iskola színeiben, de rajtuk kívül teljes kerettel vágunk neki a fővárosi túrának – zárta mondandóját a tréner.

A felek ebben az idényben már kétszer is összecsaptak egymással, első ütközetük a Magyar Kupa második fordulójában volt, és lila-fehér csapatunk hazai pályán roppant magabiztosan 39-22-re nyerte meg azt a találkozót. Mindössze tíz nappal később a bajnokságban is összemérték erejüket a gárdák, szintén Békéscsabán, és ezúttal is hazai győzelem született, igaz kissé szűkebb, bár a 31-19-es végeredmény így is jól mutatja a csabaiak fölényét. Az idei harmadik összecsapásukra már Budapesten a Laurencz László Sportcsarnokban, szombaton 16 órától kerül sor, a Babidorics Bence, Reszegi Csaba Miklós bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

Interjú Csizmadia Fannival

Péntek este Orosházán lép pályára békéscsabai kézilabdacsapatunk, mely mind az alapszakasz elsőség, mind pedig a rájátszásba továbbvitt pontok tekintetében kiemelt összecsapásnak számít. A fontos pontokról döntő megyei rangadó sikerének legfontosabb alappillére ezúttal is a hátsó szekció stabilitása lehet, amelynek egyik fő láncszemével, a kapus Csizmadia Fannival beszélgettem a találkozót megelőzően. Az esélylatolgatás előtt azonban néhány gondolat erejéig még visszaidéztük a szombati Kispest elleni csatát is.

– A vártnál talán egy kicsit nehezebbre sikerült a szombati mérkőzésetek, mely meglehetősen sok hibával tarkított győzelmet hozott…

– Valóban, ez most inkább egy kiszenvedett siker volt. Viszont elsősorban magunknak köszönhetjük, hogy ilyen találkozó lett belőle, mert főként az első félidőben rendkívül dekoncentráltan kézilabdáztunk, többek között ezért is csúszott ennyi hiba a játékunkba. Rengeteg helyzetet hagytunk ki és ez egy picit el is bizonytalanított minket. És bár szerencsére a szünetre megfordítottuk az eredményt, azért a félidő a legjobbkor jött, tudtuk rendezni a sorokat, és Bálint is kellőképpen felrázta a lányokat az öltözőben. Ahogy pedig nőtt a különbség a csapatok között, úgy nyugodtunk meg mi is, és ekkor már valamivel pontosabb is lett a játékunk. De az igazat megvallva inkább a fizikális különbség döntött ezúttal, abban tudtunk a Kispest fölé nőni, és a mi javunkra eldönteni az összecsapást. Ettől függetlenül jó lenne ha le tudnánk vetkőzni az ilyen első félidős bealvásokat, ami már régóta kisért minket, és nem tennénk újra meg újra saját magunknak feleslegesen nehézzé a mérkőzéseket.

– Pénteken Orosházán van jelenésetek, mennyire számítasz vérbeli derbire és nehéz csatára?

– Könnyű mérkőzés nem lesz, főleg az első fele, abban biztos vagyok. De tagadhatatlanul rangadó lesz, már csak a két csapat azonos megyei kötődése miatt is. Ráadásul ez most valóban fontos pontokról döntő találkozó lesz, amit mi is nagyon komolyan veszünk. Mivel pedig ellenfelünk kitűnő formát fut ebben a szezonban, és főleg hazai pályán rendkívül erősek, nekünk is a jobbik arcunkat kell mutatnunk, azaz jóval koncentráltabban kell kézilabdáznunk mint legutóbb. Mindazonáltal én bízom a csapatban, és abban, hogy legalább a második félidőre kihozzuk az együttesek közötti különbséget a mi javunkra, és magabiztosan elhozzuk a pontokat.

– Számodra egészen biztosan különleges lesz pályára lépni az Eötvös-csarnokban, hiszen ezer szállal kötődsz az Orosházához…

– Kétségkívül, hiszen Orosházán kezdtem kézilabdázni, és rengeteg szép emlékem fűződik ehhez a csarnokhoz. Mi több én a mai napig is ebben a városban lakom, tehát abszolút ismerős környezetbe térek vissza, sőt várhatóan a családom és a barátaim is kilátogatnak majd a találkozóra. És bár ellenfélként még nem játszottam ebben a csarnokban, nem hiszem hogy ez különösebben befolyásolni fog, csak a győzelemre és a minél jobb pályán nyújtott teljesítményemre igyekszem majd koncentrálni. Nyilván azért engem különösen jól ismernek az orosháziak, hiszen még az előző szezonban is kettős játékengedéllyel ott kézilabdáztam, de az éremnek mindig két oldala van, tehát én is kiválóan ismerem őket, amit próbálok is majd hasznosítani.

– Így mint aki valóban testközelből ismeri aktuális ellenfeleteket, szerinted mi lehet az eddigi sikeres szereplésük legfőbb kulcsa?

– Azt hiszem, csapatként funkcionálnak nagyon jól. És itt nem csak a csapategységre gondolok, hanem arra is, hogy Herbert Gábor vezetőedzőjük spanyol rendszerét, amiben mindenkinek szigorúan megvan adva mi a feladata, mit kell a pályán csinálnia, nagyon precízen alkalmazzák. Mindemellett rendszeresen van olyan játékosuk aki extrát tud nyújtani, hátára veszi a csapatot, és átlendíti őket a holtpontokon. A legtöbb potenciált támadásban látom bennük, ugyanis több igen gyors és jólcselező játékosuk van. Ennek megfelelően a védelem stabilizálására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, masszív, kemény védekezéssel, és nekünk kapusoknak is a lehető legtöbb védéssel kell megágyaznunk a gyors indításokra alapozó játéknak, amivel magunk javára fordíthatjuk a találkozót. Remélem a két település közelsége miatt szurkolóink is népes számban elkísérnek majd minket, ezt pedig igyekszünk jó játékkal és győzelemmel meghálálni.

Dömény Dezső

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

A tizenegyedik fordulóból elmaradt mérkőzéssel nyitja meg a 2022-es esztendőt békéscsabai női kézilabda együttesünk. Az Evangélikus Gimnázium Sportcsarnokában szombaton megrendezésre kerülő összecsapáson a Kispest gárdáját látják vendégül lányaink, akik kihasználva a mérkőzés nélküli elmúlt egy hónapot azért a pihenésre és a regenerálódásra is szántak időt. Az új év első hetében viszont már teljes kerettel ismét a kemény munka vette át a főszerepet a csapat életében. Papp Bálinttal a lilák vezetőedzőjével az egyik ilyen edzést követően beszélgettem az elmúlt időszakról, és persze a Kispest elleni hétvégi derbiről is.

– Az ünnepek alatt gondolom nem elsősorban a szigorú edzések domináltak nálatok sem?

– Valóban nem, jutott idő most a kellő regenerálódásra és feltöltődésre is a szünetben. A kupameccs után egyből kaptak a lányok egy hét pihenőt, de azt követően is – bár sok egyéni edzésmunkával tarkítva – mind a karácsonyt mint a szilvesztert otthoni környezetben tölthették. Közben megtartottuk az év végi záróvacsoránkat is, szóval azért a kikapcsolódásra is bőven szántunk idő az elmúlt közel egy hónapban. Sajnos viszont az idő rövidsége miatt komolyabb erőnléti munkára nem igazán volt lehetőségünk, bár a két ünnep között azért próbáltunk nagyobb hangsúlyt fektetni erre is. A héten ugyanakkor már visszatértünk a megszokott kerékvágásunkba, és a szokványos intenzitással készülünk szombati ellenfelünkre. Igaz, itt is nehezítő tényező, hogy az otthonunkat a Városi Sportcsarnokot jelenleg nem használhatjuk, és azért ez okoz logisztikai problémákat, de ezúton is megköszönöm a csabai röplabda szakosztálynak, hogy az akadémiai munkacsarnokukat a rendelkezésünkre bocsátva segítséget nyújtottak számunkra.

– Az idei lebonyolításból fakadóan az alapszakasz utolsó harmadára egészen biztosan jutnak majd olyan mérkőzések, amik eredményét nem viszitek tovább a rájátszásba, ennélfogva várható valamilyen szintű szelekció a találkozóitok között?

– Az alapelvem, hogy minden mérkőzést szeretnénk megnyerni, és nyilván ez valamilyen módon  elvárás szintjén is megjelenik az irányunkba. Ettől függetlenül valóban célunk, hogy az alapszakasz hátralévő részében a lehető legjobban megpróbáljuk elosztani a terheket, forgatni a csapatot, hogy majd a rájátszásba minden játékos a legjobb állapotában érkezzen meg. Úgyhogy itt nyilván lehetnek olyan összecsapások ahol örülnék ha a fiatalok is markánsabb játéklehetőséget kaphatnának, de persze az továbbra is fontos, hogy az első sorunkat is kellően tűzben tartsuk még ezeken a találkozókon is. Viszont azért azt ne felejtsük el, hogy várnak ránk kulcsfontosságú csaták még itt az alapszakaszban, amikre teljes mértékben oda kell tennünk magunkat, hiszen a jövőre nézve is nagy jelentőséggel bírnak, gondolok itt elsősorban az Orosháza és az Eger elleni vendégjátékunkra, de a Kispest elleni szombati összecsapás is meghatározó lehet ilyen szempontból.

– Akkor ezek szerint nem számítasz könnyű találkozóra az évnyitón sem?

– Egyáltalán nem, mert a magam részéről sokkal masszívabb és jobb együttesnek tartom a Kispestet annál mint amit a tabella alapján gondolhatnánk róluk. A szezon kezdeténél némileg beragadtak és nagyjából ezt görgetik maguk előtt a mai napig. Viszont több egyénileg jól képzett, rutinos játékost tudhatnak a soraikban, akik kifejezetten eredményesen kézilabdáznak, elég, ha ránézünk a góllövőlistára, ahol a piros-feketék három játékosával kezdődik a névsor. Ezenkívül gyorsaságban is jeleskednek, egyértelmű erősségük, hogy villámgyorsan képesek hátulról felvinni a labdát, amiben legfőbb láncszemüknek Szabó Edina számít, aki az eredményessége mellett a gyorsaságát is remekül kamatoztatja. Szóval elengedhetetlen lesz, hogy minél kevesebb labdát veszítsünk elöl, tehát törekednünk kell a pontos befejezésekre, és persze a visszarendeződésre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A legmeghatározóbb viszont, hogy koncentráltan kell a találkozó elejétől kézilabdáznunk, és főként hátul maximálisan stabilnak kell lennünk, és akkor még a támadójátékban is könnyebb dolgunk lesz.        

– Örömmel láttam, hogy az edzésen már a sérültek is bekapcsolódtak a munkába…

Igen, Kobela Tamara szépen halad a rehabilitációval, még Borbély Márti már teljes értékű munkát végez velünk, és bár még párhuzamosan csinálja a gyógytornát is, de reményeink szerint ebben a hónapban már a pályán is viszontláthatják őt a szurkolók.

Szombaton vívja ebben a naptári évben utolsó mérkőzését lila-fehér csapatunk, de ezúttal nem a bajnokságban hanem a Magyar Kupában vár egy megmérettetés lányainkra.

Ráadásul ízig-vérig másodosztályú rangadóra van kilátás, hiszen az NB1/B Nyugati csoportjának éllovasa a NEKA fogadja csapatunkat. A csabai kézisekhez hasonlóan a balatonbogláriak is uralják a saját bajnokságukat, ugyanis tizenkét fordulót követően, veretlenül 24 ponttal vezetik a nyugati pontvadászatot. Igaz, a két üldözőjükkel keményebb csatát vívtak az első körben mint a mieink, mert a jelenleg második helyen álló Pénzügyőrt csak két góllal 29-27-re, még a harmadik Komáromot csak egy találattal, 27-26-ra fektették két vállra. De a legutóbbi összecsapásuk alkalmával is igencsak megizzadtak a pontokért, mi több a Csurgó Balatonbogláron késztette szoros végjátékra őket, de többek között a hétgólos Varga Emíliának is köszönhetően végül két találattal behúzták a mérkőzést. Varga Emília egyébként nem csak ezen a találkozón remekelt, ezt az a 67 találat amivel eddig megszórta ellenfeleit jól mutatja, és persze amellyel csapata legeredményesebb játékosának is mondhatja magát. Ami a kupát illeti, a NEKA is csapatunkhoz hasonlóan a második körben csatlakozott a sorozathoz, először idegenben verték a Szigetszentmiklóst 33-24-re, majd Gárdonyban játszottak egy végletekig kiélezett találkozót. Melyen hiába vezetett szinte végig a hazai alakulat úgy, hogy a szünetben még két találat is volt az előnyük, a végjátékban mégis felzárkóztak az akadémisták, és végül 24-24-es döntetlennel kiharcolták a továbbjutást. A bogláriak kispadján egyébként egy régi ismerőst fedezhetünk fel Bohus Bea személyében, aki az akadémiai munkája mellett az ifjúsági női válogatott szövetségi edzője is egyben, és egykoron nem csak játékosa volt békéscsabai klubunknak, de 2010 és 2011 között vezetőedzői feladatot is ellátott.

Együttesünk útja egy igazán emlékezetes Érd elleni diadallal vezetett a Magyar Kupa negyedik fordulójáig, hiszen lányaink 27-26 arányban legyőzték otthon NB1-es riválisukat, ezt megelőzően pedig ugyancsak hazai környezetben a Csepel gárdáját 39-22-re. Tehát szombati ellenfeléhez hasonlóan a lilák is veretlenek még ebben a szezonban, sőt múlt héten egy Algyő elleni kiütéses 39-26-os idegenbeli sikerrel búcsúztatták erre az esztendőre a bajnokságot.

Vezetőedzőnket Papp Bálintot is némileg meglepte, hogy a szorosabb első félidő után ennyire kinyílt az olló a két gárda között, bár a szünetben pont azt hangsúlyozta lányainak, ha a két-három gólos lélektani határon át tud lendülni a csapat akkor magabiztos győzelemmel abszolválhatják a találkozót.

– Két ellentétes félidőt játszottunk, bár az első játékrészt is inkább magunknak tettük nehézzé – kezdte a tréner. Kapkodó volt a játékunk, rendre belehibáztunk a támadásainkba és hátul sem voltunk stabilak. Szünetben kértem is, hogy nyugodjunk meg, ne kapkodjunk és kézilabdázzunk okosabban. Végig az volt az érzésem, ha legalább négy-öt góllal egy markánsabb előnyt tudunk összehozni akkor sikerülhet felőrölni ellenfelünket. És végül így is lett, mert a második félidőben már egy más szellemű kézilabdát sikerült pályára vinnünk, hátul is masszívabbak lettünk, amihez nagyban hozzájárult, hogy a kapuból is érkezett segítség, és jó tempóban játszva, pontos befejezésekkel elléptünk a hazaiaktól. Aminek külön örülök, hogy ez valóban csapatsiker volt, hiszen mindenki akit pályára küldtem hozzá tudott tenni a győzelemhez.

Egy mérkőzés viszont még hátra van a négyhetes szünet előtt, ami hasonlóan az előző körös Érd elleni párharchoz megint egy jó erőfelmérő lehet, lévén a másodosztályú bajnoki cím egyik komoly kihívójával csap össze a lila-fehér hölgykoszorú már a kupában is.

– Valóban van egy ilyen aspektusa is a dolognak, hogy kelet és nyugat két domináns csapata néz egymással farkasszemet, szóval tagadhatatlanul egy jó kiindulópont lehet a felek tavaszi mérkőzései előtt. Ettől függetlenül nem gondolnám azt, hogy pont ebből a kupameccsből kell majd messzemenő következtetéseket levonni, pláne a leendő bajnoki mérkőzések tekintetében. Nem is ezzel foglalkozunk elsősorban, hanem saját magunkkal, a játékunkkal, és ahogy minden találkozóra, úgy erre is a győzelem szellemében készülünk. És az most mindegy, hogy a kupában vagy a bajnokságban játszunk, mert minden összecsapást komolyan veszünk, tehát ez alól ez sem lesz kivétel. Nyilván itt azért központi kérdés lesz, hogy mennyire leszünk fókuszban, és milyen mértékben tudjuk függetleníteni magunkat attól, hogy ez az utolsó találkozónk a szünet és a karácsonyi ünnepek előtt. Úgyhogy most ezt érzem a legfontosabb feladatunknak, hogy a koncentrált játékunkat fenntartsuk, és hasonlóan lendületes és eredményes kézilabdát produkáljunk mint az algyői találkozó második felében. Viszont mindenképpen nyerni szeretnénk és ezáltal kiharcolni a továbbjutást, és azt hiszem illő befejezése is lenne a szezon ezen részének egy ilyen siker – zárta mondandóját a lilák mestere.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a pályán nagyon kemény ütközetet fognak vívni egymással a felek, mint ahogy tették ezt az előző szezonban is, ahol még a legmagasabb osztályban csaptak össze. Balatonbogláron a hazaiak örülhettek, miután 33-22-re valósággal átgázoltak csapatunkon azon a tavaly szeptemberi idénynyitón, de tavasszal Békéscsabán is borsot törtek lányaink orra alá azzal, hogy a hajrában elcsentek egy pontot tőlünk, a 24-24-es végeredményű összecsapáson. Van tehát miért visszavágni az akadémistáknak, akik ellen ezúttal a kupa szabályainak megfelelően egy döntetlen is sikert és csabai továbbjutást érhet.

A rangadót szombaton 17 órától a Balatonboglári NEKA csarnokban rendezik meg, a mérkőzés két játékvezetője, Haskó Tamás Károly és Natkai Norbert lesz. A negyedik forduló további párosításai Vasas-Siófok, DKKA-MTK, Eger-DVSC, Kisvárda-Mosonmagyaróvár és Kozármisleny-Vác, de ezeket a találkozókat majd csak január 26-án rendezik meg.

Dömény Dezső

Interjú Giricz Laurával

Erre a naptári évre a hétvégén befejeződnek a Női kézilabda liga másodosztályának küzdelmei, és így a Keleti csoport élen álló lila-fehér együttesünk számára is a szombati algyői kirándulás lesz 2021 utolsó bajnoki összecsapása. Ráadásul kifejezetten fontos mérkőzése is egyben, hiszen ahogy telnek a fordulók, egyre inkább körvonalazódik azon gárdák sora akiknek a legnagyobb esélye lehet az alapszakaszt követően a felsőházi rájátszásba bekerülni. Szombati ellenfelünk pedig nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába fog tartozni, tehát az ellenük szerzett pontokat jó eséllyel viszik is majd tovább a lilák a következő körre. Így még inkább kiemelten kezelik lányaink az összecsapást, akik ennek megfelelően elszántan készülnek az algyői csatára, ahogy ezt csapatkapitányunk Giricz Laura is megerősítette mikor a találkozóval kapcsolatban kérdeztem. Laura egyébként remek idényt fut eddig, hiszen amellett, hogy a védelem egyik oszlopa, még támadásban is igen eredményes, amit jól mutat, hogy 37 találatával jelenleg a második leggólerősebb békéscsabai játékos.

– Kiváló formában vagy a szezonkezdet óta, ami a legutóbbi Fradi ellen szerzett nyolc gólos teljesítményedben csúcsosodott ki…

– Igen, valóban jó formában érzem magam, és szerencsére eddig pont az előző szezon teljes ellentéte ez az idény, akár a csapat, akár az én teljesítményemet nézem. Nagyon sokat számít az is, hogy érzem a bizalmat a szakvezetés felől, aminek egyik fontos pontja, hogy már nem csak védekezésben, de támadásban is markánsabban számítanak rám, és nyilvánvalóan örülök annak ha meg is tudok felelni az elvárásoknak. Azt hiszem nagyon sokat fejlődtem az elmúlt fél évben, főként gyorsaságban tapasztalok komoly előrelépést. Az viszont tagadhatatlan, hogy ez egyenes arányban van a csapat játékával, hiszen elől és hátul is jóval stabilabbak lettünk, nem beszélve arról a gyors játékról, ami bár korábban nem kifejezetten jellemezte a stílusunkat, mégis mostanra egyik fő fegyverünk lett.

– Említetted a bizalmat, ezt mi sem jellemezheti jobban annál, minthogy nyáron megkaptad a csapatkapitányi tisztséget. Hogy tetszik eddig ez az új feladat?

– Nagyon élvezem és rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy betölthetem ezt a pozíciót. Némiképp meg is lepett mikor nyáron Bálint megkeresett ezzel kapcsolatban, mert bár négy éve játszom lilában, azért még mindig a fiatalabb generációhoz tartozom. De tagadhatatlanul jól esett, hogy rám gondoltak, és bár plusz feladatokkal jár, ez inkább egy klassz teher számomra. Szerencsére megkönnyíti azért a dolgomat, hogy egy kiváló brancs kovácsolódott össze idén, ahol nagyon jó az összhang a lányok között, és egészséges rivalizálás mellett, egységesen küzdünk a célunkért. De szerintem ez jól látszik a mérkőzéseinken is, és nyilván a szakmai háttér meg a keret erőssége mellett, ez az egyik kulcsa is a mostani remek szereplésünknek.

– Viszont nem csak a pályán de a csapatkapitányi teendőkben is osztozol poszttársaddal…

– Valóban, Mayer Szabinával tényleg mindenben kiegészítjük egymást, a pályán egyértelműen, de mivel Ő a csapatkapitány-helyettes is, így ebben is együtt dolgozunk. A rutinja mindkét helyen nagyon fontos a számunkra, amúgy is nagyon jól kijövünk egymással, és tényleg sokat segít személy szerint nekem is.

– Szombaton Algyőre mentek, itt is hasonlóan nehéz összecsapásra számítasz mint amilyet Békéscsabán játszottatok?

– Igen, alighanem itt is keményen meg kell majd küzdenünk a bajnoki pontokért. Viszont ha őszinte akarok lenni, azon a meccsen sem elől sem hátul nem nyújtottunk igazán jó teljesítményt, ők ellenben a végletekig küzdöttek és nem hagyták magukat lerázni. Erre kell most is számítanunk, mert csapatként valóban nagyon erősek és egységesek, és valószínűleg a legutóbbi Orosháza elleni fiaskójukat is ki akarják majd javítani ellenünk. A fő erősségük továbbra is az, hogy lendületes, fiatalos játékot játszanak, amiben tökéletesen beleillenek még a rutinos kézilabdázóik is, mint Olha Nikolayenko vagy Szepesi Ivett.

– Milyen tanulságokat vonnál le abból az őszi találkozóból, amit most biztosan máshogyan kell csinálnotok ahhoz, hogy győztesen térjetek haza?

– Összeszedettebben és nagyobb koncentrációval kell kézilabdáznunk. Azon az ominózus találkozón leginkább a nyitott védekezésükkel leptek meg minket, amitől valamelyest elbizonytalanodtunk. De természetesen most már megvan az ellenszer ezzel a játékkal szemben is, mint ahogy azóta kapusteljesítményben és védekezésben is javult a teljesítményünk. Szóval nincs más dolgunk mint ezt tartani, és továbbvinni a szombati összecsapásra. Nem szabad azért túlgondolni sem a találkozót, de az eddigi eredményeink miatt félvárról sem szabad venni, meg kell találni a középutat, és egészséges önbizalommal már az elejétől határozottan beleállni a mérkőzésbe. Amit különösen sajnálok az, hogy zárt kapus lesz az összecsapás, mert ahogy eddig, úgy valószínűleg ezúttal is sok szurkoló elkísért volna bennünket, ami nagyon jó érzés, és komoly segítség is a számunkra. De így is mindenképpen győzelmet várok szombaton, mert a jövőre nézve is fontos pontokat szerezhetünk most, és persze az esztendőt is szeretnénk egy szép bajnoki sikerrel búcsúztatni.

Dömény Dezső