Interjú Iván Emesével
A rájátszás első idegenbeli összecsapására készül együttesünk a Békéscsabai NKSE, melyre ezúttal egy kozármislenyi kiruccanás vár. És noha egy picit döcögősre sikerült lányainknak a rájátszás vasárnapi nyitánya, csapatunk balkezes játékosának Iván Emesének a vezérletével végül hét góllal felülkerekedtünk a SZISE gárdáján. Emese kilenc találatot jegyzett ezen a találkozón, de remek formáját az is jól mutatja, hogy csapatunk legutóbbi hat mérkőzésén összesen 41 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába. Vele értékeltük az elmúlt találkozókat, de persze már a szombati összecsapás is szóba került.
– Immáron sokadszorra fordul elő ebben a naptári évben, hogy a csapat legeredményesebb játékosaként zárod a találkozót, de erre vasárnap még egy lapáttal rátettél azáltal, hogy hibátlan lőlapot produkáltál. Összefüggésben van ez azzal, hogy mostanában többet játszol szélen?
– Én inkább azt mondanám, hogy a játékidőmmel van jobban összefüggésben. Több lehetőséget kapok mint korábban és próbálok élni is ezzel a bizalommal. Persze olyan téren van kapcsolódás a szélsőjáték között, hogy Flóra sajnálatos egészségügyi problémái miatt félig-meddig kényszerből is kaptam sokkal több játékidőt ott, mint lövőben, de azt érzem, hogy az ebből fakadó sikerélmények jó hatással vannak úgy komplexen az egész játékomra. Ettől függetlenül azért továbbra is átlövő pozícióban érzem magam a legjobban, és arra törekszem, hogy a középső posztokon is minél jobb teljesítményt nyújtsak.
– Ami azt illeti a SZISE ellen kis túlzással mindenhonnan betaláltál, ennek ellenére most valahogy nem éreztem annyira gördülékenynek a játékotokat mint máskor. Belülről miként érezted ezt?
– Valóban, bentről is valahogy olyan nyögvenyelősnek tűnt a találkozó, és kicsit az volt az érzésem, mintha a valósággal ellentétben kétszer olyan hosszú összecsapást vívnák ellenfelünkkel. A Szent István rettentően kiszámíthatatlan játékot játszott, ráadásul egy sok faulttal tarkított, vontatott mérkőzés alakult ki, ahol belülről úgy látszott jóval nagyobb különbség van a felek között a javunkra, az eredmény alakulása azonban mégsem teljesen ezt mutatta. Főként ha összehasonlítjuk a hétközi Dunaújváros elleni derbivel, na akkor van igazán nagy kontraszt a meccsek között. Ott egy gyors ritmusú, lüktető játék volt, és bár jobban el is fáradtunk benne, azért nekünk inkább az a fajta kézilabda fekszik. Sajnáltuk is azt a találkozót, mert igyekeztünk a szívünket-lelkünket kitenni a pályára, sőt azt hiszem még a játék tekintetében is felvettük a versenyt a Kohásszal, de alapembereink hiányát a végjátékban már végképp nem bírtuk el.
– Most viszont több időtök is van felkészülni a következő feladatotokra…
– Igen, pont ezért a héten inkább a pihenésre és a regenerációra helyeztük a nagyobb hangsúlyt. A vasárnapi találkozót követően kaptunk másfél nap pihenőt, illetve az edzéseknek is jobban a taktikai része domborodik most ki. De szükség is van arra, hogy frissebben veselkedjünk neki a szombati csatának, mert azt hiszem a Kozármisleny ellen jóval nehezebb dolgunk lesz mint legutóbb volt. Most egy teljesen másfajta kézilabdára kell felkészülnünk, hiszen a hazaiak kifejezetten széles taktikai repertoárral rendelkeznek, amihez még egy jóval markánsabb átlövősor is párosul. Elég csak megemlítenünk Scheffer Zsanettet vagy a válogatott tapasztalattal is rendelkező Hornyák Bernadettet, akik mindketten komoly lövőerővel rendelkeznek. Ugyanakkor megvannak a jól cselező, egy az egyben veszélyes kézilabdázóik is, emellett otthon még harcosabban, elszántabban is játszanak, ami a leginkább a védekezésükben tetten érhető. Tehát nekünk is ennek megfelelően maximális tűzzel kell már az elejétől beleállni a találkozóba.
– És arról se feledkezzünk meg, hogy még utazás szempontjából sem lesz rövid túra…
– Valóban, az elmúlt időszakhoz képest ez is egy új elem, hogy hosszabb utazásra kell felkészülnünk, ami nyilván fárasztóbb, de ki kell tudnunk zárni az ebből fakadó nehézségeket. Ami kulcsfontosságú lesz a mi szempontunkból, hogy a védekezést miként tudjuk majd megoldani, főleg Giricz Laura hiányában. Ha hátul képesek leszünk megteremteni a kellő stabilitást, és sikerül ráerőltetni az akaratunkat a hazaiakra, tehát végig a saját ritmusunkban, a saját játékunkat tudjuk játszani, akkor egészen biztosan a két bajnoki ponttal a zsebünkben térhetünk haza. Tagadhatatlan, hogy most már egyre inkább benne van a gondolatainkban a feljutás mellett nem csak a bajnoki cím, de a veretlenség megtartása is, ami még plusz motivációt jelent, így ennek megfelelően most is a győzelem szellemében lépünk pályára szombaton.
Print 
PDF
