ímkézett bejegyzés

Interjú Gidai Eszterrel

Igazi kézilabda csemegével kezdődik a húsvéti hosszú hétvége a sport szerelmeseinek, ugyanis nagypénteken lila-fehér együttesünk a Ferencváros gárdáját látja vendégül. Azokat a zöld-fehéreket, akik a hétvégén kettős verességgel estek ki a Rostov Don ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, így most már teljes gőzzel csak a bajnokság végjátékára, és az ETO-val szembeni versenyfutásra koncentrálhatnak. Ez pedig egyáltalán nem ígérkezik sétagaloppnak a Népligetiek számára, mert kis túlzással még alig értek haza Oroszországból és máris két hét leforgása alatt összesen öt találkozót kell lejátszaniuk, közte egy Siófok és egy Győr elleni rangadót. De nem véletlen ez a sűrű program, ugyanis a BL negyeddöntői miatt utoljára április elején léptek pályára a zöld-fehérek bajnoki mérkőzésen. Méghozzá Vácon, ahol bizony meglehetősen megizzadtak a két bajnoki pontért, ugyanis csak egy góllal, 34-33 arányban tudtak diadalmaskodni. Ezzel szemben együttesünk túl van egy komoly sérüléshullámmal tarkított három idegenbeli csatát hozó sorozaton, melynek a legszűkebb vereségét múlt hét pénteken szenvedték el Kisvárdán a 32-22-es végeredményt hozó összecsapáson. Így nem is csoda, hogy a lila-fehér szimpatizánsok már jócskán ki lehetnek éhezve a kézilabdára, hiszen szeretett csapatukat közel másfél hónap után láthatják ismét hazai közegben. Mint ahogy az Előre fiatal irányítója Gidai Eszter is hosszú hónapok után szerepelhet ismét a csabai publikum előtt, lévén sérülését követően legutóbb Kisvárdán tért vissza a lila-fehér csapatba. Ennek apropóján beszélgettem vele, de természetesen szót ejtettünk a pénteki zöld-fehérek elleni derbiről is.

Fotó: Antal János

– Először is, hogy érzed magad, milyen állapotban vagy most?

– Szerencsére már százszázalékos állapotban vagyok, teljesen fájdalommentesen és úgy érzem fizikálisan is sikerült utolérnem magam. Igazából már két hónapja a csapattal edzek, nyilván fokozatosan terhelve a lábamat. Ahogyan a meccsterhelés is fokozatos volt, hiszen az utóbbi három találkozón már keretben voltam ugyan, de először csak védekezésben kaptam perceket, majd végre a Kisvárda ellen hosszabb időt is a parketten tölthettem.

– Milyen érzés volt ismét a pályán belülről segíteni a csapatot?

– Kimondhatatlanul jó érzés volt, rettentően hiányzott már a mérkőzés és az a légkör, ami egy kézilabdameccset jellemez. Ráadásul önkéntelenül is felsejlett pályára lépésemkor az a nyolc kemény hónap, amit végig kellett csinálnom azért, hogy ismét eljussak ideáig. Fizikálisan és lelkileg is igencsak megviseltek az utóbbi időszak történései, de az hogy megint magamra ölthettem a lila-fehér mezt és gólokkal tudtam segíteni a csapatot, úgy érzem megérte a sok nehézséget.

– Akkor beszéljünk egy kicsit erről a bizonyos Kisvárda elleni mérkőzésről, ami nem csak a visszatérésed miatt volt érdekes, hanem mert egy roppant fiatal kerettel is álltatok ki.

– Igen, bár ugye leginkább a kényszer szülte ezt a helyzetet, és az igazat megvallva hiányoztak is azok a rutinosabb játékosok, akik most nem tudtak pályára lépni. Ettől függetlenül egyáltalán nem kezdtünk rosszul, az első húsz percben kifejezetten jól tartottuk ellenfelünket, aztán viszont szépen lassan kijött a két csapat közötti különbség, és fokozatosan ellépett tőlünk a Várda. A második játékrész elején ugyan még vissza tudtunk kapaszkodni egy szorosabb eredményre, de a negyvenedik perctől már végképp az ő akaratuk érvényesült, és el is döntötték a találkozót. Mivel minimális cserével kellett lejátszanunk az összecsapást, amíg erővel bírtuk addig tartottuk őket, de egy idő után elsősorban a sok hibáinknak köszönhetően, ellenfelünk lerohant minket és fokozatosan növelte a különbséget. Ami még komoly probléma volt, hogy nem igazán tudtunk átlövés gólokat szerezni, és így a védelmüket sem tudtuk megfelelően széthúzni, hogy a beállóknak is több helye legyen. Ezen mindenképpen javítani kell a következő mérkőzéseken.

– Akár már a Fradi ellen!

– Ellenük mindenképpen! Mert ahhoz, hogy a célunkat elérjük és egy igazán szoros meccset tudjunk velük játszani, az elmúlt mérkőzések hibáit kénytelenek leszünk kijavítani. Persze mindenki tisztában van a realitásokkal, hogy egy nagyon erős ellenféllel kell pénteken farkasszemet néznünk, akik amellett, hogy rengeteg kivalló játékossal rendelkeznek, még sokkal hosszabb paddal is, ami nyilván jóval több variációs lehetőséget rejt magában. Ettől függetlenül nem feltartott kézzel megyünk ki a pályára, hazai környezetben nagyon szeretnék minél jobb játékkal előrukkolni, és szurkolóinkat is egy élvezetes találkozóval szórakoztatni.

– Mire kell akkor különösen koncentrálnotok pénteken?

– Mindenekelőtt arra, hogy ne rohanjunk és fogjuk meg a támadásokat, azaz minél hosszabban kézilabdázzunk. A Ferencvároshoz hasonló csapatok ellen nagyon fontos, hogy ne az általuk diktált rohanós ritmust vegyük fel, hanem próbáljuk meg lassítani a játékot. Ez az, amit csak részben tudtunk az elmúlt találkozókon megvalósítani, de ha szoros összecsapást akarunk játszani a Fradival meg kell oldanunk. Az is kulcsfontosságú lesz, hogy a lehető legkevesebb hibával kézilabdázunk, azért hogy ne tudjanak gyors lerohanásokkal átrohanni rajtunk. Valamint hátul is jóval stabilabbnak kell lennünk, és sokkal agresszívabb védekezést kell bemutatnunk.

– Az előző hetekben meglehetősen foghíjas csapattal voltatok kénytelenek kiállni, most mi a helyzet a hiányzók terén?

– Talán egy fokkal jobban állunk, hiszen a Kisvárdai mérkőzéshez képest ott lesz az együttesben Aleksandra Vukajlovic aki több találkozót is kénytelen volt derékfájdalmak miatt kihagyni, de a héten már teljes értékű munkát végzett. Illetve Marincsák Niki is pályára léphet, aki ugye a két klub megállapodása miatt nem játszhatott a legutóbbi találkozón. Viszont sajnos Balog Juditra nem csak ezen a mérkőzésen, de már ebben az idényben sem számíthatunk, ugyanis hamarosan térdműtéten kell átesnie, és így az immár műtét után lábadozó Szögi Timivel együtt csak a következő szezonban tudnak hozzánk csatlakozni.  A gondok ellenére azért elszántak vagyunk és szeretnénk pénteken minél jobb kézilabdát produkálni. Ami a közeljövő szempontjából is fontos lenne, hiszen a Ferencváros elleni összecsapást követően már ismételten olyan találkozók következnek, amelyeken azért nagyobb eséllyel tudunk majd pontokat gyűjtögetni. Ennek tükrében pedig egyáltalán nem mindegy milyen szájízzel megyünk be a bajnokság véghajrájába.

Ha a két csapat egymás elleni mérkőzéseit nézzük a mérleg nyelve egyértelműen a Ferencváros felé billen, így nem meglepő módon a felek őszi Népligeti találkozóját is magabiztosan 36-21 arányban a zöld-fehérek nyerték, ahogy a legutóbbi Viharsarki összecsapást is. Annak a tavaly májusi mérkőzésnek egyébként az adta meg a pikantériáját, hogy a Ferencváros és a Győr őrületes versenyfutása közepette rendezték, és így mindkét csapat a lehető legnagyobb gólkülönbség elérésére törekedett. Viszont hiába nyerte meg akkor azt a csabai összecsapást 37-25-re a Fradi, a végelszámolásnál mégis egy góllal alulmaradt az ETO-val szemben. Egyelőre most még ilyen harc nincs a két gigász között, de a vendégek így is toronymagas esélyesei a pénteken 18 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban megrendezésre kerülő találkozónak, amit az Asztalos Bence, Bárkányi Gábor sípmesterek dirigálnak majd.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/2204241963224826/' width='680']

Készítette: Békéscsabai Médiacentrum Kft.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az EUbility Group-Békéscsabai Előre NKSE megkezdte a belépők értékesítését a 2019. április 19-én, pénteken 18:00 órakor megrendezésre kerülő Ferencváros elleni hazai bajnoki találkozóra.

A jegyek a megszokott árakon (felnőtt: 1.300,- Ft, diák/nyugdíjas: 1.100,- Ft, családi: 2.500,- Ft) a mérkőzés napjáig megvásárolhatók lesznek a Hetes Kft. Andrássy úti sportáruházában. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 09:00 és 18:00 óra között. Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 24. (a lottózóval szemben).

Online módon történő belépőjegy vásárlásra nincs lehetőség.

A mérkőzés napján a pénztárak 16:30 órakor nyitnak.

Kapcsolódó hivatkozás:
http://elorenkse.hu/site/belepojegy-berlet/

Interjú Kovács Anettel

A Női kézilabda NB1 21. fordulóját rendezik a hétvégén, így pénteken csapatunk is útra kell, hiszen ezúttal Kisvárdán lesz jelenése Horváth Roland tanítványainak – akiknek zsinórban ez már a harmadik idegenbeli összecsapása lesz, a Siófoki és az Érdi túrát követően. Igaz sok sikerélménnyel nem gazdagodhattak, ugyanis a Balaton-partján 38-26-ra, míg Érden 45-30 arányban maradt alul ellenfeleivel szemben a csabai egylet. Ezzel viszont a tizenkettedik helyre csúszott vissza együttesünk a tabellán, bár a tizenegyedik helyen tanyázó MTK mindössze csak a jobb gólkülönbségének köszönhetően tudja megelőzni a lilákat. És noha szabolcsi ellenfelünk három pozícióval csapatunk előtt helyezkedik el, ebben a naptári évben Walfischékhoz hasonlóan hét pontot, azaz hajszálpontosan ugyanannyit sikerült csak bezsebelniük eddig a pontvadászatban. Ráadásul mostanában hazai pályán sem olyan magabiztos a kisvárdai gárda, amit jól mutat, hogy a legutóbbi hét hazai összecsapásukból csak egyet sikerült megnyerniük, még januárban az Eger ellen. Sőt február elején, a Mosonmagyaróváron elszenvedett vereségüket követően az addigi vezetőedző Vlatko Djonovic munkáját is megköszönték és így a szakmai munka irányítását Dévényi János vette át. Megakadályozni azonban ő sem tudta azt, hogy az utolsó két hazai mérkőzésükön a Debrecen és a Vác is egyaránt hatgólos győzelemmel térjen haza a szabolcsi városból. Mind két fél tehát hasonló cipőben jár, azaz szeretné maga mögött hagyni az elmúlt időszak rossz sorozatát és győzelemmel nekimenni az utolsó egy hónapnak. Ezt pedig együttesünk jobbszélsője Kovács Anett is megerősítette, akivel nem csak a hétvégi mérkőzés apropóján beszélgettem, hanem a hétfői válogatott összetartás kapcsán is, mert Walfisch Mercédesz mellett Anett is képviselte klubunkat Kim Rasmussen szövetségi kapitány legújabb keretében.

Fotó: Antal János

– Korábban a „B”, hétfőn pedig már az „A” válogatottba is meghívást kaptál. Milyen benyomásid voltak az összetartásokon?

– Teljesen mértékben pozitív, jó élményekkel térhettem haza. Sok időnk ugyan most nem volt gyakorolni, hiszen ez csak úgymond a kluboktól kikoldult egynapos összetartás volt, ahol a Bajnokok ligájában szereplő együttesek játékosai nem is vettek részt. De valahol most ez is volt a cél, azaz hogy a fiatalabb játékosok, és akik leginkább csak az úgynevezett „B” keretben kapnak helyet, azok is jobban megismerhessék a taktikát és minél jobban összeszokjanak egymással. Szóval egy délelőtti erősítő edzést követően délután volt a nap érdemi része, amikor is Kim Rasmussen folyamatos utasításai közepette, egymás elleni játékkal gyakoroltuk a különböző taktikai variációkat.

– A rend kedvéért, mi is a fő célja a szövetségi kapitánynak a „B” válogatottal?

– Elsősorban, hogy a fiatalok is szokják a válogatott légkörét, és a kapitány is jobban megismerhesse azokat a játékosokat, akik egyelőre még nem férnek be a „A” keretbe. Aminek ahogy Ő mondja, valahol az előszobája is a „B” keret. Illetve ha sérülés miatt kidől valaki, akkor legalább nem teljesen újoncként kerül ebbe a közegbe. Amúgy mind a két keret edzéseit Kim tartja, és mondhatom, ugyanolyan elhivatottan dolgozik és próbál segíteni a játékosoknak, akár az első akár a második csapat gyakorlásáról van szó.

– Egy hárommérkőzéses idegenbeli széria utolsó állomása következik számotokra, és bizony azért az első két találkozótok nem igazán sikerült úgy, ahogy szerettétek volna…

– Az igazat megvallva egyáltalán nem úgy alakultak ezek az összecsapások, ahogy azt előzetesen terveztük, és főként védekezésben hagyott nagyon sok kívánnivalót a teljesítményünk. Ha őszinte akarok lenni, akkor mind a két idegenbeli találkozónkon ugyanazokat a hibákat vétettük, rettenetesen fegyelmezetlenek voltunk, aminek egyik eredménye, hogy rengeteg kétperces büntetést kaptunk. De sajnos számtalan technikai hibát is elkövettünk, amivel jócskán megkönnyítettük ellenfeleink dolgát. Viszont levontuk a tanulságokat ezekből a mérkőzésekből, és már pénteken szeretnénk bemutatni, hogy idegenben is tudunk ennél sokkal jobban kézilabdázni.

– Ősszel gyakorlatilag 1 másodpercen múlott a pontszerzés a Kisvárda ellen, szerinted azóta mennyit változott a két együttes?

– Azt gondolom, leginkább a körülmények miatt lehet némi változás. Ellenfelünknél például edzőváltás is történt, amitől azért mindig átalakul egy kicsit a csapat játéka. Ettől függetlenül a Kisvárda kerete még mindig roppant erős, és mivel több kiváló képességű kézlabdázó is erősíti a keretüket, számos olyan erényük van, amiben még mindig rendkívül jók. Ilyen például az egy-egy elleni játék, amiben nagyon veszélyesek, de a beálló játékuk is kifejezetten acélosnak számít. Amúgy hasonlóan legutóbbi két ellenfelünkhöz ők is rettenetesen gyors játékot játszanak, így az ellenfél támadásbeli hibáit gyors lerohanásosokkal kíméletlenül megbüntetik. A mi csapatunk körül azért annyi változás nem történt, de sajnos a sérülések tavasszal folyamatos nehézségek elé állítanak minket. A mai napig több játékosunknak is nehezíti a felkészülését kisebb-nagyobb probléma, míg ugye Szögi Tímeára például már biztosan nem számíthatunk ebben a szezonban. Igaz azért vannak jó hírek is, hiszen szerencsére kapusunk Balog Judit már újra edzett a héten, és bevetésre készen várja a pénteki találkozót.

– Amelyen gondolom, most már tényleg szeretnétek egy igazán szoros csatát vívni.

– Mindenképpen. Persze nem lesz könnyű dolgunk, hiszen ahogy említettem is egyre kevesebben vagyunk, és egy fizikálisan ennyire erős ellenféllel szemben nehéz 60 percen keresztül szinte egy sorral kézilabdázni. Ezért is lesz nagyon fontos, hogy most sokkal fegyelmezettebben, és kevesebb hibával kézilabdázunk, megakadályozva hogy átfussanak rajtunk, és ez által is inkább a felállt fal elleni támadásokra kényszerítsük őket. Emiatt is a védekezésünkre próbálunk nagyon összpontosítani, főként a beálló semlegesítése és az átlövők kiszorítása lesz szerintem kulcsfontosságú. A célunk mindenképpen az, hogy javuljunk az előző találkozókhoz képest, és így minél szorosabb csatára kényszerítsük ellenfelünket, vagy akár még pontot is szerezzünk Kisvárdán.

Az együttesek ősszel egy végletekig kiélezet összecsapást vívtak egymással a Viharsarokban, ahol is a vendégek Isabel Guialo dudaszó pillanatban szerzett találatával kiénekelték a sajtot a lilák szájából, és 30-29 arányban megnyerték a találkozót. Csapatunk legutóbbi kisvárdai kiruccanása viszont nem hozott ennyire szoros küzdelmet, a tavaly márciusi összecsapást ugyanis 24-18-ra viszonylag simán nyerték a Szabolcsiak. A két gárda soron következő mérkőzése tehát pénteken 18 órától a Kisvárdai Városi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a találkozót a Horváth Péter, Marton Balázs bírópáros vezeti majd.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/551780522012005' width='680']

Interjú Horvát Dorinával

Fotó: Antal János

Mozgalmas hete van női kézilabda csapatunknak, hiszen alig néhány napja még Siófokon vendégeskedtek Horváth Roland tanítványai, a hétvégén pedig már egy újabb megmérettetés vár az együttesre, ugyanis vasárnap Érden lesz jelenésük. És noha a lilák a szerdai Balaton parti összecsapásra is előzetesen egy szoros eredmény elérését tűzték ki célul, a házigazdák már az első játékrészben jelezték nem szándékoznak pontokat ajándékozni a csabai egyletnek. A találkozó elejétől roppant domináns játékot mutattak, ennek is köszönhetően megnyugtató 10 gólos előnnyel térhettek szünetre. És ugyan a második játékrészben jelentősen nem nőt tovább a két csapat közötti különbség, a vége így is sima 12 gólos siófoki győzelem lett. Ha pedig előzetesen is a „nehéz” jelzőt használtuk a lilák Balaton parti kirándulásához, akkor a vasárnapi összecsapást végképp ezzel a kifejezéssel illethetjük. Ugyanis az ellenfél az az érdi gárda lesz, akikét egységgel épp a lila-fehérek szerdai ellenfelét megelőzve, 27 ponttal a harmadik pozíciót foglalják el a tabellán. Így talán mondanom sem kell, menyire fontos lehet a Pest megyeieknek ez a két pont a bronzért folyó csatában. Amelyért a legutóbbi hazai összecsapásuk alkalmával azért nagyon nagy lépést tettek, hiszen az őket üldöző Siófokot sikerült 30-26-ra legyőzniük. Igaz, ha azt nézzük, hogy ebben a szezonban még veretlen hazai környezetben Szabó Edina együttese, akkor talán nem is akkora meglepetés a sikerük. Idegenben már azért többször hullajtottak pontokat Janurikék, amiből a váci vereség, vagy a békéscsabai pontveszteség különösen fájdalmas lehet. A legutóbbi szerdai játéknapon, Mosonmagyaróváron is igencsak megszenvedtek a kétbajnoki pontért, de a végén azért egy góllal 23-22-re csak sikerült két vállra fektetniük a hazaiakat, egy végig kiélezett, szoros összecsapáson. Egyébként, ha az érdi játékosok listáját böngésszük, több ismerős néven is megakadhat a szemünk, ami nem véletlen, hiszen a jelenlegi keretükből hárman is szerepeltek korábban az Előrében. Ilyen a csabai nevelés Gávai Szonja, csapatunktól az Érdbe nyáron távozó Jovana Kovacevic, sőt még 2010-ben Kisfaludy Anett is játszott lilában egy félévet. Vasárnap tehát ismét egy élcsapat otthonában kell helytállnia a csabai lányoknak, és hogy ez igazából miért nem sikerült Siófokon arra együttesünk fiatal hálóőrével, Horvát Dorinával kerestük a válaszokat.

– Mi hiányzott szerdán, hogy szorosabb találkozót tudjatok játszani?

– Talán leginkább a megfelelő koncentráció. Nagyon sok hibával kézilabdáztunk, főként támadásban, amiket gyors lerohanás gólokkal büntetett a Siófok. Az első tíz percben még viszonylag tudtuk őket tartani, de utána ritmust váltottak, és fokozatosan elhúztak tőlünk. Gyakorlatilag ebben az időszakban átfutottak rajtunk, mi kapusok is szinte csak ziccereket kaptunk. A 22 gól, amit egy félidő alatt begyűjtöttünk az pedig rengeteg. A második játékrészben azért valamit javult a játékunk képe, de ekkor is még sok hibával játszottunk.

– Valamivel meglepett benneteket a Siófok? 

– Az igazat megvallva nem. Amúgy is leginkább a saját játékunkra szoktunk koncentrálni, ilyen szintű ellenfelek esetében pedig még inkább igaz ez. Viszont abból, amit előzetesen elterveztünk nem sok mindent sikerült megvalósítanunk a pályán. Szerettük volna lassítani a játékot, például egy-egy támadásunk alkalmával minél tovább menjen körbe a labda, hogy ez által is megtaláljuk az optimális helyeket a lövésre. Amikor így játszottunk rendszeresen eredményesek is tudtunk lenni, de sajnos sokszor türelmetlenek voltunk és elkapkodtuk a befejezéseket.

– Ha már elsősorban a védekezést boncolgatjuk, Te hogy érzed a kapus-védelem összhangban mennyit fejlődtetek a szezon során?

– Nehéz kérdés. Én úgy gondolom, hogy fejlődünk folyamatosan, de azért bőven van még min csiszolni. Vannak találkozók, amikor ez nagyon jól működik, és sajnos vannak, amikor kevésbé. Ez nyilván abból is adódik, hogy még nagyon fiatal a csapatunk, és így a teljesítményünk illetve a védekezésünk, akár még egy mérkőzésen belül is meglehetősen hullámzó. Valamint a legfontosabb belső védő pozícióban a szezon során többször is változott a játékosok személye, pedig itt kifejezetten hangsúlyos az összeszokottság. Ettől függetlenül próbáljuk egymást húzni a mérkőzéseken belül is, és mi kapusok szintén arra törekszünk, hogy minél jobb teljesítménnyel segítsük a hátsó szekciót.

– Ha előre tekintünk a következő ellenfeletekre, abban azért megegyezhetünk, hogy ők sem lesznek könnyű falat…

– Nem bizony, egy újabb élcsapat, akik ráadásul otthon még erősebbek. A játékuk egyébként sokban hasonlít a Siófokéhoz, szóval mindenképpen tanulnunk kell a szerdai mérkőzésünkből, és kijavítanunk az ott elkövetett hibáinkat. Ők is nagyon gyorsan kézilabdáznak, és főként egy-egy jó védekezés vagy kapusbravúr után villámgyors lerohanással fejezik be a támadásaikat. Ezt ráadásul Janurik Kinga és Katarina Krpez vezetésével rendkívül magas szinten is űzik. Roppant magas és erős védőfallal rendelkeznek, igaz ezt a gyors lábú, jól cselező játékosaink által akár még a mi javunkra is fordíthatjuk. Azt hiszem számukra minden szinten komoly presztízzsel bíró összecsapás lesz a vasárnapi, és nem csak arra gondolok, hogy jelenleg nagy csatában vannak a Siófokkal így minden pont nagyon számít nekik, hanem arra is, hogy Békéscsabán mégiscsak elcsentünk tőlük egy pontot.

– Milyen célokkal utaztok akkor Érdre?

– Legfőképpen, hogy összeszedjük magunkat a hétközitalálkozót követően, és a játék minden elemében, de legfőképpen védekezésben feljavuljunk. Sokkal nagyobb összhangban kell hátul dolgoznunk, és persze jóval koncentráltabban is. Fontos lesz, hogy az elején bemenjenek az átlövéseink, és így több helye legyen a jól cselező játékosainknak egy az egyben a védelmükkel szemben. És persze a visszafutásokra is nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hogy ne csak ziccerben érkezzenek a kapunk elé. Természetesen azért szeretnénk minél jobb eredménnyel távozni Érdről, de azért az ilyen találkozókon a legfontosabb, hogy tudjunk tovább fejlődni, és ez által még hatékonyabban felkészüljünk azokra az összecsapásokra, amiket a szezon hátralévő részében a hozzánk erősségben azért közelebb álló együttesekkel szemben kell majd megvívnunk.

A két csapat összecsapásaira jellemző, hogy a szorosabb csatákat mindig Békéscsabán játsszák egymással, ennek ékes bizonyítéka a felek őszi 30-30-as Viharsarki találkozója. Érden általában simább hazai győzelmek születtek az elmúlt időszakban, ahogy az előző szezonban is, amikor is a vendéglátók 35-24-es sikernek örülhettek. A gárdák tehát vasárnap 18 órától az Érd Arénában csapnak össze, a találkozó két játékvezetője Kovács-Sebők Stefánia és Réti Rebeka lesz.

Dömény Dezső

Készítette: Békéscsabai Médiacentrum Kft.

Kapcsolódó hivatkozás:
https://www.youtube.com/watch?v=G1AcA7a5Izc

Interjú Walfisch Mercédesszel

Újabb hazai fellépésre készül együttesünk a Békéscsabai ENKSE, méghozzá a szurkolók által nagyon várt Debrecen elleni rangadó következik szombaton. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez az a mérkőzés, amikor a két csapat tabellán elfoglalt helyétől függetlenül minden estben derbiről beszélhetünk, hiszen a két gárda és a két egyesület szurkolói évtizedek óta tartó rivalizálása minden találkozójuk során kézzel fogható. Így alighanem most is a hagyományokhoz híven parázs csata várható majd a pályán. A Loki egyébként 14 fordulót követően 15 megszerzett pontjával a hatodik pozíciót foglalja el a bajnoki tabellán, és ádáz küzdelmet vív a Vác, Fehérvár, Kisvárda trióval a nemzetközi kupaindulást érő helyért. És amíg otthoni mérlege tekintélyt parancsoló, hiszen eddig egyedül csak a Siófok tudta két vállra fektetni a Hajdúságiakat – igaz éppen az előző fordulóban a 31-25-ös végeredményt hozó összecsapáson -, addig idegenben már nem annyira acélosak, amit jól mutat, hogy az eddigi hét vendégeskedésük alkalmával, csak kétszer, az MTK és a Dunaújváros otthonából sikerült pontokkal távozniuk. Alighanem ez is közrejátszhatott abban, hogy a téli szünetben megköszönték az addigi vezetőedző Pal Oldrup Jensen munkáját, és a csapat szakmai irányítását pályafutása során harmadszorra a Debreceni kézilabdázás egyik legendája Köstner Vilmos vette át. És nem is tétlenkedett, ugyanis szemmel láthatóan ráncba szedte a piros-fehéreket, akik a rutinos tréner vezetésével öt mérkőzésből hármat meg is tudtak nyerni. Nem panaszkodhatnak azonban a lila-fehérek háza táján sem az évkezdésre, hiszen az MTK elleni pontszerzés és a Mosonmagyaróvár valamint a Budaörs felett aratott győzelmeknek hála, ebben a naptári évben ötven százalékos mérleggel áll Horváth Roland együttese. Ráadásul szintén a sikereknek köszönhetően, jelenleg öt pontos előny birtokában van csapatunk a 13. pozícióban tanyázó Budaörssel szemben. Az előző hét azonban nem a bajnokságról szólt a csabai hölgykoszorú számára, hiszen Magyar Kupa találkozón Dunaújvárosban szerepelt együttesünk, és szenvedett 10 gólos vereséget. Emiatt nem is csoda, hogy a lilák csapatkapitánya Walfisch Mercédesz csalódottan értékelte a gárda múltpénteki produkcióját.

Fotó: Antal János

– A 35-25-ös végeredmény is azt mutatja, hogy nem sikerült igazából megszorongatnotok az Újvárost…

– Valójában sajnos már az első félidőt követően eldőlt a találkozó. Az elmúlt mérkőzéssekkel ellentétben most nagyon nem működött a védekezésünk, már az első percektől gondban voltunk hátul, és ha őszinte akarok lenni, nem is sikerült az egész találkozón úgy igazából összeállnunk. Aztán ahogy lenni szokott, a védekezésbeli bizonytalanságunk kihatott a támadójátékra is, így később már az is szétesett. Nagyon szerettünk volna továbbjutni, küzdöttünk is végig az összecsapáson, de ez most ennyire volt elég. Nyilván az is nehezítette a dolgunkat, hogy nagyon kevesen voltunk, hiszen több kulcsjátékosunk is kénytelen volt kihagyni a mérkőzést, ennek ellenére azért szerettünk volna legalább szorosabb találkozót játszani.

– A bajnokságban viszont megnyugtató előnyt szereztettek az elmúlt mérkőzések során, gondolom így már azért nyugodtabban lehet készülni az előttetek álló feladatokra is…

– Igen, már január elején tudtuk, hogy nagyon sokat jelenthet a három közvetlen riválisunk elleni mérkőzés, ezért ennek szellemében is készültünk ezekre a találkozókra. És igazából most, hogy ennyi nehézséggel küzdünk, és ilyen sok sérültünk van folyamatosan, még inkább felértékelődnek ezek a sikerek, és az hogy 5 pontos előnyt tudtunk szerezni üldözőinkkel szemben. Így valóban egy kicsit nyugodtabban készülhetünk, de természetesen azért várnak ránk még bőven nehéz feladatok ebben a szezonban.  

– Elsőnek egyből a Loki, akik azért meglehetősen komplex csapatnak számítanak a mezőnyben…

– Olyannyira, hogy gyakorlatilag minden poszton van legalább egy kiemelkedő képességű válogatott játékosuk. És még közülük is kiemelkedik Lotte Grigel, aki a kulcsa a debreceni támadójátéknak, remekül mozgatja a csapatot, és még gólerősen is játszik. Ehhez jön még, hogy nagyon komoly tűzerővel rendelkezik szombati ellenfelünk, így a lövőik semlegesítése is kiemelten fontos lesz a találkozón. Valamint ott van Triffa Ági is, akit mi is nagyon jól ismerünk, és szintén az egyik fő motorja a csapatnak, ráadásul mostanában ihletett formában is véd. Szóval összességében egy erős csapattal kell szembenéznünk, és bár ebben a bajnokságban többször is meglehetősen hullámzó volt a Debrecen játéka, azért Köstner Vilmos érkezése mindenképpen jó hatással volt az együttesre.

– Azért ez az összecsapás minden évben egy nagy presztízsrangadó, mennyire érzed a csapaton belül, főleg a fiatal játékosokon ezt?

– Összességében minden mérkőzésre hasonlóan készülünk, de nyilván vannak találkozók, amiket kiemeltebben kezelünk, és többet is foglalkozunk velük. A Loki elleni is ilyen, hiszen velük játszani mindig más, általában a szezon legjobb hangulatú mérkőzése szokott lenni, nagyobb várakozás is előzi meg, és azért ez számunkra is ad egy plusz adrenalin löketet. Azt gondolom ezt azok a játékosok is érzik, akik még nem játszottak ilyen rangadót.

– Miben kell javulnotok a múlt heti kupameccshez képest, hogy a pályán is igazi rangadó legyen?

– Igazából mindenben, de főként védekezésben. Nekünk ez az a pont a játék elemében, ami ha sikerül és jól meg tudjuk oldani, akkor győztesen jöhetünk le a pályáról, viszont ha nem állunk össze megfelelően, akkor szenvedős lesz a játékunk. A Budaörs ellen nagyon jól működött a középső védekezésünk, amivel sikerült megtördelni ellenfelünk támadójátékát, és még gyors gólokat is szereztünk. Azt hiszem ezt kell továbbvinnünk a Loki ellen is, egy masszív védekezést amiből lendületesen és nagy önbizalommal tudjuk vezetni a támadásainkat is. Sajnos kevesen vagyunk, több játékosunk is bajlódott kisebb-nagyobb sérülésekkel az elmúlt időszakban, de akik pályán leszünk azért fogunk harcolni, hogy le tudjuk gyűrni ellenfelünket. Az előző összecsapáshoz képest azért mindenkitől több kell, így természetesen tőlem is, mert sajnos az utóbbi időben nem mindig tudtam annyira segíteni a csapatot, ahogy szerettem volna. De folyamatosan dolgozom azon, hogy megfelelően összerakjam magam, és remélem ezen a mérkőzésen velem együtt a csapat is a győztes arcát fogja megmutatni.

A két gárda első osztályú összecsapásai nagy múltra tekintenek vissza, számtalan emlékezetes találkozóval. Az elmúlt tíz idényben összesen 15 alkalommal vendégeskedtek a Debreceniek a Viharsarokban, és ebből a hazaiak 7 mérkőzésen tudtak diadalmaskodni, két alkalommal döntetlent játszottak a felek és hatszor a Hajdúságiak örülhettek. Ahogyan legutóbb is, hiszen a tavaly áprilisi békéscsabai összecsapást 29-23 arányban a vendég piros-fehérek nyerték. A felek legutolsó mérkőzése azonban Debrecenben volt, igaz a szeptemberi találkozó is 37-25-ös Loki sikerrel zárult. A visszavágásra tehát szombaton 18 órától lesz lehetősége lila-fehér együttesünknek, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban megrendezésre kerülő találkozó két játékvezetője pedig B.Pech Katalin és Vágvölgyi Mária lesznek.

Dömény Dezső

Interjú Kovács Anettel

Az ötödik fordulót rendezik a Női kézilabda Magyar kupában, ahol már a legjobb négy közé jutásért küzdenek a csapatok. Így együttesünk is, aki még novemberben, a Kecskemét otthonában egy 31-27-es győzelemmel harcolta ki a negyeddöntős részvételt. Ebben a fordulóban viszont már egy élvonalbeli ellenfél a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia vár a lilákra, és ráadásul még a továbbjutást is idegenben kell kiharcolniuk Walfischéknak. Igaz, ehhez most elég lehet egy döntetlen is, hiszen az egy mérkőzéses párharcok különlegessége, hogy a döntetlen végeredmény az idegenben szereplő csapatnak kedvez. Ha visszamegyünk egy kicsit az időben, és fellapozzuk a békéscsabai női kézilabda történelemkönyvét, azt láthatjuk, hogy együttesünk eddig hat alkalommal tudott a legjobb négy közé kerülni a Magyar Kupában. 1982-ben, illetve 1983 és 88-ban negyedik, 1989-ben és 2010-ben harmadik, és 2012-ben második helyezést értek el a lila-fehérek. Legutoljára ez tehát hét éve a Kovács Péter vezette gárdának sikerült, akik az Előre eddig egyetlen döntőjét vívták ebben a sorozatban. Abból a csapatból egyébként mára már csak Zöldi-Tóth Katalin és Szögi Tímea maradt meg hírmondónak. Mostani ellenfelünk azért nagyobb dicsőségtáblával rendelkezik ebben a sorozatban, de ez egy ötszörös Magyar Kupa győztestől nem is csoda. És ugyan utoljára a 2003/04-es kiírást tudták csak megnyerni, viszont azóta is többször – legutóbb például két éve is – ott tudtak lenni a négyes döntőben. Az idei sorozatba egyébként csak az előző fordulóban kapcsolódott be a Kohász, de egyből egy komoly bravúrt hajtottak végre azzal, hogy a Siófok csapatát búcsúztatták a negyedik forduló rangadóján, méghozzá viszonylag simán 27-22 arányban. Érdekesség, hogy azon a találkozón hét góljával a mezőny legeredményesebb játékosa az a Klujber Katrin volt, aki szezon közben a Dunaújvárosból a Ferencváros csapatába tette át székhelyét. A bajnokságban egyébként 12 megszerezett ponttal a kilencedik pozíciót foglalja el a Kohász, akik a Debrecen, a Mosonmagyaróvár és az Érd elleni vereségeket követően tudtak ismételten nyerni a hétvégén, méghozzá hazai pályán 35-29-re a Vác ellen. Viszont a csabai hölgykoszorú is győzelemmel abszolválta az előző bajnoki fordulót, méghozzá nagyon magabiztosan egy tízgólos sikerrel a Budaörs otthonában. A mérkőzés egyik hőse, és nem mellesleg kilenc góljával a mezőny legeredményesebb játékosa Kovács Anett volt, akivel röviden elemeztük a 35-25-ös sikert hozó összecsapást.

Fotó: Antal János

– Meglehetősen rég fordult elő, hogy ennyire magabiztosan nyerjetek meg egy találkozót, ráadásul idegenben…

– Valóban, de azt hiszem most már kijárt nekünk egy ilyen győzelem a sok egygólos mérkőzés után. Azért természetesen nagyon sokat is készültünk rá, többször videóztunk, és szinte egész héten a taktikát finomítottuk. Az látszott, hogy mindenki átérezi a találkozó súlyát, hogy az itt elért eredmény milyen jelentős hatással lehet a bennmaradásra. Ennek megfelelően is kezdtünk az összecsapást, és igazából végig a mi akaratunk érvényesült. Már az elejétől jól működött a védekezésünk, volt kapusteljesítmény, és ezekből gyors gólokat tudtunk szerezni, amivel sikerült fokozatosan ellépnünk ellenfelüktől. Az első játékrészben azért még többször vissza tudtak jönni szorosabb eredményre, de a második félidő első felében végleg eldöntöttük a két pont sorsát. Kellően türelmesen játszottuk, és abszolút csapatként funkcionáltunk a pályán. Ami pedig még kulcsfontosságú volt a győzelemben, hogy a nyitott védekezésüket is teljes mértékben sikerült átjátszani. Nagyon jó érzés volt pályán lenni szombaton, és amikor a második félidő derekán felnéztem az eredményjelzőre és láttam, hogy tíz góllal vezetünk, az egy különleges pillanat volt. A hajrában még a fiatalok is lehetőséget kaptak, szóval mindenki hozzá tudott tenni a sikerhez.

– Kilenc góloddal azért Te is bőven kivetted a részed, ráadásul most már meccsek óta fantasztikus formában kézilabdázol…

– Igen, szerencsére most jól megy a játék, és mivel egyedül vagyok a posztomon sokat is játszom. De talán pont ennek is köszönhetem, hogy formában vagyok, hiszen az elmúlt időszakban lehetőségem nyílt jobban felépíteni magam. Emellett a csapattársak részéről is maximálisan érzem a bizalmat, ami szintén plusz erőt ad, hogy jobban felvállaljak bizonyos szituációkat. Illetve azért Roland érkezése óta is sokat változott és javult a csapat szélsőjátéka, ezáltal több labdát kapunk mi szélsők is.

– Viszont pénteken a Magyar Kupában kell vitézkednetek, ez a sorozat mekkora jelentőségű számotokra a bajnokság mellett?

– Természetesen az elsődleges célunk a bennmaradás kiharcolása, most ez a legfontosabb. Ettől függetlenül minden meccs számít, és én magam is az összes találkozóra úgy készülök – még akár a Győr ellen is -, hogy bele kell állni, és hátha nyerünk. Ehhez képest most azért sokkal komolyabb a tét, hiszen itt már az elődöntős helyekért megy a harc. És azért ne felejtsük el, hogy egy négyes döntőről van szó, ahova eljutni egy igen jelentős eredmény lenne számunkra. Ráadásul a legtöbb játékos a csapatból, még nem játszott Magyar Kupa final fourt, ahogy én sem, így megmondom őszintén személy szerint nekem is nagyon nagy motivációt jelent, hogy eljussak oda. Tavaly csak egy gólon múlt a Siófok ellen, szóval idén jó lenne, ha ezt a lépcsőfokot is sikerülne megugrani.

– Viszont nem lesz könnyű, főleg hogy megint idegenben kell helytállnotok…

– Én sem számítok arra, hogy ellenfelünk könnyen fogja adni a továbbjutást. A Kohász, még ha hozzánk hasonlóan nagyon meg is fiatalodott erre az idényre, azért egy erős csapat. Több válogatott kézilabdázó is található a keretükben, főként jól cselező játékosok, akiket egy-egyben nehéz megállítani. És nyilván a hazai pálya is előnyt jelent nekik, de azért az utóbbi idegenbeli mérkőzéseken már mi is megvillantottuk oroszlánkörmeinket. Mindenesetre erre az összecsapásra is teljes gőzzel készülünk, videózzuk, elemezzük ellenfelünket, és ha sikerül a hétvégi játékunkat, és azt a masszív védekezést továbbvinni akár meglepetést is okozhatunk. Most is fontos lesz, hogy türelmesen kézilabdázzunk, és ne akarjunk minden támadást egyből befejezni. Azt gondolom semmi veszíteni valónk nincs, úgyhogy nyugodtan készülhetünk, de azért mindenképpen a továbbjutásért utazunk Dunaújvárosba.

A két gárda már összecsapott egyszer ebben a szezonban, és a szeptemberi bajnoki mérkőzést követően a Kohász örülhetett, hiszen a 30-21-es győzelmével elvitte mindkét bajnoki pontot a Viharsarokból. A csabai lányok viszont inkább a két csapat tavaly januári összecsapására emlékezhetnek szívesebben, amit szintén a Magyar kupa keretein belül játszottak egymással a felek, és a lilák hazai pályán harcolták ki a továbbjutást a 31-28-as sikerükkel. Az idei kiírásban viszont még három találkozót rendeznek együttesünk mérkőzésén kívül is, így szombaton az Érd a Kisvárdát fogadja, míg február 13.-án a címvédő Győr hazai pályán a Mosonmagyaróvár ellen, a Ferencváros pedig Vácon harcolhatja ki a final fourba kerülést. A lila-fehérek Kohász elleni negyeddöntője pedig pénteken 18 órától a Dunaújvárosi Sportcsarnokban kerül megrendezésre, a találkozót a B. Pech Katalin, Vágvölgyi Mária bírópáros vezeti majd.

Dömény Dezső

Interjú Marincsák Nikolettel

A 14. forduló küzdelmeit rendezik hétvégén a K&H Női kézilabda ligában, azaz kezdetét veszi a bajnokság második etapja. Csapatunk a Békéscsabai NKSE pedig rögvest egy kiemelt fontossággal bíró találkozóval kezdi meg a tavaszi küzdelmeket, hiszen a Budaörs otthonába látogatnak Horváth Roland tanítványai. Alsóházi rangadó ez a javából, amit a két csapat tabellán elfoglalt helye is megerősít, ugyanis a lilák hat megszerzett pontjukkal a 12. helyen állnak, míg a vendéglátók három pontjukkal a 13. pozíciót foglalják el. Egyértelműen óriási a tét mind két fél számára, hiszen ha a vendégek győzelemmel abszolválnák a találkozót, akkor a lila-fehérek 5 pontos előnybe kerülnének üldözőjükkel szemben, amivel nagy lépést tehetnének a bennmaradásért folytatott küzdelemben, egy hazai siker viszont mindössze egy pontra olvasztaná a Budaörs hátrányát az Előrével és a Mosonmagyaróvárral szemben. A tabellát nézve azért elsősorban a fővárosiak számára lesz amolyan „élet-halál” mérkőzés a két gárda ütközete, akik azért az előző szezon remek szereplését követően (a 10. helyen végeztek a bajnokság végén), ősszel már nem igazán tudták megismételni a tavalyihoz hasonló sikereket. Az első és ez idáig egyetlen győzelmüket az ötödik fordulóban aratták, amikor is Egerben sikerült 33-31-re diadalmaskodniuk. Ezen kívül még hazai pályán játszottak egy 30-30-as döntetlent az MTK gárdájával. Ezek után nem meglepő módon a téli szünetben több változást is foganatosítottak a klubnál, a legjelentősebb kétség kívül, hogy a vezetőedzői poszton Mihály Attilát, Neukum Tamás váltotta, de Soós Viktória reaktiválása is azt jelezte komolyan veszi az alsóházi harcot a budaörsi csapat. Eddig még ugyan pontokban ez nem látszódott meg, igaz az elmúlt négy fordulóban kizárólag közép- és felsőházi együttesekkel mérte össze tudását a fővárosi egylet. Legutóbb pedig az EHF kupában is menetelő Siófok ellen, akiktől hazai pályán szenvedtek 31-23-as vereséget. A lila-fehérek ezzel szemben már sokkal jobb mérleget tudnak felmutatni az elmúlt négy találkozójukon, hiszen az MTK elleni döntetlen és a Móvár elleni győzelem mellet csak a Győr és a Fehérvár tudta két vállra fektetni a csabai hölgykoszorút. Utóbbi gárda éppen szombaton, a 34-26-os végeredménnyel zárult találkozón. Ezt az összecsapást értékelte együttesünk irányítója Marincsák Nikolett, aki mivel még csak január óta játszik lila-fehérben, arra kértem, hogy magáról is meséljen egy kicsit az esélylatolgatás mellett.

Fotó: Antal János

– A zsenge átlagéletkorú Békéscsabában szinte már rutinosnak számítasz, de azért az NB1-es mezőny tekintetében még mindig fiatal kézilabdázó vagy, ehhez képest meglehetősen kalandos volt eddigi pályafutásod…

– Valóban, több helyen is megfordultam az évek során, de abban, hogy ez így alakult szakmai és kényszerű indokok egyaránt közrejátszottak. A legtöbbet nevelőegyesületnél a Debrecennél játszottam, méghozzá két részletben is. Először 2013-ig szerepeltem a Hajdúságiaknál, onnan igazoltam Veszprémbe, a Győr akkori fiókcsapatához. Ott másfél évig kézilabdáztam, igaz a második évben már a Mosonmagyaróvár színeiben szerepeltünk a bajnokságban. Viszont az őszi szezont követően úgy éreztem, hogy váltásra van szükségem, és mivel lehetőségem nyílt év közben visszaigazolni nevelőcsapatomhoz, így 2015 tavaszán már ismételten a Loki mezét ölthettem magamra. Összesen 2,5 évet töltöttem Debrecenben, amikor is 2017 nyarán a szakmai előrelépés reményében elfogadtam a Kisvárda ajánlatát és 1+1 évre a szabolcsiakhoz szerződtem. De sajnos ez a másfél év nem tartogatott túl sok jót a számomra. Első szezonom legelején megsérültem és ez igazából rá is nyomta a bélyegét az egész idényemre. Nyilván időbe tellett mire felépültem és formába lendültem, ráadásul visszatérésem után nem sokkal edzőváltás is történt a klubnál, ami egy sérülésből visszatérő játékosnak még nehezebbé teszi a csapatba kerülést. Mivel a keretben összesen négyen voltunk irányító pozícióban, így sajnos ősszel sem javult a helyzetem, sőt még kevesebb játékidővel kellett beérnem, ezért végül a váltás mellett döntöttem.

– Ekkor került a képbe a Békéscsaba…

– Igen, amikor eldöntöttem, hogy új klub után nézek szerencsére több jelentkező is akadt, de nekem az összes közül is Horváth Roland megkeresése volt a legszimpatikusabb. Őszintén felvázolta a jelenlegi helyzetet, illetve hogy milyen szerepet szánna nekem az együttesben. És mivel most számomra tényleg az a legfontosabb, hogy minél több időt tölthessek a pályán, egy percig nem volt kérdéses az, hogy elfogadjam az Előre ajánlatát. Nyilván itt teljesen más a helyzet, mint Kisvárdán, hiszen ott nagyon bő kerettel dolgoznak és több kézilabdázó is van ugyanarra a posztra, míg Békéscsabán kifejezetten szűk a keret, így minden játékosra szükség van.

– Viszont az elmúlt időszak kevesebb játékideje nem látszódott meg rajtad az első mérkőzéseiden és remekül mutatkoztál be új klubodban. Illetve lehet, hogy az új hetes specialistáját is megtalálta Horváth Roland?

– Az első pillanattól kezdve igyekszem a legjobbamat nyújtani és amit kér tőlem a szakvezetés azt végrehajtani. Ha ez a hetesek értékesítése, akkor azt. Egyébként azért nem idegen tőlem ez a műfaj, hiszen korábban is lőttem már büntetőket. Szerencsére a beilleszkedéssel sem volt igazán problémám, nagyon segítőkészek voltak a lányok és mivel legtöbbjüket már korábbról ismertem, ha más nem ellenfélként, tényleg hamar fel tudtam venni a csapat ritmusát. Nyilván irányítóként jobban össze kell csiszolódni a többi játékossal és a taktikai variációkat is el kell sajátítani, de most jelenleg úgy érzem, inkább erőnlétben vannak még hiányosságaim, de azon dolgozom, hogy ezen a téren is százszázalékos legyek.

– A hétvégén Székesfehérváron próbáltatok helytállni, de igazán csak a játékrészek elején sikerült lépés tartanotok a hazaiakkal…

– Az igazat megvallva kettős érzés van bennem a szombati találkozóval kapcsolatban, mert még most is úgy érzem, hogy többet lehetett volna kihozni abból a mérkőzésből. Persze egy olyan ellenfél otthonában szerepeltünk, akik erős kerettel rendelkeznek és láthatólag nagy önbizalommal játszottak ellenünk. Ettől függetlenül mi egyáltalán nem kézilabdáztunk jól és csak részben tudtuk megnehezíteni a dolgukat. A védekezésünk már az elejétől nem úgy működött, ahogyan szerettük volna és később sajnos már támadásban sem sikerültek a dolgok. Hiányoztak a jó egyéni teljesítmények is, így pedig nehéz ilyen minőségű ellenfelet kétvállra fektetni.

– Most szombaton azonban Budaörsre utaztok, akik azért már hozzátok jóval hasonlóbb erősségű kerettel rendelkeznek…

– Igen, ez egy mindkét fél számára kifejezetten fontos derbi lesz. Én a magam részéről egy igazi csatát várok a pályán, sok ütközéssel, ahol elsősorban a küzdelem fog dominálni. Szerintem ellenfelünk jóval jobb csapat annál, amit a tabellán elfoglalt helyezése mutat, hiszen a rutinos sokat tapasztalt játékosok és a fiatal tehetségek remek egyvelege ez a gárda. Ezért biztos vagyok benne, hogy nagyon meg kell majd küzdenünk a két bajnoki pontért, de nem kérdés, hogy győzni megyünk Budaörsre. Viszont a Fehérváron mutatott játékunknál többet kell nyújtanunk ennek érdekében és sokkal koncentráltabban is kell kézilabdáznunk, támadásban és védekezésben egyaránt. Ellenfelünk nagyon gyors játékot játszik és a beállókat valamint a szélsőket is jól használják, ezekre különösképpen oda kell majd figyelnünk. De a legfontosabb ezúttal is a védekezés lesz, amit ha jól meg tudunk oldani, az egy még jobb kapusteljesítményt és akár gyors gólokat is generál. Azt gondolom ezen a mérkőzésen döntő lesz az is, hogy mennyire tudjuk a harcos oldalunkat megmutatni, amit mondjuk az MTK vagy a Mosonmagyaróvár elleni végjátékban mutattunk. Ezekből a sikerekből kell erőt merítenünk és akkor biztos vagyok benne, hogy nem üres kézzel térünk majd haza.

A felek tehát már összecsaptak egyszer ebben az idényben és az első forduló rangadóját a Békéscsaba nyerte hazai pályán 31-29-re. De szép emlékeket őrizhetnek lányaink a legutóbbi Budaörsi túrájukról is, ugyanis a tavaly áprilisi összecsapáson 26-25-ös győzelemmel sikerült begyűjteniük a két bajnoki pontot. A tavaszi szezon nyitótalálkozója tehát a Budaörsi Városi Sportcsarnokban 17:00 órától kerül megrendezésre, az Andorka Miklós-Hucker Róbert bírópáros ténykedése mellett.

Dömény Dezső

[ae-fb-embed url='https://www.facebook.com/elorekezilabda/videos/415192952551448/' width='640']

Kapcsolódó hivatkozás:

https://www.facebook.com/budaorshandball/videos/2035561443408786/

Interjú Aleksandra Vukaljoviccsal

A napokban sűrű programja van Horváth Roland tanítványainak, mert szinte még ki sem pihenték az MTK elleni döntetlennel zárult összecsapást, és szerdán máris érkezett a világklasszisok sorát felvonultató Győr. Sőt itt még mindig nincs megállás, ugyanis vasárnap a szezon egyik legfontosabb összecsapása következik a csabaiak számára, amikor is a Eu-Fire Mosonmagyaróvár KC vendégeskedik a Viharsarokban. Ezen pedig egy ízig-vérig alsóházi derbire készülhetnek a lila-fehér szurkolók, amit alátámaszt a két gárda jelenlegi helyezése is a bajnokságban, hiszen mindkét gárda egyaránt négy ponttal áll a tabellán. Egészen pontosan a vendégek a tizenegyedik, míg csapatunk a 12. pozíciót foglalják el. Habár a kisalföldiek újoncként szerepelnek az idei szezonban, összességében azért egyáltalán nem ismeretlen számukra az NB1-es közeg. Újkori első osztályú történetük 2014 nyarán kezdődött, amikor is az ETO fiókcsapataként gyakorlatilag a Győri utánpótlásból gyúrtak össze egy NB1-es csapatot. Első két szezonjukban egyaránt a tízedik pozícióban végeztek, viszont a harmadik idényükben már nem sikerült megőrizni első osztályú tagságukat, és a 13. helyükkel búcsúztak az NB1-től. Viszont a második vonalban éppen csak egy rövid kirándulást tettek, ugyanis roppant magabiztosan mindösszesen egy vereséget szenvedve megnyerték az NB1/B nyugati kiírását, így ősztől már ismételten a legjobbak között láthattuk őket. Összesen nyolc új játékossal vágtak neki nyáron a szezonnak, de ebből ketten már idény közben elhagyták a csapatot, viszont pótlásukról gondoskodott a klub a téli szünetben, azzal hogy Katona Flórát a Kisvárdából illetve Simona Szarkovát a norvég Storhamer gárdájából átcsábították Mosonmagyaróvárra. A bajnokságban egyébként eddig két győzelmet aratott a kisalföldi egylet, méghozzá Egerből hozták el a pontokat a 28-22 végeredményt követően, illetve hazai pályán győzték le 25-24-re a Budaörs csapatát. Karácsony óta ők is két találkozón léptek pályára, Vácon 28-17-re, míg Siófokon 32-16 arányban maradtak alul ellenfelükkel szemben. Ellenlábasunkhoz hasonlóan együttesünknek sem volt diadalmenet a hétközi összecsapás, és hogy igazán komoly ellenállást nem tudtak Walfischék kifejteni a címvédővel szemben azt a 47-22-es végeredmény is jól mutatja. Viszont sokkal inkább meríthetnek a lilák az egy héttel ezelőtti MTK elleni idegenbeli pontszerzésből, már csak azért is, mert játékerőben azért a fővárosi gárda áll közelebb vasárnapi ellenfelünkhöz. Könnyű dolga azonban nem lesz a csabai hölgykoszorúnak, amit riválisunk novemberi Magyar kupa találkozója is remekül szemléltet, ahol is hazai pályán 29-23-ra legyőzték és búcsúztatták a párharcban mindenképpen esélyesebbnek számító Alba Fehérvár gárdáját, megvillantva ezzel oroszlánkörmeiket. Illetve biztosan sokak emlékezetében elevenen él még a lila-fehérek novemberi Eger elleni hazai veresége is, ami szintén jól mutatja a kiegyenlített erőviszonyokat. Szükség lesz tehát minden lila-fehér játékos kivalló teljesítményére a siker érdekében, többek között együttesünk legeredményesebb gólvágójának Aleksandra Vukaljovicnak is a találataira, akivel a békéscsabai kézilabda mellett a decemberi Európa-bajnokság tapasztalatairól is beszélgettem.

Fotó: Antal János

– Először is gratulálok Neked az Európa-bajnoki részvételhez, és adódik a kérdés milyen érzés volt pályára lépned egy ilyen komoly tornán?

– Természetesen nagyon jó és különleges érzés. Egy a Békéscsabánál merőben eltérőbb stílusú és játékosokból álló csapatba csöppentem, ami a nemzeti együttest illeti. Még itt a klubomban gyakorlatilag hatvan perces játékos vagyok, és a középső posztok bármelyikén lehetőségem nyílik játszani, addig a válogatottban részfeladatokat kellett megoldanom és szinte csak irányító poszton. Illetve védekezésben is teljesen eltérő szerkezetben kézilabdáztunk. Viszont pont ezért is úgy érzem nagyon sokat fejlődtem ez alatt az egy hónap alatt is, és persze az a tapasztalat, amit az ilyen szintű együttesek ellen, és az ennyire magas szintű mérkőzéseken lehet szerezni az felbecsülhetetlen. Illetve a csapat is megfelelően összerázódott a tornára, és az optimális kohézió is kialakult. Nekem személy szerint is nagyon sokat segítettek akár edzéseken akár mérkőzéseken, még az olyan játékosok is, mint mondjuk Andrea Lekics. Sajnos az utolsó meccsekre azért érezhetően elfáradtunk, és ez azért látszódott az eredményeinken is, de összegségében tényleg nagyon pozitív tapasztalat volt.

– Térjünk vissza az NB1-hez, hiszen szerdán a Győrrel játszottatok, és hát nem igazán sikerült megállítani a gyors játékukat, igaz az első félidőben azért nem játszottatok rosszul…

– Igen, az első félidőben egyértelműen fel tudtuk velük venni a versenyt, sikerült sok mindent megvalósítanunk abból, amit előre megbeszéltünk, és amit edzőnk kért tőlünk. Viszont a második játékrészre felőrölt minket az ETO, úgy érzem fejben elfáradtunk, és ekkor már nagyon sok hiba csúszott a játékunkba. A Győr viszont egy klasszis csapat, akik ezeket a hibákat kíméletlenül kihasználják, és a találkozónak ebben a szakaszában át is futottak rajtunk. Tény, hogy fiatal együttes vagyunk, és jóval kevesebb rutinnal rendelkezünk mint a BL győztes, és sajnos a végeredmény is ezt tükrözi.   

– Most nyolc napon belül háromszor is pályára léptek, ilyenkor pedig az energiát is megfelelően be kell osztani…

– Azt gondolom, fizikálisan rendben vagyunk, és azért Roland is forgatta a csapatot a szerdai összecsapáson, szóval szerintem inkább fejben kell rendezni magunkat a vasárnapi meccsre. Én a magam részéről nagyon szeretek játszani és pályán lenni, nem érzem különösebben azt, hogy ha sokat vagyok pályán, az fizikálisan túlságosan elfárasztana. Inkább az a nehéz az ilyen sűrű programban, hogy nagyon kevés pihenőnapot kapunk, és így a mentális frissítést is nehezebb megoldani.

– Vasárnap ráadásul egy közvetlen riválisotokat látjátok vendégül…

– Amit nagyon szeretek a magyar bajnokságban, hogy tele van kiválóbbnál kiválóbb csapatokkal, és így roppant erős és kiszámíthatatlan a pontvadászat. Viszont ennek az a hátránya is megvan, hogy szinte egy találkozón sem mehetsz biztosra, ami a győzelmet illeti. Így van ez most a Mosonmagyaróvárral szemben is, akiknek hozzánk hasonlóan voltak jobb és rosszabb meccsei is eddig. Előnyük velünk szemben, hogy több rutinos játékossal rendelkeznek, viszont most azért mi játszunk hazai pályán, ami pedig remélem, felénk billenti majd a mérleg nyelvét. Az MTK-hoz hasonlóan, ők is lövőben igazán erősek itt Kopecz Barbarát és az új szerzeményüket Simona Szarkovát érdemes kiemelni, de persze ott van a sokat tapasztalt jobbszélsőjük Kovacsicz Mónika is, aki szintén húzóembernek számít.

– Mi kell akkor ahhoz, hogy itthon tartsátok a két pontot?

– Mindenekelőtt kemény, agresszív védekezés, ez a legfontosabb. Ebből pedig minél több gyors indítással könnyű gólokat szerezni. Örzseségében viszont lényeges lesz, hogy nyugodtan kézilabdázunk, ne kapkodjunk, és hosszú támadásokkal türelmesen végigjátsszuk a figurákat. Azt gondolom, ha az MTK elleni játékunkat tudjuk nyújtani, mint támadásban, mint pedig védekezésben, akkor a hazai közeg segítségével meg lehet a két pont. Az elszántság megvan a csapatban, nyerni akarunk, és remélem a szurkolóink hathatós segítsége mellett ezt meg is tudjuk valósítani.

A két csapat összevetésében jelenleg a Mosonmagyaróvár a jobb, hiszen az eddig lejátszott nyolc találkozójukból egy döntetlen mellett, hármat a csabaiak négyet pedig a kisalföldiek nyertek. Igaz a legutóbbi két összecsapásukon még a 2016/17-es szezonban a lilák lehettek elégedettebbek, ugyanis Mosonmagyaróváron 21-21-es döntetlen született, míg Békéscsabán sima 26-19-es hazai győzelem. A 12. forduló alsóházi rangadója tehát vasárnap 18 órától kezdődik a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban, a mérkőzés két játékvezetője Herczeg Péter és Südi Péter lesz.

Dömény Dezső

Interjú Horváth Rolanddal

Másfél hónapos szünetet követően folytatódnak a K&H női kézilabda liga küzdelmei csapatunk a Békéscsabai ENKSE számára. Az újesztendő első megmérettetése pedig egyből egy kiemelten fontos alsóházi rangadó lesz, méghozzá a jelenleg hat ponttal a bajnoki tabella tízedik pozíciójában tanyázó MTK otthonában. És hogy mennyire számíthat nehéz összecsapásra a csabai hölgykoszorú, azt épp az előző fordulóban mutatta meg a fővárosi gárda azzal, hogy az óesztendő utolsó előtti napján megrendezett találkozón óriási meglepetésre 22-22-es döntetlen ért el a Siófok otthonában. Ezen kívül az Eger és a Mosonmagyaróvár legyőzésével, valamint a Budaörs otthonában szerzett ponttal kaparták össze a jelenlegi pontmennyiségüket. Ezek után úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Budapesti kék-fehérek még veretlenek alsó házi ellenfeleikkel szemben. Az MTK egyébként azon kevés csapatok közé tartozik az élvonalban, akik fiatal magyar játékosokkal igyekeznek helytállni, megtűzdelve keretüket néhány rutinosabb játékossal. Ennek megfelelően nagy jövés menés nem volt a csapat háza táján a bajnokság kezdete előtt, hiszen kulcsjátékosaikat a Karnik, Termány, Dakos, Tóth Eszter négyest sikerült megtartaniuk, az erősségeiket pedig ebben a szezonban is bizonyítják, hiszen idén is ők vezetik a házi góllövőlistáját a fővárosi egyletnek. Találhattunk azért új arcokat is ősszel a keretükben, mint például a korábban már több NB1-es csapatban is megfordult Lajtos Nórát vagy Fekete Bozsanát, de számunkra talán a legismerősebb Mihálffy Adrienn, aki békéscsabai nevelésként hosszú éveken keresztül játszott lila-fehérben. Ami csapatunkat illeti, a lilák egy Budaörs elleni remek győzelemmel indították a szezont, ezt követően viszont felült az együttes egy hullámvasútra, aminek a csúcspontja az Érd elleni bravúr döntetlen volt, a mélypontja pedig a sereghajtó Eger elleni hazai zakó. Így a lilák három ponttal az utolsó előtti helyen teleltek, igaz a januári két fontos rangadón, a már korábban említett szombati MTK elleni idegenbeli és a jövő hétvégi Mosonmagyaróvárral szembeni hazai derbin való jó szereplés óriási lökést adhat a tavaszi szezonra. És ki mást is kérdezhetnénk a téli szünetben a csapat háza táján történtekről, valamint az előttünk álló rangadókról, mint az együttes vezetőedzőjét, Horváth Rolandot, aki az esélylatolgatások mellett beszélt a keretben történt változásokról is.

– Mivel telt a téli szünet, milyen jellegű munkát végeztetek az elmúlt hetekben?

– Elsősorban fizikális jellegű munkán volt a hangsúly a szünetben, főleg annak első felében, később pedig több edzőmérkőzéssel igyekeztünk hangolni a bajnokság második etapjára. Természetesen próbáltuk azért kihasználni a rendelkezésre álló időt arra, hogy még jobban összecsiszoljuk a társaságot, de sajnos ez csak részben sikerült.  Több hiányzónk is volt az elmúlt időszakban, és így például a védekezést, amit igazán szerettem volna összerakni, a sérülések miatt inkább ismételten újra kellett szervezni.

– Akkor ezek szerint újabb sérülések hátráltatják a munkátokat?

– Igen, Szögi Tímeán még novemberben hajtottak végre sikeres műtétet, így még nem állhat a rendelkezésemre, igaz Ő legalább úgy néz ki a Mosonmagyaróvár ellen már bevethető állapotban lesz. Viszont ami még ennél is nagyobb fejtörést okoz nekem jelen pillanatban, hogy Bottó Rózsa bokaszalag szakadást szenvedett és több hétre kidőlt, az Ő pótlása, pedig mint védekezésben, mint támadásban nagyon nehezen megoldható. Reményeim szerint azért egy hónap múlva már vissza tud térni a pályára.

– Ha jól tudom a sérüléseken kívül is történtek változások a keretben…

– Valóban, hiszen Anasztázia Djokovic sajnos egészségügyi problémák miatt kénytelen volt elhagyni együttesünket, viszont a helyére érkezet a Kisvárda csapatából Marincsák Nikolett, aki szintén a középső posztokon elsősorban irányítóban lehet segítségünkre.

– Viszont a bajnokság folytatódik, és egy hét alatt két fontos rangadó is vár rátok, mit vársz a mérkőzésektől?

– Természetesen győzelmet. Az éremnek viszont két oldala van, és az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ebben a bajnokságban minden pontért örülten meg kell harcolni, és várhatóan mindkét találkozón nagyon nehéz dolgunk lesz. Mondanom sem kell az MTK otthonában a hiányzó kulcsjátékosaink nélkül extra teljesítmény kell a bevethető játékosok részéről ahhoz, hogy pontokkal távozzunk. A Mosonmagyaróvár ellen azért bízom a hazai közegben, és nagyon számítok a szurkolóinkra is, akik belehajszolhatják a lányokat a győzelembe.

– Mi lehet azért a fő „fegyver” az MTK megállítására?

– A szervezett, jól működő védekezés. Ellenfelünk nagyon erős lövő sorral rendelkezik, így ennek megállítása, és az átlövések lehető legmesszebbre történő kitolása kulcsfontosságú lesz. De támadásban is okosan kell kézilabdáznunk, így hosszú lefolyású, de gyors játékot szeretnék látni a csapatomtól a találkozón. Szombat este egy fiatal lelkes társasággal kell farkasszemet néznünk, akik ellentétben velünk egy összeszokott együttes, ez mindenképpen a fő erősségük, de ha mi is a kellő lelkesedéssel és emellett a lehető legkevesebb hibával tudunk kézilabdázni, akkor legyőzhetjük őket.

Együttesünk az MTK-val – és jogelődjével, a BSE gárdájával – összesen 16 alkalommal találkozott eddig az első osztályban, ebből kilencszer békéscsabai, ötször pedig fővárosi győzelem született, két alkalommal pedig döntetlent játszottak a felek. Legutóbb az előző szezonban mérkőztek meg egymással a gárdák, és az MTK otthonában 30-30-as döntetlen született, míg tavaly januárban Békéscsabán 29-26-os lila-fehér győzelem.

Az Előre számára a 2019-es év első bajnoki mérkőzése tehát szombaton 18 órától Budapesten a Népfürdő úti Elektromos csarnokban kerül megrendezésre, a találkozó két játékvezetője Bócz László és Wiedemann Viktor lesz.

Dömény Dezső