Interjú Horváth Grétával
Szombat délután egy alsóházi derbivel ér véget a bajnokság első szakasza, ami ezúttal is igen fontos összecsapás lesz lila-fehér együttesünk számára, lévén az ellenfél az az MTK lesz, akivel csapatunk pontszámban is azonosan áll. A cél így pedig nem is lehet más, mint a közvetlen rivális legyőzése mellett, az első hazai győzelem megszerzése, hiszen lila-fehér lányaink eddig csak idegenben tudtak pontokat gyűjteni. Ennek ellenére sok ideje nincs a felkészülésre a csapatoknak, ugyanis mind a két gárda szerdán még a Magyar Kupában volt érdekelt, és hangolt sikeresen a rangadóra, melynek felvezetéseként ezúttal a lilák jobbszélsőjével, Horváth Grétával beszélgettem.
– Egy hullámvölgyet követően azt hiszem mondhatjuk, hogy az utóbbi hetekben ismét magatokra találtatok. Gondolom ebben azért nem kis szerepe volt a NEKA elleni győzelemnek is?
– Mindenképpen rengeteget jelentett az a győzelem, és bár minden mérkőzésre sikeréhesen futunk ki a pályára, azért tagadhatatlan, hogy azt a találkozót amolyan élet-halál meccsként is felfogva nagyon meg akartuk nyerni. Az a boglári siker pedig egyértelműen segített kijönnünk a gödörből. Meg persze az is, hogy több hét után végre ismét szinte teljes kerettel tudtunk készülni és pályára lépni.
– Mesteretek egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Mosonmagyaróvár ellen már ismét azt a játékot látta tőletek amit a szezon elején is produkáltatok…
– Én is úgy látom, hogy egyre jobban visszatalálunk arra az útra amivel a bajnoki idényt is elkezdtük, és ez a Móvár ellen támadásban és védekezésben is megmutatkozott. De valóban, a végeredménytől függetlenül, ami szerintem nem tükrözi hűen a találkozó valós képét, kétségkívül előremutató, hogy egy ennyire komoly tempót diktáló élcsapattal is fel tudtuk venni a versenyt, legalábbis az összecsapás nagy részében. Sőt, igazából még mi sem gondoltuk volna, hogy ennyire szorosan tudjuk majd tartani a mérkőzést, és mikor a második félidő közepén felnéztem az eredményjelzőre, és láttam, hogy mi vezetünk, szinte alig akartam elhinni. Az már más kérdés, hogy a nagy tempó és a rövidebb padunk azért visszaütött a végére.
– Szerdán viszont már a győzelem és a továbbjutás is összejött, igaz egy teljesen más jellegű összecsapáson. Kívülről azért úgy tűnt, hogy végig kézben tartjátok az orosházi kupameccset, belülről, hogy érezted?
– Összességében elég hullámzó mérkőzés volt, amit nem is kezdtünk valami jól, nem állt össze úgy a védekezésünk ahogy az igazán kellett volna. Ráadásul a Mosonmagyaróvári találkozóhoz képest sokat hibáztunk támadásban is, még az Orosháza fiatal játékosai meg rendkívül jól kihasználták ezeket a gyengeségeinket. Persze azért voltak periódusok amikor kifejezetten jó dolgokat csináltunk, és azért ennek köszönhetően valóban végig kézben volt a mérkőzés, na meg a továbbjutás, a végére pedig már egy viszonylag magabiztos különbség is kialakult. Innentől azonban már ezer szállal csak a szombati összecsapásra koncentrálunk.
– Ami talán még ennél is fontosabb találkozó lesz, egy közvetlen rivális ellen…
– Valóban, az MTK elleni csata ismét egy rendkívül lényeges lépcsőfok lesz a bajnoki menetelésünkben, és mint ilyet, mindenképpen meg is akarjuk nyerni. Persze szépen hangzik, hogy egy velünk pontszámban ugyan úgy álló ellenfelet kell legyűrnünk, de azért azt hiszem a fővárosiak személyében, annál biztosan sokkal jobb és erősebb csapatról beszélhetünk, mint amit jelenleg a tabella elmond róluk. Az átlagnál jóval komplexebb és mélyebb a keretük, pláne úgy, hogy két játékosuk, Anna Kekezovity és Koronczai Petra is visszatért a sérüléséből, ami igencsak növeli a lövőrepertoárukat. De rutinos játékosokból is szép számmal van a csapatukban, melyek közül többen is gyors lábú, jól cselező kézilabdázók. És ugyan nem annyira gyors játékot játszanak mint a Mosonmagyaróvár, azért a szélsőik nekik is villámléptűek, szóval a visszarendeződésre, amivel legutóbb is meggyűlt a bajunk, kiemelten figyelnünk kell.
– Azt hiszem olyan kezdéssel mint amit Balatonbogláron produkáltatok ezúttal is elégedettek lennétek?
– Maximálisan. De célunk is, hogy jól kezdjünk, és már a találkozó legelejétől keményen beleálljunk a meccsbe. Támadásban szervezett, tudatos játékot kell nyújtanunk, minél jobb helyzetkihasználással, hogy a gyors lerohanásokat ne tálcán kínáljuk ellenfelünknek. De ami szerintem ezúttal is eldöntheti a két pont sorsát az a védekezés lesz, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő összhangban, határozottan védekezzünk, sok ütközéssel. És ha ehhez még egy jó kapusteljesítmény is párosul, akkor meglesz az első itthoni sikerünk, amit nagyon szeretnénk már megszerezni. Remélem szurkolóink most is nagy számban lesznek velünk, mert a balatonboglári győzelmünk alkalmával is rengeteget segített a jelenlétük, és elképesztő volt idegenben is ilyen szurkolás mellett játszani. Szóval bízom benne, hogy most is jó lesz a hangulat, és győzelemmel zárjuk majd az őszt.
Dömény Dezső
