ímkézett bejegyzés

Interjú Kovács Anettel

A decemberi Női Kézilabda Világbajnokság miatt egy hosszabb – egészen pontosan hathetes – szünet után folytatódnak a küzdelmek a Női kézilabda, hazai pontvadászatában. Csapatunk a Békéscsabai ENKSE pedig vasárnap este a Városi Sportcsarnokban a Vác együttese ellen kezdi meg a hosszú téli menetelését, és egyben zárja az idei naptári évet. Az ősz folyamán a szebb és a kevésbé szebb arcukat is megmutatták a lila-fehér lányok, hiszen akár egy mérkőzésen belül is sokszor nagyon komoly hullámhegyeket és hullámvölgyeket is megéltek Horváth Roland tanítványai. Erre volt példa az Előre legutóbbi hazai bajnoki mérkőzése is, ahol a sereghajtó Szent István gárdája ellen hiába vezettek a második félidő derekán már öt góllal is lilák, a vendégek mégis kiénekelték a sajtot a szájukból, és ponttal térhettek haza. De a Fehérvár ellenni utolsó találkozójukon is végig szoros küzdelemre késztette a csabai egylet a vendéglátó Alba együttesét, akik végül csak kiélezett végjátékban 28-25-ös győzelemmel zsebelték be a bajnoki pontokat. Viszont azért akadt egy olyan találkozó is, amely nem a lilák elpuskázott végjátékáról szólt, hanem egy roppant fontos, magabiztos sikerről, méghozzá az újonc Szombathely ellen, amelynek köszönhetően három pontot azért összelapátoltak a lila-fehérek. Így csapatunk a tabella tizenharmadik helyén telelt, egy pont előnnyel a sereghajtó Szent István előtt, és egy pont hátránnyal a Mosonmagyaróvár mögött. Vasárnapi ellenfelünknek is voltak ugyan kisiklásai az ősz folyamán, hiszen például a Szent István együttesével ők sem bírtak, és egy pontot elhullajtottak a sereghajtó otthonában, de azért így is vezetik a középmezőnyt, ugyanis a megszerzett tíz pontjukkal a hatodik helyen tanyáznak a tabellán. Igaz, idegenben még nyeretlenek ebben a szezonban, mert Mosonmagyaróvárról és Győrből üres kézzel, Kisvárdáról és az imént említett találkozón a Szent István otthonából pedig csak egy ponttal sikerült távozniuk. A bajnokság őszi etapjának utolsó mérkőzésen pedig a Ferencvárossal csaptak össze Vácon, és szenvedtek háromgólos vereséget. Azt tehát nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy mind két gárdának van min javítania, egyik oldalon ugye a hazai, míg másik oldalon, az idegenbeli mérlegén. És persze egyáltalán nem mindegy az sem, hogy együttesünk milyen eredménnyel rajtol a pontvadászat második felében. Így nem is csodálkozhatunk azon, hogy a karácsonyi ünnepek is már félig-meddig a találkozó jegyében teltek, ugyanis karácsony másnapján már edzést vezényelt lányainak az Előre mestere. Az évzáró összecsapás apropóján csapatunk jobbszélsőjével, Kovács Anettel beszélgettem, aki a téli szünetet követően adott helyzetjelentést a csapatnál történtekről.

– Hosszú heteket követően léptek pályára ismét bajnoki mérkőzésen, mivel telt az elmúlt időszak?

– Leginkább munkával, de azért a szünet első felében kaptunk egy kis pihenőt is, ami mindenképpen jól jött a csapatnak. Sikerült feltöltődnünk majd belevágtunk egy második alapozásba, hiszen ekkor a fizikális felkészülésre helyeztük a hangsúlyt, végül pedig a technikai dolgok csiszolásával foglakoztunk. Közben felkészülési mérkőzéseket is játszottunk, és noha ezekből messze menő következtetéseket nem szabad levonni, de azért mind a Debrecen mind pedig a Fehérvár ellen sikerült a jobbik énünket megvillantani, ami úgy gondolom bizakodásra adhat okot. Összességében leginkább a fizikai állapotunkat igyekeztünk arra az optimális szintre fokozni, ami az elkövetkező hosszú és nehéz időszakra megfelelő állóképességet biztosít.

– Jutott azért egy kis idő, karácsonyozásra is?

– Igen kaptunk pár nap pihenőt így az ünnepek körül, így mindenki hazautazhatott és a családja körében tölthette a karácsonyt. Jól is esett ez a kis feltöltődés, de azért karácsony másnapján már ismét vissza kellett rázódni a dolgos hétköznapokba.

– Nagyon hullámzó volt ősszel a játékotok, még egy adott találkozón belül is. Gondolom ennek a stabilizálása is az egyik feladatotok volt a szünetben?

– Természetesen folyamatosan próbáljuk javítani és stabilizálni a játékunkat, és elérni azt, hogy a végjátékok is jobban sikerüljenek. Ha megnézzük, az őszi eredményeinket látjuk, hogy a vereségeink nagy része is szoros 2-3 gólos különbség, ahol a legtöbb esetben a hajrában buktuk el a pontokat. Ebben kell elsősorban előrelépnünk, és feloldanunk azt a görcsösséget, ami oly sokszor jellemzett minket ilyen szituációkban. Nyilván nem könnyű ezt gyakorlatban is megvalósítani, de amellett, hogy mindig csapatszinten kell a megfelelő kohéziót elérnünk, azért kellenek a húzóemberek jó teljesítményei is ahhoz, hogy igazán eredményesek legyünk. Szerencsére Ivana Mitrovic érkezésével többen lettünk a szünetben, és így a taktikai repertoárunk bővítésében valamint a fizikai erő beosztásának optimalizálásában is előreléphettünk egyet.

– A játék egyik legfontosabb elemében a védekezésben sem találtátok igazán magatokat, hogy érzed ebben sikerült valamelyest előrelépni?

– Ahogy mondtad az eredményes játékunk igazi kulcsa a védekezés lehet, és ebben is valóban van hova fejlődnünk. Sokat dolgoztunk rajta az elmúlt időszakban, és úgy érzem a felkészülési mérkőzéseken ebben is voltak kifejezetten jó periódusaink. Amiben azonban őszhöz képest mindenképpen javulnunk kell az a kapus és a védelem közötti összhang, ezt próbáljuk csiszolni.  

– A Vác egyik fiatal tehetsége Kácsor Gréta vezeti jelenleg az NB1 góllövőlistáját, de gondolom rajta kívül is bőven vannak erősségei aktuális ellenfeleteknek?

– Vannak, hiszen a Vác ugyan fiatal, de jó játékosokból álló, stílusos csapat, akik az elmúlt hetekben még erősödtek is, mert Mészáros Rea révén egy tapasztalt, válogatott beállós érkezett hozzájuk. De ettől függetlenül is azért nálunk bővebb játékos repertoárból gazdálkodhat ellenfelünk. Főként belső posztokon kell nagyon figyelni rájuk, ugyanis a roppant gólerős Kácsor Gréta mellett, lövőben és irányítóban is vannak veszélyes kézilabdázóik. Ezen kívül villámléptű szélsőik vannak, akiket előszeretettel játszanak meg, és persze a legfőbb erősségük Barbara Arenhart, aki ha jó napot fog ki, nagyon nehéz bevenni a kapuját.

– Milyen találkozóra számítasz vasárnap, mivel lehet kihúzni a Vác méregfogát?

– Az igazat megvallva az egész téli szünet alatt már fókuszban volt ez találkozó, hiszen számunkra főként hazai pályán már nem nagyon férnek bele a botlások. El kell kezdenünk a pontok gyűjtögetését, így nagyon szeretnénk, ha a bajnokság második felét egy hazai győzelemmel kezdhetnénk, és ezzel megadnánk a kellő lökést a folytatásra is. Nyilván nem lesz sétagalopp, ezt tudjuk, de bízom a csapatban és abban a pluszban, amit a hazai közeg jelent számunkra. A legfontosabb, hogy bárhogy is alakul a találkozó, nyugodtan kell kézilabdáznunk, nem szabad kapkodnunk. A helyzeteinket ki kell használnunk, annál sokkal jobb százalékban, mint ahogy ezt eddig tettük, és védekezésben is magasabb hőfokra kell kapcsolnunk. Kellően feszesnek, keménynek kell lennünk, és ebből lerohanásokkal kell minél több könnyű gólt szereznünk. Ha ezeket sikerül megvalósítanunk és a felkészülési találkozókon nyújtott teljesítményünket is át tudjuk menteni erre az összecsapásra, akkor győztesen hagyhatjuk el majd a küzdőteret.

A két együttes előző szezonbeli mindkét találkozóját a Váciak nyerték, hazai pályán 43-21-re, míg Békéscsabán 31-28 arányban. Ha békéscsabai sikert keresünk, akkor viszont egészen 2017 januárjáig kell visszalapoznunk a naptárban, mert ekkor sikerült a Viharsarokban két vállra fektetnie a liláknak a váci lányokat, egy végletekig kiélezett összecsapáson, melyen 23-22 arányú csabai győzelem született. Reméljük az esztendő utolsó bajnoki találkozója is lila-fehér sikerrel ér majd véget. A labda mindenesetre vasárnap 18 órától útjára indul a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, az Andorka Miklós, Hucker Róbert sípmesterek dirigálása mellett.

Dömény Dezső

Interjú Mézes Laurával

A héten rendezik a K&H Női kézilabdaliga 10. fordulóját, amely egyben a bajnokság első felének záró fordulója is lesz, ugyanis a csapatok a november 30-án kezdődő világbajnokság miatt téli szünetre vonulnak. De előtte még számos derbit rendeznek a honi pontvadászatban, így természetesen csapatunk a Békéscsabai NKSE is pályára lép, ezúttal péntek este Székesfehérváron.  Azt pedig nyugodtan leszögezhetjük, hogy ez az a találkozó, ahol mind két csapatnak létfontosságú lenne egy siker annak érdekében, hogy jobb szájízzel tudjanak szünetre vonulni. Mert ugyan az Alba Fehérvár nyolc mérkőzés alatt hét pontot már összekapart a bajnokságban, de a tabellán jelenleg elfoglalt kilencedik pozíciójuk, valamint néhány nem túl veretes eredményük nem feltétlenül ad örömre okot a koronázó városban. Leginkább talán a Szombathely ellen elhullajtott pontjuk miatt bosszankodhatnak, de a Siófok elleni 40-15-ös vereségről sem fognak dicshimnuszokat zengeni. Sőt a Szent István gárdájával nekik is meggyűlt a bajuk a legutóbbi hazai mérkőzésükön, de végül három góllal 29-26 arányban ők térdre kényszerítették a fővárosiakat. Az előző fordulóban pedig Vácon szerepeltek Deli Rita lányai, és szenvedtek 29-22-es vereséget. A hullámzó eredmények nyilván betudhatók annak is, hogy a lilákkal egyetemben Fehérváron is egy roppant fiatal csapat épül, és ez a nyári átigazolásiakban is meglátszódik. A három rutinos távozó Alessandro do Nascimento, Olga Gorsenyina és Jana Zsilinszkaitye helyett a francia kapus Armelle Attingre kivételével inkább fiatalabb játékosok érkeztek a klubhoz, mint a szintén francia jobbszélső Sabrine Zazai, a Győrből érkező átlövő Gerháth Kincső vagy a jobbszélső Töpfner Alexandra. És persze ne feledkezünk meg az előző szezonban még lila-fehérben játszó Walfisch Mercédeszről sem, aki az 54 gólos Claudine Mendy mögött második helyen áll a házi góllövő listán. Egyébként rajta kívül találunk még olyan játékosokat, akik korábban már viselték az Előre címert, ilyen Györkös Rebeka vagy éppen Szarka Adrienn. De sajnos nem csak az Alba gárdáját érték fájó pofonok az elmúlt időszakban, hiszen a lila-fehérek háza táján sem lehetnek maradéktalanul elégedettek az utóbbi találkozók eredményeivel. A múltszombati Szent István elleni hazai bajnoki mérkőzésesen is nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy maga mögött hagyta a csapat az Eger elleni kupakiesés okozta sokkot, és megszerzi első hazai győzelmét Horváth Roland együttese. De hiába vezettek már öt góllal is bő negyed órával a vége előtt a lilák, a hajrá – mint oly sokszor már ebben az idényben – megint az ellenfélé volt. És bár az újonc egyszer sem vezetett a találkozó folyamán, mégis ponttal távozhatott a Viharsarokból. Ámbár az esélyek nem feltétlenül a lilák mellett szolnak, akár már pénteken ki is lehet javítani a Szent István elleni otthoni fiaskót. Ennek szellemében készül a találkozóra csapatunk, és ezt már Mézes Laura, a gárda balszélsője árulta el, mikor az összecsapás apropóján kérdeztem.

– Mondhatom, hogy egy már megnyert mérkőzésen énekelték ki a sajtot a szátokból?

– Sajnos igen, egyértelműen magunknak köszönhetjük az újabb pofont. Amit szépen felépítettünk ötven perc alatt, azt a végjátékban leromboltuk, és egy nagyon fontos pontot vesztettünk.

– A védekezésen múlott?

– Részben igen. 34 gólt kapni nem lehet egyetlen ellenféltől sem, nemhogy hazai pályán egy közvetlen riválistól. Az igazat megvallva szenvedtünk hátul egész mérkőzésen, hiányzott a kellő agresszivitás és nem volt megfelelő összhang köztünk, sem a falban sem a kapusokkal. És bár a támadójátékunk gördülékenyen működött, a végén a fontos szituációkba megint belehibáztunk. Nyilván az, hogy hátul nem tudtuk megállítani ellenfelünket még nagyobb nyomást helyezett ránk támadásban, és ez sajnos a végjátékban elbizonytalanodást szült.

– Mentálisan miként lehet ezeket a kudarcokat feldolgozni, már csak azért is, mert ugye pénteken ismét pályán kell lennetek?

– Ami biztos, hogy csak együtt csapatként tudunk megbirkózni ezzel. Az Eger elleni fiaskó óta közös beszélgetésekkel próbálunk mentálisan erősödni, és segíteni egymást abban, hogy a nehéz szituációkat megfelelően tudjuk kezelni, és önbizalom terén is javuljunk. Nyilván ha tisztában lennénk a pontos okokkal, amik miatt nem tudjuk a szombatihoz hasonló találkozókat lezárni, okosabbak lennénk. Viszont folyamatosan azon dolgozunk, hogy kihúzzuk magunkat ebből a mentális gödörből.

– A pénteki székesfehérvári összecsapás ebből a szempontból akár még jól is jöhet?

– Szerintem igen. Jó csapat a Fehérvár, de azért az utóbbi időben hozzánk hasonlóan nekik is megvoltak a maguk problémái. Sérüléshullám is hátráltatta az együttest, és noha a bizonyítási vágy valószínűleg fűteni fogja őket, azért mi sem mondunk le arról, hogy egy esetleges jó teljesítménnyel meglepetést okozzunk. A középmezőny, amiben ők is tanyáznak nagyon sűrű, éppen ezért egy-egy találkozón bármi megtörténhet.

– Mire vagy kire kell leginkább figyelnetek aktuális ellenfeleteknél?

– A kulcsfigura náluk, főleg támadásban Claudine Mendy. Az ő játéka nagymértékben befolyásolja a Fehérvár eredményességét, tehát nekünk is rá kell a leginkább figyelnünk. De azért ne feledkezzünk meg Walfisch Merciről sem, aki pedig nyilván nagyon jól ismer minket, és távolról is roppant veszélyes játékos. Illetve a francia kapusuk Armelle Attingre is remek formában véd mostanában, ezáltal komoly tartást adva csapatának.  

– Nektek miben kell elsősorban javulnotok szombathoz képest?

– Egyértelműen a védekezésben. Összeszedettebben és agresszívabban kell hátul dolgoznunk, és jobban segítenünk a kapusokat, mert olyan védekezéssel, mint amit legutóbb mutattunk nem lehet nyerni Fehérváron. Azt hiszem ez lesz a legfontosabb a mérkőzésen, mert ha hátul drasztikusan tudunk javulni, akkor a gyorslábú játékosainkkal elöl meg fogjuk tudni oldani a góllövést. És ugye mentálisan is erősebnek kell lennünk, bár most azért a nagyobb teher az ellenfél vállát nyomja majd.

Deli Rita az Alba Fehérvár KC vezetőedzője a következőket nyilatkozta a találkozó előtt:

– Nagyon szeretnénk jó, és élvezetes csapatjátékot mutatni pénteken a Békéscsaba ellen. Sajnos ez már az utolsó bajnoki mérkőzés a téli szünet előtt, eléggé rendszertelenül követték egymást a fordulók. Sokat gyakoroltunk, erősítettünk az elmúlt időszakban. Nem számítok egyszerű mérkőzésre, ahogy a bajnokságban egyik meccs sem az. Harcos ellenfelet várunk, már csak azért is, mert a Békéscsaba a legutóbbi fordulóban a SZISE ellen a két pont megszerzésének céljával lépett pályára, de végül egy pontot elvesztettek. A Békéscsabára amúgy is mindig jellemző volt a küzdeni tudás, sosem fogják feladni, és igazából teher nélkül jönnek hozzánk, nincs veszíteni valójuk. Végig koncentráltan kell játszanunk ellenük.

Ha a két gárda egymás elleni összecsapásait böngésszük szembetűnő, hogy a felek hazai pályán dominálnak elsősorban, tehát idegenbeli sikert elvétve tud egyik vagy másik együttes aratni. Erre némiképp rácáfol az előző szezon, hiszen akkor a Fehérvár mindkét találkozón diadalmaskodni tudott, hazai pályán 34-26-ra, míg Békéscsabán 31-26 arányban. A hathetes szünetet megelőzően a csapatoknak tehát az utolsó esély kínálkozik a meglévő pontjaik számának növelésére, valamint arra is, hogy a lila-fehérek az Alba hazai dominanciáját megtörjék. A találkozó egyébként a szokásos időponttól eltérően fél órával később kezdődik, azaz 18:30-kor indul útjára a labda a Székesfehérvári Kőfém Sportcsarnokban. A mérkőzés két játékvezetője Felhő Ferenc és Öcsi Tamás lesz.  

Dömény Dezső

Interjú Aleksandra Vukaljoviccsal

Ezekben a hetekben sűrű programja van Horváth Roland tanítványainak, hiszen a múlt szerdai Eger elleni döntetlennel zárult kupabúcsút szinte még ki sem heverték a lila-fehérek, máris következett vasárnap a világklasszisok sorát felvonultató Siófok, és itt még mindig nincs megállás, mert szombaton a szezon egyik legfontosabb összecsapása következik a csabaiak számára, amikor is a Szent István SE vendégeskedik a Viharsarokban. Ízig-vérig alsóházi derbi ez a javából, amit alátámaszt a két gárda jelenlegi helyezése is a bajnokságban, ugyanis a csapatok közvetlenül egymás mögött a sereghajtó pozíciókban helyezkednek el a tabellán. A lilák a Szombathely elleni győzelmüknek köszönhetően két ponttal a tizenharmadik, míg a Szent István az eddig megszerzett egy pontjával a 14. pozíciót foglalja el. Azt az egy pontot pedig éppen az előző fordulóban sikerült begyűjtenie a fővárosiaknak, a Vác ellen hazai pályán elért 27-27-es döntetlennek köszönhetően. És noha ebben az idényben már beleszaladtak néhány nagy pofonba, azért a tabella második felében elhelyezkedő csapatok ellen kifejezetten jól tartották magukat. Ezt mutatja az is, hogy a Kisvárda és az Alba Fehérvár is hazai pályán csak három találattal tudta két vállra fektetni az újoncot, akik egyébként az NB1/B keleti bajnokaként kaptak jogot a legmagasabb osztályban szerepelni. És miután csak három kézilabdázó távozott nyáron a klubtól, elmondható hogy a bajnokcsapat magját az idei szezonra is sikerült egybetartania az egyesületnek. Erősítésként pedig összesen négy játékos érkezett Vojkovics Gyula vezetőedző csapatába, Stranigg Zsófia az MTK-ból, Monori Orsolya a Dunaújvárosból, Varjú Lili a Vasasból, és Cornelia Lyngby aki a Szentendre gárdájából tette át székhelyét a nyáron. Lila-fehér csapatunk ezzel szemben nem túl acélosan melegített erre a fontos derbire, hiszen a vasárnapi Siófoki találkozójuk során nem sikerült felborítaniuk a papírformát, és sima 34-17-es vereséget szenvedtek. A sérülésektől is tizedelt lilák nem tudták igazán megnehezíteni a hazai sztárcsapat dolgát, de az igazi erőfelmérő azért mégiscsak most következik a csabai lányok számára, ugyanis a szombati összecsapás kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy az Előre valamelyest le tudja szakítani magáról mostani ellenfelét, a Szent Istvánt, és így a Szombathely, MTK, Mosonmagyaróvár trió sarkában maradjon. Ennek megfelelően gőzerővel készül együttesünk a hétvégi csatára, a felkészülés közepette pedig a lilák egyik vezére Aleksandra Vukaljovic szánt időt arra, hogy megossza velünk gondolatait a találkozó kapcsán.

– Az elmúlt egy hónapban nagyon komoly hullámvasúton ültetek, amiben benne volt az első győzelem, de kupakudarc és vereségek is. Most milyen a hangulat a csapaton belül?

– Tagadhatatlan, hogy az elmúlt két hét azért nyomott hagyott bennünk, főként a Magyar kupából való kiesés az, ami leginkább megviselt minket és személy szerint engem is. De nem szabad ezen őrlődni, hiszen a sportban folyamatosan jönnek az újabb kihívások, és egyben az újabb lehetőségek is a javításra. Nyilván vannak gondjaink, nehézséget okoz, hogy meglehetősen kevesen vagyunk, valamint tudomásul kell venni azt is, hogy fiatal csapat révén sajnos a hullámzás is benne van a játékunkban. De továbbra is keményen dolgozunk, és mesterünkkel együtt mi tapasztaltabb játékosok is próbálunk minél jobban segíteni a fiataloknak abban, hogy a lehető leghamarabb beleszokjanak az első osztályú közegbe. Illetve ahogy Szombathelyen is megmutattuk, elszántsággal és lelkesedéssel azért nagyon sok mindent tudunk kompenzálni. Én a magam részéről pozitívan állok a feladatok elé, és ezt igyekszem sugározni a lányok felé is.

– Akkor ezek szerint motivációs gondjaitok most nincsenek…

– Egyáltalán nincsenek. Mindenki átérzi a találkozó súlyát, és már az edzéseken is egész héten elszánt arcokat láttam. Sőt úgy érzem, hogy az Egri pofon talán még jobban össze is kovácsolta a társaságot, és mindenki megkétszereződött erővel dolgozik azon, hogy a hétvégén sikeresek legyünk.

– A felkészülés során milyen kép alakult ki benned szombati ellenfeletekről?

– Egyáltalán nem olyan csapat a Szent István, mint amit a tabella képe jelenleg mutat. Ezt a legutóbbi fordulóban elért bravúr döntetlenje is bizonyítja, szóval lebecsülni őket nagy hiba lenne. Azt gondolom ezzel az eredménnyel most lendületbe is kerültek, tehát tőlünk is maximális koncentrációra lesz szükség ahhoz, hogy két vállra fektessük őket. Elsősorban középen veszélyesek, vannak nagy lövőik, mint például Monori Orsolya, aki távolról is veszélyes nehéztüzér. Előszeretettel alkalmazzák a gyors középkezdéseket, így ezekre is oda kell figyelnünk, de a védekezésünknél a gyors visszarendeződés amúgy is kulcsfontosságú lesz. Valamint a Vác ellen a kapuból is jelentős segítséget kaptak, szóval a kapusposzt is erősségük.

– A leghatékonyabban akkor mivel kerekedhettek felül a fővárosiakon?

– A koncentrált, fegyelmezett játékkal. A szombathelyi mérkőzéshez hasonlóan, ha a találkozó elejétől 60 percen keresztül megfelelő tűzzel és persze okosan tudunk kézilabdázni, akkor itthon tarjuk a pontokat. Fontos lesz, hogy megfelelően segítsük egymást a pályán, és egy harcos kemény védekezéssel elbizonytalanítsuk őket. Nyilván az elmúlt találkozókhoz képest a helyzetkihasználásunkon is javítanunk kell, tehát a ziccereket be kell lőnünk, de a döntő most is a jó védekezés és a kapusteljesítmény lesz. Szeretném, ha most már hazai pályán is kijönne nekünk a lépés, és itthon is megszereznénk első győzelmünket. Bízom abban, hogy szurkolóink is segítségünkre lesznek ebben, és plusz erőt adva segítenek kiharcolni a sikert.

A derbi kapcsán természetesen a vezetőedzők is megszólaltak. Horváth Roland csapatunk mestere egyértelműen kifejtette, szombaton a két pont reményében vezényli ki majd együttesét a pályára: – Békéscsabai edzőként nem mondhatok mást, mint hogy a Szent István ellen is meg kell szereznünk a két bajnoki pontot. Tudjuk, hogy soron következő ellenfelünk legutóbbi mérkőzésén bravúros döntetlent ért el, úgyhogy nem számítok könnyű mérkőzésre, de céljaink megvalósításához mindenféleképpen nyernünk kell. Ami jó hír, hogy sérültjeink szépen gyógyulnak, így remélem, szombaton a legerősebb összeállításban léphetünk pályára.

Vojkovics Gyula a Szent István SE vezetőedzője a következőket nyilatkozta a találkozó előtt: – Remélem, folytatjuk a jó szereplésünket, és pontot, vagy akár pontokat szerzünk a Békéscsaba ellen. Ugyanakkor le kell szögeznem, nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei. Felszabadultan kell játszanunk, a teher most nem a mi vállunkat nyomja.

A két csapat eddig még sohasem csapott össze a legmagasabb osztályban, mindösszesen egyszer találkoztak a Magyar kupa 2011/12-es kiírásában. Akkor együttesünk idegenben is magabiztosan 33-25-re legyőzte a fővárosi egyletet. Érdekesség, hogy a Szent István mostani csapatából öten is tagja voltak az akkori gárdának, így Páncél Petra, Tobak Luca, Ujvári Dorottya, Szerző Regina és Gercsó Nóra szombaton is pályára léphetnek, míg a liláknál csak Kovács Anett és Szögi Tímea maradt hírmondónak az akkori csapatból. Az alsóházi ütközet tehát szombaton 18 órától kezdődik a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, a mérkőzés két játékvezetője Altmár Kristóf és Horváth Márton lesz.

Dömény Dezső

Interjú Dombi Katalinnal

A hétvégén újabb fordulót rendeznek a K&H Női kézilabda ligában, csapatunk a Békéscsabai ENKSE pedig vasárnap délután a Siófok gárdájával méri össze tudását a Balaton partján. Lila-fehér együttesünknek ez már a második találkozója lesz a héten, hiszen szerdán Egerben szerepeltek Magyar-kupa mérkőzésen, ráadásul hiába vezettek négy góllal is öt perccel a találkozó lefújása előtt, mégis sikerült kiharcolniuk a döntetlent a lelkes hazaiaknak. Az osztálykülönbség miatt ez pedig most Egri továbbjutást ért. Így a csabaiak a Szombathely elleni bravúros győzelmet követően Kisvárdán és Egerben is elvéreztek, és bizony várhatóan nehéz dolgok lesz a Siófok otthonában is. Akik bár az első öt mérkőzésükből mindössze kettőt tudtak csak megnyerni – igaz a Győrtől és az Érdtől szenvedtek vereséget és a Ferencvárossal ikszeltek – a legutóbbi négy találkozójukon már roppant magabiztosan játszottak. Ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy a Szent István csapatát húsz góllal, a Szombathelyet tízzel, az Alba Fehérvárt huszonöt góllal, és az elmúlt fordulóban a Vácot idegenben négy találattal 31-27-re múlták felül. Ezzel egyébként 13 megszerzett ponttal a két gigász mögött a harmadik helyet foglalják el a tabellán. De talán nem is véletlen az, hogy némi idő kellett mire Tor Odvar Moen együttese bemelegszik a bajnoki küzdelmekbe, ugyanis bőven volt játékos mozgás nyáron a friss EHF kupa győztes alakulatnál. Olyan nevek távoztak a Balaton partjáról, mint Estelle Nze Minko, Denisa Dedu, Mireya Gonzalez, Gabriela Perianu vagy Asma Elghaoui. De azért az érkezők sora is veretes, mert Tomori Zsuzsanna, Nerea Pena, Gnonsiane Niombla vagy Szikora Melinda neve legalább annyira jól cseng kézilabdás berkekben, mint a távozóké. A hét újonnan érkező kézilabdázó névsora pedig három fiatal játékossal, Hársfalvi Júliával, Csapó Kincsővel és a norvég Kjerstin Solassal lett teljes. De azért maradtak az előző szezonból is nagyágyúk a Siófoknál, hiszen Silje Solberg, Andrea Kobetic, Simone Böhme, Katarina Jezic vagy Camille Aoustin szintén a kézilabdázás krémjét jelentik. Újabb sztárcsapattal kell, tehát vasárnap farkasszemet néznie a liláknak, és talán a legnagyobb kérdés az lesz, hogy mennyire tud majd felállni a csabai egylet a hétközi pofonból. Többek között ezt kérdeztem Dombi Katalintól, az Előre fiatal beállósától is, akivel a hétvégi bajnoki összecsapás apropóján beszélgettem.

– Nyilván az első kérdésem nem is lehetne más, minthogy miként éltétek meg ezt a kudarcot, és hogy lehet ebből minél hamarabb felállni?

– Természetesen nagyon csalódottak vagyunk, és főként a találkozó lefújása után volt különösen érezhető a csapaton a letargia, de még most pár nappal később is úgy érzem, bennünk van az a gyomros, amit Egerben kaptunk. De muszáj túltennünk magunkat rajta, mert hétvégén már ismét pályán kell lenünk, és a bajnokságban is fontos mérkőzések várnak még ránk, főként ugye jövő héten a Szent István ellen. Úgyhogy le kell vonni a tanulságokat belőle és tovább kell lépnünk.

– Mik a fő tanulságok?

– Leginkább, hogy egy találkozó hatvan percig tart. Sajnos eddig egy-két kivételtől eltekintve az összes mérkőzésünk azon ment el, hogy a végén nem tudtunk megfelelően koncentrálni. Egerben is felépítettük az összecsapást, és bár voltak azért hibák a játékunkban a biztos vezetés megvolt. Viszont ilyen végjátékot produkálni egyik csapat ellen sem lehet, szóval ezen a jövőre nézve is mindenképpen változtatnunk kell.     

– Ha böngésszük következő ellenfeletek a Siófok keretét, csupa sztárkézilabdázó nevét olvashatjuk, miként lehet egy ilyen csapattal felvenni a versenyt?

– Ez jó kérdés, nyilván nekünk nagyon nehezen, de muszáj lesz. Még ha furán is hangzik, mégis most lényeges lenne ezen a találkozón mentálisan visszahozni magunkat, hiszen ahogy említettem is jövő héten egy kulcsfontosságú összecsapást kell sikerrel vennünk. Persze tudom, Siófok nem az közeg ahol sok babér terem úgy általában az NB1-es gárdáknak, valóban egy sztárcsapatról beszélhetünk, tele robosztus nagy védőkkel és átlövőkkel, gyors szélsőkkel és két remek kapussal. Viszont azt mi már nem engedhetjük meg magunknak, hogy még egy nagy pofonba beleszaladjunk, szóval össze kell szednünk magunkat és javulnunk kell a játék minden elemében.

– Akkor, ahogy mondani szokás, nem feltartott kézzel utaztok a Balaton partjára?

– Semmiképpen sem. Mesterünk azt kérte tőlünk, hogy elsősorban a saját játékunkra koncentráljunk, és mindenki a tudásának legjavát nyújtsa az összecsapáson, és lehetőleg ne görcsösen, hanem minél felszabadultabban kézilabdázzunk. Védekezésben és kapusteljesítményben feltétlenül javulnunk kell, sokkal higgadtabbnak kell lennünk, és inkább lassítanunk kell a játékot. Mivel pedig ellenfelünk rettentően gyors kézilabdát játszik, a megfelelő visszafutások is sarkalatos pontjai lesznek a találkozónak. Én bízom benne, hogy helyt tudunk állni Siófokon, mert azért az sem mindegy milyen lelkiállapotban megyünk majd bele a Szent István elleni csatába.

A helytállásban viszont még inkább nehezítheti csapatunk dolgát, hogy a hétközi kupameccset is már kihagyni kényszerülő két alapemberünk Kopecz Barbara és Bottó Rózsa a vasárnapi összecsapáson sem lehet ott a többiekkel.

Az utóbbi időszakban egyébként sok babér nem termet a liláknak a Siófok ellen, amit jól szemlétet, hogy a két csapat legutóbbi öt szezonban lejátszott 13 mérkőzéséből mindössze egyet tudott csak megnyerni az Előre még 2017 tavaszán. Ennek megfelelően a gárdák tavaly őszi Békéscsabai randevúján is a Balaton partiak örülhettek a 30-25-ös végeredménnyel zárult találkozót követően, míg Siófokon 38-26-ra nyertek a cápalányok. A felek vasárnapi küzdelme 17 órától a Siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokban kerül megrendezésre, melyen az Őri Erika, Pozdena Erika bírópáros tevékenykedik majd.

Dömény Dezső

Interjú Horvát Dorinával

Szerdán befejeződik a Magyar kupa 2019/20-as kiírásának harmadik fordulója, és ahogy az lenni szokott ebben a szakaszban kapcsolódik be az élvonalbeli csapatok fele a sorozatba. Egészen pontosan a tavalyi bajnokság 7-12. helyezettje, valamint a két feljutó csapat csatlakozik azokhoz az alsóbb osztályból érkező gárdákhoz, akik az első két fordulót sikeresen teljesítették. Így lila-fehér együttesünk is megkezdi szereplését, méghozzá egy másodosztályú klub az Eszterházy SC otthonában. És bár kaphatott volna első osztályú egyletet is csapatunk a sorsolásnál, azért semmiképpen sem mondható ez a párosítás sem igazán könnyűnek, hiszen az Eger az előző szezonban még a legfelsőbb osztályban vitézkedett, a kiesésüket követően pedig ebben az idényben veretlenül hat győzelemmel vezetik az NB I/B keleti csoportját. Méghozzá imponáló magabiztossággal nyerik a találkozóikat, ahogy legutóbb a Balmazújváros ellenit is, hiszen a szombati összecsapáson is tizenegy góllal 28-17-re nyertek hazai pályán az Egriek. A Lilák ezzel szemben nem tudtak igazán lendületet venni a Szombathely elleni idegenbeli sikerükből, ugyanis pénteken 32-26-os vereséget szenvedtek a hazai pályán játszó kisvárdai együttestől. Ráadásul zsinórban harmadszor fognak idegenben játszani Horváth Roland tanítványai, sőt vasárnap még Siófokon is jelenésük lesz. A kupacsata előtt a Lilák fiatal hálóőrétől Horváth Dorinától kértem egy kis esélylatolgatást.

– Nyilván a fő célotok a bennmaradás elérése, ami miatt a bajnokság küzdelmei mindig prioritást élveznek, de mégis a Kupát mennyire tartjátok fontosnak?

– Talán nem is maga a sorozat, amiért igazán fontosnak tartjuk a Magyar Kupa küzdelmeit, hanem inkább a mérkőzések és a presztízs, ami leginkább motivál bennünket. Ugye az első fordulókban, ahogy most is, legalább egy osztállyal lejjebb szereplő csapatokkal kell megküzdenünk és azt semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak, hogy kikapjunk egy ilyen összecsapáson. Illetve nekünk minden sikerre nagyon nagy szükségünk van ahhoz, hogy az önbizalmunkat tovább erősítsük. Nem számítok könnyű találkozóra, azért valljuk be, itt a kupa elején azért jóval nagyobb esélyünk van sikereket aratni, mint mondjuk majd a Siófok elleni bajnoki mérkőzésen.

– És ha már a presztízst említetted, azért van is miért visszavágni az Egernek…

– Igen, és nagyon szeretnénk is nekik visszavágni. Tavaly mind a két összecsapásunk alkalmával roppant fájó vereséget szenvedtünk ellenük, főleg a hazai zakónk emléke maradt meg sokunkban negatív emlékként. Szóval most mindenképpen le akarjuk győzni őket, bár egészen biztosan nem lesz könnyű dolgunk. Mivel százszázalékos teljesítménnyel vezetik a másodosztályú bajnokságot, egy kifejezetten lendületben lévő csapatot kell megállítanunk.

– Az előző szezonhoz képest mennyit változott az Eger?

– Igazából nagyon keveset. A csapat magja megmaradt, néhány játékos távozott csak az együttesből, akiket főként fiatalokkal pótoltak. De akik az elmúlt idényben is meghatározó játékosok voltak, azok egytől-egyik most is ott vannak az Eszterházy keretében. Úgyhogy hasonló stílusú kézilabdára kell számítani tőlük, mint amit az első osztályban is játszottak.     

– Pénteken nem sikerült idegenben pontokat gyűjtenetek, miben kell javulnotok a kisvárdai produkciótokhoz képest?

– Mondhatom azt, hogy mindenben. Szerintem egyértelműen a szezon eddigi legrosszabb játékát produkáltuk pénteken. Talán húsz percig volt elfogadatható a teljesítményünk, de utána nagyon nem találtuk magunkat. Arra számítottunk, hogy a Szombathely elleni játékunkat át tudjuk vinni a következő találkozókra is, de ez nagyon nem sikerült. Úgyhogy bízom benne ez az Eger ellen viszont már sikerül és a győztes arcunkat mutatjuk majd meg. Ehhez viszont kevesebb hibával kell játszanunk és védekezésben is sokkal stabilabbnak kell lennünk. Valamint tőlünk-kapusoktól is több kell, hogy a lehető legkevesebb gólon tartsuk ellenfelünket. Ami nagyon jól működött Szombathelyen, az a gyors lerohanások, ez most is roppant fontos lehet a győzelem eléréshez. Elengedhetetlen lesz, hogy hátul is jól dolgozzunk együtt.

A Magyar kupa harmadik fordulójában eddig három találkozót bonyolítottak le, a Kisvárda a Gödöt verte 34-23-ra, a Dunaújváros a szintén első osztályú Mosonmagyaróvárt 31-29-re, míg a Szent István a Kecskemét együttesét győzte le 32-22 arányban. A NEKA-Budaörs, és a Gárdony-Szombathely összecsapásokat kedden rendezik, a szerdai játéknapon pedig együttesünk mérkőzésével egy időben a Mohács az Alba Fehérvárt, a Vasas meg az MTK csapatát fogadja.

Ahogy már szót ejtettünk róla a Békéscsaba és az Eger az előző bajnoki kiírásban még az első osztályban csapott össze, és bizony mind a két mérkőzésen az Eszterházy csapat örülhetett. A Viharsarokban 29-28-ra, míg Egerben 28-26-ra tudtak diadalmaskodni. A visszavágásra ezúttal tehát a kupában lesz lehetőség, a találkozó szerdán 18 órától kezdődik az Eszterházy Főiskola Sportcsarnokában, a Horváth Zoltán, Simó András sípmesterek közreműködésével.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/405700956777524/' width='680']

Interjú Horváth Rolanddal

A hétvégén végre megtört a jég NB1-es női kézilabdacsapunk számára, hiszen a nagy rivális Szombathely otthonában sikerült győznie a csabai hölgykoszorúnak, amivel megszerezték a szezon első pontjait. Megállás azonban nincs, mert pénteken már újabb feladat vár a Lilákra, méghozzá ismételten egy idegenbeli túra következik, ezúttal Kisvárdára. Aktuális ellenfelünk a bajnoki tabella nyolcadik helyén áll jelen pillanatban, az eddig lejátszott hat találkozója alatt összegyűjtött öt pontjának köszönhetően, ráadásul ebből mindet hazai pályán szerezték. Ez is jól mutatja, hogy a Szabolcs megyeiek idegenben eddig nem túl veretesek, otthon viszont nehéz térdre kényszeríteni – az egykor Békéscsabán is megfordult tréner – Bakó Botond együttesét. Igaz az első két hazai összecsapásukon a bajnoki újoncokkal kellett farkasszemet nézniük, akik azért így is okoztak nehéz pillanatokat a hazaiaknak, ugyanis a Szombathely csapatát mindössze két góllal, a Szent Istvánt pedig három találattal sikerült csak legyőzniük. A Kisvárda egyébként meglehetősen nagy vérfrissítésen ment keresztül a nyáron, mert több mint félcsapatnyi játékos, összesen 11 kézilabdázó távozott a klubtól, illetve a szakmai vezetés is átalakult – így Bakó Botond kezébe került a karmesteri pálca. Ezzel együtt pedig tagadhatatlanul magyarosodott is az egyesület, amit az is mutat, hogy a távozók listáján egytől egyig légiósok szerepelnek, míg az érkezők oldalán csak két átlövő Tena Petika és Veronika Habankova az, aki nem magyar kézilabdázóként szerepel az újoncok között. De rajtuk kívül még hat játékos, a korábban Csabán is szereplő Dombi Luca és Dajka Bettina, az MTK-ból érkező kapus Lajtos Nóra, a balátlövő Siska Pálma és Bárány Krisztina, valamint a jobbszélső Udvardi Laura kezdte meg nyáron a munkát Kisvárdán. A legutóbbi hazai összecsapásukon egyébként 24-24-es döntetlent játszottak a Vác gárdájával, míg az előző fordulóban Székesfehérvárott szenvedtek 32-25-ös vereséget. Ezzel szemben, ahogy már utaltunk is rá lila-fehér csapatunk egy roppant fontos idegenbeli sikerrel hangolt a pénteki találkozóra, amely a második összecsapása lesz egy négymérkőzéses idegenbeli szériának, ami nyilván nem könnyíti meg Horváth Roland dolgát sem. Ettől függetlenül azért érthető módon a korábbiakhoz képest már lényegesen jobb szájízzel nyilatkozott honlapunknak a tréner.

– Megvan az első győzelmetek, de talán azt még Te sem gondoltad, hogy ennyire magabiztos sikert arattok?

–  Az igazat megvallva nagyon sokat készültünk erre az összecsapásra, hiszen a rutinos játékosokkal teletűzdelt ellenfelünk azért mindenképpen jó erőt képvisel, ilyen szempontból én magam is szorosabb összecsapásra számítottam. De az első pillanatoktól kezdve nagyon keményen beleálltunk a mérkőzésbe, a lányok teljes mértékben átérezték a találkozó súlyát és ennek megfelelően is játszottak. Végig a mi akaratunk érvényesült és szinte holtpont nélkül hoztuk a győzelmet. Sőt az összecsapás utolsó szakaszában még néhány fiatal játékosnak is lehetőséget tudtam biztosítani. Természetesen nekünk mentálisan rendkívül sokat jelent ez a siker, mert a játékosok is végre látják annak a kemény munkának az eredményét, amelyet nyár óta elvégeztünk.

– A szezon első négy mérkőzéséhez képest mi volt az a plusz, ami most megvolt a játékotokban?

– Egyértelműen a védekezés és a kapusteljesítmény. A támadásainkkal és a góljaink számával eddig sem volt különösebb probléma, de hátul főleg hatvan percen keresztül nem tudtunk igazán stabilak lenni. A Szombathely ellen viszont végig megvolt az a hatékony védekezés és kapusteljesítmény, ami ezen a szinten elengedhetetlen a győzelemhez.

– Nehéz időszakban vagytok most, hiszen négy találkozót is idegenben kell zsinórban megvívnotok, igaz az első akadályt már ugye szombaton sikerrel vettétek…

– Igen, és talán mondhatom, hogy ez volt azért a legfontosabb összecsapásunk, de nyilván minden mérkőzésen nyerni szeretnénk. Szóval nem könnyű így zsinórban ennyi alkalommal idegemben helytállni, főleg úgy, hogy ráadásul még a hétközi válogatott összetartás sem könnyíti meg a dolgom, ugyanis Kopecz Barbi és Kovács Anett is meghívót kapott a szövetségi kapitánytól. Persze egyfelől örülök annak, hogy két játékosom is a legjobbak között szerepelhet, másfelől viszont így mindössze csak két napot tudunk teljes létszámban együtt készülni, és ugye alapból is elég kevesen vagyunk.

– Mit érdemes tudni következő ellenfeletekről?

– A Kisvárda egy kifejezetten jól védekező együttes, akik egy nagyon stabil hátsó szekcióval rendelkeznek, mögöttük pedig remek kapusokkal. Mondhatjuk, hogy szinte két hasonló soruk van, így a mai kézilabdában meglehetősen fontos rotációt is könnyebben meg tudják oldani. Ráadásul hazai környezetben eddig igen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak, szóval könnyű találkozóra nem számítok.

– De akkor ezúttal is a két bajnoki pontért utaztok el?

– Ahogy korábban is mondtam mindig csak a győzelemben gondolkodunk, másban nem is lehet. Ettől függetlenül nyilván nem mi leszünk a találkozó esélyesei, de azért mindent meg fogunk tenni azért, hogy helytálljunk és lehetőség szerint ne üres kézzel térjünk haza. Azt hiszem, a szombati mérkőzés azért már jó kiinduló alap lehet. Ha úgy is játszunk, mint azon találkozón és főleg a védekezésünk, valamint a kapusteljesítményünk is hasonló minőségű lesz, akkor ez a cél nem is annyira elérhetetlen.

Amióta a Kisvárda 2016-ban felkerült a legmagasabb osztályba, azóta hat mérkőzést játszottak egymással a felek és eddig ebből a lilák egy alkalommal sem tudtak diadalmaskodni: két döntetlen mellett négy vereség a mérleg. Ráadásul a legutolsó négy összecsapásukat is zsinórban a Kisvárda nyerte. Az előző szezon őszi békéscsabai találkozója az utolsó másodpercekben lőtt Guialo góllal dőlt el, míg Kisvárdán már sokkal simább 32-22 arányú győzelmet arattak a szabolcsiak. A nem túl impozáns mérlegen tehát pénteken javíthatnak a Lilák, a találkozó 18:00 órától kezdődik a kisvárdai Városi Sportcsarnokban, a két játékvezető Hargitai Gábor és Markó Gábor lesz.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/404401187154643/' width='680']

Interjú Balog Judittal

Fotó: Antal János

Talán nem túlzok, ha azt mondom az őszi szezon legfontosabb összecsapása előtt áll együttesünk a Békéscsabai ENKSE, ugyanis szombaton az újonc Szombathely otthonában vizitálnak a Lilák. Az már a bajnokság kezdete előtt is várható volt, hogy ez a párharc rendkívül nagy jelentőséggel bír majd mindkét fél számára, viszont azzal, hogy a lila-fehérek némiképp bennragadtak a bajnoki rajtnál, a vendégek számára a rangadó súlya még nagyobb lett. És bár szoros mérkőzéseket játszott csapatunk az első öt fordulóban, hiszen a címvédő ETO ellen elszenvedett 11 gólos vereség kivételével minden estben csak két találattal maradtak alul lányaink, a tabella jelenleg nem fest túlságosan jól csabai szemszögből. Úgy is fogalmazhatunk, hogy most már tényleg el kell kezdeni pontokat gyűjteni és noha még nagyon hosszú a bajnokság, a szezon előtt egyik fő riválisnak kikiáltott Szombathellyel szemben, egyáltalán nem mindegy milyen összevetésben lesznek majd a lilák a végelszámolásnál. Nyilván ebből a szemszögből ellenfelünknek sem mindegy mi történik majd szombaton, így egész biztosan óriási küzdelem várható a pontokért. Ráadásul bajnoki újonc létére kifejezetten megerősödve vágott neki az első osztályú kalandnak az NB1/B nyugati bajnoka. Összesen hét friss szerzemény vette fel a munkát nyáron a szombathelyi egyletnél és bizony esetükben szinte egytől egyik rutinos válogatott kézilabdázókról beszélhetünk. Sőt találunk köztük olyan játékost is, akinek a neve számunkra is jól cseng, mert gondolom, még sokan emlékeznek Sipeki Flórára, aki 2011 és 2015 között négy szezont töltött lila-fehér csapatunkban. De rajta kívül még új igazolásnak számít a szintén hálóőr Katarina Tomasevic, a jobbszélső Dijana Jovetic, az irányító Ivana Mitrovic, illetve a korábban már több magyar csapatban is megfordult beállós Liliia Gorilska is. De székesfehérvári múltja miatt ismerős lehet a korábbi világbajnoki ezüstérmes átlövő Biljana Bandelier és persze Mayer Szabina is az SZKKA keretében. Ennek tudatában már nem is annyira meglepő, hogy kifejezetten jól kezdték a pontvadászatot, amit a megszerzett három pontjuk is bizonyít. Az eddigi egyetlen győzelmüket a Szent István otthonában aratták a 28-24-es végeredménnyel zárult találkozón, viszont ezt még egy értékes ponttal megfejelték, miután hazai pályán 29-29-es döntetlen értek el az Alba Fehérvár ellen. De Kisvárdán és Vácott is helytálltak, hiszen előbbi összecsapáson három, utóbbin pedig kettő góllal maradtak csak alul ellenfelükkel szemben. Nagyobb zakót csak a Siófoktól kaptak, idegenben 19, otthon meg 10 góllal volt jobb a két gárda tavaszi mérkőzésének előrehozatalát is kezdeményező Balaton-parti egylet. Az előzmények tehát szombatra egy rendkívül izgalmas és parázs összecsapásra engednek következtetni, amit az Előre csapatkapitánya Balog Judit is megerősített, mikor a rangadó kapcsán a felkészülésről és magáról a találkozóról kérdeztem.

– Jelenleg még pont nélkül álltok a bajnokságban, ez mennyire befolyásolja a hangulatot a csapaton belül?

– Igazából jó légkörben elszántan készülünk az előttünk álló komoly feladatra, pánik hangulat semmiképpen sincs, de azért tény, hogy a bajnoki rajt egy picit rányomta bélyegét a társaság lelkiállapotára. Azt érzem a csapaton, hogy mindenkit bosszantanak az elmúlt találkozók, hiszen nüansznyi dolgokon múlott az, hogy mondjuk most nem hat ponttal állunk a pontvadászatban. Szóval van bennünk hiányérzet, viszont talán ez még nagyobb elszántságra sarkall minket így a fontos rangadó előtt.

– Te ugye hátul játszol főszerepet a csapatban, hogy látod a védekezéseteket, mert azért elég sok gólt kaptatok az első öt találkozón?

– Igen, sajnos nem állt még össze igazán a védekezésünk, inkább csak periódusokban tudjuk megvalósítani azt a védekezést, amilyet szeretnénk. Nagyon sokszor nem figyelünk a kipattanókra, pedig így egy már kivédekezett szituációból kapunk ziccer gólt. Illetve sokszor kapunk passzív jelzést követően is találatot, ami szintén azt jelzi, hogy nem vagyunk elég türelmesek és nem koncentráljuk végig az ellenfél támadásait. De gyakorlatilag ezek a hibák elöl is ugyanúgy előfordulnak, szóval be kell lőni a ziccereket és csökkenteni kell a technikai hibákat, főként a meccsek legfontosabb pillanataiban, azaz a végjátékban. És nyilván magamtól is többet várok, ugyanis többször előfordult, hogy egy jó kezdést követően a találkozó második felére az én teljesítményem is leült a csapatéval együtt, pedig a védelemmel kölcsönösen nagy szükségünk van egymásra ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Nyilván mi nem vagyunk sztárcsapat, szóval ebben az erős mezőnyben mindenkitől a legjobb forma kell a győzelemhez, bárkivel is játszunk.

– Ahogy már Te is említetted rendkívül fontos összecsapás vár rátok szombaton. Ez a gyakorlatban mit jelent, mennyivel másabb ilyenkor a felkészülés?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen ugyan úgy készülünk, mint máskor, hiszen ez szinte „élet-halál” mérkőzés lesz a számunkra. Voltaképpen már több hete ott van mindenkinek a fejében ez a találkozó, de csak az utóbbi napokban kezdtünk igazán gőzerővel készülni ellenfelünkre és a videózásokkal szinte teljesen ki is veséztük őket. Ráadásul egy nappal hamarabb el is utazunk Szombathelyre, ezzel is kiküszöbölve a hosszú utazás fáradalmait. Egy szó mint száz, nekünk ez a mérkőzés főként azok után, hogy az első fordulókban fontos pontokat hagytunk kicsúszni a kezeink közül, rendkívüli nagy jelentőséggel bír, így abszolút a győzelem szellemében készültünk egész héten.

– Összegségében mit szűrtetek le aktuális ellenfeletekről?

– Ha röviden össze akarnám foglalni, azt mondanám, hogy a rutinos, sokat tapasztalt játékosok és a fiatalság remek egyvelege a Szombathely kerete. Távolról is veszélyes nagy lövőkkel rendelkeznek és rendkívül magas középső védőfallal, amit nem könnyű átjátszani. Ilyen szempontból is hasznos volt szerintem a múlt heti ETO elleni összecsapás, hiszen ott egy hasonlóan magas gárda ellen – akik nyilván még eggyel magasabb szintű kézilabdát is játszanak – kvázi gyakorolhattuk az ilyen típusú együttes elleni játékot.

– Akkor ezek szerint a nagy harc garantált lesz a bajnoki pontokért?

– Biztos vagyok benne, hogy egy végletekig kiélezett szoros csatát hoz majd a találkozó, ahol szerintem döntő lesz, ki bírja jobban a végjátékot és remélem, ezúttal mi fogjuk. Fejben kell nagyon erősnek lennünk és bárhogy is alakul az összecsapás, végig higgadtnak kell maradnunk. Nyilván a megbeszélt taktikai elemek és egy hatékony védekezés is elengedhetetlen lesz szombaton, de a legfontosabb, hogy higgyünk magunkban és a győzelemben. Azt gondolom, most már nagyon megérdemelnék, hogy végre győztesen fejezzünk be egy mérkőzést és szerintem egy siker át is törné bennünk a gátat, ami után megindulhatnánk felfelé.

A két gárda még sohasem találkozott egymással tétmérkőzésen, lévén ellenfelünk a Haladás egyesületéből kiválva csak 2015-ben alakult meg. Miután pedig első évükben megnyerték a harmadosztály küzdelmeit, három NB1/B-ben eltöltött esztendőt követően immáron az első osztályban vitézkedhetnek. Mérkőzéseiket egyelőre a Szombathelytől negyven kilométerre fekvő Répcelakon játsszák, így a felek szombati összecsapása is a Répcelaki Sportcsarnokban kerül megrendezésre. A labda 18:00 órától indul útjára, a Bacs József – Bóna Szabolcs bírópáros sípszavára.

Dömény Dezső

Interjú Kukely Annával

Háromhetes szünetet követően folytatódik, immáron az ötödik fordulóval a K&H női kézilabda liga, így csapatunk a Békéscsabai ENKSE is pályára lép szerdán, méghozzá újra hazai közönség előtt. A soron következő vendég csapat pedig nem más lesz, mint az ötszörös Bajnokok Ligája győztes és Magyar bajnoki címvédő Győri Audi ETO KC. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy-egy ilyen látogatás valóságos kézilabda ünnepnek számít városunkban, ami megyeszerte idevonzza a kézilabda barátokat. És bizony egyáltalán nem véletlen az, hogy számos, a sportágat szerető szurkoló kíváncsi az ETO csapatára, hiszen ahogy az elmúlt szezonoknak, úgy ennek is egy sztárokkal teletűzdelt világválogatottal vág neki Danyi Gábor együttese. Persze azért náluk is volt játékosmozgás a nyáron, ugyanis a kölcsönadott fiatalokkal együtt összesen 13 játékos távozott a klubtól, köztük olyan nevek, mint Nycke Groot, Nora Mörk, Tomori Zsuzsanna vagy Crina Pintea. De természetesen a minőségi pótlásukról most is gondoskodott a BL-győztes menedzsmentje, így nyártól már zöld-fehérben pattogtatja a labdát a norvég jobbátlövő Amanda Kurtovic, a francia beállós Beatrice Edwige, a Siófokról érkező szintén francia Estelle Nze Minko, az előző szezonban még a Ferencvárosban játszó jobbszélső Faluvégi Dorottya, és a csapathoz öt év után visszatérő montenegrói átlövő Katarina Bulatovic is. Az előző szezont veretlenül befejező ETO nem meglepő módon hat győzelemmel kezdte az új idényt is, bár az első fordulóban a Siófok gárdája azért jócskán megnehezítette a címvédő dolgát, de végül 27-24 arányban azért a Győr mégiscsak diadalmaskodni tudott. Mint ahogy az ezt követő négy bajnoki mérkőzésük alkalmával is, a Szent István, az Alba Fehérvár, a Vác és az MTK ellenében. Sőt a hétvégén megkezdték szereplésüket a Bajnokok Ligájában is, ahol hazai pályán a svéd Savehof gárdáját múlták felül magabiztosan 35–23 arányban. Ezzel szemben lila-fehér csapatunknak már nem sikerült ennyire jól a bajnoki rajt, hiszen eddig mind a négy találkozójukat elveszítették Horváth Roland tanítványai, igaz kivétel nélkül szoros kiélezett csatákban úgy, hogy mindössze két góllal maradtak alul mind a négymérkőzésen. És bár aligha valószínű, hogy a mostani ETO elleni összecsapás alkalmával fog megtörni ez a rossz sorozata a liláknak, azért ennek a roppant fiatal átlagéletkorú gárdának mindenképpen sokat jelente, ha jó játékkal tudnának előrukkolni egy ilyen sztárcsapattal szemben. Arról nem is beszélve, hogy az Előre jövő heti szombathelyi vendégjátéka előtt - ami az ősz talán legfontosabb találkozója lesz - kvázi főpróbának is nevezhetjük a szerdai ütközetet. És ha már a lilák átlagéletkoráról tettem említést, a Győr elleni találkozó előtt épp a csapat legfiatalabb tagjával a mindössze 16 éves Kukely Annával beszélgettem, aki fiatal kora ellenére már az előző szezonban bemutatkozhatott az NB1-ben, sőt nyáron tagja volt az U17-es Európa bajnokságot nyert nemzeti csapatnak is.

Fotó: Antal János

– Nagyon mozgalmas nyáron vagy túl, melyen azért egy U17-es Európa bajnoki címet is begyűjtöttél. A győzelem jelentette eufóriából mennyit sikerült átültetned a mindennapi klub-munkádba és a bajnokságba?

– Nagyon sokat, hiszen óriási lökést adott nekem ez a siker és természetesen az is, hogy a hazámat képviselhettem egy ilyen tornán. Egyértelműen úgy érzem, hogy azok a pozitív impulzusok, amiket a nyáron megtapasztalhattam a hétköznapokon is plusz erőt és motivációt adnak.

– Viszont ha jól tudom nyár elején még úgy volt, hogy a Celjei EB-re nem is utazol…

– Igen, mert gyakorlatilag két részre lett osztva az U17-es korosztály, az egyik fele az európai ifjúsági olimpiai fesztiválra készült a másik pedig az Európa bajnokságra. Én a bakui Eyof-on induló csapatban kaptam helyet, így július közepén részt is vettem ezen a tornán, ahonnan amúgy bronzéremmel térhettünk haza. És miután a bakui játékommal sikerült felkeltenem a szövetségi edző Ifjabb Kiss Szilárd figyelmét, így az Európa bajnoki keretbe is meghívtak, ezzel pedig a végső győzelmet elérő gárdának is tagja lehettem.

– Az hagyján, hogy az U17-es válogatottnál is a fiatalabbak közé tartozol, de a klub-csapatod keretének teljesen a legifjabb játékosa vagy, ehhez képest szinte meccsről-meccsre egyre komolyabb feladatot szán neked Horváth Roland vezetőedző.

- Valóban, bár az igazat megvallva mindössze két perccel vagyok a legfiatalabb játékosa a keretnek, mert ikertestvérem Klára, aki szintén már a felnőtt csapattal edz, pont ennyivel idősebb nálam. De a viccet félretéve, valóban nem könnyű főként irányítóként, viszont nincs mese, fel kell nőni a feladathoz és úgy érzem, jó úton járok ebben a tekintetben. Pont egy éve a Siófok elleni hazai mérkőzésen mutatkozhattam be az NB1-ben és bár nyilván nagyon izgultam az alatt a pár perc alatt, amíg pályán lehettem, de már ahhoz képest is érzem magamon, hogy rengeteget tudtam fejlődni. Ez pedig azért ez elmúlt időszakban kapott élvonalbeli játéklehetőségeknek is köszönhető.

– A szakemberek azért mindig elmondják, hogy az NB1 és az utánpótlás bajnokság nagyon más kávéház…

– És ez így is van. Hiszen egy fiatal játékos ilyenkor egy teljesen más közegbe csöppen bele, gondolok itt a játékostársakra vagy a szurkolókra, ráadásul egy olyan gyors és kemény kézilabdában kell helytállnia, amit utánpótlás szinten eddig még nem tapasztalt. Magamon is érzem, hogy sokkal nagyobb koncentrációt követel meg egy élvonalbeli mérkőzés. Viszont fejlődni ezeken az összecsapásokon lehet a leginkább, így én is próbálok előrelépni a játék szinte minden elemében. Ez az én esetemben elsősorban a védekezést jelenti, ahol jelenleg a legnagyobb lemaradásban vagyok.

– Négy vereséggel kezdtétek a szezont. A szünetben mennyire sikerült kielemeznetek a kétgólos botlások okait?

– Sokat beszéltünk ezekről a találkozókról és próbáltuk boncolgatni az okokat, miért nem sikerült még pontokat gyűjtenünk. Nyilván elég frusztráló az, hogy ennyire apróságokon múlott szinte minden mérkőzésünkön a pontszerzés és jelenleg akár már 6-8 egységgel is gazdagabbak lehetnénk. A legfőbb konzekvencia amit levontunk, hogy nagyobb rotáció segítségével meg kell próbálnunk minél frissebben belemenni a végjátékokba, ami nyilván nálunk nem egy könnyű feladat. Igaz a Debrecen ellen már mesterünk tudatosan a találkozó elejétől próbálta forgatni a csapatot, ezzel is több pihenőt biztosítva kulcsjátékosainknak. Valamint az egész csapattól sokkal nagyobb koncentráció szükséges a jövőben, főként az összecsapások hajrájában. 

– Szerdán a Győr személyében a bajnokság legnehezebb ellenfele teszi tiszteletét a Viharsarokban, milyennek látod az idei ETO-t?

– Meglehetősen sokat változtak ők is az előző szezonhoz képest, hiszen több új játékos is érkezett hozzájuk a nyáron. Így nyilván nekik is idő kell, amíg tökéletesen összekovácsolódnak, de az egyértelműen látszik, hogy minden mérkőzésen egyre jobban és jobban játszanak. Igazán gyenge pontot nem is nagyon lehet találni rajtuk, ami nem is csoda, lévén két ugyan olyan erősségű sorral rendelkeznek. 

– Gondolom a célkitűzéseitek megvannak már a szerdai találkozóra?

– Mindenképpen. Leginkább a védekezésünkre akarunk fókuszálni, azt szeretnénk minél jobban megoldani és így a lehető legtovább szoros eredményen tartani ellenfelünket. Most elsősorban periódusokban gondolkodunk, tehát arra törekszünk, hogy a találkozó mindkét félidejéből a legtöbbet ki tudjuk hozni. Ugyanakkor nem titkoljuk, hogy számunkra a jövő heti szombathelyi mérkőzés lesz az igazán fontos, de annak az összecsapásnak a tükrében sem mindegy, hogy milyen játékot tudunk produkálni szerdán.

Az előző szezonban majdnem napra pontosan ugyanekkor csapott össze a két gárda a bajnokságban, igaz akkor Győr volt a találkozó színhelye. Azt az októberi mérkőzést 47-23-ra az ETO nyerte, mint ahogy a felek békéscsabai randevúján is győri győzelem született, a 47-22-es végeredménnyel zárult találkozót követően.

Az ETO idei viharsarki vizitálása tehát szerdán 18:00 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban veszi kezdetét, a Rontó Ádám, Szanyi Péter Gábor bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

Kopecz Barbara álma, hogy kijusson a válogatottal az olimpiára.

Forrás: Cunder TV

Hős Katával is a sérüléséről és a felépülésének folyamatáról beszélgettünk. Kata az alapozást követő első hónap után kezdte megint érezni futás közben, hogy szúr a térde. Kezdetben a hirtelen terhelésnek tudták be a fájdalmat, de mert a későbbiekben vizesedett és csak jobban fájt a lába, csak könnyített edzéseken vett részt.

Milyen beavatkozásokon estél túl, és azoknak mi volt a célja?

2019. szeptember 2-án műtöttek meg Székesfehérváron, ahol engem is Dr. Abkarovits Géza kezelt. A főorvos úr úgy ítélte meg, hogy Denks műtétre van szükségem, azaz térdkalács-felnyitásra. Ennek a célja az volt, hogy be legyen rögzítve a térdkalácsom és ne tudjon lazán oldalra mozogni. Jelenleg térdrögzítőben van a térdem. A rögzítőt 6 hétig nem vehetem le és nem is hajlíthatom semmilyen módon. Szóval leghamarabb október 14-én tudom elkezdeni csak a gyógytornát. A rehabilitációmban Makra Viktória és Knyihár János fog segíteni, hogy minél hamarabb visszatérjek a pályára.

Mi a terv, mikor kezdesz el edzeni és mikor tudsz pályára lépni?

Az edzés elkezdése attól függ, hogy hogy haladok a rehabilitációval. Nehéz lesz elkezdenem járni rögzítő nélkül hiszen 6 hétig az tartotta a lábamat és az izomzatom is összement emiatt. Nem tudom mikor játszhatok először hiszen ez is a rehabilitációmtól függ és attól, hogy a vezetőedző Horváth Roland mikor enged vissza játszani.

Szeretném folytatni a kézilabdát minél hosszabb távon, amíg csak fizikailag az lehetséges. Ahogy telik az idő, a hathetes gyógyulásom alatt nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy nagyon hiányzik a kézilabda és minél hamarabb szeretném segíteni a csapatot.