ímkézett bejegyzés

Interjú Horvát Dorinával

Szerdán befejeződik a Magyar kupa 2019/20-as kiírásának harmadik fordulója, és ahogy az lenni szokott ebben a szakaszban kapcsolódik be az élvonalbeli csapatok fele a sorozatba. Egészen pontosan a tavalyi bajnokság 7-12. helyezettje, valamint a két feljutó csapat csatlakozik azokhoz az alsóbb osztályból érkező gárdákhoz, akik az első két fordulót sikeresen teljesítették. Így lila-fehér együttesünk is megkezdi szereplését, méghozzá egy másodosztályú klub az Eszterházy SC otthonában. És bár kaphatott volna első osztályú egyletet is csapatunk a sorsolásnál, azért semmiképpen sem mondható ez a párosítás sem igazán könnyűnek, hiszen az Eger az előző szezonban még a legfelsőbb osztályban vitézkedett, a kiesésüket követően pedig ebben az idényben veretlenül hat győzelemmel vezetik az NB I/B keleti csoportját. Méghozzá imponáló magabiztossággal nyerik a találkozóikat, ahogy legutóbb a Balmazújváros ellenit is, hiszen a szombati összecsapáson is tizenegy góllal 28-17-re nyertek hazai pályán az Egriek. A Lilák ezzel szemben nem tudtak igazán lendületet venni a Szombathely elleni idegenbeli sikerükből, ugyanis pénteken 32-26-os vereséget szenvedtek a hazai pályán játszó kisvárdai együttestől. Ráadásul zsinórban harmadszor fognak idegenben játszani Horváth Roland tanítványai, sőt vasárnap még Siófokon is jelenésük lesz. A kupacsata előtt a Lilák fiatal hálóőrétől Horváth Dorinától kértem egy kis esélylatolgatást.

– Nyilván a fő célotok a bennmaradás elérése, ami miatt a bajnokság küzdelmei mindig prioritást élveznek, de mégis a Kupát mennyire tartjátok fontosnak?

– Talán nem is maga a sorozat, amiért igazán fontosnak tartjuk a Magyar Kupa küzdelmeit, hanem inkább a mérkőzések és a presztízs, ami leginkább motivál bennünket. Ugye az első fordulókban, ahogy most is, legalább egy osztállyal lejjebb szereplő csapatokkal kell megküzdenünk és azt semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak, hogy kikapjunk egy ilyen összecsapáson. Illetve nekünk minden sikerre nagyon nagy szükségünk van ahhoz, hogy az önbizalmunkat tovább erősítsük. Nem számítok könnyű találkozóra, azért valljuk be, itt a kupa elején azért jóval nagyobb esélyünk van sikereket aratni, mint mondjuk majd a Siófok elleni bajnoki mérkőzésen.

– És ha már a presztízst említetted, azért van is miért visszavágni az Egernek…

– Igen, és nagyon szeretnénk is nekik visszavágni. Tavaly mind a két összecsapásunk alkalmával roppant fájó vereséget szenvedtünk ellenük, főleg a hazai zakónk emléke maradt meg sokunkban negatív emlékként. Szóval most mindenképpen le akarjuk győzni őket, bár egészen biztosan nem lesz könnyű dolgunk. Mivel százszázalékos teljesítménnyel vezetik a másodosztályú bajnokságot, egy kifejezetten lendületben lévő csapatot kell megállítanunk.

– Az előző szezonhoz képest mennyit változott az Eger?

– Igazából nagyon keveset. A csapat magja megmaradt, néhány játékos távozott csak az együttesből, akiket főként fiatalokkal pótoltak. De akik az elmúlt idényben is meghatározó játékosok voltak, azok egytől-egyik most is ott vannak az Eszterházy keretében. Úgyhogy hasonló stílusú kézilabdára kell számítani tőlük, mint amit az első osztályban is játszottak.     

– Pénteken nem sikerült idegenben pontokat gyűjtenetek, miben kell javulnotok a kisvárdai produkciótokhoz képest?

– Mondhatom azt, hogy mindenben. Szerintem egyértelműen a szezon eddigi legrosszabb játékát produkáltuk pénteken. Talán húsz percig volt elfogadatható a teljesítményünk, de utána nagyon nem találtuk magunkat. Arra számítottunk, hogy a Szombathely elleni játékunkat át tudjuk vinni a következő találkozókra is, de ez nagyon nem sikerült. Úgyhogy bízom benne ez az Eger ellen viszont már sikerül és a győztes arcunkat mutatjuk majd meg. Ehhez viszont kevesebb hibával kell játszanunk és védekezésben is sokkal stabilabbnak kell lennünk. Valamint tőlünk-kapusoktól is több kell, hogy a lehető legkevesebb gólon tartsuk ellenfelünket. Ami nagyon jól működött Szombathelyen, az a gyors lerohanások, ez most is roppant fontos lehet a győzelem eléréshez. Elengedhetetlen lesz, hogy hátul is jól dolgozzunk együtt.

A Magyar kupa harmadik fordulójában eddig három találkozót bonyolítottak le, a Kisvárda a Gödöt verte 34-23-ra, a Dunaújváros a szintén első osztályú Mosonmagyaróvárt 31-29-re, míg a Szent István a Kecskemét együttesét győzte le 32-22 arányban. A NEKA-Budaörs, és a Gárdony-Szombathely összecsapásokat kedden rendezik, a szerdai játéknapon pedig együttesünk mérkőzésével egy időben a Mohács az Alba Fehérvárt, a Vasas meg az MTK csapatát fogadja.

Ahogy már szót ejtettünk róla a Békéscsaba és az Eger az előző bajnoki kiírásban még az első osztályban csapott össze, és bizony mind a két mérkőzésen az Eszterházy csapat örülhetett. A Viharsarokban 29-28-ra, míg Egerben 28-26-ra tudtak diadalmaskodni. A visszavágásra ezúttal tehát a kupában lesz lehetőség, a találkozó szerdán 18 órától kezdődik az Eszterházy Főiskola Sportcsarnokában, a Horváth Zoltán, Simó András sípmesterek közreműködésével.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/405700956777524/' width='680']

Interjú Horváth Rolanddal

A hétvégén végre megtört a jég NB1-es női kézilabdacsapunk számára, hiszen a nagy rivális Szombathely otthonában sikerült győznie a csabai hölgykoszorúnak, amivel megszerezték a szezon első pontjait. Megállás azonban nincs, mert pénteken már újabb feladat vár a Lilákra, méghozzá ismételten egy idegenbeli túra következik, ezúttal Kisvárdára. Aktuális ellenfelünk a bajnoki tabella nyolcadik helyén áll jelen pillanatban, az eddig lejátszott hat találkozója alatt összegyűjtött öt pontjának köszönhetően, ráadásul ebből mindet hazai pályán szerezték. Ez is jól mutatja, hogy a Szabolcs megyeiek idegenben eddig nem túl veretesek, otthon viszont nehéz térdre kényszeríteni – az egykor Békéscsabán is megfordult tréner – Bakó Botond együttesét. Igaz az első két hazai összecsapásukon a bajnoki újoncokkal kellett farkasszemet nézniük, akik azért így is okoztak nehéz pillanatokat a hazaiaknak, ugyanis a Szombathely csapatát mindössze két góllal, a Szent Istvánt pedig három találattal sikerült csak legyőzniük. A Kisvárda egyébként meglehetősen nagy vérfrissítésen ment keresztül a nyáron, mert több mint félcsapatnyi játékos, összesen 11 kézilabdázó távozott a klubtól, illetve a szakmai vezetés is átalakult – így Bakó Botond kezébe került a karmesteri pálca. Ezzel együtt pedig tagadhatatlanul magyarosodott is az egyesület, amit az is mutat, hogy a távozók listáján egytől egyig légiósok szerepelnek, míg az érkezők oldalán csak két átlövő Tena Petika és Veronika Habankova az, aki nem magyar kézilabdázóként szerepel az újoncok között. De rajtuk kívül még hat játékos, a korábban Csabán is szereplő Dombi Luca és Dajka Bettina, az MTK-ból érkező kapus Lajtos Nóra, a balátlövő Siska Pálma és Bárány Krisztina, valamint a jobbszélső Udvardi Laura kezdte meg nyáron a munkát Kisvárdán. A legutóbbi hazai összecsapásukon egyébként 24-24-es döntetlent játszottak a Vác gárdájával, míg az előző fordulóban Székesfehérvárott szenvedtek 32-25-ös vereséget. Ezzel szemben, ahogy már utaltunk is rá lila-fehér csapatunk egy roppant fontos idegenbeli sikerrel hangolt a pénteki találkozóra, amely a második összecsapása lesz egy négymérkőzéses idegenbeli szériának, ami nyilván nem könnyíti meg Horváth Roland dolgát sem. Ettől függetlenül azért érthető módon a korábbiakhoz képest már lényegesen jobb szájízzel nyilatkozott honlapunknak a tréner.

– Megvan az első győzelmetek, de talán azt még Te sem gondoltad, hogy ennyire magabiztos sikert arattok?

–  Az igazat megvallva nagyon sokat készültünk erre az összecsapásra, hiszen a rutinos játékosokkal teletűzdelt ellenfelünk azért mindenképpen jó erőt képvisel, ilyen szempontból én magam is szorosabb összecsapásra számítottam. De az első pillanatoktól kezdve nagyon keményen beleálltunk a mérkőzésbe, a lányok teljes mértékben átérezték a találkozó súlyát és ennek megfelelően is játszottak. Végig a mi akaratunk érvényesült és szinte holtpont nélkül hoztuk a győzelmet. Sőt az összecsapás utolsó szakaszában még néhány fiatal játékosnak is lehetőséget tudtam biztosítani. Természetesen nekünk mentálisan rendkívül sokat jelent ez a siker, mert a játékosok is végre látják annak a kemény munkának az eredményét, amelyet nyár óta elvégeztünk.

– A szezon első négy mérkőzéséhez képest mi volt az a plusz, ami most megvolt a játékotokban?

– Egyértelműen a védekezés és a kapusteljesítmény. A támadásainkkal és a góljaink számával eddig sem volt különösebb probléma, de hátul főleg hatvan percen keresztül nem tudtunk igazán stabilak lenni. A Szombathely ellen viszont végig megvolt az a hatékony védekezés és kapusteljesítmény, ami ezen a szinten elengedhetetlen a győzelemhez.

– Nehéz időszakban vagytok most, hiszen négy találkozót is idegenben kell zsinórban megvívnotok, igaz az első akadályt már ugye szombaton sikerrel vettétek…

– Igen, és talán mondhatom, hogy ez volt azért a legfontosabb összecsapásunk, de nyilván minden mérkőzésen nyerni szeretnénk. Szóval nem könnyű így zsinórban ennyi alkalommal idegemben helytállni, főleg úgy, hogy ráadásul még a hétközi válogatott összetartás sem könnyíti meg a dolgom, ugyanis Kopecz Barbi és Kovács Anett is meghívót kapott a szövetségi kapitánytól. Persze egyfelől örülök annak, hogy két játékosom is a legjobbak között szerepelhet, másfelől viszont így mindössze csak két napot tudunk teljes létszámban együtt készülni, és ugye alapból is elég kevesen vagyunk.

– Mit érdemes tudni következő ellenfeletekről?

– A Kisvárda egy kifejezetten jól védekező együttes, akik egy nagyon stabil hátsó szekcióval rendelkeznek, mögöttük pedig remek kapusokkal. Mondhatjuk, hogy szinte két hasonló soruk van, így a mai kézilabdában meglehetősen fontos rotációt is könnyebben meg tudják oldani. Ráadásul hazai környezetben eddig igen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak, szóval könnyű találkozóra nem számítok.

– De akkor ezúttal is a két bajnoki pontért utaztok el?

– Ahogy korábban is mondtam mindig csak a győzelemben gondolkodunk, másban nem is lehet. Ettől függetlenül nyilván nem mi leszünk a találkozó esélyesei, de azért mindent meg fogunk tenni azért, hogy helytálljunk és lehetőség szerint ne üres kézzel térjünk haza. Azt hiszem, a szombati mérkőzés azért már jó kiinduló alap lehet. Ha úgy is játszunk, mint azon találkozón és főleg a védekezésünk, valamint a kapusteljesítményünk is hasonló minőségű lesz, akkor ez a cél nem is annyira elérhetetlen.

Amióta a Kisvárda 2016-ban felkerült a legmagasabb osztályba, azóta hat mérkőzést játszottak egymással a felek és eddig ebből a lilák egy alkalommal sem tudtak diadalmaskodni: két döntetlen mellett négy vereség a mérleg. Ráadásul a legutolsó négy összecsapásukat is zsinórban a Kisvárda nyerte. Az előző szezon őszi békéscsabai találkozója az utolsó másodpercekben lőtt Guialo góllal dőlt el, míg Kisvárdán már sokkal simább 32-22 arányú győzelmet arattak a szabolcsiak. A nem túl impozáns mérlegen tehát pénteken javíthatnak a Lilák, a találkozó 18:00 órától kezdődik a kisvárdai Városi Sportcsarnokban, a két játékvezető Hargitai Gábor és Markó Gábor lesz.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/404401187154643/' width='680']

Interjú Balog Judittal

Fotó: Antal János

Talán nem túlzok, ha azt mondom az őszi szezon legfontosabb összecsapása előtt áll együttesünk a Békéscsabai ENKSE, ugyanis szombaton az újonc Szombathely otthonában vizitálnak a Lilák. Az már a bajnokság kezdete előtt is várható volt, hogy ez a párharc rendkívül nagy jelentőséggel bír majd mindkét fél számára, viszont azzal, hogy a lila-fehérek némiképp bennragadtak a bajnoki rajtnál, a vendégek számára a rangadó súlya még nagyobb lett. És bár szoros mérkőzéseket játszott csapatunk az első öt fordulóban, hiszen a címvédő ETO ellen elszenvedett 11 gólos vereség kivételével minden estben csak két találattal maradtak alul lányaink, a tabella jelenleg nem fest túlságosan jól csabai szemszögből. Úgy is fogalmazhatunk, hogy most már tényleg el kell kezdeni pontokat gyűjteni és noha még nagyon hosszú a bajnokság, a szezon előtt egyik fő riválisnak kikiáltott Szombathellyel szemben, egyáltalán nem mindegy milyen összevetésben lesznek majd a lilák a végelszámolásnál. Nyilván ebből a szemszögből ellenfelünknek sem mindegy mi történik majd szombaton, így egész biztosan óriási küzdelem várható a pontokért. Ráadásul bajnoki újonc létére kifejezetten megerősödve vágott neki az első osztályú kalandnak az NB1/B nyugati bajnoka. Összesen hét friss szerzemény vette fel a munkát nyáron a szombathelyi egyletnél és bizony esetükben szinte egytől egyik rutinos válogatott kézilabdázókról beszélhetünk. Sőt találunk köztük olyan játékost is, akinek a neve számunkra is jól cseng, mert gondolom, még sokan emlékeznek Sipeki Flórára, aki 2011 és 2015 között négy szezont töltött lila-fehér csapatunkban. De rajta kívül még új igazolásnak számít a szintén hálóőr Katarina Tomasevic, a jobbszélső Dijana Jovetic, az irányító Ivana Mitrovic, illetve a korábban már több magyar csapatban is megfordult beállós Liliia Gorilska is. De székesfehérvári múltja miatt ismerős lehet a korábbi világbajnoki ezüstérmes átlövő Biljana Bandelier és persze Mayer Szabina is az SZKKA keretében. Ennek tudatában már nem is annyira meglepő, hogy kifejezetten jól kezdték a pontvadászatot, amit a megszerzett három pontjuk is bizonyít. Az eddigi egyetlen győzelmüket a Szent István otthonában aratták a 28-24-es végeredménnyel zárult találkozón, viszont ezt még egy értékes ponttal megfejelték, miután hazai pályán 29-29-es döntetlen értek el az Alba Fehérvár ellen. De Kisvárdán és Vácott is helytálltak, hiszen előbbi összecsapáson három, utóbbin pedig kettő góllal maradtak csak alul ellenfelükkel szemben. Nagyobb zakót csak a Siófoktól kaptak, idegenben 19, otthon meg 10 góllal volt jobb a két gárda tavaszi mérkőzésének előrehozatalát is kezdeményező Balaton-parti egylet. Az előzmények tehát szombatra egy rendkívül izgalmas és parázs összecsapásra engednek következtetni, amit az Előre csapatkapitánya Balog Judit is megerősített, mikor a rangadó kapcsán a felkészülésről és magáról a találkozóról kérdeztem.

– Jelenleg még pont nélkül álltok a bajnokságban, ez mennyire befolyásolja a hangulatot a csapaton belül?

– Igazából jó légkörben elszántan készülünk az előttünk álló komoly feladatra, pánik hangulat semmiképpen sincs, de azért tény, hogy a bajnoki rajt egy picit rányomta bélyegét a társaság lelkiállapotára. Azt érzem a csapaton, hogy mindenkit bosszantanak az elmúlt találkozók, hiszen nüansznyi dolgokon múlott az, hogy mondjuk most nem hat ponttal állunk a pontvadászatban. Szóval van bennünk hiányérzet, viszont talán ez még nagyobb elszántságra sarkall minket így a fontos rangadó előtt.

– Te ugye hátul játszol főszerepet a csapatban, hogy látod a védekezéseteket, mert azért elég sok gólt kaptatok az első öt találkozón?

– Igen, sajnos nem állt még össze igazán a védekezésünk, inkább csak periódusokban tudjuk megvalósítani azt a védekezést, amilyet szeretnénk. Nagyon sokszor nem figyelünk a kipattanókra, pedig így egy már kivédekezett szituációból kapunk ziccer gólt. Illetve sokszor kapunk passzív jelzést követően is találatot, ami szintén azt jelzi, hogy nem vagyunk elég türelmesek és nem koncentráljuk végig az ellenfél támadásait. De gyakorlatilag ezek a hibák elöl is ugyanúgy előfordulnak, szóval be kell lőni a ziccereket és csökkenteni kell a technikai hibákat, főként a meccsek legfontosabb pillanataiban, azaz a végjátékban. És nyilván magamtól is többet várok, ugyanis többször előfordult, hogy egy jó kezdést követően a találkozó második felére az én teljesítményem is leült a csapatéval együtt, pedig a védelemmel kölcsönösen nagy szükségünk van egymásra ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Nyilván mi nem vagyunk sztárcsapat, szóval ebben az erős mezőnyben mindenkitől a legjobb forma kell a győzelemhez, bárkivel is játszunk.

– Ahogy már Te is említetted rendkívül fontos összecsapás vár rátok szombaton. Ez a gyakorlatban mit jelent, mennyivel másabb ilyenkor a felkészülés?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen ugyan úgy készülünk, mint máskor, hiszen ez szinte „élet-halál” mérkőzés lesz a számunkra. Voltaképpen már több hete ott van mindenkinek a fejében ez a találkozó, de csak az utóbbi napokban kezdtünk igazán gőzerővel készülni ellenfelünkre és a videózásokkal szinte teljesen ki is veséztük őket. Ráadásul egy nappal hamarabb el is utazunk Szombathelyre, ezzel is kiküszöbölve a hosszú utazás fáradalmait. Egy szó mint száz, nekünk ez a mérkőzés főként azok után, hogy az első fordulókban fontos pontokat hagytunk kicsúszni a kezeink közül, rendkívüli nagy jelentőséggel bír, így abszolút a győzelem szellemében készültünk egész héten.

– Összegségében mit szűrtetek le aktuális ellenfeletekről?

– Ha röviden össze akarnám foglalni, azt mondanám, hogy a rutinos, sokat tapasztalt játékosok és a fiatalság remek egyvelege a Szombathely kerete. Távolról is veszélyes nagy lövőkkel rendelkeznek és rendkívül magas középső védőfallal, amit nem könnyű átjátszani. Ilyen szempontból is hasznos volt szerintem a múlt heti ETO elleni összecsapás, hiszen ott egy hasonlóan magas gárda ellen – akik nyilván még eggyel magasabb szintű kézilabdát is játszanak – kvázi gyakorolhattuk az ilyen típusú együttes elleni játékot.

– Akkor ezek szerint a nagy harc garantált lesz a bajnoki pontokért?

– Biztos vagyok benne, hogy egy végletekig kiélezett szoros csatát hoz majd a találkozó, ahol szerintem döntő lesz, ki bírja jobban a végjátékot és remélem, ezúttal mi fogjuk. Fejben kell nagyon erősnek lennünk és bárhogy is alakul az összecsapás, végig higgadtnak kell maradnunk. Nyilván a megbeszélt taktikai elemek és egy hatékony védekezés is elengedhetetlen lesz szombaton, de a legfontosabb, hogy higgyünk magunkban és a győzelemben. Azt gondolom, most már nagyon megérdemelnék, hogy végre győztesen fejezzünk be egy mérkőzést és szerintem egy siker át is törné bennünk a gátat, ami után megindulhatnánk felfelé.

A két gárda még sohasem találkozott egymással tétmérkőzésen, lévén ellenfelünk a Haladás egyesületéből kiválva csak 2015-ben alakult meg. Miután pedig első évükben megnyerték a harmadosztály küzdelmeit, három NB1/B-ben eltöltött esztendőt követően immáron az első osztályban vitézkedhetnek. Mérkőzéseiket egyelőre a Szombathelytől negyven kilométerre fekvő Répcelakon játsszák, így a felek szombati összecsapása is a Répcelaki Sportcsarnokban kerül megrendezésre. A labda 18:00 órától indul útjára, a Bacs József – Bóna Szabolcs bírópáros sípszavára.

Dömény Dezső

Interjú Kukely Annával

Háromhetes szünetet követően folytatódik, immáron az ötödik fordulóval a K&H női kézilabda liga, így csapatunk a Békéscsabai ENKSE is pályára lép szerdán, méghozzá újra hazai közönség előtt. A soron következő vendég csapat pedig nem más lesz, mint az ötszörös Bajnokok Ligája győztes és Magyar bajnoki címvédő Győri Audi ETO KC. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy-egy ilyen látogatás valóságos kézilabda ünnepnek számít városunkban, ami megyeszerte idevonzza a kézilabda barátokat. És bizony egyáltalán nem véletlen az, hogy számos, a sportágat szerető szurkoló kíváncsi az ETO csapatára, hiszen ahogy az elmúlt szezonoknak, úgy ennek is egy sztárokkal teletűzdelt világválogatottal vág neki Danyi Gábor együttese. Persze azért náluk is volt játékosmozgás a nyáron, ugyanis a kölcsönadott fiatalokkal együtt összesen 13 játékos távozott a klubtól, köztük olyan nevek, mint Nycke Groot, Nora Mörk, Tomori Zsuzsanna vagy Crina Pintea. De természetesen a minőségi pótlásukról most is gondoskodott a BL-győztes menedzsmentje, így nyártól már zöld-fehérben pattogtatja a labdát a norvég jobbátlövő Amanda Kurtovic, a francia beállós Beatrice Edwige, a Siófokról érkező szintén francia Estelle Nze Minko, az előző szezonban még a Ferencvárosban játszó jobbszélső Faluvégi Dorottya, és a csapathoz öt év után visszatérő montenegrói átlövő Katarina Bulatovic is. Az előző szezont veretlenül befejező ETO nem meglepő módon hat győzelemmel kezdte az új idényt is, bár az első fordulóban a Siófok gárdája azért jócskán megnehezítette a címvédő dolgát, de végül 27-24 arányban azért a Győr mégiscsak diadalmaskodni tudott. Mint ahogy az ezt követő négy bajnoki mérkőzésük alkalmával is, a Szent István, az Alba Fehérvár, a Vác és az MTK ellenében. Sőt a hétvégén megkezdték szereplésüket a Bajnokok Ligájában is, ahol hazai pályán a svéd Savehof gárdáját múlták felül magabiztosan 35–23 arányban. Ezzel szemben lila-fehér csapatunknak már nem sikerült ennyire jól a bajnoki rajt, hiszen eddig mind a négy találkozójukat elveszítették Horváth Roland tanítványai, igaz kivétel nélkül szoros kiélezett csatákban úgy, hogy mindössze két góllal maradtak alul mind a négymérkőzésen. És bár aligha valószínű, hogy a mostani ETO elleni összecsapás alkalmával fog megtörni ez a rossz sorozata a liláknak, azért ennek a roppant fiatal átlagéletkorú gárdának mindenképpen sokat jelente, ha jó játékkal tudnának előrukkolni egy ilyen sztárcsapattal szemben. Arról nem is beszélve, hogy az Előre jövő heti szombathelyi vendégjátéka előtt - ami az ősz talán legfontosabb találkozója lesz - kvázi főpróbának is nevezhetjük a szerdai ütközetet. És ha már a lilák átlagéletkoráról tettem említést, a Győr elleni találkozó előtt épp a csapat legfiatalabb tagjával a mindössze 16 éves Kukely Annával beszélgettem, aki fiatal kora ellenére már az előző szezonban bemutatkozhatott az NB1-ben, sőt nyáron tagja volt az U17-es Európa bajnokságot nyert nemzeti csapatnak is.

Fotó: Antal János

– Nagyon mozgalmas nyáron vagy túl, melyen azért egy U17-es Európa bajnoki címet is begyűjtöttél. A győzelem jelentette eufóriából mennyit sikerült átültetned a mindennapi klub-munkádba és a bajnokságba?

– Nagyon sokat, hiszen óriási lökést adott nekem ez a siker és természetesen az is, hogy a hazámat képviselhettem egy ilyen tornán. Egyértelműen úgy érzem, hogy azok a pozitív impulzusok, amiket a nyáron megtapasztalhattam a hétköznapokon is plusz erőt és motivációt adnak.

– Viszont ha jól tudom nyár elején még úgy volt, hogy a Celjei EB-re nem is utazol…

– Igen, mert gyakorlatilag két részre lett osztva az U17-es korosztály, az egyik fele az európai ifjúsági olimpiai fesztiválra készült a másik pedig az Európa bajnokságra. Én a bakui Eyof-on induló csapatban kaptam helyet, így július közepén részt is vettem ezen a tornán, ahonnan amúgy bronzéremmel térhettünk haza. És miután a bakui játékommal sikerült felkeltenem a szövetségi edző Ifjabb Kiss Szilárd figyelmét, így az Európa bajnoki keretbe is meghívtak, ezzel pedig a végső győzelmet elérő gárdának is tagja lehettem.

– Az hagyján, hogy az U17-es válogatottnál is a fiatalabbak közé tartozol, de a klub-csapatod keretének teljesen a legifjabb játékosa vagy, ehhez képest szinte meccsről-meccsre egyre komolyabb feladatot szán neked Horváth Roland vezetőedző.

- Valóban, bár az igazat megvallva mindössze két perccel vagyok a legfiatalabb játékosa a keretnek, mert ikertestvérem Klára, aki szintén már a felnőtt csapattal edz, pont ennyivel idősebb nálam. De a viccet félretéve, valóban nem könnyű főként irányítóként, viszont nincs mese, fel kell nőni a feladathoz és úgy érzem, jó úton járok ebben a tekintetben. Pont egy éve a Siófok elleni hazai mérkőzésen mutatkozhattam be az NB1-ben és bár nyilván nagyon izgultam az alatt a pár perc alatt, amíg pályán lehettem, de már ahhoz képest is érzem magamon, hogy rengeteget tudtam fejlődni. Ez pedig azért ez elmúlt időszakban kapott élvonalbeli játéklehetőségeknek is köszönhető.

– A szakemberek azért mindig elmondják, hogy az NB1 és az utánpótlás bajnokság nagyon más kávéház…

– És ez így is van. Hiszen egy fiatal játékos ilyenkor egy teljesen más közegbe csöppen bele, gondolok itt a játékostársakra vagy a szurkolókra, ráadásul egy olyan gyors és kemény kézilabdában kell helytállnia, amit utánpótlás szinten eddig még nem tapasztalt. Magamon is érzem, hogy sokkal nagyobb koncentrációt követel meg egy élvonalbeli mérkőzés. Viszont fejlődni ezeken az összecsapásokon lehet a leginkább, így én is próbálok előrelépni a játék szinte minden elemében. Ez az én esetemben elsősorban a védekezést jelenti, ahol jelenleg a legnagyobb lemaradásban vagyok.

– Négy vereséggel kezdtétek a szezont. A szünetben mennyire sikerült kielemeznetek a kétgólos botlások okait?

– Sokat beszéltünk ezekről a találkozókról és próbáltuk boncolgatni az okokat, miért nem sikerült még pontokat gyűjtenünk. Nyilván elég frusztráló az, hogy ennyire apróságokon múlott szinte minden mérkőzésünkön a pontszerzés és jelenleg akár már 6-8 egységgel is gazdagabbak lehetnénk. A legfőbb konzekvencia amit levontunk, hogy nagyobb rotáció segítségével meg kell próbálnunk minél frissebben belemenni a végjátékokba, ami nyilván nálunk nem egy könnyű feladat. Igaz a Debrecen ellen már mesterünk tudatosan a találkozó elejétől próbálta forgatni a csapatot, ezzel is több pihenőt biztosítva kulcsjátékosainknak. Valamint az egész csapattól sokkal nagyobb koncentráció szükséges a jövőben, főként az összecsapások hajrájában. 

– Szerdán a Győr személyében a bajnokság legnehezebb ellenfele teszi tiszteletét a Viharsarokban, milyennek látod az idei ETO-t?

– Meglehetősen sokat változtak ők is az előző szezonhoz képest, hiszen több új játékos is érkezett hozzájuk a nyáron. Így nyilván nekik is idő kell, amíg tökéletesen összekovácsolódnak, de az egyértelműen látszik, hogy minden mérkőzésen egyre jobban és jobban játszanak. Igazán gyenge pontot nem is nagyon lehet találni rajtuk, ami nem is csoda, lévén két ugyan olyan erősségű sorral rendelkeznek. 

– Gondolom a célkitűzéseitek megvannak már a szerdai találkozóra?

– Mindenképpen. Leginkább a védekezésünkre akarunk fókuszálni, azt szeretnénk minél jobban megoldani és így a lehető legtovább szoros eredményen tartani ellenfelünket. Most elsősorban periódusokban gondolkodunk, tehát arra törekszünk, hogy a találkozó mindkét félidejéből a legtöbbet ki tudjuk hozni. Ugyanakkor nem titkoljuk, hogy számunkra a jövő heti szombathelyi mérkőzés lesz az igazán fontos, de annak az összecsapásnak a tükrében sem mindegy, hogy milyen játékot tudunk produkálni szerdán.

Az előző szezonban majdnem napra pontosan ugyanekkor csapott össze a két gárda a bajnokságban, igaz akkor Győr volt a találkozó színhelye. Azt az októberi mérkőzést 47-23-ra az ETO nyerte, mint ahogy a felek békéscsabai randevúján is győri győzelem született, a 47-22-es végeredménnyel zárult találkozót követően.

Az ETO idei viharsarki vizitálása tehát szerdán 18:00 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban veszi kezdetét, a Rontó Ádám, Szanyi Péter Gábor bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

Kopecz Barbara álma, hogy kijusson a válogatottal az olimpiára.

Forrás: Cunder TV

Hős Katával is a sérüléséről és a felépülésének folyamatáról beszélgettünk. Kata az alapozást követő első hónap után kezdte megint érezni futás közben, hogy szúr a térde. Kezdetben a hirtelen terhelésnek tudták be a fájdalmat, de mert a későbbiekben vizesedett és csak jobban fájt a lába, csak könnyített edzéseken vett részt.

Milyen beavatkozásokon estél túl, és azoknak mi volt a célja?

2019. szeptember 2-án műtöttek meg Székesfehérváron, ahol engem is Dr. Abkarovits Géza kezelt. A főorvos úr úgy ítélte meg, hogy Denks műtétre van szükségem, azaz térdkalács-felnyitásra. Ennek a célja az volt, hogy be legyen rögzítve a térdkalácsom és ne tudjon lazán oldalra mozogni. Jelenleg térdrögzítőben van a térdem. A rögzítőt 6 hétig nem vehetem le és nem is hajlíthatom semmilyen módon. Szóval leghamarabb október 14-én tudom elkezdeni csak a gyógytornát. A rehabilitációmban Makra Viktória és Knyihár János fog segíteni, hogy minél hamarabb visszatérjek a pályára.

Mi a terv, mikor kezdesz el edzeni és mikor tudsz pályára lépni?

Az edzés elkezdése attól függ, hogy hogy haladok a rehabilitációval. Nehéz lesz elkezdenem járni rögzítő nélkül hiszen 6 hétig az tartotta a lábamat és az izomzatom is összement emiatt. Nem tudom mikor játszhatok először hiszen ez is a rehabilitációmtól függ és attól, hogy a vezetőedző Horváth Roland mikor enged vissza játszani.

Szeretném folytatni a kézilabdát minél hosszabb távon, amíg csak fizikailag az lehetséges. Ahogy telik az idő, a hathetes gyógyulásom alatt nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy nagyon hiányzik a kézilabda és minél hamarabb szeretném segíteni a csapatot.

Giricz Laurát, NBI-es csapatunk beállósát kérdeztük, hogy mi történt vele az elmúlt fél évben, miért nem láthatjuk a bajnoki mérkőzéseken.

A tavaszi szezon során már voltak problémáim a térdemmel, de sikerült végig játszani a 2018/2019-es bajnoki évet. A folyamatos térdproblémám miatt nyár elején történt egy kisebb műtéti beavatkozás, de ez sajnos nem segített az állapotomon, így kerültem Székesfehérvárra Dr. Abkarovits Géza főorvos úrhoz. A vizsgálatok során úgy döntöttek, hogy mozaik palsztikára és Densk műtétre van szükségem. 2019. szeptember 11-én került sor a beavatkozásra, ami után 6 hétig nem állhattam lábra és nem is hajlíthattam azt. A fájdalmak lassan múlnak és a mai napon kiszedték a varratokat is.

Szegeden a szüleimnél és Békéscsabán lábadozom, a családom és a barátom nagyon sokat segítenek.

Hat hét elteltével elkezdődhet a gyógytorna, amit Makra Viviennel a csapat gyógytornászával kezdek majd meg, a rehabilitációmban pedig a Sanitas Központban Czifrák Tímea fog segíteni.

Knyihár János a csapat fizioterápiás szakembere kezelésekkel segíti a felépülésemet. Minden erőmmel és igyekezetemmel azon leszek, hogy minél előbb felépüljek. Sajnos még most nem lehet tudni, hogy melyik bajnoki mérkőzésen léphetek először pályára, de nagyon bízom benne, hogy már februárban a csapattal együtt tudok edzeni.

Hosszú távú terveim vannak a kézilabdázással, úgy gondolom fiatal vagyok még ahhoz, hogy most feladjam azokat az álmokat, amelyekért egész életemben küzdöttem.

Sok erő kell a teljes felépüléshez, de nem fogom feladni, hiszen van miért küzdeni.

Szögi Tímea irányítót kérdeztük, hogy mi is történt vele az elmúlt időszakban és mikor számíthatunk a visszatérésére.

2018. november 3-án a Kisvárda elleni mérkőzésen sérültem meg hazai pályán. Azóta két műtéten estem át. 2019. április 10-én hátsószalagpótlás történt és 2019.szeptember 2-án mozaikplasztika műtétre voltam előjegyezve. Szerencsére a csavar eltávolításán kívül nem történt komolyabb beavatkozás, mivel Dr. Abkarovits Géza úgy ítélte meg a műtét során, hogy a hátsószalagom jól beépült és így stabil tartást kap a térdem. Így elegendő volt egy hiarulon-savas injekcióval a hiányzó porc rész feltöltése.

Makra Viktória gyógytornász és Dénes József testépítő segít az izomzatom és az erőnlétem megerősítésében. Jelenleg elkezdhettem már az oldal irányú mozgást és a szökdelést, remélhetőleg két hét múlva már labdás edzésen is részt vehetek.

Sajnos pontosan nem tudom, mikor léphetek pályára bajnoki mérkőzésen, mert Makra Vivi gyógytornásszal úgy ítéltük meg a műtét előtt, hogy nem erőltetjük a lábamat futással, nehogy gyulladás lépjen fel a műtéti beavatkozás előtt. Emiatt egy hónappal később kezdhettem csak meg a felkészülést.

Bízom benne, hogy október második felében már ott lehetek a lányokkal a bajnoki tétmérkőzésen. Mindent elkövetek, elkövetünk a szakemberekkel, hogy a legjobban sikerüljön a felépülés és a rehabilitáció.

A felépülés során nagyon sok minden megfogalmazódott bennem, hogy mit is szeretnék csinálni hosszú távon. Mindenképpen szeretném a csapatot segíteni ameddig van erre lehetőségem és a későbbiekben szívesen dolgoznék, mint kézilabda edző.

Ezúton is köszönöm a szakemberek segítségét, akik a felépülésemhez hozzájárulnak!

Interjú Bottó Rózsával

Még csak pár nap telt el lila-fehér együttesünk Mosonmagyaróvár elleni találkozója óta, mégis már az újabb megmérettetésre készülnek Horváth Roland tanítványai. És nem is akármilyen megmérettetésre, hiszen a Békéscsaba és a Debrecen közötti rivalizálás következő fejezete íródik majd szerdán a Főnixben.  A Loki elleni csatákat azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni, akár melyik együttes is a pályaválasztó, a lelátón a pokoli hangulat garantált. Ráadásul piros-fehér ellenfelünk lendületből érkezik erre az összecsapásra, ugyanis hétvégén Vácról sikerült elhozniuk a bajnoki pontokat a 30-26 arányú sikerüknek köszönhetően, míg előtte nem kis bravúrt végrehajtva, pontot szereztek a tavalyi ezüstérmes Ferencváros otthonában is, amire az utóbbi kilenc évben a Győrön és a Siófokon kívül senki nem volt képes. Így pedig négy forduló után veretlenül nyolc ponttal a bajnoki tabella második helyét foglalja el a Debrecen, köszönhetően annak, hogy az első két fordulót is győzelemmel abszolválták, a Szent István ellen egy 33-24-es, az Alba Fehérvár ellen pedig egy 30-22-es sikerrel. A Loki játékos politikáját egyébként mostanság nyugodtan illethetjük az állandóság jelzővel, miután nyáron is mindössze három játékos Lotte Grigel, Madalina Zamfirescu és Anna Punyko távozott a hajdúsági megyeszékhelyről. Pótlásukra pedig Karnik Szabina, Elke Karsten és Vámos Petra érkezett. És nagyon úgy néz ki, hogy ez a keret a rutinos tréner Köstner Vilmos kezei alatt egy fölöttébb ütőképes gárdává kovácsolódik össze, legalább is az első négy forduló mindenképpen ezt mutatja. Lila-fehér együttesünk ezzel szemben nem kezdte igazán jól a bajnoki küzdelmeket, ugyanis a szombati Mosonmagyaróvár elleni hazai zakóval már három vereségnél jár a csabai hölgykoszorú. Pedig az első két összecsapásukhoz hasonlóan, most sem kezdtek rosszul a lilák, sőt a második játékrészben még háromgólos előnyt is kiharcoltak. A végjátékban azonban megint kicsúsztak a pontok a kezükből, és így a lefújás pillanatában a vendég Móváriak örülhettek a 27-25-ös végeredménynek. A gárda debreceni túrája előtt csapatunk balszélsőjével, Bottó Rózsával beszélgettem a hétvégi találkozóról és a Loki elleni ütközetről.

Fotó: Antal János

– Összességében miként értékeltétek a szombati összecsapást?

– Kudarcként, hiszen ez mindenképpen egy nyerhető mérkőzés lett volna a számunkra, és egyértelműen mi tehettünk arról, hogy a Mosonmagyaróvár elvitte előlünk a két pontot. Hiába vezettünk több góllal is nem tudtunk megnyugodni, kapkodtunk a támadásinknál és nagyon bután kézilabdáztunk. Nyilván levontuk a szükséges konzekvenciákat, és próbáljuk kijavítani azokat a hibákat, amik most már rendszeresen előjönnek a találkozóinkon.

– Szerdán viszont már ismét pályán kell lennetek, méghozzá a Loki otthonában, ami sosem könnyű feladat…

– Nehéz egy ilyen mérkőzés után ennyire rövid időn belül újra játszani, ráadásul Debrecenben, bár engem személy szerint inkább feldob az olyan közeg ahol erőteljes szurkolás van, még akkor is, ha nem elsősorban minket biztatnak a szurkolók. Viszont ellenfelünk egyértelműen nagyon jó formában van, elég csak végignézni az idei eredménysorukon. Mostanra tökéletesen összeértek, és amiben szerintem a legfőbb erejük rejlik, hogy csapatként roppant erősek. Szóval semmilyen szempontból sem lesz könnyű dolgunk, de persze előre azért nem adjuk fel a találkozót, most is küzdeni fogunk, és szeretnénk a lehető legjobban helytállni.

– Akkor milyen eredménnyel lennétek elégedettek a találkozót követően?

– Ahogy mondtam azért nem adjuk fel előre, szóval most is azért lépünk pályára, hogy ha tudunk, ponttal távozzunk. Viszont most nekünk az is nagyon fontos lenne, hogy minél jobban játszunk, és amit előre eltervezünk azt meg is tudjuk valósítani. Az biztos, hogy nem szabad rohannunk, nyugodtan és hosszasan kell játszanunk. A szombati mérkőzéshez képest mindenképpen javulnunk kell koncentrációban, és bizony a ziccerek értékesítését is hatékonyabban kell megoldanunk. Természetesen hátul is stabilnak kell lennünk, de azt gondolom a legfontosabb, hogy bármi is az eredmény, ne kapkodjunk. Én bízom benne, hogy sikerül helytállnunk, és egy szoros, jó meccset tudunk játszani Debrecenben is.

A két együttes tavaly őszi mérkőzésén, a hazai pályán játszó Debrecen tudott 37-25-re diadalmaskodni, viszont a februári visszavágót követően már üres kézzel voltak kénytelenek elhagyni Békéscsabát a vendég piros-fehérek, miután a lilák 31-28-as győzelmet arattak. Az idei szezon első Kelet-magyarországi derbije tehát szerdán 18 órától a Debreceni Főnix Csarnokban kerül megrendezésre. Az összecsapáson a Horváth Péter, Marton Balázs bírópáros tevékenykedik majd.

Dömény Dezső

Interjú Marincsák Nikolettel

Újabb hazai megmérettetésre készül csapatunk aBékéscsabai NKSE, az ellenfél pedig az előző szezon egyik közvetlen riválisa a Mosonmagyaróvár együttese lesz. A vendégek meglehetősen nagy változáson estek át a nyáron, már ami keretüket illeti, hiszen 11 játékos hagyta el idény végén a klubot. Köztük olyan rutinos játékosok is, mint Kovacsicz Mónika vagy Farkas Veronika, illetve az a Kopecz Barbara is távozott, aki ugye már ebben a szezonban lila-fehérben pattogtatja a labdát. Az érkezők listája azért már nem ennyire bő, hiszen a csapat gerincét megtartó Mosonmagyaróvár mindösszesen hat továbbikézilabdázóval erősítette meg keretét. Név szerint: a balátlövő Maria Holesova a Podravka Vegetától, a jobbátlövő Laura Popa a Román Cluj csapatától, a balátlövő Karoline de Souza a Vácból, a kapus Ferenczi Annamária az Oldenburgból, és Lancz Barbora illetve Kellermann Dóra az ETO-ból tette át székhelyét a Győr-Moson-Sopron megyei csapatba. Akik lila-fehér együttesünkhöz hasonlóan két szűk vereséggel kezdték az új évadot, az első körben Székesfehérvárra látogattak, ahol a hazaiaktól 29-27-re kaptak ki, majd a második fordulóban hazai környezetben szenvedtek 29-28-as vereséget a Vác gárdájától. Tehát szinte szám szerint ismajdnem pontosan ugyanolyan eredményt produkáltak,mint a csabai hölgykoszorú, akik először az Dunaújvárossal szemben, majd az MTK otthonábanmaradtak alul 29-27-re. Így érthetően mindkét gárda szeretné már az első győzelemét is elkönyvelni az új idényben. És hogy erre mi a legjobb recept? Arra a lilák irányítója Marincsák Nikolett próbálta megadni a választ, akit azért a múlt szombati találkozóról is kérdeztem.

– Hétvégén az MTK ellen szinte egy az egyben lemásoltátok a Kohász elleni találkozót…

– Igen, a két összecsapás forgatókönyve kísértetiesenhasonlított egymásra, sőt a 29-27-es végeredményteljesen megegyezik az első fordulóbeli mérkőzésünk eredményével is. Annyiban azért még is más volt, hogy most a második játékrészben is tudtunk dominálni, és háromgólos különbségnél úgy érzem akár el is dönthettük volna a találkozót, de sajnos a döntő pillanatokbanmegint hibáztunk. Pedig ellenfelünk 1-0 után csak az 52. percben tudott ismételten vezetni, de sajnos fejben nem tudtunk végig koncentráltak maradni.

– Ez egyértelműen a fáradság rovására írható?

– Egyrészről mindenképpen, hiszen a rövidebb kispad miatt ugye a rotációs lehetőségünk kevesebb, ami nyilván kihat a koncentrációra is. Másrészről viszont minél több ilyen szituációval találkozunk éles helyzetben, szerintem annál jobban tudjuk majd kezelni őket, ugyanis ezek azok a helyzetek, amiket edzésen egyáltalán nem lehet gyakorolni.    

– Összegségében melyek lehetnek a legfőbb tanulságok, amiket levonhattok ebből az első két mérkőzésből? 

– Azt mindenképpen, hogy az alapok jók, ugyanis mindkét meccset jól kezdtük, védekezésben is megvolt a megfelelő stabilitás, és támadásban is szellemesen kézilabdáztunk. De egy találkozó hatvan percig tart, tehát az utolsó percig koncentrálnunk kell, főként a fontos momentumokban. És persze a ziccerek kihasználásban is javulnunk kell. Összességében szerintem van mire támaszkodnunk, hiszen nagyon sok biztató dolog is volt a játékunkban, úgyhogy én hiszem, hogy most már ez pontokban is meg fog látszódni.

– A Mosonmagyaróvár a soron következő ellenfeletek.Mennyit változtak az előző szezonhoz képest?

– Játékstílusban vajmi keveset, most is a szikla kemény védekezésükre és a harcias kézilabdájukra helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Ami nem is csoda, mert a csapat gerince megmaradt, azok a rutinos játékosok – gondolokitt például Tilinger Tamarára vagy Horváth Bernadettre – akik tavaly is húzóemberek voltak, most is a keretüketerősítik. Viszont azért játékos mozgás náluk is voltbőven, sőt komoly szintet képviselő idegenlégiósok isérkeztek, akikkel mindenképpen erősödött ellenfelünk.Illetve a padjuk is hosszabb, mint a miénk, tehát a rutinosabb első sort, tehetséges fiatalokból álló második tudja tehermentesíteni.

– Mi lehet akkor a győztes recept szombaton?

– Mindenekelőtt hátul kell hoznunk azt a stabilitást, amit az MTK ellen a találkozó háromnegyedében bemutattunk. Ez nagyon fontos lesz, de mellette figyelnünk kell arra is, hogy a kemény, sokfaultos védekezésükkel szemben is megtaláljuk az ellenszert. Okosan kell kézilabdáznunk, és nem szabad hagynunk, hogy megtördeljék a játékunkat. Természetesen nagyon számítunk szurkolóinkra is, ígybízom benne, hogy egy jó hangulatú összecsapáson, itthon tudjuk tartani a két bajnoki pontot.

A két gárda egymás elleni mérlegét nézve, meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, hiszen a csapatok 10 első osztályban lejátszott mérkőzésén, négyszer lila-fehér, ötször pedig óvári győzelem született, egy alkalommal meg pontosztozkodással zárult az összecsapás. Viszont az együttesek legutóbbi békéscsabai találkozója meglehetősen emlékezetesre sikerült, ugyanis a lilák Walfisch Mercédesz utolsó másodpercben szerzett találatával tudtak diadalmaskodtak 30-29-re. A májusi mosonmagyaróvári visszavágóra azonban már nem biztos, hogy annyira szívesen emlékeznek a csabai lányok, ami a 37-24-es hazai győzelem tudatában nem is csoda. A két csapat szombati összecsapása tehát 18 órakor veszi kezdetét a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, a sípmesterek Medve Róbert és Südi Péter lesznek.