ímkézett bejegyzés

Pontosan féltávnál járnak az NB1/B Keleti csoportjának küzdelmei, ami azt is jelenti, hogy mindössze négy összecsapás van hátra az alapszakaszból.

Lila-fehér együttesünkre ennek ellenére még várnak fontos feladatok a bajnokság első etapjában is, elég ha csak a jövő heti Hajdúnánás elleni találkozóra, és pláne csapatunk egri megmérettetésére gondolunk. Most hétvégén viszont egy effektíve tét nélküli mérkőzés vár lányainkra, ugyanis a tabella utolsó helyén szerénykedő Csepel DSE gárdájához látogatnak a lilák. Mivel pedig együttesünk már biztosan a felsőházban a fővárosiak pedig az alsóházban folytatják a további küzdelmeket a rájátszásban, így ennek a találkozónak az eredménye csak presztízsértékkel bír a felek számára. Ha pedig jobban górcső alá vesszük a csepeliek szereplését, ez a megállapítás még inkább igaznak tűnik. Ugyanis az újonc hazaiak még nyeretlenek az idei kiírásban, mindössze két hazai döntetlenre futotta erejükből az ősz folyamán, a Tempo ellen játszottak egy 23-23-as végeredménnyel záruló összecsapást, illetve a Szeged csapatával remiztek, akkor 31-31 lett a vége. És ugyan voltak még szoros meccsei Varga Márta tanítványainak, mert szintén hazai pályán az Orosházát is megizzasztották olyannyira, hogy csak egy góllal tudott nyerni megyei riválisunk, sőt még Hajdúnánáson is kiélezett találkozót játszottak, azonban a végén ott is alulmaradtak, igaz csak két találattal a hazaiakkal szemben. Legutóbb decemberben játszottak hazai közönség előtt, akkor a Kispestet látták vendégül és szenvedtek el tőlük 37-31-es vereséget. De az előző fordulóban sem tudták ellenfelük dolgát túlságosan megnehezíteni, aminek ezúttal az Algyő csapata örülhetett, hiszen hazai pályán arattak könnyed 35-26-os győzelmet a sereghajtóval szemben. Csapatukból továbbra is Kajdácsi Kinga az aki kiemelkedik és aktuális gólfelelőse a csepelieknek, jelenleg 62 találatnál jár a fiatal játékos.

A fővárosiakkal ellentétben együttesünk rápihenhetett a szombati találkozóra, ugyanis a múlt szombati hazai összecsapásra tömeges COVID fertőzések miatt nem tudott kiállni ellenfelünk a Tempo gárdája, így nem csak elmaradt a mérkőzés, de játék nélkül 10-0-val meg is kapta a győzelmet és a két bajnoki pontot a lila-fehér hölgykoszorú. Mivel pedig előtte az orosházi kirándulást is háromgólos sikerrel vették lányaink, így továbbra is 100%-os mérleggel vezetik a Keleti csoportot. Ettől függetlenül Papp Bálint a lilák mestere érthető módon nem volt túl boldog amiatt, hogy nem sokkal az összecsapás előtt törölték a találkozót.

– Kifejezetten rossz, hogy kimaradt egy mérkőzés, miközben szinte egész héten erre készültünk – kezdte az Előre vezetőedzője. Számunkra minden találkozó fontos és nem szerencsés ha abból a ritmusból, amiben benne vagyunk kizökkenünk. Szóval ezt a szituációt most inkább hátránynak érzem mint előnynek, de bízom benne, hogy ez szombaton nem fog minket semmiben sem befolyásolni.

Ahogy pedig már korábban céloztam rá, a szombati összecsapás nem a hatalmas tétje miatt lehet fontos együttesünknek, hanem sokkal inkább egy jó felvezető lehet az Eger elleni derbi, és még messzebbre tekintve a rájátszás rangadói elé, ahol az eddig kevesebbet játszó kerettagok is markánsabb szerepet kaphatnak.

– A legfontosabb az lesz, hogy a mérkőzéshez maximális komolysággal álljunk hozzá – folytatta a szakember. Mi ugyanúgy készülünk mint bármely találkozóra, szóval Csepelen is a győzelem szellemében lépünk majd pályára, ilyen szempontból nem teszünk különbséget az ellenfelek között, de nyilván azért más mérkőzést várok mint amelyet mondjuk Orosházán játszottunk. Viszont ezúttal is a saját játékunkra kell elsősorban figyelnünk és meg kell próbálnunk kijavítani azokat a hibákat, amelyek az elmúlt összecsapások alkalmával jelentkeztek. Leginkább hátul akadtak gondjaink, tehát szeretném ha a védekezés és a kapusaink ismét megtalálnák az összhangot egymással. Célunk mindenképpen az, hogy már a találkozó elejétől uraljuk a játékot és a lehető leghamarabb a magunk javára fordítsuk azt. Ez azért is fontos lenne, hogy így a játékperceket is a legoptimálisabban el tudjam osztani a játékosok között, így akik eddig kevesebbszer jutottak szóhoz, most azok is többet tudjanak majd a pályán lenni. Sajnos két fiatalra ezúttal nem számíthatok, mert Bucsi Lili és Zsemberi Zóra a hétvégén Balatonfüreden a Diákolimpia döntőjében szerepel majd a Belvárosi iskola színeiben, de rajtuk kívül teljes kerettel vágunk neki a fővárosi túrának – zárta mondandóját a tréner.

A felek ebben az idényben már kétszer is összecsaptak egymással, első ütközetük a Magyar Kupa második fordulójában volt, és lila-fehér csapatunk hazai pályán roppant magabiztosan 39-22-re nyerte meg azt a találkozót. Mindössze tíz nappal később a bajnokságban is összemérték erejüket a gárdák, szintén Békéscsabán, és ezúttal is hazai győzelem született, igaz kissé szűkebb, bár a 31-19-es végeredmény így is jól mutatja a csabaiak fölényét. Az idei harmadik összecsapásukra már Budapesten a Laurencz László Sportcsarnokban, szombaton 16 órától kerül sor, a Babidorics Bence, Reszegi Csaba Miklós bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

Interjú Csizmadia Fannival

Péntek este Orosházán lép pályára békéscsabai kézilabdacsapatunk, mely mind az alapszakasz elsőség, mind pedig a rájátszásba továbbvitt pontok tekintetében kiemelt összecsapásnak számít. A fontos pontokról döntő megyei rangadó sikerének legfontosabb alappillére ezúttal is a hátsó szekció stabilitása lehet, amelynek egyik fő láncszemével, a kapus Csizmadia Fannival beszélgettem a találkozót megelőzően. Az esélylatolgatás előtt azonban néhány gondolat erejéig még visszaidéztük a szombati Kispest elleni csatát is.

– A vártnál talán egy kicsit nehezebbre sikerült a szombati mérkőzésetek, mely meglehetősen sok hibával tarkított győzelmet hozott…

– Valóban, ez most inkább egy kiszenvedett siker volt. Viszont elsősorban magunknak köszönhetjük, hogy ilyen találkozó lett belőle, mert főként az első félidőben rendkívül dekoncentráltan kézilabdáztunk, többek között ezért is csúszott ennyi hiba a játékunkba. Rengeteg helyzetet hagytunk ki és ez egy picit el is bizonytalanított minket. És bár szerencsére a szünetre megfordítottuk az eredményt, azért a félidő a legjobbkor jött, tudtuk rendezni a sorokat, és Bálint is kellőképpen felrázta a lányokat az öltözőben. Ahogy pedig nőtt a különbség a csapatok között, úgy nyugodtunk meg mi is, és ekkor már valamivel pontosabb is lett a játékunk. De az igazat megvallva inkább a fizikális különbség döntött ezúttal, abban tudtunk a Kispest fölé nőni, és a mi javunkra eldönteni az összecsapást. Ettől függetlenül jó lenne ha le tudnánk vetkőzni az ilyen első félidős bealvásokat, ami már régóta kisért minket, és nem tennénk újra meg újra saját magunknak feleslegesen nehézzé a mérkőzéseket.

– Pénteken Orosházán van jelenésetek, mennyire számítasz vérbeli derbire és nehéz csatára?

– Könnyű mérkőzés nem lesz, főleg az első fele, abban biztos vagyok. De tagadhatatlanul rangadó lesz, már csak a két csapat azonos megyei kötődése miatt is. Ráadásul ez most valóban fontos pontokról döntő találkozó lesz, amit mi is nagyon komolyan veszünk. Mivel pedig ellenfelünk kitűnő formát fut ebben a szezonban, és főleg hazai pályán rendkívül erősek, nekünk is a jobbik arcunkat kell mutatnunk, azaz jóval koncentráltabban kell kézilabdáznunk mint legutóbb. Mindazonáltal én bízom a csapatban, és abban, hogy legalább a második félidőre kihozzuk az együttesek közötti különbséget a mi javunkra, és magabiztosan elhozzuk a pontokat.

– Számodra egészen biztosan különleges lesz pályára lépni az Eötvös-csarnokban, hiszen ezer szállal kötődsz az Orosházához…

– Kétségkívül, hiszen Orosházán kezdtem kézilabdázni, és rengeteg szép emlékem fűződik ehhez a csarnokhoz. Mi több én a mai napig is ebben a városban lakom, tehát abszolút ismerős környezetbe térek vissza, sőt várhatóan a családom és a barátaim is kilátogatnak majd a találkozóra. És bár ellenfélként még nem játszottam ebben a csarnokban, nem hiszem hogy ez különösebben befolyásolni fog, csak a győzelemre és a minél jobb pályán nyújtott teljesítményemre igyekszem majd koncentrálni. Nyilván azért engem különösen jól ismernek az orosháziak, hiszen még az előző szezonban is kettős játékengedéllyel ott kézilabdáztam, de az éremnek mindig két oldala van, tehát én is kiválóan ismerem őket, amit próbálok is majd hasznosítani.

– Így mint aki valóban testközelből ismeri aktuális ellenfeleteket, szerinted mi lehet az eddigi sikeres szereplésük legfőbb kulcsa?

– Azt hiszem, csapatként funkcionálnak nagyon jól. És itt nem csak a csapategységre gondolok, hanem arra is, hogy Herbert Gábor vezetőedzőjük spanyol rendszerét, amiben mindenkinek szigorúan megvan adva mi a feladata, mit kell a pályán csinálnia, nagyon precízen alkalmazzák. Mindemellett rendszeresen van olyan játékosuk aki extrát tud nyújtani, hátára veszi a csapatot, és átlendíti őket a holtpontokon. A legtöbb potenciált támadásban látom bennük, ugyanis több igen gyors és jólcselező játékosuk van. Ennek megfelelően a védelem stabilizálására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, masszív, kemény védekezéssel, és nekünk kapusoknak is a lehető legtöbb védéssel kell megágyaznunk a gyors indításokra alapozó játéknak, amivel magunk javára fordíthatjuk a találkozót. Remélem a két település közelsége miatt szurkolóink is népes számban elkísérnek majd minket, ezt pedig igyekszünk jó játékkal és győzelemmel meghálálni.

Dömény Dezső

Interjú Papp Bálint vezetőedzővel

A tizenegyedik fordulóból elmaradt mérkőzéssel nyitja meg a 2022-es esztendőt békéscsabai női kézilabda együttesünk. Az Evangélikus Gimnázium Sportcsarnokában szombaton megrendezésre kerülő összecsapáson a Kispest gárdáját látják vendégül lányaink, akik kihasználva a mérkőzés nélküli elmúlt egy hónapot azért a pihenésre és a regenerálódásra is szántak időt. Az új év első hetében viszont már teljes kerettel ismét a kemény munka vette át a főszerepet a csapat életében. Papp Bálinttal a lilák vezetőedzőjével az egyik ilyen edzést követően beszélgettem az elmúlt időszakról, és persze a Kispest elleni hétvégi derbiről is.

– Az ünnepek alatt gondolom nem elsősorban a szigorú edzések domináltak nálatok sem?

– Valóban nem, jutott idő most a kellő regenerálódásra és feltöltődésre is a szünetben. A kupameccs után egyből kaptak a lányok egy hét pihenőt, de azt követően is – bár sok egyéni edzésmunkával tarkítva – mind a karácsonyt mint a szilvesztert otthoni környezetben tölthették. Közben megtartottuk az év végi záróvacsoránkat is, szóval azért a kikapcsolódásra is bőven szántunk idő az elmúlt közel egy hónapban. Sajnos viszont az idő rövidsége miatt komolyabb erőnléti munkára nem igazán volt lehetőségünk, bár a két ünnep között azért próbáltunk nagyobb hangsúlyt fektetni erre is. A héten ugyanakkor már visszatértünk a megszokott kerékvágásunkba, és a szokványos intenzitással készülünk szombati ellenfelünkre. Igaz, itt is nehezítő tényező, hogy az otthonunkat a Városi Sportcsarnokot jelenleg nem használhatjuk, és azért ez okoz logisztikai problémákat, de ezúton is megköszönöm a csabai röplabda szakosztálynak, hogy az akadémiai munkacsarnokukat a rendelkezésünkre bocsátva segítséget nyújtottak számunkra.

– Az idei lebonyolításból fakadóan az alapszakasz utolsó harmadára egészen biztosan jutnak majd olyan mérkőzések, amik eredményét nem viszitek tovább a rájátszásba, ennélfogva várható valamilyen szintű szelekció a találkozóitok között?

– Az alapelvem, hogy minden mérkőzést szeretnénk megnyerni, és nyilván ez valamilyen módon  elvárás szintjén is megjelenik az irányunkba. Ettől függetlenül valóban célunk, hogy az alapszakasz hátralévő részében a lehető legjobban megpróbáljuk elosztani a terheket, forgatni a csapatot, hogy majd a rájátszásba minden játékos a legjobb állapotában érkezzen meg. Úgyhogy itt nyilván lehetnek olyan összecsapások ahol örülnék ha a fiatalok is markánsabb játéklehetőséget kaphatnának, de persze az továbbra is fontos, hogy az első sorunkat is kellően tűzben tartsuk még ezeken a találkozókon is. Viszont azért azt ne felejtsük el, hogy várnak ránk kulcsfontosságú csaták még itt az alapszakaszban, amikre teljes mértékben oda kell tennünk magunkat, hiszen a jövőre nézve is nagy jelentőséggel bírnak, gondolok itt elsősorban az Orosháza és az Eger elleni vendégjátékunkra, de a Kispest elleni szombati összecsapás is meghatározó lehet ilyen szempontból.

– Akkor ezek szerint nem számítasz könnyű találkozóra az évnyitón sem?

– Egyáltalán nem, mert a magam részéről sokkal masszívabb és jobb együttesnek tartom a Kispestet annál mint amit a tabella alapján gondolhatnánk róluk. A szezon kezdeténél némileg beragadtak és nagyjából ezt görgetik maguk előtt a mai napig. Viszont több egyénileg jól képzett, rutinos játékost tudhatnak a soraikban, akik kifejezetten eredményesen kézilabdáznak, elég, ha ránézünk a góllövőlistára, ahol a piros-feketék három játékosával kezdődik a névsor. Ezenkívül gyorsaságban is jeleskednek, egyértelmű erősségük, hogy villámgyorsan képesek hátulról felvinni a labdát, amiben legfőbb láncszemüknek Szabó Edina számít, aki az eredményessége mellett a gyorsaságát is remekül kamatoztatja. Szóval elengedhetetlen lesz, hogy minél kevesebb labdát veszítsünk elöl, tehát törekednünk kell a pontos befejezésekre, és persze a visszarendeződésre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A legmeghatározóbb viszont, hogy koncentráltan kell a találkozó elejétől kézilabdáznunk, és főként hátul maximálisan stabilnak kell lennünk, és akkor még a támadójátékban is könnyebb dolgunk lesz.        

– Örömmel láttam, hogy az edzésen már a sérültek is bekapcsolódtak a munkába…

Igen, Kobela Tamara szépen halad a rehabilitációval, még Borbély Márti már teljes értékű munkát végez velünk, és bár még párhuzamosan csinálja a gyógytornát is, de reményeink szerint ebben a hónapban már a pályán is viszontláthatják őt a szurkolók.

Szombaton vívja ebben a naptári évben utolsó mérkőzését lila-fehér csapatunk, de ezúttal nem a bajnokságban hanem a Magyar Kupában vár egy megmérettetés lányainkra.

Ráadásul ízig-vérig másodosztályú rangadóra van kilátás, hiszen az NB1/B Nyugati csoportjának éllovasa a NEKA fogadja csapatunkat. A csabai kézisekhez hasonlóan a balatonbogláriak is uralják a saját bajnokságukat, ugyanis tizenkét fordulót követően, veretlenül 24 ponttal vezetik a nyugati pontvadászatot. Igaz, a két üldözőjükkel keményebb csatát vívtak az első körben mint a mieink, mert a jelenleg második helyen álló Pénzügyőrt csak két góllal 29-27-re, még a harmadik Komáromot csak egy találattal, 27-26-ra fektették két vállra. De a legutóbbi összecsapásuk alkalmával is igencsak megizzadtak a pontokért, mi több a Csurgó Balatonbogláron késztette szoros végjátékra őket, de többek között a hétgólos Varga Emíliának is köszönhetően végül két találattal behúzták a mérkőzést. Varga Emília egyébként nem csak ezen a találkozón remekelt, ezt az a 67 találat amivel eddig megszórta ellenfeleit jól mutatja, és persze amellyel csapata legeredményesebb játékosának is mondhatja magát. Ami a kupát illeti, a NEKA is csapatunkhoz hasonlóan a második körben csatlakozott a sorozathoz, először idegenben verték a Szigetszentmiklóst 33-24-re, majd Gárdonyban játszottak egy végletekig kiélezett találkozót. Melyen hiába vezetett szinte végig a hazai alakulat úgy, hogy a szünetben még két találat is volt az előnyük, a végjátékban mégis felzárkóztak az akadémisták, és végül 24-24-es döntetlennel kiharcolták a továbbjutást. A bogláriak kispadján egyébként egy régi ismerőst fedezhetünk fel Bohus Bea személyében, aki az akadémiai munkája mellett az ifjúsági női válogatott szövetségi edzője is egyben, és egykoron nem csak játékosa volt békéscsabai klubunknak, de 2010 és 2011 között vezetőedzői feladatot is ellátott.

Együttesünk útja egy igazán emlékezetes Érd elleni diadallal vezetett a Magyar Kupa negyedik fordulójáig, hiszen lányaink 27-26 arányban legyőzték otthon NB1-es riválisukat, ezt megelőzően pedig ugyancsak hazai környezetben a Csepel gárdáját 39-22-re. Tehát szombati ellenfeléhez hasonlóan a lilák is veretlenek még ebben a szezonban, sőt múlt héten egy Algyő elleni kiütéses 39-26-os idegenbeli sikerrel búcsúztatták erre az esztendőre a bajnokságot.

Vezetőedzőnket Papp Bálintot is némileg meglepte, hogy a szorosabb első félidő után ennyire kinyílt az olló a két gárda között, bár a szünetben pont azt hangsúlyozta lányainak, ha a két-három gólos lélektani határon át tud lendülni a csapat akkor magabiztos győzelemmel abszolválhatják a találkozót.

– Két ellentétes félidőt játszottunk, bár az első játékrészt is inkább magunknak tettük nehézzé – kezdte a tréner. Kapkodó volt a játékunk, rendre belehibáztunk a támadásainkba és hátul sem voltunk stabilak. Szünetben kértem is, hogy nyugodjunk meg, ne kapkodjunk és kézilabdázzunk okosabban. Végig az volt az érzésem, ha legalább négy-öt góllal egy markánsabb előnyt tudunk összehozni akkor sikerülhet felőrölni ellenfelünket. És végül így is lett, mert a második félidőben már egy más szellemű kézilabdát sikerült pályára vinnünk, hátul is masszívabbak lettünk, amihez nagyban hozzájárult, hogy a kapuból is érkezett segítség, és jó tempóban játszva, pontos befejezésekkel elléptünk a hazaiaktól. Aminek külön örülök, hogy ez valóban csapatsiker volt, hiszen mindenki akit pályára küldtem hozzá tudott tenni a győzelemhez.

Egy mérkőzés viszont még hátra van a négyhetes szünet előtt, ami hasonlóan az előző körös Érd elleni párharchoz megint egy jó erőfelmérő lehet, lévén a másodosztályú bajnoki cím egyik komoly kihívójával csap össze a lila-fehér hölgykoszorú már a kupában is.

– Valóban van egy ilyen aspektusa is a dolognak, hogy kelet és nyugat két domináns csapata néz egymással farkasszemet, szóval tagadhatatlanul egy jó kiindulópont lehet a felek tavaszi mérkőzései előtt. Ettől függetlenül nem gondolnám azt, hogy pont ebből a kupameccsből kell majd messzemenő következtetéseket levonni, pláne a leendő bajnoki mérkőzések tekintetében. Nem is ezzel foglalkozunk elsősorban, hanem saját magunkkal, a játékunkkal, és ahogy minden találkozóra, úgy erre is a győzelem szellemében készülünk. És az most mindegy, hogy a kupában vagy a bajnokságban játszunk, mert minden összecsapást komolyan veszünk, tehát ez alól ez sem lesz kivétel. Nyilván itt azért központi kérdés lesz, hogy mennyire leszünk fókuszban, és milyen mértékben tudjuk függetleníteni magunkat attól, hogy ez az utolsó találkozónk a szünet és a karácsonyi ünnepek előtt. Úgyhogy most ezt érzem a legfontosabb feladatunknak, hogy a koncentrált játékunkat fenntartsuk, és hasonlóan lendületes és eredményes kézilabdát produkáljunk mint az algyői találkozó második felében. Viszont mindenképpen nyerni szeretnénk és ezáltal kiharcolni a továbbjutást, és azt hiszem illő befejezése is lenne a szezon ezen részének egy ilyen siker – zárta mondandóját a lilák mestere.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a pályán nagyon kemény ütközetet fognak vívni egymással a felek, mint ahogy tették ezt az előző szezonban is, ahol még a legmagasabb osztályban csaptak össze. Balatonbogláron a hazaiak örülhettek, miután 33-22-re valósággal átgázoltak csapatunkon azon a tavaly szeptemberi idénynyitón, de tavasszal Békéscsabán is borsot törtek lányaink orra alá azzal, hogy a hajrában elcsentek egy pontot tőlünk, a 24-24-es végeredményű összecsapáson. Van tehát miért visszavágni az akadémistáknak, akik ellen ezúttal a kupa szabályainak megfelelően egy döntetlen is sikert és csabai továbbjutást érhet.

A rangadót szombaton 17 órától a Balatonboglári NEKA csarnokban rendezik meg, a mérkőzés két játékvezetője, Haskó Tamás Károly és Natkai Norbert lesz. A negyedik forduló további párosításai Vasas-Siófok, DKKA-MTK, Eger-DVSC, Kisvárda-Mosonmagyaróvár és Kozármisleny-Vác, de ezeket a találkozókat majd csak január 26-án rendezik meg.

Dömény Dezső

Interjú Giricz Laurával

Erre a naptári évre a hétvégén befejeződnek a Női kézilabda liga másodosztályának küzdelmei, és így a Keleti csoport élen álló lila-fehér együttesünk számára is a szombati algyői kirándulás lesz 2021 utolsó bajnoki összecsapása. Ráadásul kifejezetten fontos mérkőzése is egyben, hiszen ahogy telnek a fordulók, egyre inkább körvonalazódik azon gárdák sora akiknek a legnagyobb esélye lehet az alapszakaszt követően a felsőházi rájátszásba bekerülni. Szombati ellenfelünk pedig nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába fog tartozni, tehát az ellenük szerzett pontokat jó eséllyel viszik is majd tovább a lilák a következő körre. Így még inkább kiemelten kezelik lányaink az összecsapást, akik ennek megfelelően elszántan készülnek az algyői csatára, ahogy ezt csapatkapitányunk Giricz Laura is megerősítette mikor a találkozóval kapcsolatban kérdeztem. Laura egyébként remek idényt fut eddig, hiszen amellett, hogy a védelem egyik oszlopa, még támadásban is igen eredményes, amit jól mutat, hogy 37 találatával jelenleg a második leggólerősebb békéscsabai játékos.

– Kiváló formában vagy a szezonkezdet óta, ami a legutóbbi Fradi ellen szerzett nyolc gólos teljesítményedben csúcsosodott ki…

– Igen, valóban jó formában érzem magam, és szerencsére eddig pont az előző szezon teljes ellentéte ez az idény, akár a csapat, akár az én teljesítményemet nézem. Nagyon sokat számít az is, hogy érzem a bizalmat a szakvezetés felől, aminek egyik fontos pontja, hogy már nem csak védekezésben, de támadásban is markánsabban számítanak rám, és nyilvánvalóan örülök annak ha meg is tudok felelni az elvárásoknak. Azt hiszem nagyon sokat fejlődtem az elmúlt fél évben, főként gyorsaságban tapasztalok komoly előrelépést. Az viszont tagadhatatlan, hogy ez egyenes arányban van a csapat játékával, hiszen elől és hátul is jóval stabilabbak lettünk, nem beszélve arról a gyors játékról, ami bár korábban nem kifejezetten jellemezte a stílusunkat, mégis mostanra egyik fő fegyverünk lett.

– Említetted a bizalmat, ezt mi sem jellemezheti jobban annál, minthogy nyáron megkaptad a csapatkapitányi tisztséget. Hogy tetszik eddig ez az új feladat?

– Nagyon élvezem és rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy betölthetem ezt a pozíciót. Némiképp meg is lepett mikor nyáron Bálint megkeresett ezzel kapcsolatban, mert bár négy éve játszom lilában, azért még mindig a fiatalabb generációhoz tartozom. De tagadhatatlanul jól esett, hogy rám gondoltak, és bár plusz feladatokkal jár, ez inkább egy klassz teher számomra. Szerencsére megkönnyíti azért a dolgomat, hogy egy kiváló brancs kovácsolódott össze idén, ahol nagyon jó az összhang a lányok között, és egészséges rivalizálás mellett, egységesen küzdünk a célunkért. De szerintem ez jól látszik a mérkőzéseinken is, és nyilván a szakmai háttér meg a keret erőssége mellett, ez az egyik kulcsa is a mostani remek szereplésünknek.

– Viszont nem csak a pályán de a csapatkapitányi teendőkben is osztozol poszttársaddal…

– Valóban, Mayer Szabinával tényleg mindenben kiegészítjük egymást, a pályán egyértelműen, de mivel Ő a csapatkapitány-helyettes is, így ebben is együtt dolgozunk. A rutinja mindkét helyen nagyon fontos a számunkra, amúgy is nagyon jól kijövünk egymással, és tényleg sokat segít személy szerint nekem is.

– Szombaton Algyőre mentek, itt is hasonlóan nehéz összecsapásra számítasz mint amilyet Békéscsabán játszottatok?

– Igen, alighanem itt is keményen meg kell majd küzdenünk a bajnoki pontokért. Viszont ha őszinte akarok lenni, azon a meccsen sem elől sem hátul nem nyújtottunk igazán jó teljesítményt, ők ellenben a végletekig küzdöttek és nem hagyták magukat lerázni. Erre kell most is számítanunk, mert csapatként valóban nagyon erősek és egységesek, és valószínűleg a legutóbbi Orosháza elleni fiaskójukat is ki akarják majd javítani ellenünk. A fő erősségük továbbra is az, hogy lendületes, fiatalos játékot játszanak, amiben tökéletesen beleillenek még a rutinos kézilabdázóik is, mint Olha Nikolayenko vagy Szepesi Ivett.

– Milyen tanulságokat vonnál le abból az őszi találkozóból, amit most biztosan máshogyan kell csinálnotok ahhoz, hogy győztesen térjetek haza?

– Összeszedettebben és nagyobb koncentrációval kell kézilabdáznunk. Azon az ominózus találkozón leginkább a nyitott védekezésükkel leptek meg minket, amitől valamelyest elbizonytalanodtunk. De természetesen most már megvan az ellenszer ezzel a játékkal szemben is, mint ahogy azóta kapusteljesítményben és védekezésben is javult a teljesítményünk. Szóval nincs más dolgunk mint ezt tartani, és továbbvinni a szombati összecsapásra. Nem szabad azért túlgondolni sem a találkozót, de az eddigi eredményeink miatt félvárról sem szabad venni, meg kell találni a középutat, és egészséges önbizalommal már az elejétől határozottan beleállni a mérkőzésbe. Amit különösen sajnálok az, hogy zárt kapus lesz az összecsapás, mert ahogy eddig, úgy valószínűleg ezúttal is sok szurkoló elkísért volna bennünket, ami nagyon jó érzés, és komoly segítség is a számunkra. De így is mindenképpen győzelmet várok szombaton, mert a jövőre nézve is fontos pontokat szerezhetünk most, és persze az esztendőt is szeretnénk egy szép bajnoki sikerrel búcsúztatni.

Dömény Dezső

Interjú Szabó Dórával

Azt hiszem joggal lehet mindenki elégedett lila-fehér csapatunk háza táján az alapszakaszban eddig nyújtott teljesítménnyel, hiszen együttesünk hibátlan mérleggel vezeti a másodosztály keleti csoportját, sőt, az Érd elleni hazai bravúrnak köszönhetően még a Magyar Kupa soron következő fordulójában is érdekeltek leszünk. Ebben a naptári évben viszont már csak két találkozó vár lányainkra, az első most szombaton az FTC U19-es gárdájának otthonában. Ennek kapcsán beszélgettem csapatunk hálóőrével Szabó Dorcival, akitől egy kis szezon közbeni értékelést is kértem.

– Az alapszakasz felénél veretlenül listavezetők vagytok, hogy látod mi a legfőbb kulcsa az eddigi remekléseteknek?

– Azt gondolom leginkább a keretünk erőssége ami jelenleg kiemel minket a másodosztály mezőnyéből, hiszen azért sok olyan játékosunk van, akik ha másnem, az előző idényben már szereztek élvonalbeli tapasztalatot, és ezen a szinten ez nagyon sokat számít. Mint ahogy az is, hogy mi ugyanazzal a profizmussal dolgozunk jelenleg is mint azt tavaly tettük az NB1-ben, és erre az edzéseken és azon kívül is figyel a klub. Bár sajnos az előző szezonkezdethez hasonlóan, most is több meghatározó ember esett ki közvetlenül a nyitány előtt, így még inkább fontos volt, hogy csapatszinten is megfelelő kohézióval rendelkezzünk. És úgy érzem ez eddig sikerült is, ugyanis markánsan nem látszódik a hiányuk, ami elsősorban annak a dicsérete, hogy csapatként tudtuk ezt kompenzálni, és pótolni őket.

– Na meg hátul is stabilabbak lettetek, nem véletlen, hogy a legkevesebb gólt is ti kaptátok a bajnokságban…

– Azért van egy osztálybeli különbség is a tavalyihoz képest, de való igaz, hogy sokkal egységesebb és keményebb fal segít most minket is. A kommunikáció is sokat javult a védekezésünkben, de mivel ez egy rendkívül sarkalatos pontja a játék ezen elemének, itt még szerintem van hova fejlődnünk. Meg nyilván mi kapusok is próbáljuk meccsről meccsre kihozni magunkból a legjobbat, és segíteni egymást és a védekezést. Amúgy váltótársammal Csizmadia Fannival remekül kiegészítjük egymást, és így hogy már a második szezonunkban játszunk együtt, sokkal inkább kiismertük a másikat, és ezáltal is komplexebb egységet tudunk képezni. Többek között ezért is szeretek kapus lenni, mert ez amolyan csapat a csapatban, ahol az együttesen belül mi portások a kapusedzőnkkel együtt mint egy kis család funkcionálunk. És persze azt se hagyjuk ki, hogy a nézők jelenléte is rengeteget lökött rajtunk, ami szintén nagyon hiányzott az előző szezonban. Nekem konkrétan szörnyű volt üres lelátók előtt játszani, úgyhogy rendkívül élveztem az elmúlt találkozókon is azt a hangulatot amit szurkolóink teremtettek, és fantasztikus érzés ilyenkor közvetlenül a B-közép előtt védeni.

– Szombaton azokkal a Fradi ifistákkal méritek össze a tudásotokat, akiket itthon nagyon simán legyőztetek. Mennyire lehet kiindulni abból a szeptemberi találkozóból?

– Azt hiszem nem csak erre az összecsapásra, de az összes előttünk álló alapszakasz-mérkőzésre elmondhatjuk, hogy nem szabad messzemenőkig kiindulni az első találkozó eredményéből, még akkor sem ha sima győzelemmel abszolváltuk azt. De a szombati meccsre ez még inkább igaz, hiszen a bajnokság alakulása jól mutatja, hogy sokkal jobb csapat annál a Fradi mint amit az első fordulóban Békéscsabán láttunk tőlük. Mivel nagyon fiatalok, és a legtöbbjük számára még új sorozatot jelentett az NB1/B, ezért idő kellett nekik amíg felvették a ritmust, de amint ez sikerült, olyan bravúreredményeket is tudtak hozni amire előzetesen kevesen gondoltak.

– Akkor ez azt jelenti, hogy jóval nehezebb találkozóra számítasz mint a csabai volt?

– Szorosabbra mindenképpen. De ha maximálisan odatesszük magunkat, akkor nem szabad, hogy gondot okozzon a két pont megszerzése. Ahogy mesterünk Bálint is szokta mondani, csak azt játsszuk amit tudunk és akkor hozni fogjuk a mérkőzést. Ugyanakkor megfelelő koncentrációval kell kifutnunk a pályára, és már az elejétől határozottan kézilabdázva meg kell próbálnunk minél jobban elbizonytalanítani ellenfelünket. Fiatalságukból adódóan azért tapasztalatlanabbak is, tehát a nagyobb rutinunknak mindenképpen ki kell domborodnia a találkozón. Támadásban szervezetten, védekezésben pedig keményen kell játszanunk, a szokásos gyors indításokkal apellálva. Mivel náluk is több kifejezetten villámléptű játékos található, a megfelelő visszarendeződés is fontos eleme lesz a mérkőzésnek. És nem utolsó sorban mi kapusok is szeretnénk ezúttal is a lehető legtöbbet hozzátenni a játékhoz, és a sikerhez, mert kétségkívül győzelmet várok szombaton.

Dömény Dezső

Interjú Kukely Klárával

Jelentős skalpot gyűjtött be szerdán békéscsabai női kézilabdacsapatunk azáltal, hogy kiejtette az élvonalbeli Érd együttesét a kupából és ezzel tovább menetel ebben a sorozatban is. Ahogy ezt az NB1/B Keleti csoportjában is teszi, ahol jelenleg makulátlan teljesítménnyel vezeti a pontvadászatot, többek között Kukely Anna góljainak is köszönhetően, aki 49 találatával az Előre legjobb gólvágója.

Három éve valósággal berobbant a csabai utánpótlásból Anna, aki azóta egyértelműen vezére lett lila-fehér csapatunknak. Ámde vele majdnem párhuzamosan feltűnt a másik Kukely lány - Klára, Anna ikertestvére is, aki az elmúlt szezonokban még javarészt csak a szárnyait bontogatta a felnőtt keretben, idén viszont már komoly szerepet szán neki mestere Papp Bálint és egyelőre úgy fest meg is birkózik ezzel a feladattal a fiatal balszélső.

– Aki nem ismer téged annyira, az is gondolhatja, hogy kézilabdás életed eddigi szakasza gyakorlatilag teljesen összemosódik ikertestvéredével, de nyilván azért megvan a saját utad is…

– Természetesen, de ahogy te is említetted Annával gyakorlatilag kéz a kézben járjuk ennek a sportágnak a rögös útjait. Úgy nagyjából hatéves korunkban együtt kezdtünk kézilabdázni, azóta szinte mindig egy csapatban játszottunk. Szinte, mert volt egy szezon még 2018-ban, amikor testvérem már felkerült a felnőtt csapathoz, én pedig még az ifiben szerepeltem. Fura is volt, hogy nem játszottunk együtt és a lelátóról néztük egymás meccseit. De 2019-től visszaállt a világ rendje, mert onnantól már én is a felnőttek között edzhettem. És ugyan már némi lehetőséget abban a szezonban is kaptam, igazából tavaly Vida Gergőnél kezdtem komolyabb játékperceket a pályán tölteni, amit sajnos tavasszal egy kisebb sérülés tört meg.

– Viszont ez a szezon már meghozta az igazi áttörést…

– Igazából igen, mert Bálint az akinél maximálisan érzem a bizalmat és azt, hogy fontosabb szerepet szán nekem a korábbiaknál. Kifejezetten meg is lepődtem, mikor az első bajnoki találkozónkon kiderült, hogy én kezdek. Persze nagyon örültem neki és próbálok azóta is a lehető legjobban élni a lehetőséggel, valamint meghálálni a bizalmat. Ráadásul ez a másodosztályú közeg jóval több lehetőséget teremt nekünk fiataloknak, mert azért könnyebb ebben a bajnokságban felvenni a ritmust, mint az első osztályban és játékpercek tekintetében is nagyobb mozgásterünk van.

– Köztudott, hogy ilyen családi kötelékben mint a tiétek nagyon szoros kapcsolat alakul ki a két testvér között, ezért is roppant különleges helyzetben vagy azzal, hogy ikertestvéreddel játszhatsz együtt. Ennek ellenére soha semmilyen versenyhelyzetet nem teremtett ez köztetek?

– Nem soha. Én konkrétan semmilyen hátrányát nem éreztem annak, hogy mind a ketten egy csapatban kézilabdázunk, sőt kifejezetten szeretek mellette játszani, mert ahogy ránézek már tudom, hogy mit szeretne és mi lesz a következő lépése. Erre szoktam mondani, hogy ez amolyan "ikerösztön", meg nyilván a hosszú évek amiket egymás mellett játszottunk. De konkrét rivalizálás sohasem volt közöttünk, inkább pont ellenkezőleg, nagyon büszke vagyok rá és rettentően motivál az a teljesítmény amit hétről hétre a pályán nyújt.

– Túl vagytok két győztes rangadón, amelyből az Érd elleni kupameccs igazi bravúr eredmény, főleg, hogy mínusz hatról tudtatok visszakapaszkodni…

– Igen, én is azt hiszem, hogy a szerdai győzelmünk valóban bravúr kategória, amivel bizonyítottuk, hogy sikeresen fel tudjuk venni a versenyt egy élvonalbeli csapattal is, illetve egy jó visszaigazolás arra, hogy jó úton járunk. Bár ahogy te is említetted a találkozó elején igencsak akadozott a gépezetünk, pontatlanok voltunk és számtalan technikai hibát is vétettünk. Igazából én sem értem a pontos okát, de az első negyedórában valahogy túlságosan megilletődöttek voltunk. Aztán jött Bálint időkérése, ahol megnyugtatott minket és fokozatosan egyre stabilabbá vált a játékunk. A kulcs mindenképpen az volt, hogy nem adtuk fel és harcoltunk, aminek a jutalma a felzárkózás lett. Attól a pillanattól kezdve pedig mikor már a védekezésünk is felkeményedett, illetve a kapuból is érkezett a segítség, már mi diktáltuk a találkozó menetét. Sőt, az ellenkezőjére fordult a játék képe, hiszen a kezdeti bizonytalanságunkat, a második félidőre egyfajta felszabadultság váltotta fel. Azonban a hangulatot is ki kell emelnem, mert az a szurkolás amit végig kaptunk, rettentően sokat segített mind a felzárkózásban, mint pedig az éles végjáték megnyerésében.

– Viszont megállás nincs, szombaton már Szegeden vizitáltok…

– Ennek a mérkőzésnek a legnagyobb kihívása szerintem pont az lesz, hogy két ilyen fárasztó derbit követően mennyire tudunk regenerálódni és relatíve frissen kézilabdázni. Ezért is lesz most még inkább fontos, hogy koncentráltan kezdjük az összecsapást és megpróbáljuk minél hamarabb a magunk javára fordítani. Nagyon kevés időnk van a kupameccs és bajnoki között, de azért így is igyekszünk a lehető legjobban feltérképezni ellenfelünket. Ettől függetlenül azt gondolom a recept adott, azt a játékot kell továbbvinnünk erre a találkozóra is, mint amit az Érd ellen nyújtottunk a második félidőben - tehát nagyon feszesen védekezni és ebből villámgyorsan indítani a támadásainkat. Úgy gondolom kimondhatjuk, hogy a győzelemre ezúttal is kötelező feladatként tekintünk, úgyhogy mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy ezt magabiztosan, jó játékkal tudjuk elérni.

Dömény Dezső

Szerdán ismét Magyar Kupa összecsapás vár lila-fehér csapatunkra, ezúttal pedig egy első osztályban vitézkedő ellenféllel, az Érd gárdájával kell farkasszemet nézniük lányainknak.

Az előző szezon NB1-es küzdelmében még a legfőbb riválisunknak számító klub, a mostani idényben is hasonló célokért, azaz első osztályú tagságuk biztos megőrzéséért küzd. Jelenleg azonban csak a sereghajtó pozíciót foglalják el a tabellán, a két megszerzett pontjukkal. Igaz, a korábbi csabai tréner Horváth Roland irányította együttes, eddig egy kivételével csak a mezőny első felében elhelyezkedő gárdákkal csapott össze, akikkel szemben egyetlen esetben sem tudta felborítani a papírformát. Az alsóházi Fehérvár ellen azonban már összejött a várva várt győzelem, és egy góllal, 29-28-ra felülmúlták az Albát. Ennek ellenére az elmúlt hetek továbbra sem alakultak igazán jól a számukra, mert először hazai pályán kikaptak a Dunaújvárostól, majd egy hete COVID-fertőzéses eset miatt nem tudtak kiállni a Győr ellen, sőt pénteken is kifejezetten tartalékosan voltak kénytelenek pályára lépni Debrecenben, ahol végül 34-26 arányban alulmaradtak a házigazdákkal szemben.

A keretüket böngészve egyébként több olyan ismerős névvel is találkozhatunk akik korábban megfordultak Békéscsabán. Ilyen, Horváth Roland vezetőedző mellett, a kapus Györkös Rebeka, vagy egykori gólvágónk, a nyáron a Lokitól kölcsönbe érkező Aleksandra Vukajlovic, illetve a 2010-ben negyedik helyezést elérő csapatunk korábbi jobbszélsője Bódi Bernadett, aki mindössze pár hete csatlakozott csak az érdiekhez. Valamint Kopecz Barbara, aki egyébként 35 találattal a csapat legeredményesebb tagja.

Ami együttesünket illeti, szombaton a közvetlen rivális Eger gárdáját is sikerült legyőznünk, és ezzel továbbra is makulátlan teljesítménnyel vezeti az Előre az NB1/B Keleti csoportját. A 29-25-ös végeredményt hozó összecsapás ízig-vérig rangadó volt, akár a pályán folyó küzdelmet, akár pedig a hangulatot nézzük. A lilák mestere Papp Bálint viszont a győzelem ellenére is óva int mindenkit attól, hogy csak ebből az egy meccsből messzemenő következtetést vonjon le, mert ahogy fogalmazott, még nagyon sok van hátra a bajnokságból.

– Természetesen örülünk a győzelemnek, hiszen fontos találkozót nyertünk meg, de igazából ez is csak egy állomás volt a cél felé vezető úton, ahol még nagyon sok csata vár ránk – kezdte a tréner. Egy jól felkészített csapat ellen játszottunk szombaton, és azt gondolom a két együttes tabellán elfoglalt helyéhez méltó derbit láthattak a szurkolók, akiknek hála igazi kézilabdahangulat volt a csarnokban. Végig kézben tartottuk az összecsapást, és noha több kiváló egyéni teljesítmény is volt nálunk, azért leginkább a csapategységünknek köszönhetjük a győzelmet.

Egy mérkőzés híján az alapszakasz felénél járunk, és bár a közvetlen riválisaink nagyrészéhez az alapszakasz második felében megyünk, azért a 8/8-as mérleg azt jelzi, jó úton járnak a lila-fehérek.

– Eddig abszolút elégedett vagyok, az elejétől nagyon szépen dolgoznak a lányok, és azt hiszem a csapatépítés is jó ütemben zajlott. Nyilván vannak még hiányosságok, ezeken folyamatosan dolgozunk, és próbáljuk csiszolni a játékunkat. Lépésről lépésre haladunk előre, de azért örömteli, hogy sok tekintettben szemmel láthatóan sikerült fejlődnünk a szezonkezdethez képest, ami leginkább gyorsaságban és a védekezés masszivitásában érhető tetten a legjobban, nem véletlen, hogy a mezőnyben a legkevesebb gólt eddig mi kaptuk.

Járt is a megérdemelt jutalomfoci a lányoknak a hétfő délutáni edzésen, mivel azonban két bajnoki mérkőzés között ezúttal egy Magyar Kupa találkozó is beékelődig csapatunk programjába, a jutalomjátékot követően rögvest a munka, azaz az Érd elleni felkészülés játszotta már a főszerepet a tréning második felében.

Az viszont tagadhatatlan, hogy soros ellenfelünk több szereplőjének korábbi csabai kötődése miatt jelentős presztízsértéke is van az előttünk álló összecsapásnak, mindazonáltal a mester mégis inkább egy igazán jó erőfelmérőként tekint a szerda esti mérkőzésre.  

– Attól függetlenül, hogy ez most egy kupameccs lesz, ugyanolyan kiemelten kezeljük mint majd a hétvégi bajnoki találkozót. Ráadásul ez a mérkőzés tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzük egy első osztályú csapattal szemben jelenleg mire vagyunk képesek. Nyilvánvalóan sebességben ők más dimenziót képeznek, és van azért jó pár magasszintű, komoly lövőerővel rendelkező játékosuk, akik semlegesítése kulcsfontosságú lesz. A lényeg azonban az lehet, hogy azt az NB1-es sebességet amit ők diktálnak mi hogyan tudjuk felvenni, és hatvan percen keresztül tartani. Ezúttal is hátul kell nagyon stabilnak lennünk, és ebből gyors gólokkal apellálni, aminek jeltősége a mostani ellenfelünkkel szemben még inkább felértékelődhet. Támadásban meg kell találni azokat a pontokat ahol a leginkább meg tudjuk majd bontani a falukat, de ugyanakkor most az eddigieknél is jobban kell törekednünk a pontos befejezésekre, valamint a technikai hibák számának minimalizálására, mert ezen a szinten ezeket gyors lerohanásokkal kíméletlenül megbüntetik. Elsősorban magunkra kell koncentrálni, tehát a legfontosabb az lesz, hogy a játék minden elemében ezúttal is tudjunk valamelyest előrelépni, ettől függetlenül nem fogok tartalékolni, a legerősebb kerettel lépünk parkettra szerdán, és megpróbáljuk kiharcolni a továbbjutást – zárta mondandóját a vezetőedző.

A Magyar Kupában eddig háromszor sorsolták össze az együtteseket, a 2010/11-es szezonban Érden tudott továbbjutni a Békéscsaba egy 35-30-as sikernek köszönhetően, még a 2013/14-es idényben szintén Érden ütköztek meg a csapatok, ám akkor már 13 gólos sima hazai siker és továbbjutás született. De az előző szezonban is találkoztak a felek, akkor a negyedik fordulóban mérték össze tudásukat, ismét az Érd arénában, ahol megint csak hazai győzelem született, szám szerint 34-28 arányú. A legutóbbi csatájukra azonban lila-fehér hölgykoszorúnk emlékezhet szívesebben, hiszen májusban a bajnokság hajrájában kitűnő teljesítménnyel hazai pályán sikerült 30-26-ra legyőzniük az érdieket, ami nem mellesleg több mint tíz esztendő után sikerült újra.

Reméljük, hogy lányaink szerdán is meg tudják ismételni a fél évvel ezelőtti sikert, és továbbjutást ünnepelhetnek a lefújást követően, amihez mivel egymérkőzéses párharcról beszélünk, így az alacsonyabb osztályban szereplő félnek, jelen esetben csapatunknak már a döntetlen is elegendő. 18 órától feszülnek tehát egymásnak a felek a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, a Bujdosó Máté, Horváth Viktor bírópáros sípszavára. A mérkőzést a 18 éven felüli szurkolóink ezúttal is csak védettségi igazolvánnyal, vagy az azt helyettesítő EESZT applikációval tekinthetik meg.

Interjú Mayer Szabinával

Rangadóra készül békéscsabai kézilabdacsapatunk, hiszen szombaton az az Eger érkezik a Viharsarokba, akik jelenleg 12 ponttal a második pozícióban tanyázva üldözik a lilákat a másodosztályú kézilabdabajnokságban. Együttesünknek alighanem, kiváló egyéni teljesítményekkel megtűzdelve a legjobb arcát kell mutatnia a derbin, ha két vállra akarja fektetni a vendégeket. Ebben pedig kulcsszerepe lehet lila-fehér egyletünk kétségkívül egyik legmeghatározóbb játékosának, a beállós Mayer Szabinának, akinek a rutinjára ebben a csikó csapatban is bízvást támaszkodhat Papp Bálint vezetőedző. Válogatott kézilabdázónkkal beszélgettem a rangadó előtt.

– Mikor megérkeztél Békéscsabára kiemelted, hogy mind a csapat mind az NB1/B-s bajnokság nagyon új lesz a számodra. Így utólag mennyire okoztak meglepetést, ezt vártad az új közegtől és a másodosztálytól?

– Sok szempontból igen. Ami a magánéleti aspektusát illeti nagyon nagy fellélegzés a számomra, hiszen az utolsó idényem Szombathelyen már rettentően szenvedős volt azáltal, hogy a férjem Szegedre költözött, és nagyon kevés időt tölthettünk együtt. Így Békéscsaba és Szeged közelsége miatt megint egészséges mennyiségű időt tudunk együtt tölteni, ami nyilván kiemelten pozitív hozadék. De ezen kívül is nagyon szeretek itt lenni, mert valóban egy remek kis csapat kovácsolódott össze az elmúlt pár hónapban. Megszerettem a csajokat, akikkel még a pályán kívül is sokszor szervezünk programokat. Bálinttal is kiváló a munkakapcsolatunk, és nem mellesleg kitűnő edzéseket is tart. És ami igazán meglepett, az a kompakt szakmai háttér, amiben azért sokat nyom a latba, hogy Liebscher László személyében még egy sportanalitikus is tevékenykedik a csapatunkban. De az egészségügyi és a rehabilitációs vonal is profin össze van rakva, ami a mai kézilabdában elengedhetetlen. Szóval úgy érzem minden adott ahhoz, hogy a bajnokságban is elérjük azt amit szeretnénk, azaz a bajnoki címet és ezáltal a visszajutást az élvonalba. Az amire egyébként jómagam is számítottam, hogy a bajnokság összevonása miatt kemény csaták lesznek, az be is jött, de szerencsére látszik azért az a munka amit beletettünk az együttesbe, folyamatosan fejlődünk, és azt gondolom eddig csapatként kimagaslunk a mezőnyből.

– A keret legrutinosabb játékosaként mennyire töltesz be a fiatalok felé amolyan mentor szerepkört is?

– Természetesen van ilyen aspektusa is az itteni szerepemnek, főleg azért is, mert konkrétan edzői végzettséggel is rendelkezem, szóval előfordul, hogy Fábián Csabának is besegítek az ifjúsági edzéseken. De nyilván a felnőtt csapaton belül is próbálom kamatoztatni a rutinomat, és tanácsokkal segíteni a játékosokat. Szeretem ezt a szerepkört is, és bevallom jólesik ha megfogadják a fiatalok a tanácsaimat, és ezáltal hozzá tudok tenni a fejlődésükhöz. Illetve a csapatkapitányunk Laura mellet amolyan „csk” helyettesként tevékenykedem, szóval ilyen téren is próbálom őt meg a lányokat is támogatni.

– Szombaton a szezon legjobban várt rangadója következik. Riválisotok az Eger remek szereplése mennyire lepett meg téged?

– Nem akarok hazudni, a bajnokság kezdete előtt nem voltam teljesen képben az ellenfelek pontos erejével kapcsolatban. Szóval így nem is volt annyira összehasonlítási alapom, bár azért az Eger személyében egy olyan gárdáról beszélünk aki már többször megfordult az élvonalban, és az elmúlt szezonokban is a feljutás volt a célkitűzésük, tehát nem hiszem, hogy a jó szereplésük akkora meglepetés lenne. Viszont nagyon fiatal, ezáltal lendületes csapat, akik hozzánk hasonlóan gyors kézilabdát játszanak, és főként támadójátékban igen acélosak. Azt hiszem ez a fő erősségük, amit jól mutat, hogy nevükhöz fűződik a legtöbb lőtt gól is a pontvadászatban. Leginkább egyénileg villannak egy-egy meccsen, szemben velünk, ahol inkább a csapategység és a védekezés dominál. Úgyhogy most is erre kell kihegyeznünk a játékunkat, a saját tempónkban kell kézilabdáznunk, hátul pedig határozottan és keményen védekezni, és akkor ezúttal is győztesen jöhetünk majd le a pályáról.

– Gondolom ettől függetlenül nem egy sétagalopp összecsapásra számítasz?

– Egyáltalán nem, sőt kiélezett meccsre számítok. És pont ezért is kell arra törekednünk már az első percektől, hogy végig kézben tartsuk a találkozót, és azt a gyors játékot amit szerintem most már meccsről meccsre egyre jobban és magabiztosabban játszunk, azt ezúttal is hatékony fegyverként használjuk. Egész héten a győzelem szellemében készültünk, úgy is lépünk parkettra, és a hazai pálya előnyével, amit bízom benne, hogy minél több szurkoló fog a biztatásával számunkra biztosítani, nem lehet más célunk, minthogy itthon tartsuk ezt a két fontos pontot.

Dömény Dezső 
 

Interjú Andróczki Flórával

Pénteken újfent hazai pályán lép parkettra csapatunk az EUbility Group-Békéscsabai ENKSE, ellenfele pedig a sereghajtó, a Magyar Kupa legutóbbi fordulójában két vállra fektetett Csepel DSE gárdája lesz. Az esélyese kétségkívül ennek a találkozónak is lila-fehér együttesünk lesz, a kérdés inkább az, hogy ellenlábasunk mennyire mutatta meg igazi arcát a kilenc nappal ezelőtti összecsapáson. Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ csapatunk jobbszélsőjével Andróczki Flórával, aki a szakmai elemzésen túl, beszélt az elmúlt hónapokban őt ért megpróbáltatásokról is.

– Azt gondolom nem mindenki tudja, de a közelmúltban egy igen komoly vírusfertőzésen estél át. Jelenleg milyen állapotban vagy, sikerült már teljesen utolérned magad?

– Mostanra már azt mondhatom, hogy igen. Körülbelül 3-4 hétig vett le a lábamról a kór úgy, hogy edzeni sem tudtam és a felkészülési mérkőzéseket is csak végigültem. Szerencsére a bajnokság kezdetére sikerült felépülnöm, de igazán csak az utóbbi hetekben érzem úgy, hogy valóban utolértem magam fizikálisan.

– Kezdjük akkor az elejéről, mi is történ pontosan augusztusban?

– Igazából a mai napig tisztázatlan forrásból – ami lehet egy nem tökéletesen megmosott zöldség, vagy valamilyen romlott élelmiszer -, de sikerült összeszednem egy szalmonella-fertőzést. Az első napokban ezt még megpróbáltam úgymond „lábon kihordani”, azaz otthoni körülmények között pihenéssel átvészelni, viszont egy idő után annyira erőteljesen legyengített a vírus, hogy a végén már lábra sem tudtam állni, ezért elkerülhetetlenné vált a kórházi kezelés. Ott infúzióval és antibiotikumos kúrával erősítettek, ami segített a szervezetemnek a fertőzés elleni csatában, és pár nap kórházi lábadozást követően hazatérhettem az otthonomba. Ennek ellenére csak a bajnokság nyitóhetében jutottam el addig a pontig, hogy normális intenzitással végig tudjak dolgozni egy edzést, mert fizikálisan teljesen legyengített a kór. Nem bírtam futni, sőt még az általában edzéskor használt súlyok töredékét sem tudtam megmozgatni. Nagyon nehéz időszak volt, és rettentően keményen kellett ahhoz dolgoznom, hogy visszanyerjem az állóképességemet. Viszont az csodálatos érzés volt, amikor a Fradi elleni első találkozón kezdőként futhattam ki a pályára, és gólokkal segíthettem a csapatot. A mérkőzést követően oda is lépett hozzám csapatorvosunk, Tóth János doktor úr, és megkérdezte: "gondoltam volna ezt pár héttel ezelőtt, hogy most itt fogok futkosni és gólokat szerezni a pályán?". És bizony amilyen állapotban voltam, hát nemigen.

– Ezzel szemben Gyálon azért már az előző szezonban megismert magabiztos Flórát láthattuk…

– Szerencsére az elmúlt egy hónapban folyamatosan visszajött a fizikai erőm és az állóképességem, úgyhogy roppantul örülök neki, hogy szombaton is kijött a lépés és eredményes játékot tudtam produkálni. Az igazat megvallva jóval nehezebb találkozóra számítottunk mint amilyen valójában lett. Már az első percekben éreztem, hogy totálisan domináljuk az összecsapást, mert olyan masszív és kemény védekezést sikerült a pályára tennünk, amivel szemben egyszerűen nem volt ellenszere a hazaiaknak. Ebből aztán számos gyors indítás és ziccerig kijátszott figura következett, amiből én is eredményes tudtam lenni, szóval ez azért egy remek csapatteljesítmény is volt.   

– Pénteken viszont ismét bajnoki forduló, és a sors fintora, hogy bő egy héttel a Magyar Kupa találkozó után ismét ugyanazzal az ellenféllel néztek szembe. Szerinted mennyire láttuk az igazi Csepelt azon az összecsapáson?

– Azt, hogy mennyire mutatták meg a tudásuk legjavát, azt nem tudom megmondani, de az biztos, hogy számukra valószínűleg nem a kupa az a sorozat ami a legnagyobb prioritást élvezi, sokkal inkább a bajnokság, szóval nem szabad csak abból kiindulni mennyivel nyertünk múlt szerdán. Amúgy én pontosan ezt tartom a legkomolyabb kihívásnak a pénteki összecsapásban, hogy mennyire tudjuk magunkat függetleníteni attól, hogy pár napja tizenhét góllal vertünk egy ellenfelet, akivel most ismét meg kell küzdenünk. Nem szabad azt hinnünk, hogy a két pontot már most a nevünkhöz írták, és nem elég csak a mezeket felvinnünk a pályára, hanem a maximumot kiadva magunkból, a saját tempónkat diktálva kell lejátszanunk a meccset. Testközelből is láttuk most már őket, és ennek megfelelően ugyanúgy készülünk belőlük mint minden ellenfelünkből.

– A cél azért mindenképpen a duplázás?

– Igen, ezt kijelenthetem, hogy most is csak a győzelem az elfogadható számunkra. Nyilván szeretném ha hasonló forgatókönyv mentén zajlana a pénteki találkozó is mint a legutóbbi, azaz eredményes, jó játékot követően minél hamarabb eldöntenénk a mi javunkra az összecsapást, és így a fiatalok is több lehetőséghez juthatnának. De ehhez elengedhetetlen lesz egy stabil védekezés, hogy hátul ugyanannyira masszívak legyünk mint Gyálon, és ezáltal a gyors játékunkat is tudjuk kamatoztatni. Valamint, hogy higgadtabban és nyugodtabban kézilabdázva leminimalizáljuk a technikai hibáink számát. Én bízom benne, hogy egy élvezetes mérkőzést tudunk vívni pénteken, és abban is bizakodom, hogy szurkolóink is szép számban megtisztelnek a jelenlétükkel, mint ahogy azt szombaton Gyálon is tették, ahol nagyon jó érzés volt, hogy ott voltak, és már a bemelegítéstől kezdve buzdították a csapatot. Ez tényleg sokat jelentett számunkra, szóval remélem egy hasonlóan jó hangulatú összecsapást játszunk ezúttal is.

Dömény Dezső