Interjú Bucsi Lilivel
A Békéscsabai ENKSE 2020/21-es keretébe összesen hat saját nevelésű fiatal játékos került be nyáron a különböző utánpótlás együttesekből. Közülük is a legfiatalabb a mindössze 16 éves Bucsi Lili, aki már egészen kiskorától kezdve elhivatott volt a kézilabda iránt, évről évre lelkesen figyelemmel kísérte a felnőtt csapat eredményeit és játékosait, és arról álmodott egyszer majd ő is lila-fehér mezben játszhat felnőtt első osztályú mérkőzést. Nos, ez a vágya nagyon könnyen megvalósulhat az előttünk álló idényben, hiszen a nyári alapozást már az első csapatnál kezdte meg. De korántsem volt véletlen, hogy a szakvezetés megszavazta neki a bizalmat, ugyanis a korosztályában az elmúlt években is már meghatározó játékos volt, összesen öt alkalommal hívták meg a korosztályos válogatottba és az elmúlt szezonban az Előrének mind az ifjúsági, mind a serdülő, de még az NB2-es csapatában is játszott. Ráadásul roppant gólerősen, így nem véletlen, hogy a serdülő bajnokságban második volt a góllövőlistán, minden sorozatot együttvéve pedig összesen 253 alkalommal talált a kapuba bajnoki mérkőzéseken.
Fotó: Antal János
– Mikor kerültél az Előre-családba?
– 2012-ben nyolcévesen kezdtem kézilabdázni, ekkor kerültem az Előre szivacskézi csapatához. Nem mondom, hogy mindig könnyű volt, mert az első időkben szinte minden évben más volt az edzőm, de Fábián Csaba akivel évek óta együtt dolgozom, most már egy biztos pont a kézilabdás életemben. Amúgy is nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen rengeteget segített abban, hogy erre a szintre eljuthassak.
– Ami ugye például a felnőtt kerettagság. Apropó, mennyire más a felnőttekkel edzeni?
– Teljesen más mint a saját korosztályommal. Sokkal keményebb az edzés, gyorsabb a tempó és nagyobb a fegyelem is. Egyszóval érződik, hogy ez már egy más szint.
– De azért nem teljesen újdonság számodra a nagy csapattal készülni?
– Valóban nem, mert tavaly nyáron az alapozás időszakában, egy edzőmeccset követően Horváth Roland – az első csapat akkori vezetőedzője – odahívott magához és közölte, hogy a következő edzésem már a felnőtt együttessel lesz. Akkor ott nagyon meglepődtem, ugyanis nem számítottam rá ilyen fiatalon, de amint felocsúdtam természetesen már nagyon örültem neki és teljes erőbedobással vetettem bele magam az edzésbe. Élveztem is ezeket a tréningeket és persze rendkívül hasznosak is voltak számomra.
– Akkor gondolom most is nagyon boldog voltál, hogy újra a nagyokkal készülhetsz?
– Egyértelműen büszke vagyok rá és roppantul örülök annak, hogy újra lehetőséget kaphatok a felnőtt keretben és nagyon szeretnék élni is a lehetőséggel. Elszánt vagyok abban, hogy megmutassam mire vagyok képes és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy megháláljam a bizalmat. Ráadásul még a karantén időszak miatt is extrán motiváltan kezdtem a felkészülést, hiszen az idejét is alig tudom megmondani, hogy ezelőtt mikor edzettünk így közösen a lányokkal és őszintén szólva a csoportos tréning már nagyon hiányzott.
– Milyen poszton vagy bevethető elsősorban?
– Hivatalosan balátlövő vagyok, de igazából mind a három belső poszton szoktam játszani. Nyilván a fiatal korom miatt is, a felnőtteknél bármilyen feladatot is bíznak rám, örömmel megcsinálom, hiszen most még a folyamatos fejlődés a legfőbb célom. Pontosan azért is, mert még bőven van hiányosság a játékomban, legfőképpen védekezésben és gyorsaságban szeretnék a legtöbbet fejlődni, hogy minél hamarabb elérjem az NB1 szintjét.
– Hogy érzed magad a csapatban?
– Nagyszerűen. Az együttes tagjai nagyon nyíltak egymáshoz, jó a hangulat és az első pillanatoktól kezdve nagyon aranyosak és segítőkészek voltak a lányok. Az előző hét még inkább csak egy rávezetés volt, ahol megvolt a kezdeti ismerkedés és az edzések terén is úgymond bemelegítettünk az alapozásra. Ezen a héten viszont már keményen beleálltunk a munkába és futással, kondival, labdás edzésekkel kombinált kemény tréningeket vezényelt Vida Gergő edzőnk.
– Mint ahogy nagyon sok fiatal játékosnak, neked is van példaképed, ráadásul te házon belül választottál…
– Igen, a példaképem Alexandra Vukajlovic, akihez még ráadásul az előző szezonban nagyon közel is kerültem. Mindenben támogatott, bármit kérdeztem tőle segített, ha valamit nem értettem megmutatta. Annak meg külön örültem, hogy a tavalyi idényben többször is együtt edzhettem vele. De rajta kívül is szinte mindenki segített, ugyancsak nagyon sokat tanultam Marincsák Nikitől és Kopecz Barbarától is és biztos vagyok benne, hogy a mostani felnőtt csapattagoktól is rendkívül sokat tudok majd ellesni. Engem elképesztően motiválnak ezek a játékosok a céljaim elérésében is, például, hogy az első osztályban meghatározó játékos tudjak lenni, illetve később eljussak akár a felnőtt válogatottságig is. Ebben a szezonban viszont a közös cél, hogy stabilan bent maradjunk az NBI-ben, ennek érdekében pedig garantáltan mindent meg is fogunk tenni.
Dömény Dezső
Sárga lapok: Knedlikova Jana (1), Bottó Rózsa (1), Kukely Anna (1).
Kiállítások: Bottó Rózsa (2. perc), Dombi Katalin (2.perc).
Hétméteresek: Kristiansen Veronica (1/2), Kurtovic Amanda (2/2), Barján Bianka (1/1), Marincsák Nikolett (1/1).
