ímkézett bejegyzés

Interjú Andela Zagarral

Pénteken ismét egy derbi vár lila-fehér csapatunkra, hiszen az Alba Fehérvár gárdája érkezik a Viharsarokba. Pont ezért is volt fontos, hogy együttesünk két játékossal is erősített az elmúlt egy hétben, ráadásul átlövő poszton, ahol három kézilabdázó is kiesett az elmúlt időszakban. Közülük is a 19 éves horvát átlövő, Andela Zagar az, aki már a pénteki találkozón bemutatkozhat a csabai publikum előtt. A 194 centiméter magas jobbátlövő, Horvátországban, egészen pontosan Zágrábban született. Nagyon fiatalon, már 9 éves korában megismerkedett a kézilabdával, és a középiskolai csapatában kezdett játszani. Tehetsége hamar kiütközött, így nem sokkal később már a Lokomotív Zágráb együttesében találta magát, ahol először a junior, mind később a felnőtt csapatban is játszott. 2022-ben döntött a váltás mellett, ami nem csak egyesületi, de földrajzi váltás is volt, hiszen Franciaországból, a Metz gárdájától kapott megkeresést, méghozzá a klub utánpótlás együttesétől, de ezzel párhuzamosan a felnőtt keret tagja is volt.

– Isten hozott Békéscsabán! Rövid idő telt el csak azóta, hogy itt vagy, de mégis milyenek az első benyomásaid?

– Eddig nagyon jók a tapasztalataim, az emberek is roppant kedvesek és barátságosak. A város is szép, tiszta és kifejezetten békés. Remek a légkör a csapaton belül, ezt már az első pillanattól megtapasztaltam, és tényleg mind a lányok, mind a stábtagok rettentően kedvesek és segítőkészek. Abszolút befogadó közegbe kerültem, így szerencsére könnyen is megy a beilleszkedés. Persze én is arra törekszem, hogy minél hamarabb belecsiszolódjak az itteni rendszerbe, és a lehető legtöbbet tudjak segíteni a csapatnak.

– Szemmel láthatóan rendkívül motivált vagy, és ha jól tudom valamennyire ismered is ezt a kézilabdás közeget ahova most belecsöppentél…

– Valóban nagyon inspirál most ez a szituáció, hiszen a magyar, a világ egyik legerősebb kézilabda bajnoksága, így igazán komoly lehetőségként tekintek a békéscsabai szereplésemre. Tudom, hogy odahaza Horvátországban is rengeteg játékos álmodik arról, hogy a magyar ligában szerepeljen, és őszinte leszek, kislánykorom óta nekem is az volt az álmom, hogy egyszer majd Magyarországon játsszam. Pont ezért is rendszeresen követtem az elmúlt években a bajnokságot, szóval kifejezetten jól ismerem magát a pontvadászatot, és tudom, hogy rengeteg erős gárda szerepel benne. A békéscsabai klubról is csak jót hallottam, hogy egy kiválóan szervezett klub, lelkes szurkolótáborral, és magas színvonalú szakmai munkával, melyben egy különleges edző kezei alatt dolgozhatunk. És egyelőre ez a rövid idő is, amit itt tölthettem, ebben erősített meg.

– Hogyhogy épp a Békéscsaba?

– Igazából a menedzseremen keresztül találtunk egymásra az egyesülettel, ő volt az aki felvázolta azt a lehetőséget, hogy Békéscsabára igazolhatok, mert a klubnak szüksége lenne egy jobbátlövőre. Mivel pedig a profilom beleillett a szakmai vezetés elképzeléseibe, és engem is érdekelt a kontaktus, így egymásra találtunk. De bízom benne, hogy sikeres lesz az együttműködés, és pozitív hatással leszek a csapat játékára, és valóban segítségére tudok majd lenni a klubnak.

– Pénteken éppen hazai pályán mutatkozhatsz be először lila-fehérben, milyen érzésekkel várod a mérkőzést?

– Nem tagadom, rendkívül izgatott vagyok az első hazai meccsem miatt, nagyon várom már, hogy bemutatkozhassam. Remélem, hogy jól sikerül a debütálásom, és pénteken a legjobbamat tudom majd nyújtani a csapatért, és persze bízom benne, hogy a végén győzelmet ünnepelhetünk. Tisztában vagyok azért vele, hogy ellenfelünk, az Alba Fehérvár előttünk áll a tabellán, ráadásul jó szériában is vannak jelenleg, de meg vagyok győződve arról, hogy az a munka amit a héten elvégeztünk, ki fog jönni a találkozón, és a taktikai utasításokat betartva sikerül majd győzelemmel és újabb két ponttal gazdagodnunk.

– Végezetül, mi a hobbid, mit szeretsz csinálni ha nem kézilabdázol?

– Az az igazság, hogy kislánykorom óta mindig a kézilabda volt nálam a prioritás, és egyben a hobbim, a szenvedélyem is. Nagyon elhivatott vagyok a sportág iránt, így igazán sok időm nem is nagyon jut másra. Viszont odahaza Horvátországban van egy border collie kutyusom, akit imádok, és bár sajnos keveset vagyok otthon, és így ritkán találkozom vele, de amikor lehetőségem nyílik rá vele töltöm a szabadidőmet.

Dömény Dezső

Interjú Borbély Mártával

A hétvégén rendezik a női kézilabda 2023/24-es „őszi” szezonjának zárófordulóját, azaz a tizenharmadik fordulót. A bajnokság felénél lila-fehér csapatunk hét ponttal jelenleg a legutolsó bennmaradást érő pozícióban tanyázik, így szombaton a Budaörs ellen azért is küzdenek majd lányaink, hogy egy esetleges győzelemmel előrébb lépjenek ennél. A találkozó kapcsán együttesünk saját nevelésű játékosával, Borbély Mártival beszélgettem, aki igazán az előző mérkőzésen tért vissza a pályára egy súlyos sérülést követően.

– Egy hosszabb kihagyás után most januárban térhettél vissza ismét, gondolom rendkívüli érzés volt újra pályán lenni?

– Ne is mond, valóban leírhatatlan érzés volt amikor Kisvárdán mesterünk rám nézett, majd szólt, hogy melegítsek, és beküldött. De ez nem is csoda, mert eddigi pályafutásom leghosszabb kihagyása volt a mostani, hosszú és kemény rehabbal, bár szerencsére még így is hamarabb visszatérhettem mint arra előzetesen számítottunk. Sőt, fizikálisan annyira sikerült utolérnem magam, hogy nem is nagyon éreztem még szinte soha ennyire jó kondicionális állapotban magam. Persze a dolog technikai oldala az már egy nehezebb kérdés, pláne úgy, hogy fél év után kell egy teljesen más rendszerbe bekapcsolódnom, de nyilván folyamatosan dolgozom azon, hogy minél hamarabb belecsiszolódjak az új rendszerbe, és a lehető legtöbbet tudjak segíteni a csapatnak.

– Viszont a kisvárdai visszatérésed sajnos nem győztes mérkőzésen sikerült, köze volt ehhez átlövőtök, Marija Lanistanin sérülésének is?

– Azt hiszem igen. Ugyanis nagyon jól kezdtük a találkozót, és ez a szerencsétlen sérülés azért igen komolyan kizökkentett minket. Az első félidőben utána már nem is tudtunk megfelelően koncentrálni, csak a meccs végjátékára sikerült igazán összeszedni magunkat. Csakhogy addigra már olyan szinten kihasználta a megtorpanásunkat ellenfelünk, hogy bár nagyon erőteljes hajrát nyitottunk, de beérni őket sajnos már nem tudtuk. Csalódottak vagyunk ezt kár lenne tagadni, sokkal többet vártunk ettől a mérkőzéstől és magunktól, meg persze aggódva várjuk a híreket is Marijáról.   

– Kétségkívül szakmailag is egy újabb kihívás lehet az Ő pótlása, pláne egy Budaörs elleni találkozón, ahol azért nem titkoltan szeretnétek itthon tartani a pontokat…

– Nyilván a dolog legfontosabb, emberi oldalán túl, ennek azért valóban van egy erőteljes szakmai hatása is, amin természetesen egész héten dolgozunk, hogy megtaláljuk erre a megfelelő megoldást. Az biztos, hogy csapatként teljesítve lehet ezt csak ellensúlyozni, és nincs mese, mindenkinek többet kell hozzáadni a játékhoz mint eddig. De ezt ettől a szituációtól függetlenül is elmondhatjuk egy ilyen találkozó előtt, hiszen egy kifejezetten rutinos, nagyon komoly lövőerővel rendelkező együttest fogadunk szombaton a Budaörs személyében. Nem véletlen az, hogy ebben a szezonban ennyire előkelő helyen állnak a bajnokságban, mert valóban több olyan kiváló játékosuk is van, akire különösen oda kell majd figyelnünk.

– Ezek szerin a Budaörssel, ezúttal is a szinte már szokásosnak mondható kemény csatát hozó összecsapást vársz?

– Mindenképpen. Pont ezért is lesz fontos, hogy valóban hatvan percen keresztül jól teljesítsünk, koncentráltak maradjunk, és főként hátul tudjunk sokkal jobban teljesíteni mint legutóbb. A masszív védekezés, kiegészítve egy jó kapusteljesítménnyel, amiből gyors gólokat tudunk szerezni, ebben a helyzetben még inkább felértékelődik. Na meg persze nem szabad belealudni a kezdésbe, de a végjátékra is élesnek kell maradni, csak akkor győzhetjük le ellenfelünket. Mert egyértelműen a győzelem szellemében készülünk, hiszen rendkívül fontos lenne, hogy egy sikerrel zárjuk le a bajnokság első részét, és az előttünk álló nehezebb időszak előtt még pontokat gyűjtve tartsuk a lépést a középház aljával. Nagyon számítunk ezúttal is szurkolóinkra, mert nem győzzük elégszer elmondani, hogy mennyire sokat is jelent az a pályán, ha érezzük a biztatásukat. Úgyhogy remélem, hogy ezt szombaton is jó játékkal és győzelemmel tudjuk majd viszonozni.

Dömény Dezső

Interjú Szabó Dórával

A múlt heti Kozármisleny felett aratott győzelmet követően szombaton ismét egy közvetlen vetélytárs ellen szállnak harcba lila-fehér lányaink, igaz ezúttal idegenben, méghozzá Kisvárdán lesz jelenésük. A hétpontos csapatok csatája is így kiemelt jelentőséggel bír, ezért együttesünk is a szombati győzelmi munícióval felvértezve, újfent a két pont reményében utazik ellenfelünkhöz. Ezt pedig kapusunk Szabó Dorci is megerősítette, aki a Misleny elleni teljesítményével igen komoly érdemeket szerzett a hétvégi sikerben.

– Remekül szálltál be a szombati összecsapásba, és bizony látva az első játékrész szoros eredményét kellettek is a védések…

– Igen, örülök, hogy sikerült segítenem a csapatot és fontos pillanatokban tudtam védeni, bár azért az egész mérkőzést tekintve van bennem némi hiányérzet, mert szélről többször is kibabráltak velem az ellenfél játékosai, szóval onnan lehettem volna hatékonyabb is. Persze a dolgomat nagyban segítette a védőfalunk is, mely szinte végig remekül működött a meccsen, és a kritikus beálló körüli védekezést is sikerült kifejezetten jól megoldanunk. Azt hiszem ez volt a győzelem egyik kulcsa, na meg a hozzáállásunk, hogy nagyon akartuk a sikert, és az első perctől kézben tartottuk az eredményt. Még amikor szorosan is alakult az első félidő, akkor sem adtuk át egy pillanatig sem a vezetést ellenfelünknek.

– A fordulás után aztán már egyre inkább a Ti akaratotok érvényesült a meccsen…

– Nekem már az első játékrészben az volt az érzésem, hogy egyértelműen jobbak vagyunk, de mindig amikor felnéztem az eredményjelzőre, az rendre döntetlent vagy csak egygólos vezetést mutatott. Viszont nem inogtunk meg ettől sem, tényleg végig nagyon együtt voltunk ezúttal, és ha apránként is, de a másodikban már sikerült ellépni tőlük, a végjátékba pedig már hat találattal mentünk bele. Ezért volt egy pici hiányérzetünk, mert szerintem benne volt az összecsapásban, hogy nemcsak hárommal, hanem nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna, de természetesen a kettő pont a lényeg, és az, hogy ez a siker segíthet minket abban, hogy növeljük az önbizalmunkat, és jobban higgyünk magunkban.

– Pláne, hogy egy újabb rangadó előtt álltok, ráadásul egy olyan csapat ellen, akinek az otthonában még sohasem sikerült nyernie a Csabának…

– Pontosan ezért is kiemelten kezeljük ezt a találkozót is, meg nagyon szeretnénk ebből a hétpontos bolyból fölfelé mozdulni. Nyilván nehéz a Kisvárdát idegenben megverni, mert bár komoly változások voltak a keretükben, de azért látszik, hogy egyre jobban összeérnek. Több kiemelkedő játékossal is rendelkeznek, itt különösen figyelnünk kell a két japán kézilabdázójukra, mert ügyes, jól cselező játékosok, akikkel szemben nem könnyű hatékonyan védekezni. Na meg Bucsi Lilit is kiemelhetem, aki mindemellett még igen jól is ismer minket.

– Milyen összecsapásra számítasz akkor?

– Szoros, kiélezett meccsre, amelyben remélem mi is hatvan percen keresztül partnerek leszünk, és aztán a végjátékban már bármi megtörténhet. Mindenképpen a Kozármisleny elleni játékot kell továbbvinnünk, azt a védekezést, és persze azt a támadójátékot, hiszen végre túl tudtunk lépni a huszon-egynéhány gólos találkozókon, és harminc fölött lőttünk, jó helyzetkihasználással. Erre lesz most is szükség, hogy belőjük a helyzeteinket és megfelelően visszarendeződjünk, különösen figyelve ellenfelünk gyors középkezdéseire. Csapatként kell ezúttal is dominálnunk, és valóban elhinnünk, hogy képesek lehetünk nyerni.

Dömény Dezső

Interjú Mayer Szabinával

Két hónapot követően egy vérbeli rangadóval tér vissza a Békéscsabai Városi Sportcsarnokba a kézilabda, hiszen együttesünk a Tappe-Békéscsabai Előre NKSE az alsóházi rivális Kozármisleny gárdáját fogadja. Így azt hiszem nem is kell sokat ecsetelni mennyire fontos két pontért szállnak harcba a felek szombaton. A derbi felvezetéseként ezúttal klubunk rutinos, egykori válogatott beállósával Mayer Szabinával beszélgettem.

– A legutóbbi két találkozótokon, főkén Vácon, a meccs nagy részében kifejezetten közel álltatok a sikerhez, de valahogy a végjáték ezúttal sem sikerült a legjobban, és végül csak kicsúszott a győzelem a kezeitek közül…

– Sajnos valóban, már nem először fordult elő, hogy a mérkőzés háromnegyedéig abszolút pariban vagyunk ellenfelünkkel, de a végjátékban mégsem tudjuk a mi javunkra eldönteni a meccset. Plusz még akkor is dekoncentrálttá válunk, ha éppen mi vezetünk, a Vác ellen pont ez történt. Alighanem ez is leginkább a rutintalanságunk számlájára írható, hogy a végjáték stresszhelyzetét nem tudjuk optimálisan kezelni, kimaradnak a helyzetek, ami aztán hátul a védekezésben is bizonytalanságot szül. Ellenfeleink pedig általában ezeket kíméletlenül kihasználják, ellentétben velünk ők belövik a helyzeteiket és eldöntik a találkozót, ahogy ezt ősszel a Mosonmagyaróvár, most pedig a Vác is megtette. Nyilván a rutin itt megkerülhetetlen, de természetesen dolgoznunk kell azon, hogy ezen változtassunk. Illetve még szurkolóinkba kapaszkodhatunk, akik rengeteget segíthetnek azon, hogy átlendüljünk ezeken a nehéz periódusokon, mert rajtuk valóban nem múlik semmi, hiszen még idegenbe is rendre elkísérnek minket, elképesztő hangulatot teremtve bárhol is játszunk.

– Szombaton szükség is lesz a katlan hangulatra, ugyanis egy közvetlen riválist a Kozármislenyt fogadjátok, akik ellen nagyon kellenek a pontok…

– Sőt, talán még az sem túlzás, ha úgy fogalmazok, hogy akár még a bennmaradást is nagyon komolyan befolyásolhatja ennek a találkozónak az eredménye. Ráadásul egy rendkívül kellemetlen stílusú, kiszámíthatatlan csapattal kell szembenéznünk, ez azért jól látszott az eddigi meccseiken is. Szinte minden bajnoki ellenfelükkel szemben nagyon sokáig versenyben voltak, és igencsak megnehezítették minden együttes dolgát. Több jól cselező játékosuk van, akik könnyen meg tudják bontani a védőfalat, ugyanakkor megvannak azok a kézilabdázóik is, akik pedig a távoli zónákból veszélyesek. Ezért is lesz nagyon fontos, hogy maradéktalanul betartsuk a taktikai utasításokat, de megfelelően tudjuk elővételezni is ellenfelünk támadójátékát, és maximálisan együtt mozogva egy masszív falat húzzunk a kapunk elé.

– Meg gondolom ezúttal is kulcskérdés lesz a végjáték?

– Mindenképpen, szóval végig hatvan percen keresztül tökéletes koncentrációval kell kézilabdáznunk. Viszont az is fontos lesz, hogy energikusan kezdjük a találkozót, és már az elejétől erőt demonstrálva megmutassuk, hogy itt számunkra csak a győzelem az elfogadható. Ezért is lesz lényeges, hogy minél több könnyű gólt szerezzünk, de felállt fal ellen is bátor, lendületes játékot produkáljunk, ne hagyjuk, hogy szétfaultoljanak minket. Végig kell dominálnunk az összecsapást, és persze belőni a helyzeteinket, és akkor biztos vagyok benne, hogy itthon tudjuk tartani a két pontot. Remélem szurkolóinkra ezúttal is számíthatunk, és ezen a valóban kulcsmérkőzésen is mellettünk lesznek és segítenek kiharcolni a győzelmet.

Dömény Dezső

Interjú Kukely Klárával

Szombat délután Vácon játssza utolsó mérkőzését ebben a naptári évben lila-fehér együttesünk, mely egyben a világbajnoki szünetet követő első találkozó is lesz. Könnyű összecsapásra viszont nem számíthatnak lányaink, lévén ellenfelünk a Dunakanyarban nagyon ritkán talál legyőzőre. Csapatunk azonban elszántan készül a folytatásra és a váci megmérettetésre, melynek felkészülése közben együttesünk balszélsőjével Kukely Klárával beszélgettünk és elemeztük az esélyeket. Fiatal játékosunk számára különösen nehéz volt ez az esztendő, hiszen bő egy éve mellkaskimeneti szindrómát diagnosztizáltak nála, ami miatt vénás keringési nehézségei támadtak, mely trombózishoz vezetett az első bordája és a kulcscsontja között. A teljes gyógyulást egy műtét segítségével érték el játékosunknál, ahol is az érintett első borda egy részét eltávolították, amivel több helyett sikerült felszabadítani az ereknek és az idegeknek.

– Nagyon jó volt látni téged már ősszel a pályán, ezek szerint teljesen magad mögött hagytad ezt a rendkívül nehéz időszakot és a betegségedet?

– Igen, szerencsére teljesen egészségesnek mondhatom magam. De valóban nagyon nehéz év van mögöttem. Nagyjából pont tavaly decemberben kezdődtek a problémáim, és mire februárban sikerült diagnosztizálni a betegségem miatt kialakult trombózist, már nagyon sok gyötrelmes héten voltam túl. Viszont a májusi operáció hála Istennek tökéletesen sikerült, és számomra szinte hihetetlennek tűnt, hogy már az őszi szezon első találkozóján Győrben pályára léphettem, ami négy hónappal hamarabb volt mint amit eredetileg jósoltak az orvosok. Ráadásul az az egy borda amit eltávolítottak egyáltalán nem hátráltat a kézilabdában, bár az igaz, hogy a visszatérésemet egy roppant hosszú és nehéz gyógytornás és erőnléti időszak előzte meg. Ettől függetlenül még erőnlétileg vannak lemaradásaim, hiszen túl hosszú volt a kihagyásom, ami a lövéseimnél is még meglátszik, de azért hétről hétre érzem a javulást mindenben.

– Kihagyás a csapatnak is volt, ugyanis a világbajnokság miatt hat hét szünet volt a pontvadászatban, mivel telt ez az elmúlt időszak?

– Közvetlenül az utolsó MTK elleni mérkőzésünk után egy hét pihenőt kaptunk, majd a szusszanást követően egy kisebb téli alapozás következett, amiben az erőnléti munka játszotta a főszerepet. Valamint egy debreceni vendégeskedés mellett, Romániában is játszottunk három hasznos összecsapást, ahol egyrészről mindenki játéklehetőséget kapott, másrészről meg nagyon sok taktikai elemet tudtunk gyakorolni. És bár ez volt a lényeg, azért szerintem az mindenképpen biztató, hogy mindegyik találkozónk szoros volt, és ugye ezekből egyet, a CSM Slatina ellenit meg is tudtuk nyerni.

– Azóta viszont teljes kerettel már a bajnoki folytatásra készültök…

– Bizony, és leginkább az „őszi szezon” utolsó négy találkozója volt már fókuszban, meg persze a mostani váci összecsapás. De sok minden olyan dolgot ami az eddigi mérkőzéseinken hiányosság volt, most valóban volt időnk csiszolni, gondolok itt leginkább a megfelelő visszarendeződésre, a védekezésünk javítására, a taktikai elemek jobb megjátszására, és persze a helyzetkihasználásunk optimalizálására.

– Szombaton meg már egy kifejezetten nehéz ellenfél otthonában veselkedtek neki a következő etapnak, hogy látjátok az esélyeket?

– Valóban, az utóbbi időben nem túl sok sikerélmény jutott nekünk Vácon, és noha ellenfelünknek is voltak hullámvölgyei az ősz folyamán, azért most sem számítok könnyű összecsapásra. Bár az eddig is fiatal csapatnak számító váciak a nyáron tovább fiatalodtak, ez talán még gyorsabbá is tette az együttes játékát, főleg a szélsőik lerohanásai amik iszonyatosan veszélyesek. De azért középen is van bennük lövőpotenciál, itt egyértelműen Kuczora Csengét kell kiemelni, mert a csapatban leginkább Ő viszi a prímet, így az Ő kikapcsolása lehet az egyik kulcsa a mérkőzésnek.

– A másik kulcsa pedig a helyzetkihasználás?

Pontosan. Mindenképpen koncentráltan kell a támadásainkat vezetni és okosan befejezni azokat, főleg, hogy a másik oldalon olyan kapusokkal kell szembenéznünk, akik közül az egyik kiválóan ismer minket mint volt csapattársunk, a másik portás, meg Bukovszky Anna, remek formában volt az elmúlt időszakban, sőt még a válogatottban is szerephez jutott a vb-n. Mi szélsők ráadásul szinte még külön párharcot is vívunk velük, és külön videózással is készülünk ellenük. Szóval ezúttal is nehéz mérkőzésre számítok, de ha a védekezésünket végig kellően feszesen tudjuk tartani, és mesterünk kéréseit, valamint a taktikai utasításokat maximálisan teljesítjük, akkor azt gondolom lehet esélyünk. A teher mindenesetre most nem elsősorban a mi vállunkat nyomja, ezt szeretnénk kihasználni, és remélem sikerül is majd meglepetést okoznunk szombaton.

Dömény Dezső

Interjú Horváth Grétával

Szombat délután egy alsóházi derbivel ér véget a bajnokság első szakasza, ami ezúttal is igen fontos összecsapás lesz lila-fehér együttesünk számára, lévén az ellenfél az az MTK lesz, akivel csapatunk pontszámban is azonosan áll. A cél így pedig nem is lehet más, mint a közvetlen rivális legyőzése mellett, az első hazai győzelem megszerzése, hiszen lila-fehér lányaink eddig csak idegenben tudtak pontokat gyűjteni. Ennek ellenére sok ideje nincs a felkészülésre a csapatoknak, ugyanis mind a két gárda szerdán még a Magyar Kupában volt érdekelt, és hangolt sikeresen a rangadóra, melynek felvezetéseként ezúttal a lilák jobbszélsőjével, Horváth Grétával beszélgettem.

– Egy hullámvölgyet követően azt hiszem mondhatjuk, hogy az utóbbi hetekben ismét magatokra találtatok. Gondolom ebben azért nem kis szerepe volt a NEKA elleni győzelemnek is?

– Mindenképpen rengeteget jelentett az a győzelem, és bár minden mérkőzésre sikeréhesen futunk ki a pályára, azért tagadhatatlan, hogy azt a találkozót amolyan élet-halál meccsként is felfogva nagyon meg akartuk nyerni. Az a boglári siker pedig egyértelműen segített kijönnünk a gödörből. Meg persze az is, hogy több hét után végre ismét szinte teljes kerettel tudtunk készülni és pályára lépni.

– Mesteretek egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Mosonmagyaróvár ellen már ismét azt a játékot látta tőletek amit a szezon elején is produkáltatok…

– Én is úgy látom, hogy egyre jobban visszatalálunk arra az útra amivel a bajnoki idényt is elkezdtük, és ez a Móvár ellen támadásban és védekezésben is megmutatkozott. De valóban, a végeredménytől függetlenül, ami szerintem nem tükrözi hűen a találkozó valós képét, kétségkívül előremutató, hogy egy ennyire komoly tempót diktáló élcsapattal is fel tudtuk venni a versenyt, legalábbis az összecsapás nagy részében. Sőt, igazából még mi sem gondoltuk volna, hogy ennyire szorosan tudjuk majd tartani a mérkőzést, és mikor a második félidő közepén felnéztem az eredményjelzőre, és láttam, hogy mi vezetünk, szinte alig akartam elhinni. Az már más kérdés, hogy a nagy tempó és a rövidebb padunk azért visszaütött a végére.

– Szerdán viszont már a győzelem és a továbbjutás is összejött, igaz egy teljesen más jellegű összecsapáson. Kívülről azért úgy tűnt, hogy végig kézben tartjátok az orosházi kupameccset, belülről, hogy érezted?

– Összességében elég hullámzó mérkőzés volt, amit nem is kezdtünk valami jól, nem állt össze úgy a védekezésünk ahogy az igazán kellett volna. Ráadásul a Mosonmagyaróvári találkozóhoz képest sokat hibáztunk támadásban is, még az Orosháza fiatal játékosai meg rendkívül jól kihasználták ezeket a gyengeségeinket. Persze azért voltak periódusok amikor kifejezetten jó dolgokat csináltunk, és azért ennek köszönhetően valóban végig kézben volt a mérkőzés, na meg a továbbjutás, a végére pedig már egy viszonylag magabiztos különbség is kialakult. Innentől azonban már ezer szállal csak a szombati összecsapásra koncentrálunk.

– Ami talán még ennél is fontosabb találkozó lesz, egy közvetlen rivális ellen…

– Valóban, az MTK elleni csata ismét egy rendkívül lényeges lépcsőfok lesz a bajnoki menetelésünkben, és mint ilyet, mindenképpen meg is akarjuk nyerni. Persze szépen hangzik, hogy egy velünk pontszámban ugyan úgy álló ellenfelet kell legyűrnünk, de azért azt hiszem a fővárosiak személyében, annál biztosan sokkal jobb és erősebb csapatról beszélhetünk, mint amit jelenleg a tabella elmond róluk. Az átlagnál jóval komplexebb és mélyebb a keretük, pláne úgy, hogy két játékosuk, Anna Kekezovity és Koronczai Petra is visszatért a sérüléséből, ami igencsak növeli a lövőrepertoárukat. De rutinos játékosokból is szép számmal van a csapatukban, melyek közül többen is gyors lábú, jól cselező kézilabdázók. És ugyan nem annyira gyors játékot játszanak mint a Mosonmagyaróvár, azért a szélsőik nekik is villámléptűek, szóval a visszarendeződésre, amivel legutóbb is meggyűlt a bajunk, kiemelten figyelnünk kell.

– Azt hiszem olyan kezdéssel mint amit Balatonbogláron produkáltatok ezúttal is elégedettek lennétek?

– Maximálisan. De célunk is, hogy jól kezdjünk, és már a találkozó legelejétől keményen beleálljunk a meccsbe. Támadásban szervezett, tudatos játékot kell nyújtanunk, minél jobb helyzetkihasználással, hogy a gyors lerohanásokat ne tálcán kínáljuk ellenfelünknek. De ami szerintem ezúttal is eldöntheti a két pont sorsát az a védekezés lesz, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő összhangban, határozottan védekezzünk, sok ütközéssel. És ha ehhez még egy jó kapusteljesítmény is párosul, akkor meglesz az első itthoni sikerünk, amit nagyon szeretnénk már megszerezni. Remélem szurkolóink most is nagy számban lesznek velünk, mert a balatonboglári győzelmünk alkalmával is rengeteget segített a jelenlétük, és elképesztő volt idegenben is ilyen szurkolás mellett játszani. Szóval bízom benne, hogy most is jó lesz a hangulat, és győzelemmel zárjuk majd az őszt.

Dömény Dezső

A női kézilabda Magyar Kupában immáron a harmadik fordulót rendezik meg a héten és ez az a forduló, amikor már élvonalbeli klubok is csatlakoznak a sorozathoz.

Így együttesünk a Tappe-Békéscsabai Előre NKSE is megkezdi szereplését, méghozzá egy megyei rivális, az Orosháza otthonában. Aktuális ellenfelünk az idei szezonban is az NB1/B pontvadászatában vitézkedik, méghozzá kifejezetten sikeresen, hiszen tíz fordulót követően, jelenleg tizenöt ponttal a negyedik helyen állnak a tabellán. Eddig mindössze két találkozón szenvedtek vereséget, még az első játéknapon Szigetszentmiklóson kaptak ki hat találattal, illetve Hajdúnánáson 23-20 arányban, és még Komáromban hagytak egy pontot, a 27-27-es összecsapást követően. Ellenben hazai környezetben még veretlenek az orosháziak, ami azt jelenti, hogy mind az öt mérkőzésüket megnyerték, a legutóbbit vasárnap, a Ferencváros U19-es csapata ellen 29-23-ra. Sőt, irányítójuk Zavaczki Boglárka Anna révén egy komoly gólzsákjuk is van, ugyanis a fiatal játékos 83 találattal vezeti az NB1/B góllövőlistáját. A kupába már az előző fordulóban becsatlakozott az Orosháza, de komolyabb nehézséget nem okozott nekik az NB2-es Füzesabony legyőzése, hiszen 34-22 arányban nyerték azt az idegenbeli találkozót.

Együttesünk ezzel szemben eddig csak az élvonalbeli bajnokságban mérette meg magát, és nyolc fordulót követően, négy pontot tud felmutatni, az Alba Fehérvár és a NEKA legyőzésével. A balatonboglári 23-19-es idegenbeli sikert követően, pénteken a Mosonmagyaróvár vendégeként léptek pályára a lila-fehérek. Azt viszont egyáltalán nem mondhatjuk, hogy feltett kézzel futottak volna ki a parkettra Rác Sándor tanítványai, hiszen ötven percig teljes értékű ellenfelei tudtak lenni, a forduló előtt a Győrrel holtversenyben a tabellát is vezető móváriaknak. Mi több, az utolsó tíz percre fordulva még Horváth Gréta találatával csapatunk vezetett 29-28-ra. Ezután azonban sajnos jött a feketeleves, hiszen a mosoniak nagyobb sebességi fokozatra kapcsoltak, még a lilákat Szemerey Zsófi teljesen megbabonázta, amiből egy 10-0-s hazai roham kerekedett ki, amellyel 39-30 arányú Mosonmagyaróvár siker született.

Így vezetőedzőnknek sem volt könnyű dolga amikor értékelésre kértem, mert a találkozó nagy részében teljesen más arcát mutatta a csapat mint a végjátékban.

„A fordulópontot mindenképpen az jelentette, amikor Bencsik Bojána piros lap miatt kivált a játékunkból – kezdte elemzését a tréner. Az már nagyon soknak bizonyult, hiszen személyében az egyik középső védőnket, és így a hátsó stabilitásunkat vesztettük el. Aztán persze a végjátékban már jöttek olyan hibák támadásban, amiket kíméletlenül megbosszult ellenfelünk, és a végén valóban nagyobb lett a különbség annál, mint ami addig a találkozóban benne volt. Viszont összességében azért nagyon meg vagyok elégedve a lányokkal, ugyanis ötven percig kiváló teljesítményt produkáltak. Főleg az első félidőben rendkívül jól működött a támadójátékunk, de ha fel tudtunk állni védekezni, akkor azzal sem volt probléma. Amiben a találkozó ezen szakaszában dominálni tudott a Móvár, az csak a gyors lerohanások voltak, ezzel sajnos végig meggyűlt a bajunk, és tulajdonképpen a végjátékban is ez okozta a vesztünk. Ebben még van bőven fejlődési lehetőségünk, úgyhogy javulnunk is kell benne. De szemmel láthatóan rendkívül jót tett a csapatnak az elmúlt két hét, amikor is rendezni tudtuk a sorokat, és valamennyire még az alapokhoz is visszanyúltunk. Pont ezért is érzem úgy, hogy Mosonmagyaróváron visszataláltunk arra a játékra amivel a szezont kezdtük, és amit szeretnék is látni a pályán az együttestől”.

Sok idő azonban nincs emésztgetni a Mosonmagyaróváron történteket, hiszen a hathetes válogatott szünet előtti hét igencsak mozgalmas lesz a lilák számára, mert először szerdán a Magyar Kupában kell helytállni, majd szombaton az MTK csapatát fogadják a Viharsarokban. Ahogy a mester is elmondta, nyilván két teljesen más sorozatról és összecsapásról beszélhetünk, ami viszont közös pont a mérkőzésekben, hogy mind a kettőt nagyon fontos lenne győzelemmel abszolválni.

„A kupa mindig más kávéház, hiszen ott egy mérkőzésen dőlnek el a dolgok, szóval a legfontosabb szerdán az eredmény lesz, azaz a továbbjutás. Annak mindenképpen örülök, hogy megyei csapatot kaptunk ellenfélnek, mert egy hosszú utazás után vagyunk, és a szombati bajnoki mérkőzésünk előtt nem hiányzott volna még egy hosszabb kiruccanás. Ráadásul az Orosházát nagyon jól ismerjük, pont nemrég játszottunk velük két felkészülési találkozót is, tehát olyan problémánk nem lesz, hogy egy teljesen ismeretlen együttessel találjuk szembe magunkat. Ettől függetlenül nagyon komolyan kell vennünk az összecsapást, és még véletlenül sem szabad a két gárda osztálykülönbsége miatt lebecsülnünk ellenfelünket. Pláne, hogy hazai pályán egészen biztos vagyok benne, hogy maximális lelkesedéssel, mindent elkövetnek majd a továbbjutás kiharcolásáért. Nekünk viszont az a célunk, hogy a csapatok közötti különbséget kihozzuk, és minél hamarabb a magunk javára fordítsuk a találkozót. Ez pedig a hétvégi mérkőzésünk előtt különösen fontos lenne, hiszen az MTK legyőzése roppan lényeges a bajnoki szereplésünk szempontjából. De egyelőre a kupameccs van most fókuszban, de nagyon szeretném, ha majd a szünetre továbbjutással és hat bajnoki ponttal mehetnénk el.” – zárta mondandóját a lilák mestere.

Először tehát a kupában kell hozni a továbbjutást, ami az osztálykülönbség miatt ezúttal csak győzelemmel érhető el. És mivel a felek rendre más ligában harcoltak az elmúlt időszakban, különösen nagy múltja nincs a csapatok egymás elleni tétmérkőzéseinek. Legutóbb a 2021/22-es idényben csaptak össze a gárdák, amikor együttesünk is a másodosztályban szerepelt. Akkor Orosházán alaposan megizzasztották lányainkat a hazaiak, mert egy végig kiélezett találkozón, mindössze három találattal, 34-31-re sikerült csak nyernie lila-fehér csapatunknak. Az azt megelőző békéscsabai összecsapás viszont simább volt ennél, akkor 29-23 arányú Előre siker született. A lilák számára az idei Magyar Kupa kiírás szerdán 18 órától az Orosházi Eötvös-csarnokban indul, a mérkőzés két játékvezetője, Paska Dániel és Vastag Sámuel lesz.

A harmadik forduló további párosításai: Vasas-Kisvárda, DKKA-Komárom, Esztergom-Budaörs, SZISE-MTK, Pécs-Érd, Kozármisleny-NEKA és Borsod Sport Klub Miskolc-Tempo.

Dömény Dezső

Interjú Gyimesi Kittivel

Szombat délután a Nemzeti Kézilabda Akadémia csapatának otthonában lép pályára lila-fehér együttesünk, így azt hiszem külön nem is kell ecsetelni mennyire fontos összecsapás előtt állnak lányaink. Pláne, hogy az elmúlt három fordulóban nem úgy alakultak az eredmények a lilák háza táján ahogy azt szerettük volna, de talán pont ezért is játékosaink még nagyobb erőbedobással készülnek a hétvégi derbire. Melyen a védekezés ismét kulcsfontosságú lehet, aminek legfőbb tartóoszlopa védőspecialistánk, Gyimesi Kitti, akire ráadásul közvetlen védőtársa, Giricz Laura kiválása miatt még nagyobb teher hárult az utóbbi időben. Többek között erről, na meg persze a szombati rangadóról beszélgettem átlövőnkkel a találkozó felvezetéseként.

– Sajnos az előző fordulóban is pont nélkül maradtatok, pedig nagyon sokáig tapadt a gárda a Kohászra, de a vége mégis háromgólos vereség lett.

– Igen, mert bár ott voltunk szinte végig a nyomukban, amikor megfordíthattuk volna a meccs menetét, mindig jött egy hiba amitől újra megtorpantunk. Jóllehet becsülettel felkészültünk belőlük, jól is ment a csapatnak egész héten az edzéseken, de valamiért ez a találkozón nem tudott kijönni. Én végig azt éreztem, hogy nem a mi játékunkat játsszuk, nem azt amit tudunk és amit gyakoroltunk. És ugye még ennek tetejében ott volt a dekoncentráltság is, ami végleg megpecsételte a sorsunkat, hiszen négy kihagyott hetessel és elől-hátul ennyi hibával nagyon nehéz mérkőzést nyerni, pláne a mostani kiegyenlített mezőnyben.

– Gondolom akkor alaposan ki is elemeztétek a pénteki összecsapást?

– Már aznap este összeültünk és átbeszéltük a történteket. Nyilvánvaló, hogy gödörbe kerültünk, de az nagyon nem mindegy, hogy mikor és hogyan tudunk kikecmeregni belőle. Tavaly ősszel is voltunk hasonló helyzetben, sőt az MTK meccs után még talán rosszabba is, de ahogy akkor fel tudtunk állni a mélyütésből, úgy most is meg kell találni a megoldásokat, és a kiutat ebből a rossz szériából. Mert alapjában véve tudjuk, hogy ennél sokkal többre is képesek vagyunk, hiszen ezt már a bajnokság elején is bizonyítottuk, szóval meg kell mutatnunk, hogy jobbak vagyunk annál mint amit a Vasas, vagy most legutóbb a Dunaújváros ellen mutattunk.

– Ezenkívül tagadhatatlan, hogy a védekezést komolyan befolyásolja Laura sérülése is, gondolom ez rád –  mint fix hármas védő – is plusz terheket ró?

– Közvetlenül a kiesése után ez mindenképpen így volt, ugyanis akkor még azt is kerestük ki helyettesítheti őt a legjobban. Ugyanis tény, hogy Laurával tökéletesen össze vagyunk már szokva a védekezés közepén, és az, hogy maximálisan érezzük egymás minden rezdülését a pályán, egyértelműen megkönnyíti a játékot. Szóval a hiánya kétségtelenül szerepet játszik abban, hogy az elmúlt mérkőzéseken nem tudott igazán összeállni a védekezésünk, de azért legyünk őszinték, a Kohász ellen a nem megfelelő koncentráltságnak is szerepe volt ebben, hiszen az nem csak elől, de hátul is érezhető volt.

– Viszont abban szerintem egyetérthetünk, hogy az őszi szezon legfontosabb mérkőzése következik számotokra Balatonbogláron…

– Pontosan így van! Ez most tényleg az az összecsapás amit egyszerűen meg kell nyernünk. Ettől függetlenül lesz azért egy ellenfél is a pályán, akik bár jócskán kicserélődtek az előző szezonokhoz képest, azért a csapat játékfelfogása semmiben sem tér el a tavalyitól. Ugyanúgy fiatalok, szintén rendkívül gyors játékot játszanak, egy az egyben nagyon kellemetlenek, mert kiválóan cseleznek és alighanem önbizalom terén is igencsak jól állnak, főleg hazai pályán. Nekünk meg eddig kicsit mumusunk volt az a balatonboglári csarnok, de épp itt az ideje, hogy ezt a rossz sorozatot is megállítsuk szombaton.

– Miben kell javulnotok az elmúlt találkozókhoz képest, hogy valóban meglegyen az a hőn áhított győzelem?

– Leginkább most fejben kell igazán erősnek lenni. Magunk mögött hagyni az elmúlt mérkőzések kudarcát, és mindent megtennünk, hogy visszataláljunk a Székesfehérváron és az azelőtti meccseken mutatott játékunkhoz. Természetesen sokkal koncentráltabban is kell kézilabdáznunk, elől javítani a helyzetkihasználáson, hátul pedig sokkal masszívabb falat kell képezni és jobban besegíteni egymásnak védekezésben. Meg persze kapusteljesítményben is javulnunk kell, szóval szinte a játék minden elemében többet kell nyújtanunk a győzelem érdekében. Mert most ez a legfontosabb, hogy mentálisan visszaerősödjünk, és elhiggyük magunkról, hogy meg tudjuk oldani ezt a fontos feladatot és haza tudjuk hozni a pontokat.

Dömény Dezső

Interjú Pásztor Bettinával

Péntek délután ismét hazai környezetben láthatjuk női kézilabda együttesünket a Tappe-Békéscsabai Előre NKSE csapatát. Aktuális ellenfelünk pedig a Dunaújváros gárdája lesz, akik ellen lányaink rendre komoly csatákat vívnak. Ráadásul a lilák otthon még nyeretlenek, így természetesen az első hazai győzelem megszerzése is hajtja a csapatot. A derbire készülő együttesünkből ezúttal egyik hálóőrünket, Pásztor Bettinát kérdeztem a felkészülésről és a pénteki összecsapásról. Betti egyébként nyáron csatlakozott klubunkhoz és a Vácot hagyta el a kedvünkért, ahol a legutóbbi két szezonban játszott, így nem csoda, hogy nagyon szeretne végre hazai közegben is győzelmet ünnepelni.

– Anno 2012-ben mutatkoztál be az első osztályban, de honnan erednek a kézilabdás gyökereid?

– Fehérgyarmatról egészen pontosan. Ott születtem és ott a helyi iskolában találkoztam először a kézilabdával. 11 éves voltam, amikor kipróbáltam a sportágat, persze azonnal megtetszett és bár előtte inkább a művészetek irányában képzeltem el magam, a kézilabda azonnal mindent felülírt. Innen pedig először Győrbe majd Veszprémbe vezetett az utam.

– Az első két élvonalbeli idényed után pedig Veszprémből Debrecenbe szerződtél és innen is lettél válogatott…

– Igen, 2014-ben igazoltam a Lokiba, ahol csodaszép négy esztendőt töltöttem, igazából eddigi pályafutásom legjobb éveit, ahol valóban sikerült a válogatott keretbe is beverekednem magam. Ezt követően három idényt Kisvárdán töltöttem, a legutóbbi két szezont meg Vácon. Majd nyáron a Békéscsaba mellett döntöttem és szerencsére mondhatom, hogy könnyen sikerült beilleszkednem és jól is érzem itt magam. Ideérkezésemkor nem titkolt szándékom volt, hogy a csapat maximális segítése mellett, újra megtaláljam a legjobb formámat és kihozzam magamból azt, amit úgy érzem, hogy valójában bennem van. Ezért dolgozom, és ez motivál hétről hétre. 

– A Székesfehérvári sikert követően két vereséget kellett elkönyvelnetek, igaz nagyon más volt a két találkozó és a két ellenfél is. Végül hogyan értékeltétek a legutóbbi Loki elleni összecsapást?

– Tagadhatatlan, hogy egy jó felkészülés és egy bíztató szezonkezdés után, hirtelen kulcsemberek estek ki a csapatból és ez a váratlan szituáció némiképp megzavart minket az elmúlt időszakban. Ráadásul az utóbbi egy hónapban több sérültünk és betegünk is volt, és sajnos sem a Vasas, sem a Debrecen ellen nem tudtuk a hiányukat megfelelően pótolni. Így azért ennek tükrében elemeztük a legutóbbi két találkozót, ami közül azért a Vasas elleni mérkőzés az, ami a legjobban fáj, személy szerint nekem is. Ettől függetlenül nagyon szerettük volna, ha sokkal kiélezettebb összecsapást tudunk vívni Debrecenben, de ha őszinték akarunk lenni, a második félidőre mentálisan és fizikálisan is elfogytunk, a hosszabb paddal rendelkező Loki pedig felőrölt minket.

– Akkor még jól is jött a válogatott hét, hiszen lehetett rendezni a sorokat…

– Abszolút, és szó szerint rendeztük is a sorokat, mert tényleg a regeneráció volt fókuszban és az, hogy a kiesőink ismét vissza tudjanak állni a napi munkába. A héten viszont már érezhető volt, hogy pénteken fontos összecsapásunk lesz, mert kifejezetten intenzív edzésekkel és nagy elánnal vetette bele magát a csapat a munkába. És ami még fontos, hogy a Vasas meccs utáni sokkon is sikerült túllépnünk, így most már tényleg csak előre, a következő feladatunkra tekintünk.

– Ami ugye a Dunaújváros legyőzése…

– Pontosan, hiszen nagyon szeretnénk két vállra fektetni ellenfelünket és megszerezni az első hazai győzelmet. Valamint az elmúlt két mérkőzésünk miatt is roppant fontos lesz ez a találkozó, bár az is igaz, hogy szerintem a Kohász is mindent meg fog tenni, hogy a NEKA otthonában elszenvedett botlását kijavítsa. Szóval egy kiélezett rangadóra számítok, ahol nagyon fontos lesz, hogy a gólérzékeny kulcsjátékosaikat, élükön Szalai Babettel kikapcsoljuk és a lehető legkevesebb technikai hibával kézilabdázzunk, amivel a villámgyors lerohanásaikat is megelőzhetjük.    

– Akkor ezek szerint küzdelmes találkozóra számítasz?

– A mi részünkről mindenképpen hatvan percen keresztül fog kelleni a küzdés, nincs mese, a szívünket-lelkünket ki kell majd tenni a pályára és mentálisan is erősebbnek kell lennünk, mint a legutóbbi két összecsapáson voltunk, akárhogy is alakul a mérkőzés. Ezen kívül persze okos, fegyelmezett kézilabdát kell játszanunk és betartanunk a taktikai utasításokat. Illetve már az elejétől megfelelő összhangban kell lennünk védekezésben is, amit bízom benne mi kapusok is a lehető legjobban tudunk majd segíteni. Az nem kérdés, hogy a győzelem szellemében lépünk pénteken pályára és csak remélni tudom, hogy szurkolóink ezúttal is segítségünkre lesznek, hogy kiharcoljuk az első hazai sikerünket.

Dömény Dezső

Interjú Rác Sándor vezetőedzővel

Pénteken Debrecenben feszül egymásnak a két nagy rivális, a Loki és a Békéscsaba, és bár teljesen mások a két gárda szezonbeli célkitűzései, azért a kelet-magyarországi derbi mindig presztízs összecsapás. Könnyű helyzetben azonban nincs lila-fehér csapatunk, hiszen két fontos hiányzója is van az együttesnek, akiknek a pótlása nagyon nehéz feladat lesz a pénteki mérkőzésen. Erről beszélt a lilák vezetőedzője Rác Sándor is, akivel a találkozó felvezetéseként beszélgettem.

– Nem sikerült a legutóbbi hazai rangadón újabb pontokkal gazdagodnotok, mi hiányzott a Vasas ellen ami Székesfehérváron megvolt?

– Leginkább az, hogy komplett csapattal játszunk. Amíg Fehérváron teljes kerettel vágtunk neki az összecsapásnak és tudtuk hozni a saját játékunkat, addig sajnos a Vasas ellen szinte az orvosi stáb állította össze a csapatot. Nincs elég mélység a keretünkben ahhoz, hogy egyszerre több kulcsjátékos kiesését zökkenőmentesen áthidaljuk és azt, hogy három játékosom Szabó Dorci, Termány Rita és Román Dorina is betegség és sérülés miatt egész hétre kiesett az edzésmunkából, nem tudta kompenzálni az együttes. Persze nem is játszottunk jól és a kapuból sem érkezett az a segítség, ami például a Fehérvár ellen megalapozta a sikerünket. Ráadásul az 1-5-ös kezdés az önbizalmunkat is megcsappantotta és hiába küzdöttünk egész meccsen, ezúttal nem volt bennünk az a dinamika ami a győzelemhez kellett volna.      

– Mindennek tetejében még a csapatkapitányát is elvesztette a csapat a végjátékban…

– Ennek a megoldása az, ami most igazán feladja nekünk a leckét. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy az első két hónap munkájával tökéletesen elégedett voltam, nagyon jól összeálltunk és egyre inkább azt a játékot tudtuk játszani amit én elképzeltem. Most viszont Giricz Laura kiesése, illetve egy szem irányítónk Dorina hiányában szó szerint újratervezés zajlik, próbáljuk a jelen helyzethez igazodóan újra felépíteni a gárdát, hiszen muszáj valahogy megoldani a csapatjátékot az ő hiányukban is.   

– Debrecenben pedig még komplett csapattal sem könnyű pályára lépni…

– Úgy ahogy mondod, hiszen egy rettentően erős együttes, akik közvetlenül ott vannak a két nagy nyomában. Egyértelműen legfőbb erényük a masszív védekezés, támadásban pedig mozgékony, válogatott játékosokkal ostromolnak a középső posztokon. Nyilván hétről hétre látjuk őket a BL-ben is játszani, illetve több játékosukat is jól ismerem még Franciaországból, például a kapusukat Catherine Gabrielt, aki ha elkapja a fonalat kiváló teljesítményre képes, de Planéta Szimonetta is éppen a francia évei alatt lett sokkal stabilabb játékos. Természetesen ezúttal is részletesen kielemezzük ellenfelünket és a nehézségek ellenére is próbáljuk majd minél jobban eltüntetni a két gárda közötti különbséget.

– Összességében mit szeretnél látni a csapatodtól a pénteki összecsapáson?

– Azt, hogy a lehető legjobban játszunk, illetve végig küzdjünk és hajtsunk a találkozón. Szeretném ha minél hamarabb visszatalálnánk arra az útra amit az Alba elleni meccsig jártunk és ismét magabiztosabban kézilabdáznánk. Ebben a helyzetben kétségkívül jobban kell forgatnom majd a gárdát, de bízom benne, hogy pont ezért is egységes csapatként minél tovább fel tudjuk majd venni a versenyt a hazaiakkal. Tudom, hogy szurkolóinknak is mindig fontos ez a derbi, éppen ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy úgy mint Győrben, itt is szoros eredményen tartsuk, ha lehet egészen a végjátékig a mérkőzést.

Dömény Dezső